Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
Tovább erősödjön az összefogás Kérdéseinkre Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára válaszol Az év végéhez közeledünk. Jól bevált szokás, hogy ilyenkor érdeklődéssel várják az emberek az összegezést: egyéni életükön, tapasztalataikon kívül milyen eredményekről, sikerekről számolhatunk be, meddig jutottunk. A Központi Bizottság, az országgyűlés és a megyei pártbizottság is elvégezte felelősségteljes, összegező munkáját. Szokásunkhoz híven Varga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát kértük, hogy válaszoljon a Somogyi Néplap néhány kérdésére. — Mi a. véleménye _az ö téves terv első évének gazdasági eredményeiről? Teljesítettük-e a megye főbb ipari és mezőgazdasági előirányztait? — A megyei pártbizottság — a Központi Bizottság és a kormány határozatait, megyénk adottságait figyelembe véve — az V. ötéves tervre való zökkenőmentes áttérést tartotta legfontosabb feladatának. Somogy gazdasága továbbra is megfelelő irányban és dinamikusan fejlődött. Arra törekedtünk, hogy az ipari üzemek, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a tanácsok és a szolgáltató szervek tevékenysége alkalmazkodjon a nehezebb körülményekhez, fokozzák működésük hatékonyságát, gazdálkodásukban érvényesítsék az ésszerű takarékosság követelményeit, jobban és rugalmasabban igazodjanak a belső és a külső piac igényeihez. Az V. ötéves terv első éve megyénk valamennyi dolgozójától fokozott helytállást és fegyelmezettebb munkát követelt. A párttagok és pártonkf- vüliek összefogásával országos éjs megyei gazdasági nehézségeink ellenére egészében megközelítettük 1976. éri céljainkat, egyes területeken el is értük azokat. A kedvezőtlen időjárás megyénk mezőgazdaságát is sújtotta. A tárgyilagos értékeléshez azonban hozzátartozik, hogy az egyenletesebb fejlődést gátolták az irányításban, a szervezésben, a végrehajtó munkában még meglévő hiányosságok is. Több munkaterületen lassan alkalmazkodtak az új követelményekhez, másutt görcsösen ragaszkodtak az idejétmúlt vezetési módszerekhez. Nem mindenütt támaszkodtak kellően a munkások és a termelőszövetkezeti tagok véleményére, javaslataira. S bár a vezetésben érzékelhető a javulás, a vezetők számottevő része még mindig nem él például a szocialista brigádok erejében, tettrekész- égében rejlő lehetőségekkel. A megyei pártbizottság 1976. december 9-i ülésén készítette el az idei gazdálkodás mérlegét. Megállapította, hogy Somogy gazdasága az idén is tovább fejlődött és erősödött. A gazdasági életben megkezdődött a magasabb követelmények érvényesítése. A fejlődés iránya összhangban van a középtávú terv célkitűzéseivel, és megegyezik a népgazdasági tendenciákkal. A növekedési ütem azonban valamivel lassúbb volt a tervezettnél. Az ipar 5 százalékkal többet termelt, mint tavaly. Ez megegyezik az országos átlaggal, de 2—3 százalékkal elmarad a megyei előirányzattól. Elsősorban a húsipar nem tudott többet termelni, mert kevés volt a vágóállat. A mezőgazdasági üzemek 1976-ban az átlagosnál nehezebb körülmények között végezték munkájukat. Búzából és a többi kalászosból jó termést takarítottak be; a takarmánynövények nyári aszály okozta kiesését jórészt pótolták a másodvetések. Sajnos a legfontosabb takarmánynövényünkből, a kukoricából a tavalyi 48 mázsás hektáronkénti termés helyett csák 40 mázsa körüli hozamot értünk el. Biztató, hogy javult a háztáji gazdaságok helyzete. A tanácsok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a felvásárló szervek támogatásával egyre többen növelik az állatállomány létszámát, fokozzák a zöldség- és gyümölcstermesztést. A szocialista nagyüzemekben emelkedett a sertés- és a juhállomány. A sza rvasm arh a-tenyésztésben továbbra is nehézségeink vannak, de már tapasztalható a javulás; tíz százalékkal több az egy tehénre jutó tejhozam, mint tavaly. Örvendetesnek tartom, hogy az idén csaknem valamennyi termelőágazatban javult a munka minősége. Nőtt a termelékenység, bővült a korszerű termékek köre, és általában szervezettebbé vált a munka. E kedvező eredmények fokozása az V. ötéves terv valóra váltásának egyik döntő feltétele. — Javult-e a beruházások előkészítése és időarányos végrehajtása? — 1976-ban tervszerűbbé vált a beruházások megvalósítása. Céljainknak megfelelően elsősorban a IV. ötéves tervből áthúzódó, folyamatban levő nagyobb beruházások kivitelezése gyorsult meg. Kaposváron szervezettebbé, ütemesebbé vált a lakásépítés. Az 1977-re és a későbbi évekre tervezett jelentősebb beruházások előkészítése — néhány fontos létesítménytől eltekintve (például a kaposvári Do- mus áruház, a szennyvíztisztító) — nem rossz. A beruházások előkészítésében és megvalósításában tehát javulás tapasztalható, ugyanakkor több, régóta meglevő gondot az f idén sem sikerült megszüntetni. A beruházásban részt vevők együttműködése továbbra sem zavartalan. A műszaki tervek gyakran hiányosak. Az építéssel összefüggő kisajátítás, előkészítés gyakran elhúzódik. Az építők pedig nemegyszer indokolatlanul sok munkát kezdenek el egy időben, ezzel szétforgácsolják az erejüket. — Milyen példák bizonyítják a tervezés és az üzemszervezés tökéletesítése következtében érzékelhető változásokat? — A tanácsok és a gazdálkodó szervek már másodízben készítettek önállóan középtávú tervet. Megállapítható, hogy összességében javult a tervező- munka színvonala. A tervek készítői hasznosították a IV. ötéves tervi tapasztalatokat. A tervkészítés időben megkezdődött, s ez a központi és megyei irányító szervek, vállalatok, szövetkezetek számára megfelelő segítséget adott. Megemlítem, hogy a tervek döntő többsége demokratikusan, a dolgozók széles körű bevonásával készült. Terveink egyébként összhangban vannak a népgazdasági célokkal, magasabb követelményeket tükröznek. A gazdálkodó szervek a beruházási eszközöket elsősorban rekonstrukciókra, gépesítésre, technikai, technológiai korszerűsítésre fordítják. Elmondhatom, hogy a tanácsi és a területi tervek a hosszabb távú fejlődést megalapozó, a lakosság életkörülményeit javító létesítmények megvalósítására helyezik a hangsúlyt. A gondok között azonban nem hallgathatom el, hogy az V. ötéves terv idegenforgalmi és építőipari fejlesztésének lehetőségei még ma sem tisztázottak. A munka- és üzemszervezés színvonala javult. Az ipari, mezőgazdasági és építőipari szervezetek zöme a tavalyival azonos vagy kevesebb létszámmal oldotta meg a termelési feladatait. Az előrelépés azonban lassú, a legtöbb helyen csak az élet által ki- kényszerített mértékre szorítkozik. Ez politikailag és gazdaságilag is káros. A jövő feladatait a szervezettség mai szintjén nem tudjuk megvalósítani. Ezért nagyobb tervszerűségre, tudatosságra és előrelátásra van szükség. Nem tartható az az állapot, hogy azonos adottságokkal és feltételekkel rendelkező üzemek — elsősorban szervezési, vezetési okok miatt — egyik helyen kiváló, máshol gyenge eredményeket érjenek el. — Javult-e a munkaerőgazdálkodás és a munkafegyelem Somogybán? — A munkaerő-gazdálkodást nem lehet elválasztani az előbb említett kérdéscsoporttól. Történtek intézkedések a folyamatos munkaellátás és a munkafegyelem javítására. Mégis azt kell mondanom, hogy még sok helyen pazarolják a termelés legfontosabb tényezőjét, a munkaerőt. Az iparban és a mezőgazdaságban sem használják ki megfelelően az egyre több és korszerű gépi berendezést. A munkaerő-gazdálkodás javítása tehát zömmel még előttünk álló feladat. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az ipari és a mezőgazda- sági üzemek pártszervezetei és vezetői bátrabban kezdeményezzenek. Ne tűrjék el az aránytalanságokat. A gazdasági vezetők megfontoltan gondoskodjanak a munkaerő iní dokolt átcsoportosításáról. A szakszervezettel egyeztetve éljenek a bővített műszakpótlék adta nagyobb lehetőségekkel, i A felsőbb irányító szerveknek és a tanácsoknak föl kell készülniük az indokolt, üzemek közötti munkaerő-átcsoportosításra is. Az intézkedések valóra váltása nem lesz könnyű feladat, hiszen embereket, családokat érint. Ezért a határozottság, a céltudatosság mellett körültekintésre, megfelelő politikai és gazdasági előkészítésre van szükség. A munkafegyelem mérsékelten ugyan, de javult Somogybán. A munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az intézmények dolgozóinak zöme becsületesen, fegyelmezetten dolgozik. De jelentős számban vannak még olyanok, akik a kötelezően előírt feladatuknak sem tesznek eleget, s ezzel az állampolgári fegyelmet is megjszegik. Vannak azután olyan emberek is, akik szívesen nézik, amíg mások dolgoznak; az elosztásnál azonban — ha jutalomról, prémiumról van szó — ők jelentkeznek először. Az a véleményem, hogy a jogok és kötelességek összefüggésének megértetésével együtt minden munkahelyen — és mindenkitől — meg kell követelni a fegyelmet. Ennek egyik legfőbb eszköze a munka szerinti elosztás elvének következetesebb alkalmazása. Érezniük kell az embereknek, hogy a munka társadalmában a társadalomért végzett hasznos munka értékelése és megbecsülése áll az első helyen. Valamennyien tudjuk, hogy a munkakiesés egy része nem a fegyelmezetlenségre, hanem anyaghiányra, szervezetlenségre, a munkafeltételek hiányára vezethető vissza. A mezőgazdaságban jobban kellene gazdálkodni az idővel; a nagy munkák idején a hét végeken sem sajnálni a fáradságot; az üzemekben nagyobb gondot kell fordítani a kettős-hármas vagy a nyújtott műszakokra, a hét végi szállítások jobb megszervezésére. — Somogy 1977. évi terveit részletesen ismertetjük lapunkban. Mégis, miben látja a legfőbb követelményeket? — A jövő évi gazdasági feladatok végrehajtása döntő lesz a megye V. ötéves tervének megvalósításához. Ezért arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy minden ágazatban gyorsabb ütemben növekedjen a termelés. 1977-ben az idei lemaradást is pótolni kell. Feladataink feszítettek, de végrehajthatók; igaz, hogy nagyobb követelményeket állítanak mindenki elé. Elsősorban a szemléleti és a cselekvési egység további erősítésére van szükség. Fokozni kell a kezdeményezőkészséget, az aktivitást, s ehhez föl kell használni a munkahelyi demokrácia fórumait, lehetőségeit. — A gazdaság és a kultúra, a termelés és a sokolda- lú műveltség összefüggése kapcsán kérdezzük: milyen főbb feladatokat jelöl meg a megyei pártbizottság az ideológiai, oktatási és köz- művelődési párthatározatok következetes és elmélyült, gyorsabb ütemű végrehaj- tásához? — A kérdést jogosnak és időszerűnek tartom. A megye egyre inkább az intenzív fejlesztés irányába halad. A termelékenység növelése nem nélkülözheti a műszaki fejlesztést, a tudomány eredményeinek alkalmazását, az új termelési technológiák meghonosítását, az újítómozgalomban rejlő lehetőségek teljesebb feltárását. A termelés fokozása tehát egyre több jól képzett embert követel, aki a rábízott gépeket, felszereléseket gazdaságosan és szakszerűen tudja üzemeltetni. De nemcsak a -gazdasági, hanem más feladataink sem oldhatók meg a szocialista tudat, az általános, a szakmai műveltség fejlesztése nélkül. A megye pártszervei kiemelten foglalkoznak a párttagság eszmei-politikai helyzetével. A közelmúltban a Központi Bizottság fontos határozatot hozott a pártpropaganda feladataira. Ennek feldolgozását a következő évben kezdjük meg. A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a párttagok és a leözösségek szervezett önképzésének. Ebben nagy tartalékaink vannak. A pártbizottságokat, a pártvezetőségeket, az alapszervezeteket arra ösztönözzük, hogy az eddiginél többet és jobban foglalkozzanak az időszerű ideológiai feladatokkal. A közoktatásban el kell érni, hogy a fiatalok tanköteles korban nagyobb arányban végezzék el az általános műveltséget megalapozó nyolc osztályt. Az oktató-nevelő munka javításával, a színvonal növelésével tovább kell csökkenteni- az általános iskolák tárgyi és személyi feltételeiben mutatkozó különbségeket. Középfokú oktatásunknak jobban kell igazodni a termelés, a jövő igényeihez. A felnőttoktatás, a továbbképzés változatlanul fontos feladat. A megyei pártbizottság és a megyei tanács elvi állásfoglalásai, határozatai és a tervezett intézkedések fontos biztosítékai annak, hogy a közművelődési intézmények jobban szolgálják a lakosság művelődését és kulturált szórakozását. Végezetül szeretném elmondani : az ötéves terv a mi nemzeti programunk, az egész ország fölemelkedésének, életünk fejlődésének, az életszínvonal növekedésének megalapozott programja. Az. következik ebből, hogy minden munkahelyen — és Somogy minden, lakójának — érdemes erőfeszítéseket tenni feladataink végrehajtásáért. A megyei pártbizottság nevében köszönöm a bizalmat, a támogatást, amellyel párton kívüli barátaink és elvtársaink az idén is megtiszteltek bennünket. Kívánom, hogy 1977 nehezebb feladatainak megvalósítása során tovább erősödjön az összefogás megyénkben, és munkája szerint ki-ki megtalálja egyéni boldogulását is. E gondolatokkal kívánok Somogy minden lakójának kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, békés új esztendőt! Az év alkotásaiból Üj ifjúsági ház és emMhmd Marcaliban. A szakmunkástanulók 300 személyes kollégiuma Kaposváron . > •* , . * > 77,5 méter hosszú felüljáró épült Balatonszentgyörgyön. A hatszáz ágyas nagyatádi kórház.
