Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
Gyógyszer helyeit • 33 —„pia A Rába-esalád otthonában Egy tanulmányút margójára A tsz-szövetsée és az agA minap este nyolc körül az Ipar vendéglő felé tévedtem, gondoltam, betérek egy sörre. Szándékomtól csak az a felemelő látvány tántorított el, amelyet belépésemkor tapasztaltam. A padlón néhány söröskrigli szétzúzott földi maradványai tanúskodtak arról, hogy nem halt ki még a magyar vitézség. Az egyik asztal körül néhány ifjú kuporgott: gyerekep állukon a legénytollnak még a nyoma 6em látszott. Máshol egy élte- sebb férfiú kántálta -A vén betyár egyre ordít« szövegű halhatatlan tenoráriához önmaga által kreált kádenciát. A hangulat sava-borsát egyik franciából átvett igénknek a füstben szerteszét röpködő, felszólító módú alakjai szolgáltatták, no meg a hordó német elnevezése, 6ok tízezres példányszámban. Megpróbáltam elképzelni, milyen olva- tag gyengédséggel borulnak nemsokára a most éppen mindennapi »-nyakasaikat« ürítő atyák kis családjuk keblére, ámde képzeletem cserbenhagyott. Ezért hát másnap nekikeseredve útra keltem a szesz nyomában. Először a városi tanács két gyámügyi előadóját, dr. Pongrácz Csabát és Somogyi Gábort kerestem föl azzal a kérdéssel, vajon a szóban forgó papák otthon is olyan kedélyesek-e, mint a piszkosfehér kocsmaasztal mellett, amikor a következő .kört rendelik? — Ebben az évben ezer »ügyünk« volt — kezdi Pongrácz Csaba —, ezeknek többsége valamilyen összefü égésben áll az alkohollal. Ezért kellett hatóságunknak kb. ötven elvonókúrás kezelést kezdeményeznie. De elszomorító az is, hogy már nemcsak férfiakkal van baj a »bódító nedű« miatt: egyre több alkoholista anya ellen kell eljárást indítanunk. Tudunk pl. olyan, gyermekgondozási segélyen levő kismamákról, akik néha hosszú ideig »féhdeciznek« valamelyik kocsmában, miközben gyermekük masára hagyatva a bejárat előtt rostokol. Máshol az »otthon ülő« fiatal anya. beteges szenvedélyének palástolására, a fotelekbe du adóst a a kiürített üvegeket, férjének és gyermekeinek legnagyobb megdöbbenésére. Sokszor hiába kezdeményezzük a házastársának, gyermekeinek testi épségét veszélyeztető apa vagy anya elvonókúrára küldését. A két gyámügyes indulatos vallomásaiból és az átlapozott jegyzőkönyvekből megrendítő — vagy elképesztő voltukban is komikus — történetek bontakoznak ki. Egy férfi a ^belvárosból mindenféle meghatalmazás nélkül fölvette kiskorú nevelt lánya fizetését, s elitta. Feleségét rendszeresen véresre veri, de teheti, hiszen a már hat hónapja elrendelt elvonókúrás kezeiéit máig sem hajtották végre. (Hogy miért, arra dr. Varjú Irén városi főorvostól és dr. Gergely Ilonától, a kórház ideg- és elmeosztályának orvosától kaptunk választ. Kevés a férőhely, a beutaltakat gyakran 12—14 nap után kénytelenek hazaküldeni, bár legalább hathetes kezelésre lenne szükség.) Az ilyen eljárásokban gyakran érvényesülő bürokratizmusnak, a kötelességeiket nem ismerő, de fellebbezési jogukat gátlástalanul felhasználó korhelyek huzavonáinak csak egyféle következményük lehet: a, gyógyíthatatlanul sérült idegrendszerű vagy súlyosan szellemi (gyakran testi) fogyatékos gyermekek elrettentő ’zárna. (Dr. Orbán István, a megyei gyermek- és ifjúság- védelmi intézet igazgatója: — 1700—1800 gyermekről gondoskodunk. ezeknek majdnem fele a szülők rendszeres részegsége miatt veszélyeztetett. Gyakran előfordul, hogy a gyermekeket is »megkínálok«, sőt rendszeres alkoholfogyasztásra szoktatják. Ebben a környezetben általában az iskolakötelezettségre vonatkozó szabályokat sem tartják be, ezért a gyerekek értelmi— műveltségi színvonala 4—5 évvel elmarad a normálistól.) Örökletes betegségek, ifjúsági bűncselekmények jelzik a szesz diadalútját. A világ- ranglistán elért előkelő ötödik helyünkért — fejenként évi 11 liter tiszta alkohol — súlyos árat kell fizetnünk. A nemesiteilen szőlő észveszejtő levének hatását városunk egyik külterületén tapasztalhattam, egy családnál, amelynek züllött életmódjáról már többször is érkezett bejelentés a gvámhatórághoz. A papa segédmunkás, kétezer forintot keres. E'ső házasságából négy — szellemi fogyatékos. illetve idegbeteg — gyermeke van, mindegvik állami gondozásban. (Nyi’vánvalóan az alkohol miatt.) Oj házasságából született első, most hároméves gyermekét már szintén magához vette az állam: a szomszédok tanúsára szerint, feleségével rendszeresen italozva, ütötták-verték a kicsit. Igaz, a 28 éves fiatal- asszony tagadj «»roimt a vádakat és a részegeskedést is, végül mégis elszólja magát: »Olcsó, 12—13 forintos bort veszünk eev asszonytól, jó az nekünk!« Előfordult, hogy a beteg gyermek számára szükséges gyógvszert nem váltották ki. »Nem kell az a kö- lyöknek, inkább vegyünk rajta piát« — intézte el kézlegyintéssel az apa. Most második, másfél éves kicsijüket is intézetbe viszik. Kérdezem, vannak-e játékai a fiúcskának? Bólint keresni kezd. azonban semmit sem talál. »A földön szokott játszani« —mentegetőzik. Egy férfi két házasságából hat állami gondozott gyerek, közülük négy bizonyítottan terhelt... Az Autóközlekedési Tanintézetnél korábban kirobbant botrány is — amikor kiderült, hogy néhányan pénzért vásárolták jogosítványukat, és lehet, hogy sok mindenhez értenek, de az autóvezetéshez legkevésbé — hozzájárult ahhoz, hogy az oktatást és a vizsgáztatást különválasszák. Azaz, aki autóvezetésre tanítja a tanfolyam részvevőit, az nem vizsgáztathat, és fordítva. Vissza kellett szerezni az elvesztett vagy megtépázott becsületet. Ahol pedig nem voltak' bajok, ott tovább őrizni a vizsga tisztaságát. Kaposváron ilyen gondjai nem voltak a tanintézetnek, mégis örömmel vették, amikor a vizsgabizottság különvált. Persze, akadtak, akik próbálták megkörnyékezni a vizsgáztatókat, pénzt ajánlottak fel a jogosítvány megszerzéséhez szükséges pontokért, de ez az igyekezetük hiábavaló volt. A vesztegetést, »a pénzért miftden kapható« nézetet azonban máig sem sikerült kiirtani. Ma is akadnak, akik odanyújtják a százasokat. Tesztláp pénzzel „kitöltve” Kaposvári vlzs. ( sokkal beszélgetek. Olyanokkal, akik néha bizony egy kicsit félve ülnek be a vizsgáztató mellé a kocsiba, altól tartva, hogy kellemetlenség éri őket, hiszen ha valaki vesztegetni próbál, pénzt ajánl jogtalan előnyszerzés céljából, feltételezi a másikról, hogy korrupt. Néhány közelmúltban történt esetet mesélnek. Egy vizsgázó kétszáz forintot adott át a vizsgáztatónak úgy, hogy a pénzt a személyi igazolTizennégy község bankja (Tudósítónktól.) Az Igái és Vidéke Takarék- szövetkezethez 14 község tartozik. Kirendeltségeik Göllé- ben és Somogyszilben, betétgyűjtő -pénztáraik Magyaratá- don, Büssüben, Szentgáloské- ren és Zimányban vannak. A körzetben sok a takarékos ember. Ebben az évben 3,1 millió forinttal nőtt a betétállomány. Jelenleg 1400 betétesük 35 millió forintját őrzik és kezelik. A hozzájuk tartozó községek közül a legtakarékosabb emberek Göllében, Somogyszilben és Magyaratádon élnek. Ök adják a legtöbb betétet a szövetkezetnek. 3850-en léptek november végéig a szövetkezet tagjainak sorába, ebben az évben 140-nel nőtt a létszám. A tagok, a lakosság bizalmát élvezi az igali takarékszövetkezet. Ezt igazolja a részjegyalap növekedése is, amely november végén 466 000 forint volt. 1976-ban 16 000 forinttal növekedett. Egy hónappal az év befejezése előtt 7,5 millió forint volt a tagoknál kölcsönként. Ebből termelési célokat — főleg a kisgazdaságokat — 2,6 millió forint, építési célokat 1,8 millió forint segít A szövetkezet területén van az igali termálfürdő, ahol nyáridőben sok külföldi vendég fordul meg. Valutaigényüket a szövetkezet elégíti ki: 1976-ban 122 000 forint értékben vásároltak különböző valutát. Foglalkoznak biztosítási ügyletek kötésével. Ebben az évben 760-at kötöttek. A kilenc hónap munkája után 155 ezer forintot írhatnak a szövetkezetnél a nyereségrovatba. ványba rejtette, mondván: a személyi igazolványt meg kell nézze a vizsgáztató, így megtalálja majd a pénzt, és máris sikeres lesz a vizsga.' A vizsgáztató megtalálta a pénzt, azt az igazolvánnyal együtt átadta felettesének. Azután várták, mikor jön a »tanuló«, hogy kérdőre von-, hassák. A tanuló azonban nem jött. Az ügyet átadták a rendőrségnek, és már bírósági ítélet is született azóta. A vesztegető pedig egy darabig még várhat a jogosítványára, hiszen a tanintézet vezetőjének joga van ahhoz, hogy ezért hat hónapig ne engedje vizsgázni. A másik eset az írásbeli vizsgán történt, Egy tesztláp kitöltetlenül került a vizsgáztató elé; a helyes válaszok helyett egy ötszázas virított a két lap között. Nyilván arra gondolt a rosszul számító vizsgázó, hogy aki a tesztlapot bírálja, az az ötszázas fejében kitölti az üres rubrikákat. Vagy a legfrissebb. Hatvanöt éves. tisztességes, ma is sokat dolgozó férfi csekket küldött az egyik vizsgáztatónak, kérve, hogy írja rá a lakáscímét, küldje visz- sza a csekket, és akkor majd feladja neki az ötszázast. Ennek fejében nem kért mást, csak hoay megkapja végre Babettájához a vezetői engedélyt. A becsületéi tette kockára. A fenyegető férj A vesztegetésnek van sok kai durvább formája is. Egy férj megfenyegette az egyik vizsgáztatót, mert már többször megbuktatta a feleségét. Korruptnak nevezte a vizsgáztatót, »biztosította«, hogy, rárludományi egyesület gépesítési szakosztályának szervezésében hatvan mező- gazdasági gépészszakember látogatott el az MVG budapesti Vörös Csillag gépgyárába, hogy megismerkedjen azzal az tízeimmel, ahol a Rába—Steiger traktor születik. Ennek a látogatásnak előzményei voltak. Az ►»oda— vissza« folytatott felelősség- teljes eszmecsere az esetek túlnyomó többségében kölcsönösen kamatozik. Az üzemeltetőknek lehetnek — és vannak is — olyan tapasztalataik, melyeket feltétlenül ismerniük kell a gyártóknak, ök pedig olyan szakmai tanácsot tudnak adni, melyet a mindennapi gyakorlatban figyelembe kell venni, kiváltképp egy viszonylag új konstrukciónál. Az újdonság a szó igaz értelmében csak viszonylagos, mert ismerjük, a megyében ma már mintegy harminc sárga testű gépóriás. Rába— Steiger dolgozik. Bármennyire megelégedésre végzik is munkájukat, a gyakorlat hozott magával egy sor, sürgős feleletet váró kérdést. Például nem megnyugtató a gyártmány gondozása, szervize, s egy ilyen nagv teljesítményű erőgép akár néhány napos kiesése is súlyos zavarokat okozhat. Hiányoznak és nem megfelelőek a Rába—Steigerhez tartozó talajművelő eszközök. Sáros, csúszós időben az ikerabroncs szinte gátja az erőgép megfelelő üzemelésének, és lehetne sorolni a kisebb-na- gyobb, az üzemelés során előbukkanó szakmai, műszaki gondokat. De ide tartozik az is, hogy a jó néhány nagyüzemünk által igényelt T— 150-es traktorok késnek, ezért az üzemek jó része a típuscsere gondolatával foglalkozik. A legmegbízhatóbb alapot a gyártmány megismeréséhez, a döntés előkészítéséhez a személyes tapasztalat, tájékozódás adhatja. már régóta figyeli és nem lesz jó vége az ügynek. Az ügynek valóban' nem lesz jó vége, csakhogy nem a vizsgáztató húzza a rövidebbet. Persze, nemcsak fenyegetőzők, kisebb összegekkel vesztegetni próbálók akadnak. Egy tanuló a vizsgabiztos ismerőseinek szólt, hogy hatezer forintja van a vizsgára. Fróbálják ezt megemlíteni annak, aki majd a tudását elbírálja, és vegyék rá, hogy fogadja el a pénzt. Az »üzletet« természetesen ebben az esetben sem kötötték meg. A vesztegető pórul jár És még egy eset, amelyik nem számít ugyan vesztegetésnek, csak kellemetlen perceket szerezhetnek vele. Egy férfi sikeres vizsgát tett. Utána elővett egy ötszázast: »Én is a borravalóból élek. Adják ezt oda annak, aki vizsgáztatott, igyon meg néhány fröccsöt az egészségemre« — és nyújtotta a pénzt a vizsgáztató két munkatársának. Természetesen' a pénzt senki sem fröccsözte el, hacsak a vizsgázó nem, később, baráti társaságban. Ezek és az ehhez hasonló esetek szerencsére nem túl gyakoriak. Annyira azonban nem ritkák, hogy ne kellene róluk beszélni. Tiszteletlenség és a másik meg nem becsülésének a bizonyítékai. Hiszen valakiről korrupciót feltételezni becstelenség. Ezeknek az ügyeknek egy részét átadják a rendőrségnek, a többit házon belül intézi el a vizsgabizottság, a tanintézet. A vesztegető mindenképpen kellemetlen helyzetbe kerül. Dán Tibor Ha mindehhez hozzáteszem, hogy az iparosodó mezőgazdaság legfontosabb hazai ipari hátterét képviseli ez a gyár, ahol betekintést lehet nyerni az országosan is példaként emlegetett magas fokú ipari szervezettségbe, akkor nagyon is érthető, hogy a rendezők «ámításánál jóval nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a tanulmányút iránt. A rendezvény elérte a célját. Mert nemo.ak az az eszmecsere adott sokat gyakorló gépész szakembereinknek, melyet a gyár vezetőivel — Szeifert István műszaki igazgatóhelyettessel, Dénes István gyártmányfejlesztási osztály- vezetővel, Kszamaszics Antal főművezetővel és Szilágyi Illés műszaki osztályvezetővel — folytattak; nemcsak az jelentett élményt, hogy az öntödétől a Dutra pótalkatrész-gyártáson keresztül végignézhették azt a szalagot, melyen a Rába születik, hanem szakszerű, a gyakorlatban jól hasznosítható feleletet kaptak kérdéseikre is. Például nemAz évi ápolás során és szüretkor összetömörítették az ültetvény talaját. A szőlő azonban akkor fejlődik, ha talaja jól szellőzik, a szükséges tápanyagokat a gyökerek által felvehető formában tartalmazza. Az altalajművelés sokoldalúan hat, döntően befolyásolja a viz-, levegő-, hő- és tápanyaggazdálkodást, illetve ezeken keresztül a tőkék termőképességét. Az őszi talajművelés közvetlen célja: a talaj meg- lazítása, vízbefogadó és víztartó képességének fokozása, az erózió elleni védekezés, a trágyafélék bemunkálása, a kártevők és károkozók számának gyérítése, és a téli fagy elleni védelem. A korszerű talajművelési szemlélet szerint a munkák számát a lehető legkisebbre kell csökkenteni, és a tőkéknek mély termőteret kell biztosítani. Mindezt figyelembe véve a kedvező talajállapot kialakításának és fenntartásának továbbra is az őszi talajművelés az alapja. A munkát szüret után, az alsó levelek hullásakor meg | lehet kezdeni, és tanácsos ok- I tóber—november hónapban — a tartós őszi esőzések és fagyok előtt — befejezni. Az átázott, sáros, agyagos talajt nehéz megművelni: a sáros földdel körülvett rügyek könnyen fülledhetnek. A tartós téli fagy beállta viszont teljesen kizárja a munka elvégzését. Telepítési rendszertől, művelési módtól függően használhatunk kézi kapát, ásót, fogatos és gépi ekét. Hegy- és dombvidéken a téli fagy károsításától nem kell tartani, így a tőkét télire nem kell fedni. Az 1—1,2 m sortávolságú, bakművelésű ültetvényekben fedésszerű talajmunkát végezhetünk, a tőkefej magasságáig húz,hátink fel a talajt, a sorközöket r«di<? 20— 25 cm mélyen meglazítjuk. A szőlő nyugalmi ideje alatt Is védekezni kell a vízerózió ellen. A bakhátakat a lejtés irányára keresztben vezessük. A szomszédos sorokat haránt csak a mai, hanem a holnapi Rába-tulajdonosoknak is megnyugtató; hogy gyártanak majd talajművelő eszközöket, hogy most vizsgálják felül és módosítják a gyártmánygondozás, a szervizellátás egész rendszerét, hogy az ikerabroncs helyett szólóabroncs is lesz. Még talán ennél is több '— és ez a gépberuházások tervezésénél sokat számít —, hogy megismerkedhettek a Rába— Steiger öccsével, a Rába— 180.0 nevű univerzális erőgéppel, amelynek elöl-hátul van csatlakozó berendezése, így egy menetben több műveletet lehet vele végezni. Ezzel az új gyártmánnyal talán már a jövő év második felében számolhat a mezőgazdaság. És tudomást szereztek arról is, hogy készül a mai Rába bátyja, a 275 lóerős gép. A tájékozottság nélkülözhetetlen. Ennek a látogatásnak a hatásával bizonyára számolhatunk. bakhátakkal, »skatulyák« képzésével kössük össze, hogy a téli csapadékot jobban visz- szatartsa az ültetvény. A vízmosásokat meg kell szüntetni, az iszapfogókat, csillapítókat és a vízlevezető árkokat pedig ki kell tisztítani. A szélesebb sortávolságú, kordonművelésű szőlőkben a sorközöket föl kell ásni vagy föl kell szántani. A művelés mélységét évenként változtassuk. Lejtős területen a barázdaszeletet a hegy felé ajánlatos fordítani, mert ezzel elősegíthetjük a csapadék felfogását és beszivárgását. Hasonló ok miatt a megművelt területet nem szabad elmunkálni, a keletkezett rögök aprítását a téli fagyra kell bízni. Az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba a felületen maradt növényi részeket, valamint a talaj- és levélelemzés útján meghatározott mennyiségű szerves és műtrágyákat is. ősszel szórjuk ki a szerves trágyát, a las- san ható foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat, és a szükséges nitrogén műtrágya egyharmadát. A fedésszerű talajmunka után a sorközöket kímélyítjük 30—35 cm-re, és a trágya féléket ebbe az árokba szórjuk. Legalulra az istállótrágya, és erre — egyenletesen elosztva — a műtrágya kerül. Az árkot ezután 5—10 cm vastag földréteggel betakarjuk (erre legalkalmasabb a következő sorköz mélyítésekor kiásott föld). "vek sorit"-r<‘ en a t A~'’s.’é- leségeket a talaj felületén egyenletesen elterítjük, és ásóval vagy ekével mélyre forgatjuk. A másik módszer az, amikor a sorközökben egy-két 30—35 cm mély barázdát nyjtunk, és ebbe szórjuk a trágyákat. Az ősri tala’mű’re1és kede»ő hí,* ' a'n tűV a r‘é' ■— C-’»s r ,y ,-rd s ke » ‘z-^vel a gy kerek dran elágaznak, több lesz a felszívó gyökér is, ami kedvezően befolyásolja a tőke növekedését és termőképességét. ” L. I. SomogyíNépta\ Lengyel András „Jogosítvány vásárlók” Meg nem kötött „üzletek" — Pénz a vizsgáztatóknak v. M. Őszi talaj művelés a házikerti szőlőkben r