Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

Például a lellei kanyarban Szemétcssmpészek Belebotlunk, továbbme­gyünk. Legföljebb néhány ke­resetlen szó erejéig emleget­jük az »elkövetőt«. Bár erős a gyanúm: még ha hallaná, akkor sem változtatna a jól bevált gyakorlaton, s a jövő­ben is odahocdanú a szeme­tet, ahol éppen nem látja sen­ki a kibontását. Vajon mi indítja — jelen esetben — a Balaton-parton az embereket arra, hogy a környezetvédelmet, az egész­ségügyi előírásokat, az egyéb­ként kihasználható lehetősé­geket figyelmen kívül hagy­va, úgy csempésszék a ház­tartási hulladékot, konyhama- .radékot a kiválasztott helyre? A szemétszállítás szervezet­lensége? A befizetendő díj »-megspórolása«? Vagy egy­szerűen a felelőtlenség és a hanyagság? Az utca végén Gyakran bukkanunk ilyen illegális szemétlerakó helyek­re a Balaton partján. Ott, ahol a tisztaságra, a rendre nem csali azért kellene fo­kozottan ügyelni — és min­denkinek vigyázni! —, mert rengeteg az ember a nyári hónapokban, hanem azért is, mert az idegenforgalom egyik célpontja, jó vagy rossz hí­rünk egyik forrása. Kolumbán Tamással, a megyei tanács építési-, közlekedési és víz­ügyi osztályának munkatársá­val beszélgetve akár a felhá­borodásig is eljuthat az em­ber. Példákat emleget, ahol állandó gond a szemét utóla­gos összegyűjtése. Utólagos, mert ahova ismeretlen kezek borították, mégsem maradhat. Például a Balatonboglár és teile közötti útszakasz mel­letti kis ligetben, a különbö­ző községek mezők felé veze­tő utcáinak a végén, vagy egyszerűen a villanyoszlopok tövében. Vajon mit szólná­nak a »szométcisempészek«,. ha kerítésük mentén hulladékot halmoznának össze a környék lakód? Mindennek az a másik ol­dala, hogy a Balaton mentén egyre szervezettebben végzik a köztisztasági feladatokat. A munka csak együttműködés­sel oldható meg, ez azonban jelenleg míg csorbát szenved. A szemétszállítás feladata ugvanis a déli parton — Za- márditól Balatonberéhyjg — a Somogy megyei Településtisz­tasági Szolgáltató Vállalat fel­adata. Gépei, járművei, dol­gozói ott jelennek meg, ahol munkájuk feltételeiről a he­lyi tanács gondoskodott. S itt a bökkenő. Pár évvel ezelőtt a megyei taná's szak­emberei fölmérést végeztek: a köztisztasági munka szerve­zettségének hiánya milyen ha­tással van a Balaton környe­zetére? A végeredmény elszo­morító volt. Elhordta a szél A hetvenes évek elején ve­tődött fel élesebben a köztisz­tasági munka megoldatlansá­ga a tó környékén. A helyi ta­nácsok — elsősorban tapasz­talatok és a szükséges mun­kaerő hiányában, illetve meg­felelő anyagi alap nélkül — ezt a feladatot nem tudták megoldani. Megalakultak ugyan a költségvetési részle­gek — jobbára inkább brigá­dok —, ezek azonban nem tudtak »üzemi nagyságban« gondolkodni. Különösen nem nyáron, amikor a tó mel'etti községekben tíz-hússzorosára emelkedett a lakók létszáma, s ennek megfelelően a hulla- déle, a szennyvíz mennyisége is. Gyűjtötték, gyűjtögették, de nem voltak szemétlerakó­helyek. így azután a környé­ket lepték a bogarak, a szél Új buszjáratok Amint már hírül adtuk, ja­nuár 1-én 0 órától autóbu­szok bonyolítják le a személy­forgalmat a megszűnő vasút­vonalak helyett Nagyatád— Barcs, illetve Kaposvár—Szi­getvár között. A Volán úgy igyekezett összeállítani menet­rendjét, hogy az érdekelt községek lakói a nap minden szakaszában a lehető legked­vezőbben juthassanak el cél­jukhoz. Nagyatádról az alábbi idő­pontokban indulnak járatok Barcsra: 4.15, 5.20, 6.50, 9.30, 11.13, 14.30, 15.10, 17.10, 19.00, 20.33, 22.30. Csak munkanapo­kon indul még: 4.20, 6.25, 6.40, 10.30, 12.15, 16.15 órakor. Barcsról az alábbi időpon­tokban lehet utazni Nagyatád irányába: 4.05, 4.30, 5.20, 6.35, 8.20, 12.20, 14.20, 14.55, 16.30, 18.00, 19.45. Csak munkanapo­kon közlekedik még: 6.10, 10.00, 14.30, 16.35, 22.30-kor. Munkaszüneti napion: 9.15-kor. A fenti járatokon kívül a menetrendkészítést megelőző utasszámlálások alapján Gör­getegről Nagyatádra és Cso- konyavison tárói Barcsra mun­kás-, illetve tanulószállítást lebonyolító többletjáratokat indít a Volán, a munka- és iskolakezdési időpontok figye­lembevételével. Kaposvár és Szigetvár kö­zött két útvonalon is közle­kedtet járatokat a Volán, a megszűnő vasútvonal helyett. Szentbalázson és Gá'osfán ke­resztül olyan járatokat indít, amelyek mindazokat a tele­püléseket érintik, melyeket korábban a vasút kiszolgáltat. Ezek az autóbuszjáratok Ka­posvárról 5.45, 13.20 és 17.05 órakor indulnak Szigetvárra. Szigetvárról Kaposvárra: 8.05, 17.45, 21.40-kor érkeznek. A megfelelő vonatcsatlakozások biztosítása érdekében Gálosfá- ról mindennap 6.05-kor indul új autóbuszjárat, valamint a hét utolsó munkanapjának kivételével munkanapokon 15.15-kor. A rövidebb úton. Simonfán keresztül az alábbi időpontban indulnak autó­buszjáratok Kaposvárról Szi­getvárra: 12.00, 14.45, ezenfe­lül csak munkanapokon még 17.00 órakor. Ugyanezen az útvonalon Kaposvárra 7.20, 9.05, 15.45-kor, csak munka­napokon még 13.10 órakor ér­kezik járat. Hasonlóan a Nagyatád— Barcs közötti útvonalhoz, Bő- szénfa, Simonfa, Kaposvár, il­letve Gálosfa, Szentbalázs, Kaposvár között a Volán több- letautóbusz-járatok beállításá­val biztosítja a munkás-, il­letve diákszállítás zavartalan lebonyolítását. Az útvonalak részletes me­netrendjeit tájékoztató for­májában az érintett autóbusz­állomásokon bocsátják az uta­sok rendelkezésére, ezenfelül a fedett utasvárókban elhelye­zett tartókban menetrendi röplapokat helyeznek el kellő példányszámban, melyet az utasok magukhoz vehetnek. hordta szanaszéjjal a szeme­tet, a talajvíz szépen belc- mosta a moshatót a Balaton­ba. Az előbb említett fölmé­rés során az is kiderült, hogy a megvizsgált községek 70 százalékánál nincs a szemét lerakására, a gépkocsik kiürí­tésére megfelelően kiképzett hely. Nem is a tanácsok dolga lenne a sc«métszá31í'.á«al. a híg trágya összegyű' őzével, semleges: tér ével fog’ átkozni. Nekik »csak« egy rendeletbe kerülne: hogyan, milyen má­don akarják megoldani a köz­területek tisztán tartását, a szemét összegyűjtését, elszál­lítását. Csakhogy ez a rende­let nagyon sok üdillőközscj- ben még hiányzik. S ez an­nál inkább is érthetetlen, Olaszrizling és csemegeszőlő Jó évet zárt a kertészet Károm hete tart már, s las- 1 nyiség új technológiát is kí­zan befejeződik Balatonszár­szón a Vörös Csillag Tsz ker­tészetében. folyó előkészítő munka. Az oltóanyagok válo­gatásával, klmetszésével, a venyigék elégetésével még abban az évben végeznek, de a befejezéshez közeledik a borospincékben, most folyó de­rítés is. Farkas Lá -aló kerté­szeti fő-árazatvezatőt már a jövő feladatai foglalkoztatják. — Négy egység — Szótád, Kölese, Teleki és Balaton- őszöd — százegy hektárnyi termő szőlőterületén gazdál­kodik a szövetkezet. A művelt területek beépítése nem egy­séges, a karós műveléstől a három és fél méteres sortá­volságú magas kordonig ter­jed a skála. Célunk a géppel mert van egy cég Fonyódon — j művelhető, magas kordonra az említett Te'epüléstisztasági Szolgáltató Vállalat —, ame­lyik az elmúlt években, a Balatoni Tárcaközi Bizottság anyagi támogatásával, megfe­lelő rendszert alakított ki a szemét és a híg trágya elszál­lítására. 1971—75 között erre a célra 15 millió forintot, a következő évekre 12 és fél millió forintot kapott a bi­zottságtól. Csakhogy ez a tel­jesí tő'üépesoég — a tanácsok megrendelésednek elmaradá­sa miatt — mindössze ötven százalékban van kihasználva. Ügy látszik, nagyon gazdagok vagyunk. A bökkenő az, hogy a szemétben is. Zugszemetelők Az egyik probléma tehát a tanácsrendeletek és a szerző­dések hiánya. A másik: a — jobb híján mondjuk így — zugszemetelők. Nem is akár­kik: a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, a SZOT- üdülők, a termelőszövetkeze­tek, az áfész-ek. Nekik is vannak erre a célra alkalmas járműveik — ám nincsenek szemétlerakó-, a híg trágyát összegyűjtő telepeik. Vagyis ahol nem látják őket, oda bo­rítják ... Néha alig ötven mé­terre az utca túlsó házától. Ügy is lehetne mondani, hogy szervezetten szennyezik á Ba­laton közvetlen környezetét. (Hozzávetőleges becslés sze­rint 20 ezer köbméter híg trá­gyáról van szó egy-egy sze­zonban!) A következő években — a jelenlegivel együtt — már tíz ürítőhelye lesz a Település- tizstasági Szolgáltató Vállalat­nak. Ez elegendő az egész déli partra. Az illetékes szer­vek fokozzák az ellenőrzést, bár az előibb említett »zug- szemetelőket« nehéz tetten érni. A rendszámok bejelen­tésével ebben a lakosság is segíthet. A KÖJÁL-nák pedig lehetősége van arra, hogy a környezetvédelmi törvény megszegése miatt nagyon sú- az hogy a használat után nem, vagy nem eleg .iái tisz­megoldás. Az idén húsz hek­tár szőlőt telepítettünk ilyen módon, már az V. ötéves terv részeként. A termelőszövetkezet cse­mege- és borszőlőt termel. A bor mintegy nyolcvan száza­léka a népszerű olaszrizling. A szövetkezet ez évi százmil­lió forintos termelési értéké­ből a főágazat húszmillió fo­rinttal részesedik. — Az új ötéves terv folya­mán 115 hektár szőlőt szándé­kozunk telepíteni, ezenkívül 15 hektáron modem gépek­kel művelhető szőlőanyag-te- lepet létesítünk. Ezzel párhu­zamosan korszerűsítjük a még hagyományosan művelt szőlőterületeket. Ez mintegy hatvan hektár. Gépesítettsé­günk kielégítő, mégsem mon­dunk le a további fejlesztés­ről. Egyrészt 82 lóerős MTZ- traktorokat szándékozunk be­szerezni nagyabb erejük és munkasebességük miatt, más­részt a nehézgépállományt bővítjük. A termelőszövetkezet jelen­tős mennyiségű szaporító­anyag — szőlőoltvány — ter­mesztésével is foglalkozik. Ebben az évben, a tervnek megfelelően ötszázezer olt­ványt állítottak elő,"amely 5,2 millió forint bevételt hozott. A tervidőszak végére kétsze­resére növelik a termelt mennyiséget, 1980-ra tehát ke­reken egymillió oltványt ter­mesztenek. Ez az óriási meny­ván. Eddig negyven ember foglalkozott az oltással. A ké­zi oltás pontosabb ugyan a géninél, ám lényegesen las­súbb. Az ágazat most egyéves oltványokat értékesít. Igaz, ezeknél jelentős minőségbeli eltérés van a k-ézze’, illetve a généi oltott venyigék között. A kétéves venyigéknél ez je­lent-éktelenné válik. Ezért tér­nek át fokozatosan a gép: mű­velésű, kétéves oltványok ter­mesztésére. A fejlesztést az új területek fokozatos telepítésé­vel, a kézi technológia meg­tartása mellett kívánják elvé­gezni. Nem maradnak munka nélkül az emberek. Jelentős változást hozott a termelőszövetkezet életében az az együttműködési szerződés, melyet a Balatonfooglári Ál­lami Gazdasággal írtak alá. — Az állami gazdasággal régóta jó kapcsolatunk van. Hosszú évek óta végeznek ná­lunk bérmunkát különféle növényvédelmi, termesztés! szakterületeken — nem volt tehát új az együttműködés gondolata. Három ágazatra kötöttünk szerződést: a szőlő­ás a szőlőoltvány-termesztésre és a helikopteres növényvéde­lemre. Az utóbbiban rajtunk kívül még három állami gaz­daság és két termelőszövetke­zet is részt vesz. A már jóvá­hagyott társulás révén techno­lógiai terveket veszünk át a bogiáriaktól, tudományos szaktanács,adást igényelhe­tünk. Remélhetően ezek révén növeljük majd a termelé­kenységet, javítjuk a termés­átlagot. A .bogiári gazdaság­ban speciálisan képzett szak­emberek is dolgoznak, akik­nek ismereteire nekünk is szükségünk van. A kertészet az aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére teljesítette az idei tervét. Bi­zonyára sikerül majd valóra váltaniuk a jövőre vonatkozó elképzeléseiket is. B. A. Űjahb üdülő Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszlón, a világhírű gyógyvize« városban épül a legújabb üdülő-szálloda. A 14 szintes, 154 szobás épületben a Budapesti Közlekedési Vállalat szakszervezeti dolgozói pihennek majd. Az üdülőt a jövő év első felében adják át rendeltetésének. Növényvédelmi tájékoztató Permetezőgépek karbantartása Időszerű munka a háziker­tekben használatos növényvé­dő kisgépek karbantartása. Gyakran tapasztalható ta­vasszal, illetve már a tél vé­gén is, hogy az ősszel még üzemképes, jó gép beszorul, rozsdás, elmaródott. Ennek az lyos büntetést is kiszabhas­son. A Balaton érdekében. Mészáros Attila tították, vagy mosták át. Ezt a munkát kell most el­végezni — ahol eddig elma­radt. A tartályt, vezetékeket gondosan mossuk át úgy, hogy a vizet a szórófejeken keresztül permetezzük ki. Tisztítás céljára az enyhén lúgos víz a legalkalmasabb. Tisztítás után ellenőrizzük a folyadékszállító részeket (du­gattyú, membrán), s ha szük­séges, cseréljük ki őket. A bőrtömítéseket zsírozzuk meg, az olajat ÍSpray-Mee. vagy D—2) a dugattyús háti gépek­Tavasz a növényházban Yénuszpapucs és mikulásvirág f4l Somogyi Néplap Megfakult mezők alszanak a dombokon és a völgyben. A lombjuk vesztett fák remeg­nek a téli szélben. A Somogy megyei Kertészeti és Parképí­tő Vállalat kaposvári telepé­nek növényházaiban viszont valóságos színorgia tárul a tél szürke színeihez szokott szem elé. A fekete műanyag takaró alatt duzzadó friss haj­tások pedig — az itteni idő­számítás szerint — már a ta­vaszt ígérik. — Két héttel ezelőtt új nö­vényekkel gazdagodtunk. 540 cserepes virágot hoztunk gép­kocsival Szombathelyről, az állomány felfrissítésére és vá­lasztékbővítésre — mondja Farkas Éva, a fiatal telepve­zető, aki egy éve dolgozik itt, az »örök nyárban«. — Milyen új fajtákat sike­rült beszerezni ? — Többfélét kaptunk, csak ojnos keveset. A virágok egy érzet azonnal a három kapos- ári üzletünkbe szállítottuk. Például ötven cserép rózsa­szín meg piros begóniát. Ez nagyon dekoratív virág. Szin­tén új a kis kék fokföldi ibo­lya, vadon terem. Legszebb a vénuszpapucs. Ebből csak tíz dobozzal kaptunk. Csodálatos virág. Melegbar­na, ezüstkék színű. Valóban ráillene a nevében foglalt is­tennő lábára. — Ezek ikább a választék- bővítéshez kellettek, az ünne­pek előtt. Nálunk általában olcsó, egyszerű virágok van­nak, amelyek a változó fűtést kibírják. Az ünnepekre a leg­több mikulásvirágból fogyott: 800—1000 cseréppel vittek el. A telep állományában to­vábbra is a szegfű a legje­lentősebb. Az évi terv három és fél szál tövenként, de ed­dig a hatezer tő mindössze 5500 szálat adott. Nagyon megsínylette az augusztusi ül­tetést. A szegíűházban 80 ern­es mélységben kicserélték a földet, mert kórokozókkal fer­tőzött lett a talaj. A szegfűház virágainak jó része nőnapra fog nyílni. Itt a fűtés most minimális, mert a melegtől gyorsan megnyúl­na és elvékonyodna a szára. A ciklámen áprilisban nyílik, a tengerfenék díszére emlé­keztető korallvirág pedig Jú- lia-napra. Különben itt a ker­tészetben szinte a nagyobb névnapokhoz és az ünnepna­pokhoz igazodik az időszámí­tás. így: Júlia, nőnap, anyák napja, Mária-, Erzsébet- és Katalin-napkor van kiugró forgalom, ez például nőnapkor a duplájára nő. A zöldes üve- gű növényházakból visszafelé iövet egy helyiségben fenyő­illat terjengett. Cserepesfe nyő. — Van egy kis fenyvesünk — mondja a telepvezető. — A cserepesíenyő úgy készül, hogy levágjuk a fenyőfák te­tejét és azt beültetjük a cse­repekbe. Í80 cseréppel ad­tunk el ezekből most kará­csonyra. — Mivel készülnek a ta­vaszra? — 1500 vadrózsát szemez­tünk be az idén. Lesz ciklá­men is. A szegfűt még a szintén jelentős kardvirág sem szorítja ki, ebből a jövő nyárra 10 000 szálat szeretnénk értékesíteni. Van egy különle­gességünk is: a kék-sárga pa­pagájvirág. Egyetlen tő csu­pán, de évente mindig 10—15 szálat ad. Szaporítani nem ér­demes, hiányzik a megfelelő klíma — 28—30 fokot igényel­ne —, kereslet sincs rá. Szála száz forint. A sáfrányvirág nőnapra már az üzletekbe ke­rül. Egyik fajtája lila, a má­sik sárga színű, finoman ere­zett, selymes levelű. Régen ezzel színezték a húslevest. — Milyen lesz a kertészet évi eredménye? — 1 600 000 forint volt a terv, ezt körülbelül sikerült i* elérni, bár még nincs meg a kiértékelés. A karácsony és a szilveszter mindig »felviszi az év végét nálunk. — Mi a kedvenc virága? — A margaréta — fele't­Farkas Éva. F. G. nél cseréljük le. A szűröket vegyük ki és úgy mossuk meg. mert azokat a visszamaradt vegyszer rövid idő alatt tel­jesen elmarhatja. A fémrésze­ket gondosan töröljük száraz­ra, majd vékonyan olajozzuk be, hogy a rozsdásodást meg­előzzük. Olajozásra gázolajat vagy motorolajat használha­tunk. Vigyázzunk azonban, hogy a gumirészeket ne érje olaj, mert elmarja azokat. A régi, Kis Bálint típusú magasnyomású hátigépeket a korrózióból eredő robbanásve­szély miatt célszerű kiselej­tezni. A szakszerűen ápolt gépeket lehetőleg száraz, fagymentes helyen tároljuk. Tárolásnál a csöveket úgy he­lyezzük el, hogy ne törjenek meg, tehát legjobb lazán ló­gatva tárolni. A tél végén, üzembe helyezés előtt, vagy az újonnan vásárolt gépeknél győződjünk meg az üzembiz­tonságról. A leggondosabb tá­rolás során is előfordulhatnak hibák. A gépeket tiszta vízzel feltöltve próbáljuk ki. Szivár­gás, csepegés láttán húzzuk meg a tömszelencéken a csat­lakozó hollandi anyákat. Ha ez a művelet nem vezet ered­ményre, a tömítések kicseré­lésével szüntessük meg a hi­bát. A tömítések ellenőrzése után a szórófejek szórásképét vizsgáljuk felül, s ha a szó­ráskép szabálytalan, a fúvóka eldugult vagy deformálódott. A szórófej könnyen deformá- ödjk. ha a dugulásokat tűvel, dróttal vagv eevéb kemény tárggyal próbáljuk megszün­tetni. A növényvédő gépek is balesetet okozhatnak, ezért csak gondosan karbantartott, kezelt gépekkel dolgozzunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents