Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
Kötelező hagyományok erződés harmadik oldala A napokban a Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet egyik szocialista brigádjának vezetője is szót kapott a televízióban, a Pedagógusok Fóruma című adásban. Az iskolák patronálásáról volt ugyanis szó és a Latinca Sándor szocialista brigád — amelynek vezetője, Varga István nagy értékű segítséget nyújtott a Kisfaludy utcai általános iskolának. Nem egyedi esetről van szó. Mint Tihanyi Tibor, a szövetkezeti bizottság elnöke elmondta, az iskolákat, gyermekintézményeket ' támogató társadalmi munkának hagyományai vannak a szövetkezetben. Ez nemcsak a felajánlott órák számában, az elvégzett munka értékében nyilvánul meg, hanem abban. is. hogy a szövetkezetben dolgozó, szülők minden óvodás korú kisgyermeke helyet talált magának valamelyik intézményben. Az elnök, Vadas József, kimutatásokat, szerződéseket rak elém. Az év első felében — megküldték erről az értesítést a városi tanácsnak is, ahol a társadalmi munkát szervezik — összesen 884 órát dolgoztak a szövetkezet szakemberei az óvodákban, bölcsődékben, iskolákban. Az önként végzett munka értéke meghaladja a 11 ezer forintot. Például a fényezők szocialista brigádja évek óta segíti a Szántó Imre utcai óvodát. A tizennégy tagú közönség felajánlása szierint ebben az 'évben berendezési tárgyakat javít, játékokat készít csaknem 3 ezer forint értékben. A KISZ-szervezet szocialista szerződést kötött a Kali- nyin városrész óvodájával. Vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a polc- rendszert, az asztallapokat, padokat és ágyakat csinálnak és természetesen sok-sok játékot. Több mint 600 órát fordítanak ígéretük »fába faragására«. Ők sem tudnának azonban a szövetkezet segítsége nélkül eredményesen dolgozni. Ezért az előbb említett szocialista szerződés »harmadik oldala« a szövetkezet. Vállalta, hogy a fiataloknak munkahelyet biztosít a felajánlott berendezések elkészítéséhez, elektromos enerigát és gépeket ad, azaz: minden módon támogatja, hogy a KISZ-esek teljesíthessék, amit a szerződésben ígértek. Itt is olvasható a záradék: ha erre szükség van, a Kalinyin városrész patronált óvodája fogadja a szövetkezet dolgozóinak gyermekeit. Nyilván csak a három oldal összhangja adhat kedvet a munkához. A szövetkezet ugyanis — feladatainak megfelelően — elsősorban bútordarabokkal, fából készített felszerelési tárgyakkal tudja segíteni partnereit S mindezt szervezett keretek között. Előttem a városi tanács elnökének válaszlevele: »Örömmel tapasztaltuk, hogy önök, megértve a társadalmi összefogás jelentőségét, közös gondjaink megoldásához segítséget ajánlottak fel.« Tanulnak a kertészjelöltek Munkásművelődés kamaszkorban Siófokon; a Kőolajvezeték1 Építő Vállalat központi épületének bejárata előtt hirdetőtáblák buzdítják a dolgozókat különböző szakmai és politikai versenyeken való részvételre. Az ösztönzésre szükség is van e kétezer dolgozót foglalkoztató vállalatnál, hiszen a munkások egynegyedének nincs meg -az általános iskolai végzettsége. A műveltség szervezett terjesztését azonban jelentősen akadályozza a munkahelyek szétszórtsága: az or- ság minden részében elhelyezkedő üzemegységek dolgozóinak igényeit összeegyeztetni és kielégíteni szinte lehetetlen. A telephelyekből jó féltucatnyi van; Siófoktól Lenin- vá rosig, Nyíregyházától Ve- csésig terjed az üzem »vadászterülete«. Könyvtár már sok munkahelyen van, rádió, televízió, lemezjátszó, magnetofon szinte mindegyiken, de az intézményesített oktatás — a vállalat vezetőinek minden erőfeszítése ellenére — csak szerény lehetőségekkel kecsegtet, . hiszen a munkások néhol a külvilágtól elzártan élnek,, rendszeresen »ingáznak«, s a munkaidő is 9—10 óra. Az »olajosok« között művelődési munkát végezni tehát összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint valamelyik városi nagyüzemben. ahol a közösség összetartása viszonylag egyszerű, s a munkakörülmények is kedvezőbbek. Eredményeik szerényebbek, mint a »patinás« gyáraké. törekvéseik mégis tiszteletet érdemelnek. Hogy miért? — Tavaly 130 ezer forintot költöttünk oktatásra és művelődésre — mondja Bődéi Sándor, a szakszervezeti bizottság kultúrfelelőse. — Van jól működő fatószakkörünk — feladata nemcsak a kedvtelés, hanem üzemünk jó hírének terjesztése is a munkaerő- hiány megoldása végett —, kitűnő férfikart és női kórust is tartunk fenn, szocialista brigádjaink segítséget nyújtanak az általuk -pártfogolt óvodáknak, iskoláknak társadalmi munkával, mégsem lehetünk elégedettek. Hiányzik az összetartó erő. Ezen csak a kövektező években tudunk segíteni, a munkahelyek ösz- szevonásávalVálóban akadnak még kihasználatlan lehetőségek. De már folyik — közösen a siófoki művelődési központtal — a színjátszókor létesítése, s nemrégiben az ifjúsági parlamenten is szemrehányást tettek az illetékes vezetőknek, amiért a vállalatnál nem tanítanak idegen nyelveket. Szerencsés helyzet; vannak már kielégítésre váró igények, a formálást korántsem kell elölről kezdeni. Ezt bizonyítják a városszéli ipartelep munkásainak vallomásai is. — Sokan közülük szívesen, olvasnak történelmi, politikai témájú könyveket — jegyzi meg egy határozott kézszorí- tású, egyenes tekintetű fiatalember. — Gyakran előfordul, hogy a Kossuth Kiadó könyveiből pótrendelést kell feladnunk. Sajnos, nem kevesen a könyvtár helyett a presszóiban ülnek. Pedig a politikai oktatások, viták, a kulturális rendezvények igen érdekesek, s csak sajnálhatjuk, hogy még nem mindenki számára jelentenek az italnál nagyobb vonzerőt. Egy keménykötésű, bajuszos fiatalember arról beszél, mennyire hasznosak a tévé által bemutatott regényfeldolgozások: az üzem'ben jó néhá- nyan a műveket is elolvassák, s parázs viták alakulnak ki az összehasonlítás nyomán. A műhely pártalapszervezetének titkára ellentétes példát említ. »Ha nem lennének itt katonák, tavaly üres lett volna a művelődési ház egyik legismertebb külpolitikai újságírónk előadásán.« Egy maszatos, szőke fiú leginkább abban bízik, hogy a nemsokára megalakuló ifjúsági klub ellenállhatatlan varázst gyakorol majd a még vonakiodókra. Aggályos és bizakodó megnyilatkozások váltják egymást a beszélgetésbenA Kőolajvezeték Építő Vállalatnál tehát kamaszkorába lépett a művelődési élet. A szép kezdeményezések azonban arra utalnak, hogy nemsokára felnőtté válik. Lengyel András Ezt a megértést is szerződésben rögzítették. A közelmúltban kötötte a szövetkezet a városi tanáccsal, felajánlva a tagok és a dolgozók társadalmi munkában megnyilvánuló segítségét. A szocialista szerződés szerint 1976—1980 között a Lakberendező Ipari Szövetkezet csaknem 16 ezer óra társadalmi munkát ajánlott fel, s ennek értéke megközelíti a 200 ezer forintot. Elsősorban — követve a hagyományokat, továbbra is őrizve az eddig kialakult jó kapcsolatokat — iskolák, óvodák, bölcsődék patronálását vállalták. Az év első felében végzett társadalmi munkáról a napokban készült el a kimutatás. Többek között betonoztak, terepet rendeztek, parkoló építésében segédkeztek a szövetkezet dolgozói. Azaz: valóban megértették a társadalmi ösz- szefogás jelentőségét. Nemcsak az önként adott segítség hagyománya kötelező a szövetkezetnél, hanem a negyedszázados múlt is. 1951-ben a termelési érték —' akkor még Kaposvári Lakberendező é$, Lakásjavító Kisipari Termelőszövetkezet volt a neve a 18 kisiparos alakította új cégnek — 400 ezer forintot tett ki. A múlt évben már 64 millió forint körül jártak, s a dolgozók létszáma 250-re emelkedett. A 250 embernek 40 százaléka 30 éven aluli. Ezt vették figyelembe, amikor a társadalmi munka »célpontjai« között válogattak. Túl azon, hogy a szövetkezet a gyermekintézmények pártolását tartja az önként felajánlott munka legfontosabb részének, a választás azért is helyes volt, mert megegyezik társadalompolitikai feladatainkkal, 1980-ig meg kell oldani a bölcsődei és az óvodai elhelyezést. A tagság korösszetételére gondolt Tihanyi Tibor, amikor ezt mondta: — Könnyű megszervezni a társadalmi munkát, hiszen a tagok érdeke azonos a köz érdekével. Említettük a 14 tagú közösséget, a fényezők szocialista brigádját. 1976. évi vállalásaikat túlteljesítették. Ötéves szerződés alapján segítik a Szántó Imre utcai óvodásokat. Az év eddig eltelt időszakában a felajánlott 3 ezer forint helyett 15 ezer forint értékben készítettek részükre felszerelési tárgyakat. Személyenként több mint 100 órát dolgoztak a kisgyerekekért. Megható igyekezet. Mészáros Attila Mindjárt a bejáratnál sikerekről tanúskodó oklevelek, emléklapok tűnnek az érkező szemébe. A falakon elhelyezett dokumentumok a különböző országos versenyek emlékei: büszkék rájuk diákok és tanárok egyaránt. A múlt tan,évben például a Fertődön rendezett Porpáczi Aladár- emlékversenyen első lett az iskola háromtagú csapata — sorrendben harmadszor! Az ugyancsak országos, egyéni tanulmányi versenyen a negyedik és az ötödik hely lett az övék, s ezek a diákok a szokásos fölvételi vizsga »át- ugrásával« válhattak a kertészeti egyetem hallgatóivá. Herold István, a Balaton- bogiári Kertészeti Szakközépiskola és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese szívesen emlékezik az intézmény jó hírét öregbítő sikerekre. Korábban két, azonos profilú képzés folyt Bogláron: az általános iskola keretében működött a szakközép tagozat, s külön létezett a szakmunkásképző. 1970 óta folyik a mostani felépítésben az oktatás. Itt, a régebbi szakmunkásképzőben rendelkezésre álltak a szertárak, a tanműhelyek, jó volt a gép fölszereltség — mindezt most eredményesen hasznosíthatják a diákok oktatásánál. — Száztizenhét szakközépiskolásunk és negyvenhét szalon,unkástanulónk van — mondta az igazgatóhelyettes. — Mindannyian az általános kertészszakmát tanulják. Az egyik tagozat hároméves, a másik négy- A szakközép tagozat tanulói érettségi vizsgát tehetnek, és tavaly óta szak- munkás-bizjonyítványt szerezhetnek. Ezzel a lehetőséggel azok is élnek, akik szeretnéErőgéptanóra a szakközépiskolásoknak. nek tovább tanúim. Kétévi gyakorlati munka után mód van rá, hogy ugyanitt technikus minősítő vizsgát tegyenek. A szakközépiskola tanulói szinte áz egész Dunántúlról érkeztek, a szakmunkásjelöltek zöme somogyi. Általában az a tapasztalat, hogy a kertészeti ágazatok fejlesztéséhez mind több mezőgazdasági nagyüzem igényli a szakembert. Somogybán is terveznek ágazati előrelépést egyes üze- mtK, a hallgatók számából azon ban nem tükröződik, hogy igyekeznének biztosítani a megfelelő kertészgárdát. Korábban az is előfordult, hogy az akkor még működő öreglaki iskolából és más intézményekből kikerült kertészjelöltek egészen más munkakört találtak gazdaságukban, mint amilyenről szó volt és amilyenre az intézet fölkészítette őket. Félő, hogy Somogy kertészeti termelése megsínyli a végzett szakmunkásoknak az »eltékozlását«, s azt is, hogy nem élnek eléggé azzal a lehetőséggel gazdaságaink, melyet ez az intézet. nyújt. Megnéztük, hogyan folyik az oktatás a bogiári iskolában. A kabinetrendszer lehetővé teszi, hogy jól fölszerelt szaktantermekben tartsák az órákat, egy-egy osztály hallgatói tehát tanrend szerint »vándorolnak«. Erőgéptanórát láttunk a szakközépiskola második osztályában: Sándor Lajos szaktanár irányításával a mezőgazdasági erőgépek sebességváltóinak működésével ismerkedtek meg a gyerekek. A traktorvezetésre is megtanítják őket s azok a fiúk, akik kedvet éreznek magukban és megszerzik a szükséges tudást, vizsgázhatnak is traktorvezetésből_ H. F. Barátság-tábor nyílik Balatonberényben Vetélkedőre készülnek az iskolák Fontos szakaszába lépett a Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról? politikai vetélkedősorozat, amelyet most a Nagy Októberi Szócia- lista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére hirdettek meg. Sorra érkeznek az iskolák jelentkezései a megyei tanács művelődésügyi osztályára. Eddig tizenegy gimnázium, szakközépiskola, tíz szakmunkásképző közölte a részvételét. Megkezdődött a munka az iskolákban is, mivel a vetélkedősorozat feladatai, kérdései a Szovjetunió című folyóirat szeptember és április között megjelenő cikkein alapulnak. A »figyelőszolgálat« éppen ezért egyre erősebb szeptember óta, a tanulók közül sokan előfizettek a színes havi folyóiratra. A rendszeres olvasás révén egyre többet tudnak meg a Szovjetunió történetéről, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséről. Az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet eddig kétszer lett első a megyei versenyben, s most is nagy az érdeklődés: mind az 1147 tanuló készül a háziversenyre. A negyvenkét csapat tájékozódását megkönnyíti, hogy jelenleg négyszázharminc Szovjetunió című folyóirat jár az iskolába. A felkészülés a Táncsics, a Munkácsy gimnáziumban, a marcali gimnáziumban is erőteljes, az eddigi versenyeken jól szerepeltek csapataik. Az iskolai háziversenyeket a tervek szerint január végéig tartják meg, mégpedig nagy nyilvánosság előtt. Az idén is úgy készítik elő a négytagú Találkozás a pincében Egyenrangú félként Siófokon tartották a megyei úttörőelnökség tagjai kihelyezett ülésüket. Meghallgatták a járási és városi elnök beszámolóját a hatodik országos úttörővezetői konferencia határozatainak végrehajtásáról, majd délután ellátogattak a balatonföldvári úttörőcsapathoz, ahol az úttörőparlament lebonyolításáról és az azt követő időszakról beszélgettek a felnőtt és gyermek úttörővezetőkkel. A földvári iskola pincéjében tegnap avatták föl az új úttörőotthont. A megnyitás előtti délutánon ott ültek le beszélgetni a vendégek és a vendéglátók. Fekete Gáborné csapatvezető elmondta, hogy ezt a létesítményt az előző parlamenten kérték a pajtások. Azután arról számolt be: miként készítették elő a szeptemberi tanácskozást. A szekciókat rajonként szervezték meg, négy témát dolgoztak föl. Ez eltér a megszokottól. A gyerekek arról beszéltek, hogy nem szabad legközelebb olyan parlamentet rendezni, ahol az úttörők a plenáris ülésen állnak, sőt túl szigorúan »fegyelmezik« is őket. Az elmondottakról nagy vita kerekedett az elnöckségben. Járható út-é a rajszekció-for- ma? Mellette is szól sok minden, de ellene szól az, hogy egy-egy kérdésről ,a különböző korú pajtások másként vélekednek, tehát a vegyes munkaqsoportokban szélesebb lehet a vita. A földváriak viszont már az előző parlamenten is kipróbálták, és bevált náluk, mert egy-egy raj tagjai 'jobban ismerték egymást, többet tudtak beszélgetni. Arról is szó volt: mi az oka annak, hogy a sok úttörőcsapat programja egyforma, szinte egy kaptafára készül. Nem elégséges magyarázat, hogy az országos elnökség akcióit végre keli hajtani. Ezen belül — az egész úttörőmozgalom egységét megtartva — sok variációs lehetőség van. Az egyik úttörő fogalmazott így: — Azt hiszem, az a baj, hogy mi az írásiban megkapott központi tervet szentírásnak tekintjük sokszor, és nem merünk eltérni tőle, vagy lusták vagyunk hozzátenni a magunkét. Végül arra a megállapodásra jutottak a részvevők, hogy az úttörőcsapatnál kipróbálják a vegyes életkorú szekciókat a legközelebbi parlamenten, és azután döntenek, hogy nekik melyik rendszer felel meg. Az úttörőelnökség a csapatban folyó munkát lényegében jónak, előremutatónak találta. Jó módszer, ha a megyei vezetőség az »életből« vett témákkal foglalkozik. A tájékoztatót kísérő vita és a közben látható élénk figyelem is bizonyította, hogy ezeket a tapasztalatokat föl kell használni a megyei tervek, intézkedések elkészítésekor. Jó volt az is, hogy a gyerekek egyenrangú félként részt vehettek a tanácskozáson. Hazafelé a mikrobuszban még fel-fellángolt a beszélgetés az elhangzottakról. Az ülésezés meHett fontos a személyes találkozás, a .helyszíni tapasztalatcsere. Az úttörő- elnökség most összekötötte a kettőt. A módszerek így kiegészítik és erősítik egymást. L. P. csapatok vetélkedőjét, hogy ők és a hallgatóság is minél többet tanuljon, s közben megkedveljék a Szovjetunió című lapot. Az iskolai vetélkedők legjobbjai mérik össze a tudásukat a megyei vetélkedőn, amelyet márciusra terveznek. Mindenki szurkol a somogyi csapatok jó szerepléséért a területi, majd az országos elődöntőn, s még abban is reménykednek, hogy talán sikerül valamelyik csapatnak a televíziós döntőbe beverekednie magát. A még titkosabb remény, hogy a fődíj esetleg So- mogyé lesz. A Lapkiadó Vállalat vásárolt egy háromezer négyzetméteres telket Balatonberényben. Fődíjként minden évben felállítanak rajta egy háromszobás, orosz népi üdülő-faházat a nyerteseknek, így aztán kialakul egy magyar—szovjet üdülőtelep, amely Gorkij nevét veszi föl később. A barátság tábora is lesz ez Berényben, s milyen szép lenne, ha a mi megyénk sem maradna ki a »lakók« közül. Persze a többi jutalom, az egyéni díjak is vonzóak: harmincán utazhatnak a Szovjetunióba, a szocialista országokba. A kiírás szerint megjutalmazzák azokat az iskolákat is, melyek a Szovjetunió című folyóirat terjesztésében országosan kiemelkedő eredményt érnek el. Mindenképpen érdekes az a pályázat, amelyet Hogyan használom fel a Szovjetunió című folyóiratot tanulóim világnézeti nevelésében? témában írtak ki a gimnáziumok, a szakközépiskolák, a szakmunkásképzők tanárainak két kategóriában. Az első díj itt 4000—4000 forint. Az októberi forradalom 60. évfordulójára való készülődés jegyében szervezik Somogybán is a politikai vetélkedősorozatot. Ez a munka körültekintő fölkészülést föltételez. Az iskolák a szokásoknak megfelelően vagy osztálykeretben vagy a KISZ-szervezetben sajátítják el a legfontosabb ismereteket, olvassák el a legfontosabb beszámolókat, riportokat. Mindez abban kamatozik, hogy a diákok megismerkednek a Szovjetunió életével, s ennek révén elmélyül bennük a magyar—szovjet barátság érzése is. L. G.
