Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1976. december 1-i üléséről

(Folytatás az 1. oldalról)

vénye« ' jogainak biztosítása, beleértve az önálló állam létrehozásának jogát, és minden közel-keleti állam — közöttük Izrael — biztonságának szavatolása. A rendezés érdekében fel kell újítani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái felszabadítási szervezet teljes jogú részvételét.

3* A megváltozott nemzetközi erőviszonyok kedvező feltételeket teremtettek a délafrikai népek harcához függetlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védelmezni neokolonialista érdekeiket. A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Dél-afrikai Köztársaság kormánya bábállamok létrehozásával és a jogaikért fellépő néger lakossággal szembeni kíméletlen terrorral igyekszik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ határozatait semmibe véve továbbra is akadályozza Namibia függetlenné válását. A törvénytelen rhodesiai kormány folytatja elnyomó tevékenységét és durva agressziót követ el a függetlenségét nemrég elnyert szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép határozottan elítéli az imperialista manővereket és provokációkat; megerősíti szolidaritását Angola, Mozambik, Zimbabwe, Namibia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek igazságos harcával.

4» A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az országokkal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért küzdenek.

Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt követeljük, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság törekvését az ország békés, demokratikus, mindenféle külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére.

Az egész haladó emberiséggel együtt elítéljük a Chilében dúló fasiszta terrort, követeljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Corvalán; a Chilei Kommunista Párt főtitkára haladéktalan szabadonbo- csátását; ismételten szolidaritásunkról biztosítjuk a chilei népet.

Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó állam- és kormányfőinek colombói értekezlete megmutatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelentős, pozitív szerepet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok.

A Központi Bizottság üdvözli a Béke-világtanács Budapesten megrendezett fejlődési világkonferenciájának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok legfőbb céljaikat csak a szocialista országokkal és a világ más haladó erőivel együttműködve érhetik el.

5. a Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősödtek és szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkáspártokkal.

Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól szolgálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai

Somogyi Néplap

találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink Központi Bizottságai titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései.

A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében erősíti kapcsolatait, internacionalista együttműködését a tőkés országokban és a fejlődő országokban dolgozó testvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni, sri-lankai, guatema- lai és uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása hazánkban.

A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott

kongresszusai dolgoztak ki a mönopoltőke ellen, a dolgozók érdekeinek védelméért, a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében.

6« A Központi Bizottság megállapította, hogy államközi kapcsolataink alapvető céljainak megfelelően fejlődtek.

— A Minisztertanács elnökének látogatása a Lengyel Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálta kapcsolataink erősítését,

együttműködésünk további lehetőségeinek feltárását.

— A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Istmételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet az elmaradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben.

— Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta.

— A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétoldalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezekkel az országokkal.

7. A Központi Bizottság a külpolitikai tevékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét.

II.

1« A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt IX. kongresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán.

A gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia takarékosabb felhasználásában.

Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei.

Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható:

aj A nemzeti jö\jedelem termelése 1976-ban várhatóan 4

százalékkal emelkedik, fel- használása megfelel a tervezett arányoknak.

— Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésének mérséklődése, az élelmiszeriparban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a rekonstrukciók keretében ütembe helyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A murika termelékenysége a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportképességének növekedésében.

— Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok.

— A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évivel azonos lesz. A mezőgazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb terméskiesés.

Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi betakarítású növények terméseredményei azonban elmaradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont egyre csökkent. A tejtermelés, meny- nyisége és a fejési átlag növekedett.

— A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait.

b) Beruházásokra a tervezettnek megfelelően, 50 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgazdálkodás.

c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött.

d) A lakosság életszínvonala

— összhangban gazdásági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, Járhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit.

A lakosság áruellátása alao- vetően kiegyensúlyozott volt.

Az árukínálat nőtt. bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen burgonyából. zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldség- és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt

— várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket.

Az életkörülmények javításához hozzájárul hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül. 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátása.

e) Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fokozódott - részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval

kötött hosszúlejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkésországokkal is.

f) A gazdaságpolitikai célok megvalósítását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal.

2. a Központi Bizottság, figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja: i

— 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság élet- színvonala.

— A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatolt. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető verseny- képes termékek előállítása.

A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá:

A tervezett növekedés éves előirányzat:

Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény

Mezőgazdasági termékek termelése

(az 1975. évihez képest)

Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti

dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebbői: állami

Állami költségvetés bevétele kiadása

6 —6,5 százalék

4—5

6

5 —5,5

3.5— 4

2.5— 3

I, 2,5—3 3,7—4 4 —4,5

164 milliárd forint 88 ezer lakás 31 ezer

10.4 százalék

10.5

a) Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés;

— Az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és verseny- képessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése.

— Az építési-szerelési tevékenység 5—5,5 százalékos növelését a termelékenység és szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni.

— A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. \ hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédő szer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszközellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát.

A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal tá- masszéds alá. A központi irányító szervek, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendületet' az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket. hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munka- fegyelem javításával érjék el.

b) Az áruszállítás teljesítményét 6 százalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel, egyenletes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Oj létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személy- szállítás színvonala.

c) A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az élet- színvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5— 4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék.

A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977. július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszak-pótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparrá, az

élelmiszer-kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ezzel egyidejűleg a villamos- energia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell.

A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasútF menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját.

A lakosság fogyasztása 3 7— 4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elégíteni.

A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3 8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket.

A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer-új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100—3200-zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal' kell emelni.

d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes export- árualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni.

e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export.

Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. a tőkésországokkal és a fejlődő országokkal, a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműködés fejlesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk.

A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése.

f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetésen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szerve;, a költségvetésből gazdálkodó intézmények fordítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra.

g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a .jövedelem jobb összhangját.

3. a Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdasági tferv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosításának, az életszínvonal további növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. kongresz- szus, valamint a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatában foglalt gazdaságpolitikai követelmények. A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok megítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajtás.

A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását, A központi irányítás támaszkodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére.

A vállalatok és a szövetkezetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az

(Folytatás a 3. oldalon)