Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Egy évvel az átadás után Fejőházból — csatatér Tizenkétmillió forintos beruházással épült tavaly So- mogysámsonban az új, 384 férőhelyes tehénistálló, a kor, szerű, kétszer nyolc állásos fejőház, a borjúnevelő és ellető, meg a szociális épület. A belépő látogató kezet, lábbelit fertőtlenít, fehér köpenyt húz. De... Az új szaktelep építésekor feltűnő hibákat követtek el az építők. A garanciális szerződés alapján a hibákat utólag kéne javítani, csakhogy nem így történt. S ahogy tel- tek-múltak a napok, a kezdeti apró hibák lassan ember-' nek, állatnak egyaránt elviselhetetlen méretűekké növekedtek. A helyszín A sterilnek szánt fejőházban négy-öt centiméter magasan bűzös lé borítja a felszakított padlót. Az egyik állatgondozó szerint a marhák félnek bejönni. A sűrű levet a szétron- csolódott padló miatt nem lehet kitakarítani, így viszont az állatok nem látják hova lépnek, egyre-m^íra fölsebzik a lábukat. Király István elnök adatokat is szolgáltat. Kiderül: az átadás óta az állomány 10—15 százaléka sántult le, javarészt ebben a helyiségben. Tizenkét állatot a súlyos sérülés miatt le kellett vágni. Az egyik állat megbotlott, estében nekizuhant' a karámvasnak, az kivágódott és fölszakította a közelben álló gondozó arcát. De ez már odakint az istállóban történt. A fejőház ugyanis mindkét oldalról egy-egy 192 férőhelyes istállóval szomszédos. A padozatot betonból készítették, s a különböző magasságú szintek között nem kerekítették le a betonszegélyeket. Ezek töredeznek és bőséges lehetőséget teremtenek újabb és újabb sérülésekre. Az említett betonpadlóról a trágyát olasz gyártmányú, nagy teljesítményű trágyalehúzó takarítja el. A lehúzás után olajosán csillogó folyosó azonban ravasz és alattomos csapdákat rejt. Talán az építés folyamán hibádzott olykorolykor a cement a betonból, talán más oka volt, tény, hogy a betonpadlón félméteres lyukak tátonganak. Azaz, hogy tátonganának, ha nem leplezné el a beléjük folyt trágya. így felszínük síma, s hogy az állatok ne lépjenek bele, a drága olasz gép után a dolgozók lapáttal kaparják ki a félmázsányi maradékot. Dr. Bánkúti József főállatorvos keserűen említi, hogy négyszáz állatot gondoznak itt, de egy tömegcltás lehetőségére senki sem gondolt. Persze, majd ha nyugodtan bejöhet ide az állat. A stresszhatás, a nehezen elviselhető körülmények okozták: a tejtermelés átlagosan mintegy 100 literrel csökkent A betegellátóban pedig a harmadik garnitúra lesántult tehén lábadozik... Jöttünk, láttuk, kijavítjuk Mint a mesében: volt egyszer, hol nem volt egy tsz. Annyi gondja-baja volt már, azt sem tudta, hol áll a feje. Végső kétségbeesésében kihívta a szakértőket. És láss csudát! Hogyan, hogyan sem, aznap délelőtt mejelent egy csapat ember a kivitelező vállalattól és így kiáltott föl: — Most pedig kijavítjuk a hibát! — Azzal leültek reggelizni. És reggeliztek egész délig... Száraz tények helyett A kaposvári 5X2. sz. Szakmunkásképző Intézetben beszélgettünk Balogh Veronikával, az országos diákparlament egyik somogyi küldöttével. Előzőleg megterveztem kérdéseimet, azután nem úgy »sült el-« a dolog. Sok mindenről szó került, ami nem tartozott szorosan a témához, és nem bántuk ezt a kalandozást. Kellemes társalgás, száraz parlamenti tények helyett; így jellemezhetnénk röviden a találkozást. — Tudom, nem kellemes önmagát dicsérnie, de mondja el, mivel érdemelte ki megbízatását? — Valóban nem kellemes. Talán annyit: három éve vagyok KISZ-tag, az iskolai bizottságban is dolgozom. De inkább a nagyszájúságomnak köszönhetem, hogy küldött lettem. Amikor megválasztottak, az volt az első szempont: ki meri elmondani... — Van »felszólalói-« gyakorlata? — Van. Magyarszakköri tag vagyok, sokszor szerepelünk több ember előtt. Leküzdöm a lámpalázat. Eddig »simán« ment minden, itt botlottunk meg, és kezdtük el a »kitérőket«. — A magyarszakkörről jut eszembe: mi a véleménye a kortársai úgynevezett általános műveltségéről ? — Sajnos kevés diáktársam olvas rendszeresen. Itt nálunk a színházbérleteket is nehéz szétosztani. Ezen segíteni kell'. Talán a legjobb módszer, ha olyan társaságba vonjuk be az érdekteleneket, ahol észreveszik, hogy nem tudnak megszólalni, és önmagukat kényszerítik a művelődésre, mert nem akarnak lemaradni. Egyébként ez nemcsak nálunk baj, hanem a gimnáziumokban is. Nekem — többek között — azért kell az olvasottság, mert fodrásztanuló vagyok. A vendégek közül sokkal nem tudnék beszélgetni, hav nem tájékozódnék a világ dolgairól. — Az oktatásban, a »hivatalos« tananyagban ma menynyit kapnak a diákok? — Tanára válogatja. Gimnazista barátaimtól hallom, hogy sokszor tele vannak idegen szavakkal, és nehéz megérteni őket. Hasonlít ez a politikai vitakörökhöz, a Killi- án-körökhöz. Ott sem mindig »ránk szabják« az anyagot. Le kell fordítani a mi nyelvünkre. Jellemző, hogy a szakmai tárgyakat is csak akkor tudjuk jól, ha jó jegyzetet is kapunk hozzá a tanárunktól. — Hivatkozott a gimnáziumi ismerősökre. Van-e ma egységes diáköntudat, diákközös- ség? — Létezik. Ez a baráti körökön keresztül Valósul meg. Szakmunkástanuló nemcsak szakmunkástanulóval barátkozik. A mi társaságunkban van egyetemista is. És közös gondjaink adják az alapot ezekhez a barátságokhoz. — És a »speciális« szakmunkásképzős gondok? — Az is van bőven. De hasonlítanak a többiek gondjaihoz, legalábbis annyiban, hogy pénz kell ihozzájuk. Létesítményhiány ... Például a kőművestanulók tanudvar nélkül írja már nem tudják elsajátítani a hagyományos építkezés gyakorlati fogásait. A modern építkezéseken nincs boltív meg hasonló régi forma. Amit egy paneles épületen meg lehet tanulni, azt megtanulják tisztességesen, de ez nem elég. Meg kíváncsi lennék arra, hogy néhány helyen mire fordítják a vállalatok azt a pénzt, melyet a szakmunkásképzésre kapnak. Ezt, úgy tudom, ma nemigen lehet ellenőrizni, és a diákok tapasztalata szerint néhol kilóg a lóláb. — Ha mindezt elmondja a parlamenten, akkor egy téglát már hozzátesz a tanudvarhoz, és talán nem mondok túl nagyot, az egész szakmunkásképzés helyzetének javításához. Ügy tudom nemsokára — hogy a régi szót használjam — felszabadul. ' — A ktsz-nél van KISZ- alapszervezet. Ott folytatni akarom a közéleti munkát, »Remélem« lesz gond bőven, szeretném megmutatni ott is. hogy tudok a közösségért harcolni, tenni. — »Maszek« tervei vannak? — Megszerzem az érettségit. Ügy érzem, erre ma már szükség van. Reméljük a parlamentben is terjeszti ezt .a véleményét. L. P. Király István: — A kivitelezést a Marcali TÖVÁL kezdte, majd amikor felszámolták, az építést a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vette áf és fejezte be. Mivel felmerültek az említett hibák, kértük őket, hogy javítsák ki. Augusztus végén Munkás András, az építés vezetője itt járt, és ígéretet tett, hogy szeptember közepéig meglesz a munka. Októberig vártunk. Akkor levélben fölajánlottuk a SÁÉV-nek, hogy elvégezzük mi a javításokat, ennek költségét 82 ezer forintban állapítottuk meg. A SÁÉV sokallta, és csupán 62 ezer forintot hagyott jóvá. Ilyen összeggel mi nem vál’alhat- tuk, visszaírtunk: ennyiért végezzék el ők. Nagyhegyest János, a SÁÉV termelési osztály vezető j e: — Munkás András szeptemberi ígéretének nem volt reális alapja. A SÁÉV szavatossági építésvezetősége azonban fölkereste a tsz-t, s megegyeztek. hogy a szövetkezet saját erőből, a mi költségünkre kijavítja a hibákat. A benyújtott költségvetést azonban túlzottnak találtuk, a mi kalkulációnkat viszont ők kevesellték. Ezután kérték, hogy végezzük el mi a munkát. Az ilyesfajta tárgyalások hónapokat vesznek igénybe. Tudomásom szerint a munkások december 14-én, kedden munkához láttak, s még karácsony előtt végeznek. A tsz vezetői — és az újságíró — szerint viszont csak két nappal később, 16-án érkeztek meg az emberek, és akkor sem dolgozni — de ezt már említettük. A tanulság Elmúltak az ünnepek, már befejeződött a kétszer nyolcas fejőház egyik oldalának padozatcseréje. A másik oldalra a két ünnep között kerül sor, év végére tehát zavartalanul üzemelhet a fejőház. Január hatodikára pedig. ösz~ szehívtak egy hibaíelmérŐ’bizottságot. hogy a helyszínen szemrevételezze és jegyzőkönyvbe vegye a még kijavítandó hibákat. A történethez csupán egy megjegyzésünk van. Minőségileg megfelelő munka esetén a felsorolt hibák nem keletkezhettek volna. Ez tanulság az építőknek. Semmiképpen sem engedhető meg, hogy egy építmény az átadás után egy évvel teljes mértékben használhatatlanná váljon. Ben esik András VÍZ KIVÉTELI MŰ PAKSON Pakson, az atomerőműnél az egyik leghatalmasabb munka a vízkivételi mű építése, amely öt esztendeig tart. A 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1975. április 7-én kezdték a munkát és 1979-ben fejezik be. A szivattyúknak másodpercenként 54 köbméter hideg vizet kell majd továbbítaniuk az erőműhöz. Mindenki mindenkit ismer A jó gazda gondosságával Több gazdaság vezetőjét kérdeztem meg arról, hogyan dolgozik náluk az ellenőrző bizottság? Volt, aki először visszakérdezett: Lehetek őszinte? Egy másik tsz-elnök így kezdte: Hát dolgozgatnak, de... Egy, a, gazdaságokat , rendszeresen járó szakember ismerősöm elmondta, hogy évről évre jó néhány tsz közgyűlésén részt vesz, ahol az ellenőrző bizottság elnöke is beszámol az évi munkáról. Tapasztalata szerint ezek a beszámolók többnyire személytelenek, tele vannak általánosságokkal. Ez pedig, arra utal, hogy néhány ilyen bizottság nem veszi komolyan a munkáját. A vélekedést megerősítő vagy cáfoló tájékozódásomat a mikei tsz-ben kezdtem. Az ottani ellenőrző bizottság elnöke Vadkerti István. — A mi munkánknál többet ér a külső e'lenőrzés, melyet a szövetségünk vagy a megyei tanács csinál. Ilyen esetekben valóban előkerülnek a bajok. — Mi gátolja a belső ellenőrző bizottság munkáját? — Társadalmi munka ez, ráadásul népszerűtlen. Én könyvelőként dolgozom, helyettesítenem is kell egy gyesen levő mukatársnőt. A bizottsági tagok hasonlóképpen vannak. Kevés időnk jut az ellenőrzésekre, ha pedig mégis vizsgálatba kezdünk, számolnunk kell azzal, hogy harago-' sokat szerzünk. . Például: egy ellenőrző bizottsági tag traktoros. Látja, hogy társa rendszeres túlfogyasztással dolgozik. Ha jelenti, nemcsak a társa haragszik meg rá, hanem annak az összes ismerőse. A faluiban mindenki mindenkit ismer... — így az egyéni érdekek szövevényében elvész a közérdek... — Ezért mondtam, hogy ide vagy függetlenített ember kell. vagy külső ellenőr. A mi munkánk gyakran formális. — Mit csináltak az idén? — A pénztárat negyedévenként ellenőrizzük. A tsz-en keresztül értékesített háztáji állatok átvételét is megvizsgáltuk. Egyszer pedig jelzést kaptunk, hogy a magtárban nedvesedés miatt romlik a szem. Ennek is utánanéztünk. Együttműködés tolnai áfész-ekkel Kötik a szerződéseket A SOMOGYI Balaton-part zöldség- és gyümö’csf élékből — nagyfogyasztó! Ebből adódóan az átlagosnál is nehezebb a dolga a Somogy megyei Mezőgazdasági Termékárté- kesítő Szövetkezeti Közös Vállalat siófoki kirendeltségének. Felvásárolni az árut, azután eljuttatni azt a fogyasztókhoz, mindez különösen nyáridőben ad sok munkát. Csató Sándortól, a kirendeltség áruforgalmi előadójától érdeklődtünk: miből mennyit szeretnének felvásárolni jövőre, s mely gazdaságokra támaszkodnak elsősorban; hol tartanak a biztonságos termeltetést megalapozó szerződések kötésével. — Zöldségfélékből 414 vagonnal kívánunk átvenni a következő évben. Ebből a két legnagyobb1 tétel a 100 vagon görögdinnye és a 120 vagon vöröshagyma. A hagymát csaknem mind a siófoki Sió Kertészeti és Mezőgazdasági Tsz termeli részünkre, a diny- nyét elsősorban a balatonszár- szói Vörös Csillag és kőröshegyi Jöbblét Tsz. Az ossz- mennyiség lényegében nyolctíz termelőszövetkezettől — a már említetteken kívül például az ádánd—balatonszaba- di, a tabi, a törökkoppányi, a ságvári, a nágocsi tsz-től — jön majd, de fogyasztási szövetkezetektől is várunk árut. Somogybán három áfész termel és értékesít a siófoki MÉK-kirendeltség részére, de kapnak szállítmányokat a tamási áfész-től is. A siófoki áfész p'éldául hatvan vagon zöldségfélét, illetve gyümölcsöt, tíz vagon uborkát, 150 ezer csomó sárgarépát, 100 ezer csomó zöldséggyökeret bocsát a kirendeltség rendelkezésére jövőre a megállapodások szerint. A gyümölcs- és szőlőértékesítésben megtalálták számításukat a körzet tsz-ei; az ádánd—balatomsza- badi November 7. Termelő- szövetkezet például még november végén is adott csemegeszőlőt a .kirendeltségnek. — A jövő évi termelésre szóló szerződéseket az egész járás területén kötjük. A felvásárláson kívül ránk vár ennek' a területnek az ellátása is a boltokon, éttermeken keresztül, s nyáron az üdülőknek is biztosítjuk az árut. Amit a mi partnereink nem tudnak adni, azt az ország különböző részeiből szerezzük be. Máskor viszont — ha termelőink többet hoznak — mi küldünk rakományokat Budapestre, Veszprémbe, Székesfehérvárra, Győr-Sonrcxn megyébe, konzervgyárakba, sőt leggyakrabban uborkából és görögdinnyéből exportra is. Rendszeres szállítói vagyunk a Tolna megyei tanácsi és iregszemcsei áfész-nek: segítjük körzetük áruellátását, és termeltetési szerződ,és keretében veszünk is át tőlük olyan cikkeket, melyekre itt kereslet mutatkozik. A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK eddigi ütemével elégedettek a kirendeltségnél. A kertészkedő termelőszövetkezetekben a most készülő termelési terveknek fontos részié a zöldség- és gyümölcstermesztés. Hogy hol és mekkora területre, illetve mennyiségre kötnek megállapodást, az ezeknek az üzemi terveknek a jóváhagyásától függ. Számolnak azzal, hogy az ágazat fejlesztésével kapcsolatos, jelentős támogatást biztosító rendelkezések nyomán növekszik a termelők érdeklődése a kertészkedés iránt. következésképp az értékesítésre felkínált áru mennyisége is emelkedik majd. H. F. A vízvári tsz-ben függetlenített dolgozó az ellenőrző bizottság elnöke, munkája mégsem sokban különbözik a md- keiekétől. Ugyanis egy személyben tűzvédelmi felelős, biztonságtechnikai megbízott és táppénzellenőr is. A gazdaság elnöke szerint nehéz elérni, hogy a bizottság jól dolgozzon, és ne legyen — a tagok szemében — szőrszálhasogató. — Milyen hibákat jelzett a vezetőségnek az ellenőrző bizottság? — A szemszállítással kapcsolatos gondatlanságot, csak papíron elvégzett i munkákat és a zsákleltár tapasztalatait Részt vettek éjszakai ellenőrzésen is. Előfordul persze, hogy munkájuk formális. En- , nek okát én abban látóim, hogy nemegyszer olyan dolgokat is ellenőrizniük kell, amelyekhez egyáltalán nem értenek. Talán, ha magasabb volna a képzettségük ... — Volt-e, a bizottság munkájának számokban is kifejezhető eredménye? — ötvenhárom ezer forinttal kevesebbet fizettünk ki táppénzre, mint tavaly. Ez feltét-' lenül összefügg a rendszeresebb ellenőrzéssel. A megyei tsz-szövetség revizori irodájának vezetője, Kovács Károly ugyancsak jól ismeri az ellenőrző bizbttsá- gok munkájának hibáit, ő mégis más következtetéseket vont le. — A külső ellenőrzés lehet hatékonyabb, mégsem pótolja az ellenőrző bizottságok munkáját. Az előbbit nagyabb szakszerűség, az utóbbit a jó gazda gondossága kell jellemezze. Többet tehetnének a betakarítási veszteségek megelőzéséért vagy a tulajdon- védelemért. A gazdaságok vezetőitől többször hallani: »Nem csinál semmit az ellenőrző bizottság.«. Ha azután ilyenkor visszakérdezünk: hogyan teremtették meg munkájához a feltételeket, csak hallgatnak. — Melyek ezek a feltételek? — Az egyik a bizottságok függetlenításe. Hogy is várhatnánk egy tsz-tagtól, hogy a főnökét ellenőrizze, vagy éppen »leleplezze«? A másik: pontosan meg kell határozni feladataikat. Gyakori ugyanis, hogy a brigádvezető, az ágazatvezető olyat is az eb-től vár, ami a saját feladata volna. Nem az ellenőrző bizottság feladata például a táppénzesek ellenőrzése. — Mit tesz az előrelépésért a tsz-szövetség? — Negyedévenként tartunk továbbképzést a bizottságok elnökeinek, a következő hónapokban pedig mintegy 30 gazdaságban szeretnénk ezeket a testületeket tr5ékOztatni a munkájukkal kapcsolatos tapasztalatokról. B. F.
