Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

AZ MSZMP. SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Reális célok, töretlen fejlődés A párt Központi Bizottsága 1916. december' 1-i ülése — amelyről a közleményt a la­pok tegnapi számukban is­mertették — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és eltagadta az 197". évi népgaz­dasági terv és állami költség- vetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első esztendejének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizottság megálla­pította — összességükben megfelelnek a várakozásnak, azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitika helyes, be­vált. Bebizonyosodott annak igazsága, amit a kongresz- szuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: »munkánk sikere min­denekelőtt saját erőfeszítése­inktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat'«. E következetesség tette lehető­vé, hogy a nemzetközi keres­kedelem alapvetően megvál­tozott v iszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, né­mely tekintetben ugyan sze­rényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhat­tunk. Mint láncban az egyes sze­mek, úgy kapcsolódnak a nép­gazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a ha­tárvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő tizenkét hónap fel­adataira, s ami adósság, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresszusa óta eltelt idő­szakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekint­ve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka társa­dalmi hatékonysága, fokozó­dott a termelékenység, a ter­melési szerkezet korszerűsíté­sében már mutatkoznak az első eredmények, sok he­lyen tettek sikeres erőfeszíté­seket az energia és az anya­gok ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Adóssága­ink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folya­matok következményei, vala­mint a. mezőgazdasági terme­lést kedvezőtlenül befolyáso­ló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerült tejles mérték­ben elérni mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így valahogy szemrevételezhetnénk a leg­főbb jellemzőket. mert hi­szen eredmény, hogy a mos­toha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés el­éri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlí­tásban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházá­si tevékenység, s az állóesz­közök kihasználásának lassú javulása. Eredmények cs gon­dok összevetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben így ol­vashattunk: »gazdaságpoliti­kánk helyességét, dolgozó né­pünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növek­szik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak élet- körülményei.-« Kemény, munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrűsödik azokban az előze­tes számadatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy, az ipari termelés öt százalékos gyarapodását, a mezőgazda­ság. az építőipar, a szállítás, a kiskereskedelem teljesítmé­nyét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szeré­nyebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt em­lékeztetni rá: minden előző­nél nehezebb feltételek között kezdhettük meg az új közép­távú program, a népgazdasá­gi ötéves terv' végrehajtását. Voltak, akik akkor azon ag­gódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Köz­ponti Bizottság 1975. novem­beri ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: más­ként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozot­tabban haladjunk. E józan mértéktartásra, cé­lok és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bi­zonyosságot azok a főbb elő­irányzatok. amelyeket a Köz­ponti Bizottság a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés meghatározó ele­meiként fogadott el. A nem­zeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről tanúskodik, A na­gyobb tempó nemcsak feltéte­lezi, hanem egyenesen meg-«' követeli a társadalmi terme­lés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatok­nak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító ha­tóságoknak — amint arra a Központi Bizottság ülése rá­mutatott — a jelenleginél szi­gorúbb mércével kell megítél­niük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági prog­ram fő előirányzatai szerve­sen illeszkednek az ötödik öt­éves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle fordulatot, ném fo­galmaznak meg új követel­ményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemző­ként. A népgazdasági célokat ösz- szefogó számadatok csak ad­dig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a he­lyi teendőket. Tények és ér­vek seregével lehet csak a termelői közösségek minden tagjának cselekvő támogatá­sát megszerezni, s erre a leg­jobb eredményt elért munka­helyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol az idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javító fo­lyamatok felerősítése, a beru­házások tervszerűségének fo­kozása, a gazdaságos termelé­si szerkezet bővítése, a mun­kaerő hatékony foglalkoztatá­sa, mint általános követel­mény úgy válik konkrét fel­adattá, ha minden munka­hely hozzákapcsolja a maga sajátos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közös­ségnek csupán annyit tudnia, hogy mire törekszik a népgaz­daság, melyek az éves nép- gazdasági terv. az állami költ­ségvetés legfontosabb pillérei. A Központi Bizottság de­cember 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben megfelelő alapnak tartja az jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásához. Ezt az alapot« kemény munka te­remtette s formálta, de: nem egyforma erővel minden mun­kahelyen. A továbblépés ho­gyanja ezért olyan társadal­mi követelmény, mely az egyik közösségre csupán any- nyit ró. hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bi­zonyítja a kongresszusi útmu­tatás igazát: »munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszí­téseinktől függ«. Népgazdasá­gi, s vállalati méretekben egyaránt, _ Á ra: 80 fillér Konténerben az áru XXXII. évfolyam 287. szám 1976. december 4., szombat Ülést tartott a Minisztertanács A rekonstrukció első lépéseként ÉT Uj termelőcsarnok épül a cérnagyárban Jövőre már a gépeket sze­relik a képen látható csarnok­ban, Nagyatádon, az Újpesti Cémagyár itteni gyárában.' A Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói a tervezett ütemnél valamivel gyorsabban végzik a 2520 négyzetméter alapterületű új szerelőcsarnok összeszerelé­sét. Ennek elkészítése az elő­feltétele annak, hogy megfia­talodjon az 1911-ben épített üzem. Fennállása óta most először cserélik ki a géppark jelentős részét: az elmúlt év­tizedekben az újdonságot leg­följebb két-három gép jelen­tette. A matuzsálemi korú berendezések nagyon elhasz­nálódtak már, alkatrész-után­pótlásuk szinte hiegol óhatatlan feladatot jelent. Az országban itt készül a legtöbb varrócérna. Az üzem rekonstrukciója azért is szük­séges, hogy a korszerű munka- szervezési elveket valóra le­hessen váltani. Eddig ugyanis — a pillanatnyi igényeknek megfelelően — ott állították munkába az új gépeket, ahol éppen hely volt számukra. En­nek következtében termelőrész lett a folyosóból, s valóságos labirintus alakult ki a gyár­ban. A termelés évről évre emel­kedett: azért, hogy megfelelő minőségben, határidőre eleget tegyenek a megrendeléseknek, szükség volt a rekonstrukciók­ra. összesen 146 millió forint­ért vásárolnak gépeket. Üj cérnázót állítanak üzembe, nö­velik a motringológépek kapa­citását, és felújítják a sokszor kémiai laboratóriumra emlé­keztető festőüzemet, ahol ■— ha a megrendelő kívánja — a hét alapszínből két és fél ezer árnyalatot tudnak kever­ni. ' Téli készülődés a Balatonnál Télre készülnek a Balaton­nál a hajósok, a halászok és az idegenforgalom szakembe­rei. Igaz, hogy még minden­nap elindul a két partot ösz- szekötő személyhajójárat, de utas már alig akad. A tavon dolgozó kotróhajók, az uszá­lyok és a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat munka­gépei' pedig megkezdték a bevonulást a téli kikötőbe. A nagyobb vitorlások már a tá­rolókban vannak Siófokon és Balatonfüreden. Több hajót te­leltetnek Balatonföldváron és Keszthelyen is. Nemcsak a személyhajók nagyjavítása kezdődött meg, hanem a sport­hajók, csónakok karbantartása is. A téli Balaton szerelmesei az idén jobb jégre számítanak, és megkezdték a jégvitorlák előkészítését a kifutásra. A balatoni halászok azon­ban még nem gondolnak A tél­re. Most van az ideje a gar­dafogásnak és a siófoki Sió­zsilipnél felállított csapda se­gítségével összegyűjtik a szök­ni készülő angolnákat is. A halásztelepeken előkészítették már a jégvermeket a téli gyűj­tésre. A kempingek faházait java­részt téliesítették már: vízte­lenítették a csapokat csónak- lakkal kezelték a faépületeket, hogy megóvják az időjárás kártevésétől. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tá­jékoztatta a kormányt a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületének bukaresti ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének előterjeszté­sét az 1977. évi népgazdasági tervről és meghatározta a vég­rehajtással kapcsolatos felada­tokat. A Minisztertanács megtár­gyalta az 1977. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvényja­vaslatot, megbízta a pénzügy- minisztert, hogy a törvényter­vezetet terjessze az országgyű­lés elé. A nemzeti bank elnökének javaslatára a kormány megha­tározta a jövő évi népgazda­sági terv céljainak megvalósí­tását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereket. A beruházási hiteleket jövőre is elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának, a gazdasá­gosabb termékszerkezet kiala­kításának, a bármely piacra gazdaságosan exportálható áruk termelésének elősegítésé­re kell összpontosítani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csökkentésére vonatkozó hatá­rozat végrehajtásáról, az igaz­gatási és adminisztratív ügy­viteli létszámfelvételi zárlat tapasztalatairól és javaslatot tett a létszámgazdálkodás új rendjére. A Minisztertanács a jelentést és a javaslatokat el­fogadta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa javaslatot tett a válla­lati dolgozók munkaköri •% bérbesorolási rendszerének módosítására. A módosított besorolási rendszer a jövő ev január elsejével lép életbe, az újonnan megállapított alsó bérhatárok 1979-ben válnak kötelezővé. A Minisztertanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a lakosság jövő évi áruellátásának terv­szerű biztosítása érdekében tett intézkedésekről. A Mi­nisztertanács a jelentést tu­domásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi mi­niszter javaslatára a kormány módosította a társadalombiz­tosítási törvény végrehajtásá­ról szóló rendeletet. Az új rendelkezések egyebek között szabályozzák a táppénz alap­jául szolgáló kereset kiszámí­tásának módját. Elősegítik az ismételten keresőképtelenné váló biztosított táppénzének folyósítását, emelik a kórházi ápolás idejére járó ellátás mértékét. A könnyűipari miniszter je­lentést tett az ágazatban foivó üzem- és munkaszervezés helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és jóvá­hagyólag tudomásul vette az V. ötéves tervidőszakra elő­irányzott intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tegnapig 17 651 vasúti kocsi kirakását végezte el a- Volán 13. számú Vállalat szállítmányozási kirendeltsége Kaposvá­ron. A kirendeltség az éves tervét — várhatóan — a hónap közepéig teljesíteni tudja. (Fotó: Gyertyás László) Ülést tartolt a menyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja teg­nap délelőtt ülést tartott. Szo- kola Károlyné dr., a képvise­lőcsoport vezetője előzetes tá­jékoztatást tartott az 1977. évi költségvetés-tervezetről. A képviselőcsoport tájékoz­tatót hallgatott meg Műdig Istvánnak, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének előterjesztésében Somogy idei pénzügyi gazdálkodásának ta­pasztalatairól és a jövő év költségvetésének főbb elő­irányzatairól. Felszólalt a képviselőcsoport ülésén Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, és részt vett a tanácskozáson Böhm József, a megyei tanács elnö­ke is. Irány a kikötő

Next

/
Thumbnails
Contents