Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

Fukuda Aevei — két évre Sajtókörökben kiábrándítónak minősítik Fukuda Takeo, Japán most beiktatott, új konzervatív kor­mányának miniszterelnöke el­ső sajtóértekezletén »a gaz­daság évének« minősítette 1977-et. Hangsúlyozta: kor­mánya első számú feladatának tekinti a gazdasági recesszió fölszámolását. Fontos célkitűzésként jelölte meg Fukuda Takeo a kapita­lista világgazdaság »rendbe­hozását«, és mint mondotta: ennek érdekében fokozni szán­dékozik az együttműködést mindenekelőtt az Egyesült Államokkal és Nyugat-Német- országgal. Fukuda állást fog­Zambia kiutasította az Unila vezetőit A zambiai kormány elren­delte: az Unita, az angolai polgárháborúban vereséget szenvedett egyik Nyugat-ba­rát szervezet emigráns tiszt­ségviselőinek el kell hagyniuk az országot — közölte a Ti­mes of Zambia című láp hét­fői száma. Mint ismeretes, az MPLA, az Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom győzel­me után a szakadár szervezet fegyveresei közüli sokan Zam­biában kerestek menedékjo­got. Iáit a fejlett tőkésországok újabb csúcstalálkozójának mi­előbbi megrendezése mellett. Közölte: amint lehet, Was­hingtonba utazik, hogy tár­gyalásokat folytasson az új amerikai elnökkel. ' Külpolitikai kérdésekről szólva az új kormányfő állást foglalt a japán—amerikai ka­tonai, ghzdasági és politikai kapcsolatok fejlesztése mellett Ugyanakkor hangoztatta: kor­mánya a szovjet—japán vi­szony megjavítására törekszik, és folytatni kívánja a tárgya­lásokat a japán—kínai béke- és barátsági szerződés meg­kötése érdekében. Tokiói sajtókörökben kiáb­rándítóan általánosnak minő­sítik Fukuda első nyilatkozá- ^sát. Rámutatnak: a konzerva- •1 tív LFD jobbszámyához tar­tozó Fukuda nem adott konk­rét választ arra a lényeges kérdésre, hogy valójában mi­lyen bel- és külpolitikát szán­dékozik folytatni a következő két évben. Gazdasági Intézkedések Csehszlovákiában Új termelői-árak elsejétől Prágáiban bejelentették, hogy befejeződtek az előkészületek az új termelői árak bevezeté­sére: 1977. január 1-től új árakkal kalkulálhatnak a ter­melő vállalatok. Az intézkedést az tette szük­ségessé, hogy az átfogóan utoljára tizenöt évvel ezélőtt megállapított termelői árak »elszakadtak« a tényleges rá­fordításoktól. Ez egyes válla­latok helyzetét indokolatlanul megnehezítette, másokét meg­könnyítette, ráadásul a nem objektív árak elfödték a gaz­daságban lezajló valóságos fo­lyamatokat, számos területen útját állták a gazdaságosabb, hatékonyabb termelésnek. Mint a szakemberek kieme­lik: az intézkedéssel nem vál­tozik a termelői árak országos szintje, de e szint alatt a gép­iparban és a vegyiparban csökkennek, az energetikában és a tüzelőanyag-ipar terüle­tén emelkednek majd az árak. Megszűnik több külföldi ter­mék és anyag szubvencionálá­sa, másfelől viszont több költ­ségvetési támogatást nyújta­nak a hátrányosan érintett vállalatoknak, hogy fejlődé­sükhöz elegendő nyereséget képezhessenek. A rendezést a legfontosabb szociálpolitikai törekvésekkel is összhangba hozták, például ügyelnek ar­ra, hogy ne növekedjenek az önerőből lakást építők terhei. Aláhúzzák azt is, hogy az intézkedéssel nem vátlozik a kiskereskedelmi ánszint. Ható jam a Icsiro, a Fukuda­kcrmány külügyminisztere a japán sajtónak adott nyilat­kozatában Tokió legfontosabb diplomáciai célkitűzésének mondotta a Japán és a többi fejlett tőkés ország közötti gazdasági kapcsolatok »módo­sítását«. Négy fő feladat a kínai nép előtt Hua Kua-feng beszéde a mezőgazdasági értekez eten A Pekingben zajló országos 1 A néhány nap múlva véget mezőgazdasági értekezlet de­cember 25-i ülésén a Peking­ben dolgozó összes párt- és állami vezető jelenlétében föl­szólalt Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke. Keserű Jónosné nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) ződésekből rá háruló kötele­zettségeknek. A múlt évhez képest 5,5 százalékkal nőtt a rubel elszámolású export ér­téke. — A vállalatok öt évre szó­ló tervezőmunkáját értékelve, megállapítható, hogy a terme­lés és az értékesítés növeke­dése, struktúrájának tervbe vett változása megfelel a népgazdasági céloknak. Az 1977. évi ágazati program is jól szolgálja az ország gaz­dálkodásának hatékonyabbá tételét. 1977. évi tervünk a termelés 4 százalékos növeke­dését irányozza elő. Az inten­zív és a szelektív fejlesztési politika együttes érvényesíté­sével az átlagosnál gyorsabb fejlődésre számítunk a pa­pír- és a nyomda-, valamint a kötszövő- és a cipőiparban, viszont valószínűleg lassabb lesz a fejlődés a pamut- és a selyemiparban. — Mivel a lakosság jöve­delme az ideinél valamivé! gyorsabban gyarapszik, azzal számolunk, hogy a könnyűipa­ri termékek, s ezen belül a divatot gyorsabban követő cikkek iránti kereslet élénkül­ni fog. Terveinket egyeztetve VIII. OSZTÁLYOS FIÚK — LÁNYOK FIGYELEM! Jelentkezzetek élelmiszeripari tanulónak! Szakközépiskolai képzés: 4 év. Hús- és baromfiipar, növényolaj- és háztartási vegyicikkgyártó, konzerv- és hűtőipar, erjedésipar. Szakmunkásképzés: 3 év. Húsfeldolgozó, konzerv­gyártó, hűtőipari ter­mékgyártó, sörgyártó, növényolaj- és mosó­szergyártó. Az iskola neve és címe: Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szak­munkásképző Intézet, 1475 Budapest, X, Maglódi út 4. Juttatások: kollégiumi elhelyezés, étkezés, ösztöndíj, társadalmi ösztöndíj. Végzés után biztos elhelyezkedés és jó kereseti lehetőség! (1542) a Belkereskedelmi Miniszté­riummal, felszínre került né­hány termék mennyiségi, ille­tőleg választékhiánya. Első­sorban kabátokra, férfi- és fiúingekre, tréningruhákra, kötött kesztyűkre, cipőkre és egyes szőnyegtí pirsakra gon­dolok. Fölkértük a vállalato­kat. szövetkezeteket, hogy újból tekintsék át termelési, értékesítési lehetőségleiket, s a helyzet alakulását a jövő év elején a belkereskedelemmel együtt ismét megvizsgáljuk. A bútorellátásbam a kereslethez igazodva növelni kell a szek­rényelemek, szekrényfalak és az egyedi kisbútorok, pl. könyvállványok gyártását. A bútoriparban nagy feladat vár a gyártmányfejlesztőkre, akik­től a szériatermékek egyhan­gúságának feloldását várjuk. — Feladataink tovább nő­nek az exportszállítások terén is. Több mint 5 százalékkal kell növelnünk a szocialista országokba irányuló kivitelt, ezen belül a hazai termékekét 10—11 százalékkal, a nem rubel viszonylatú exportot 20—25 százalékkal akarjuk növelni. Ezt nemcsak több áruval, hanem főként a struk­túrajavulásból származó ma­gasabb árbevételied kívánjuk elérni. Az export ilyen mérté­kű fokozása megköveteli a jobb piaci munkát, de azt is, hogy a hagyományosan ex­portáló állami vállalatok és szövetkezetek köre újabbakkal szélesedjen. Ugyanakkor job­ban föl kell használni a ver­senyképesség javítására a Magyar Nemzeti Bank deviza­hiteleit. A könnyűipari javas­latok közül eddig mintegy 2 milliárd forint értékűt fogad­tak el. Ennél többre is lenne azonban lehetőség, ezért újabb kezdeményezéseikre ösztönöz­zük azokat a vállalatokat, ahol a hatékony export ilyen formában kiegészülő beruhá­zással is előmozdítható. — A tervek megvalósítása a korábbiaknál is feszítettebb munkát kíván a vállalati kol­lektíváktól. Legnagyobb gon­dunk a kellő létszámú, megfe­lelő szakismerettel rendelkező munkásgárda biztosítása. A gazdálkodó egységek középtá­vú terveikben arra számítot­tak, hogy 4—5 ezerrel növel­hetik a létszámot, a miniszté­rium számításai azonban 19— 20 ezres csökkenést prognosz­tizálnak. Az 1976. évi ta­pasztalatok szerint — valószí­nűleg w— az utóbbi következik be, mégpedig nem 1980-ra, ha­nem már hamarabb. Tehát nemcsak a vállalatok, hanem mi is túl optimistáknak bizo­nyultunk számításainkban. — Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésen ha­tározatot hozott arra, hogy 1977 júliusától kapjanak na­gyobb anyagi elismerést a második és a harmadik mű­i szakban dolgozók. Ez a köny­• nyűipart különösen érinti. Né­hány területen, köztük a ru­házati iparban ily módon — a műszakpótlékok és az 1977- ban sátra kerülő béremelések együttes eredményeként csök­kenthetjük a bér- és személyi jövedelem színvonal eddigi elmaradását. A bérügyi intéz­kedések azonban csak akkor járnak kellő hatékonysággal, ha párosulnak a jobb vállala­ti munkaerő-gazdálkodással, a színvonalasabb munkaszer­vezéssel, a differenciáltabb, az eredményesebb munkát job­ban ösztönző bérezéssel, s egyidejűleg a dolgozók szociá­lis- és munkakörülményeinek javításával is. — A vállalatok erre a terv­időszakra termelési-műszaki fejlesztési programjukhoz szo­rosan kapcsolódó munkaerő­gazdálkodási, képzési, szociális ellátási terveket is készítettek, illetve intézkedéseiket a kol­lektív szerződésekben is rög­zítették. öt év alatt megkö­zelítően 3—3,5 milliárd forin­tot szánnak a munka- és szo­ciális körülmények fejlesztésé­re. Az ígéretes tervek mara­dék talán megvalósulása azon­ban a hatékonyabb vállalati gazdálkodói? függvénye, ide értve a gazdasági munka min­den összetevőjét. így például azt, hogy a vállalatoknak, szövetkezeteknek mennyire sikerül a bel- és külföldi ke­reslettel összhangban levő árukínálatot nyújtaniuk, javí­taniuk a termékek minőségiét; s általában mennyire sikerült megvalósítani a vállalati ered­ményterveket — fejezte be nyilatkozatát a könnyűipari jniniszter. érő évet Hua a KKP történe­te »legrendkívülibb évének« minősítette, elsősorban a »né­gyek bandája« — Mao özve­gye és társai — körül kibon­takozó harc miatt. Az elnök szavai szerint »a dörjtő ütkö­zetet« egyetlen puskagolyó, egyetlen vércsepp nélkül si­került megnyerni« vagyis Csiang Csingék letartóztatása — a közhiedelemmel ellentét­ben — nem járt atrocitások­kal. Hua Kuo-feng az új évre központi feladatnak nevezte »a négyek bandájának lelep­lezését és bírálatát«, illetve a bírálattal összefüggő »tömeg- mozgalom elmélyítését«. Az elnök által kijelölt to­vábbi három fontos feladat 1977-re: — a párt egységes vezetésé­nek és a demokratikus cent­ralizmusnak megerősítése; — a két gazdasági, »tö­megmozgalom« (Az iparban tanuljunk Tacsingtől!.«. »A mezőgazdaságban tanuljunk! Tacsajtől!«,) elmélyítése; — Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Mao műveinek ta­nulmányozása. Hua Kuo-feng végül kije­lentette: »Hisszük, hogy 1977- ben tökéletesen szétverjük a négyek bandáját«. Ez jelzése annak, hogy a »négyek« áltgl kiépített hatalmi szervezet és annak befolyása az idén,még nem volt maradéktalanul fel­számolható. (MTI) Ä ompromiss/um A brémai „Weser—Kurier”-ban olvastuk a következő hirdetést: „Erotische Magazine und Bücher (75 Stück), für 932 DM erstanden, wegen Heirat zum abzugeben. Ang. LA 401 Bre- inflationsnreis von 299.99 DM mer Anzeigenblock. Martini-s tr 43.’* Vagyis: Házasság miatt 299 99 DM (nyugatnémet márka) inflációs áron átadnám 392 DM- ért vásárolt erotikus magazin­jaimat és könyveimet. Ajánlato­kat a brémai hirdetőbe, LA— 401 sz.-ra kérek. Hiába: az élet kompromisz- szamokkal jár . . . Az MSZMP KB távirata a Spanyol KP Központi Bizottságához A SPANYOL KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, MADRID Kedves elvtársak! A magyar kommunisták megdöbbenéssel értesültek ar­ról, hogy a spanyol rendőri szervek letartóztatták a Spa­nyol Kommunista Párt több vezetőjét, közöttük a párt fő­titkárát, Santiago Carrillo elvtárpat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ezúton fejezi ki a magyar kommunisták internacionalista szolidaritását a letartóztatott elvtársakkal. Támogatjuk a Spanyol Kommunista Párt harcát San­tiago Carrillo elvtárs és a többi kommunista vezető szaba- dón bocsátásáért — testvérpártunknak, a spanyol' demokra­tikus erőiknek azt a küzdelmét, amelyet a szabadságjogok biztosításáért, az ország demokratikus átalakulásáért foly­tatnak. Elvtársi üdvözlettel: a Magyar <. Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Építés és újjáépítés A véletlen a legjobb rendé- egymástól lényegesen eltérő zó. Vietnam tájain utazva egyre kerestem azt a jelképet, amely valamennyire is ki tud­ja fejezni a mai valóságot. Sok olyan helyen jártam, amely egy-egy részletet híven tükröz — vagy a háború vagy a béke időszakából. Csak hcev a háború Vietnamban úgy múlt él, hogy hatása, nyoma mind­máig él. Egyik helyszínt sem talál­tam igazinak, egészen addig, amíg a nagy kikötővárosban, Ha iphong ban el nem vittek —, hogy meg­mutassák a lebombázott vá­rosrészt. — Valaha két-három emele­tes házak álltak itt — mond­ta kísérőnk, amikor megáll­tunk a várost átszelő folyó hídján. — Az pedig — mu­tatott a háta mögé — a ce­mentgyár volt... Pontosab­ban, most is az — tette hozzá. Hogy miért volt szükség erre a kiigazításra? Nos, a gyár fele láthatóan kiégett, bomba találta — mint *z út másik oldalán álló lakóházat is. De a másik fele. amely épen ma­radt, úgy dolgozik, mintha nem ütött volna sebet az épü­leten és a berendezéseken az amerikai pusztító szándék És ez a mai Vietnam jel­képe. A háború tépte sebeket sok helyen eltüntették. Ahol ki­sebb volt a kár, vagy volt már idő és energia hozzá. De oít sem állt meg az élet, ahol hiányoznak az anyagi eszkö­zök vagy még nem került sós az újjáépítésre. Vietnamban az újjáépítés természetesen nem egyszerű, nem könnyű probléma. Nem­csak az anyagiak miatt, bár ez is számottevő. De a gon­dokat gyarapítja, hogy egy időben kell átállni a hadigaz­dálkodásról a békés építőmun­kára, s egyidőben kell megol­dani nemcsak az ipar. s a mezőgazdaság', hanem a tár­sadalmi és gazdasági szerke­zetét, fejlettségét, tekintve IIVBKM Kaposvári Villamossági Gyára f ö I ve sz villanyszerelő, lakatos, köszörűs, marós és vizsgázott kazánkezelc szakmunkásokat egymüszakos munkaidőre, valamint női betanított munkásokat, térti betanított és segédmunkásokat. Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán lehet: Kaposvár. Mező Imre út. észak és dél talpraállítását is. A feladatok óriásiak. De ha a vietnami népnek azt a küz­delmet, amely most azért fo­lyik — mint ők maguk mond­ják —, hogy megnyerjék a békét is; szóval ezt a küzdel­met az1 ország ugyancsak óriási adottságai egyáltalán lehetővé teszik. Ezzel kapcsolatban hadd említsek meg néhány adatot. Igaz, hogy alacsony a vas, a szén, az olaj és a energiater­melés, de a vietnami hegyek, a partvidék és a Mekong-del- ta gazdag ásványi kincseket rejt, az antracittól a kőolajig. Ha vannak is ma még gondok az 50 milliós ország élelmezé­sének kérdésében, vegyük fi­gyelembe: megkétszerezhető, azaz tízmillió hektárral nö­velhető a termőföld. A lehetőségek számba véte­lekor nem feledkezhetünk ei arról sem, hogy a 3200 kilo­méter hosszú tengerpart egy­aránt alkalmas a halászatra és a tengeri szállításra, az or­szág hatalmas kiterjedésű er­dői pedig szinte még kihasz­nálatlanok. S mindehhez 22 millió dolgozó áll rendelkezé­sükre. Bár sokféle lehetőség adott, az ország a 30 évi háború után nem képes minden te­rületen előrelépni — ehhez túlságosan sok anya­gi észkqz kellene. Ezt világo­san látják is. A fő cél, hogy megoldják a gyorsan növekvő lakosság élelmezését, másrészt munka- lehetőséget teremtsenek az or­szág mai lakosságának, és azsknak a millióknak is, akik a következő években el­hagyják az iskolát. Ezért a mezőgazdaságra koncentrálnak és erőfeszítéseiket összekap­csolják azzal a törekvésekkel, hogy egyre inkább a gépi munka váltsa föl falun a ké­zi munkát. Ezzel egyidejűleg fontos feladatuknak tekintik a ne­hézipar alapjainak lerakását, hogy — mint Hanojban ezt megfogalmazták — Vietnam elmaradott mezőgazdasági or­szágból a kapitalizmus kiha­gyásával szocialista országgá fejlődjön. Vagyis a megfelelő adottságok mellett az elkövet­kező rövidebb időszakban csak a jövő gyors fejlesztéséhez szükséges lépéseket kívánják megtenni. A cél: a nép jóléte A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap felhívással fordult az ország kommunistáihoz, a dolgozók­hoz, az egész bolgár néphez, hogy az anyagi és szellemi erőforrások mozgósításával teljesítsék sikeresen az 1977. évi népgazdasági tervet. A fel­hívás többek között hangsú­lyozza. hogy a VII. ötéves tervidőszakban Bulgária nem­zeti jövedelme összesen 45 százalékkal emelkedik majd, s ezzel az ország továbbra is a világ gazdaságilag leggyorsab­ban fejlődő államai közé fog tartozni. A gyors fejlesztési ütem egyetlen célt szolgál: az ember boldogságát, a nép jó­létét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents