Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

V

Orvosi „rendelvényre”

A magyai-nyelv avatott tolmácsolója

A vendégeknek tilos a mosogatás

Szagok, illatok, forró légáramlat, amivel akár kívül is jóllakik az arra járó. Pavlovi reflexek működnek, vidám énekszó hallatszik az ablakon át. Az ízek varázslója a szakács. Bizonyára nagy pocakú, felkér sapkás, tokás, harsányan nevető, jólelkű bátyó. Esetleg deresedé harcsabajusza is van, amely kóstolás közben megpirosodik a paprikától.

A nevető igaz. A szakács azonban kettő, Juhász Lajos és húga. Juhász Erzsébet. Toka. pocak, bajusz és sapka nélkül. Fiatalok, és sehogy sem illenek be a királyi udvar fő étekbűvészének mesebeli képébe. Nem is fenyegeti őket lefejezés, ha nem lesz vidám a királylány az ebédtől, de min- dennnap hallják a vendégek véleményét.

A Honvéd utca egyik házának mostoha oldalán bújik meg Kaposváron Juhászék kifőzdéje. A Kalinyin városrészt nem kényeztették el a tervezők vendéglátóhelyekkel, így ez a konyha igencsak szükséges a környékbelieknek.

— Száz előfizetőnk van. Á legtöbb vendégünk öreg. Azért nem főznek, mert az orvos megtiltotta nekik. Nehéz munka ez. Még mosogatniuk sem

Szabadna, szívesen ennének itt. Már gondoltam rá, hogy nyáron, amikor jönnek a kisöre- gek kiteszek a ház elé egy asztalt, de az nem megy úgy ukk, mukk, fukk. Engedély meg minden. Sok a gyerek is. Kisiskolások. Hozzák az éthordót, viszik az ebédet.

Nénike jön. Elfelejtett szombaton fizetni, amikor a szokásos heti jegyet kapta. Szabadkozik. Közben, csak úgy maga elé mondja: aranyosak ezek a gyerekek. Kérdem, jó-e az ebéd; dicséri.

Két skutella között néhány szót váltunk a »tulajjal«.

— Beszélgetünk mindig a nénikkel, bácsikkal. Azt szeretem, ha rögtön hallom a kritikát. Ismerem azokat, akiknek főzök. Hajószakács voltam azelőtt. Megszoktam a közelebbi kapcsolatokat. Persze még családon belül is nehéz mindenki kedvére főzni. Ezért itt kevéssé fűszerezünk; az átlagos ízlésnek megfelelőt próbáljuk adni. Utána ki-ki ízesítheti, ahogy akarja. Kevés tészta, sok főzelék, zöldségleves és húsételek. Ez a titok. Meg a gyerekeknek ez való.

Erzsi is szól.

— Magunk osztjuk be az időt, a magunk módszereit használjuk. Egyébként szerintem nem is érdemes a nagy különlegességekre törekedni. Egyszerűen kell főzni, de mindent rendesen bele kell rakni az ételbe.

Óriási szakáosfogásokról nem hallottam. Pedig titkon reméltem egyet-mást. Szívesen kon- tárkodom. Otthon is elkelne valami remek. Kaptam helyette egyszerűséget. Meg — nem tagadom — ínycsiklandó kóstolót, »protekciósán«. Ha Krúdy most itt lehetne .. . Két falat brassói szünetében emlékeztem az ételek megéneklőjé- re.

— Kik főznek jobban, a férfiak vagy a nők? Mert azt hallottam, hogy igazi szakács csak férfi lehet.

— Persze mégis mindenki a mama főztjére esküszik — így Erzsi.

— A nők mindig ezzel takaróznak — válaszolt Lajos. Kerekedett ebből aztán jókedvű vita. Nevetésköret a fazekakhoz. Vidáman jobb lesz a főzt- jük.

Dél felé csendben ültem és nem jutottam szóhoz. Éthordó- csörömpölés, merőkanálcsengés, olajsercegés veszi át ilyenkor az uralmat.

Mosogatni ők is utálnak. Így hetenként váltják egymást. Egyikük sem válogatós, de a marhahúst jobban szeretik. Mégis a közízlés szerint több étel készül náluk sertésből. Egyiket sem gondoltam volna. Azt hittem, nekik csak egy könnyed játék a mosogatás, és hogy a szakács a világ ínyence.

A könnyed játéknak az étel előkészítése látszik. Gépgyorsasággal mozgó kezük közt pár másodperc egy levesnyi zöldség, pedig jó sokat raknak bele. örökölték ezt a hajlamot. Anyai ágon régi szakácsdinasz" tiából valók. Négyen vannak testvérek, hármójuk ételmester, csakhogy egyik cukrász. Lajos felesége egészíti ki a csapatot, a »változatosság kedvéért« ő szakács.

Erzsi nevet: vége a dömpingnek. Jöhet a pihenés. Kitolja a kicsit babakocsival a Kecel-hegybe. Bátyja beül a Trabantba, és elindul beszerző körútra.

Nevetős munka a főzés, ha úgy akarják csinálni. Ezt láttam a Honvéd utcában. Meg azt, hogy jókedvvel is ell lehet fáradni úgy, hogy mozogni sincs kedve az embernek.

Luthár Péter

Traktor múzeum

A Kiskunhalasi Állami Gazdaság összegyűjti az alakulás óta használt erőgépeket. A gazdaság tajói kerületében »múzeumot« rendezett be a régi gépekből.

Laborfalvi Róza

Ma kilencven éve, 1886. november 20-án hunyta le szemét örökre

színháztörténetünk egyik érdekes, méltán elismert alakja. Laborfalvi Róza, aki a nagy íróval kötött házassága után Jókainé Laborfalvi Róza néven szerepelt.

»Róza leányJ asszony« — eredeti nevén Benke Judit — apja maga is színész volt egy ideig, és hogy tudását fejlessze, a bécsi

Burg-színházba utazott elméleti és gya- TelepiKároly

korlati ismereteket szerezni. Ügy tartják számon, mint a magyar színpadi nyelv egyik úttörő művelőjét.

Judit leányának színpad iránti érdeklődése korán megmutatkozott, ezért egészen fiatal korában egy pesti német színésznőhöz adták tanulni, majd Kántornénál, a kor híres drámai színésznőjénél ismerkedett a mesterséggel. A fiatal lány nem mutatkozott különösebben tehetségesnek. Első fellépése 1838-ban volt, amikor olyan rosszul debütált, hogy egy időre hátat fordított a színpadnak. Egy év után azonban visszatért, sokat tafestménye Laborfalvi Rózáról.

nult, minden instrukciót, kritikát elfogadott, s a följegyzések szerint tehetsége is kezdett kibontakozni. A szerencse kedvezett neki: Kántorné visz- szavonult, így átvehette helyét az ország első színházában, a Nemzetiben.

Az igyekvő, tehetséges — és rendkívül vonzó — fiatal szí- i nésznőnek rengeteg főszerep jutott. Volt Cleopatra, Lady Macbeth, Volumnia, Gertrud a Bánk bánból, Malborough hercegnő Sribe Egy pohár víz című darabjában. Vörösmarty Árpád ébredése című drámájában anyaszerepet játszott — húszévesen. A költő maga sietett Bajzával a színpadra a bemutató előadáson, hogy gratuláljon neki.

Partnerei között találjuk Eg- ressyt, Megyeri Károlyt.

A kezdetben csupán bájos megjelenését magasztaló kritikák lassan színészi kifejezésmódját elemzőkké váltak. Maga Vörösmarty is gyakran írt róla dicsérően.

Játéka kezdetben a kor túlhangsúlyozott, teátrális előadásmódjának hatását viselte magán, ám lassan a Megyeri álta,L kialakított eszköztele- nebb, polgáribb stílus felé fordult: ezzel az új magyar színjátszást megteremtők egyike lett.

Jókaival 1848. március 15-én találkozott, amikor az eredeti műsort megváltoztatva, a Bánk bánt adták elő. A publikum a délelőtti forradalmi hangulatban ezt az előadást megszakítva Petőfit, Jókait követelte a színpadra. Itt találta magát szembe a huszonhároméves ifjú a legszebb magyar Gertrudisszal. A találkozásból minden anyai, baráti tiltás ellenére házasság lett, és bár Laborfalvi Róza több mint egy évtizeddel idősebb volt az írónál, házasságuk — amelyet az erős akaratú színésznő irányított — harmonikus volt. Jó ! kai gyakran és szívesen írt, beszélt róla. Munkája ösztönzőjének tartotta. Íme egy idézet: »Annak, hogy oly sokat dolgozom, egyik oka, hogy szeretek otthon lenni. S hogy még egyet megvalljak, még bírálóm legelsőjét is tisztelem az én asszonyomban.«

S. M.

Csokonyavisonta

FalusvOSés előtti számvetés

Gömbakácok, rózsák tetszetős buszvárók. Tiszta, szépen gondozott minden porta. A község elején nagy gépek dolgoznak, korszerűsítik az átvezető utat.

Az itt élő emberek szeretik községüket- Ez állapítható meg az orvosi' rendelő melletti szépen gondozott parkból meg Scheffer Ernő tanácselnök és Csítc László titkár szavaiból is:

Az elnök:

— Falugyűlésre készülünk, a számvetést éppen most állítottuk össze. Arról számolhatunk be, hogy amit terveztünk, összefogással, a lakók meg a gazdaságok segítségével megvalósítottuk.

A titkár:

— Tavaly a társadalmi munka tervezett értéke félmillió forint volt, 1,4 milliót teljesítettünk. Az idén 700 ezret terveztünk, eddig 600 ezret értünk el, a hiányzó összeget bőven túlteljesítjük. Az iskolások szülei például szívesen segítettek a központi iskola festésében, tatarozásában, a központi fűtés szerelésében. A rinyaújlaki orvosi rendelőt az ottani Haladás Tsz segített megépíteni. A községünkben nemrég megnyitott húsbolt és vágóhíd építésén, az új házasságkötő termen nagyon sokan dolgoztak a község lakói közül. S a Rákóczi Tsz, a gépjavító társulás szocialista brigádjai is. melyek a különböző feladatok i

mellett az óvodának rengeteg játékot készítettek, azonkívül megcsinálták az iskolánál is a kerítést.

Ez azonban csak egy része a Csokromyavisontát gazdagító társadalmi munkánák. Rinya- újlakon a tsz 10—10 ezer forinttal járult hozzá öt cigány- család — szövetkezeti dolgozók — családiház-építéséhez. A tsz építőbrigádja segít a munkában, hogy a családok minél előbb új otthonba költözhessenek.

Az elnök és a titkár arról győz meg, hogy valóban jó érzéssel állhatnak a falugyűléseken az emberek elé. A jövő, a már most tervezett közös feladatok végrehajtása is szóba kerül majd- <

Amit a fogszabályozásról tudni kell

A fogászati hónap megrendezése több mint tízéves hagyomány hazánkban. Novemberben sok szó esik a helyep táplálkozásról, a fogak megfelelő ápolásáról, de keveset hallunk a fogszabályozás fontosságáról, céljáról, lényegéről.

Mi az, amit minden szülőnek tudnia kell?

A legszebb arc is eltorzul, ha a szájban rendezetlenül nőtt fogak helyezkednek el. Súlyosabb elváltozást okoz az állcsontok előreugrása vagy hát- ratolódása, amikor is az áll- osúcs feltűnően csapottnak, vagy a felső ajak kiállónak tűnik. A nem iskolás korúaknái ezekre a rendellenességekre, a szülőnek kell fölfigyelni mert a gyermek rendszeres fogorvosi ellenőrzés alá csak iskoláskorban kerül. Az állcsont elváltozásait jobb minél előbb gyógykezeltetni; 6—8

éves korban még nem késő, de 12 év fölött, mikor a tejfogakat felváltják a maradandóbbak, szinte reménytelen eredményt elérni. Az ujját szopó gyermeket, bármilyen nehéz Vs, hamar le kell szoktatni erről a helytelen magatartásról, mert ennek következtében a szájpadlás magas, keskeny

alakú lesz, és a fogak csak torlódottan tudnak a szájban elhelyezkedni. Ugyancsak szabálytalan fognövekedést okoz a tejfogak időn túli megmaradása.

Téves az a hiedelem, hogy a fogszabályozó készülék szú- vasodást okoz. Ez az édesség fogyasztásának és a nem megfelelő fogápoiásnak a következménye.

Az állcsontok szabályos növekedése függ a jó rágástól; ezért már az első tejfogak elő törésekor adjunk kemény harapdálnivalót a gyerekeknek.

A fogszabályozás hosszú hónapokig, esetleg évekig tart; mind a szülő és gyermek, mind az orvos számára nagy türelmet és kitartást igénylő folyamat. Hogy ez a gyakorlatban megvalósul, bizonyítja a havi 300—400 beteg és ezen belül 60—80 új páciens, aki e szakrendelésen megjelenik.

Régen a gyerekeket Budapestre és Péosre küldték, s a sok utazgatás megnehezítette a gyógyítás eredményességét. A kísérő a munkahelyéről, a gyermek az iskolából maradt ki. E szempontokat figyelembe véve vetettük fel a fogszabályozás szükségességét, mely tíz éve működik már megyénkben.

Dr. Csapiáros Zsuzsa

Hozzászólás cikkünkhöz

Közös ügyért, közös indulattal

A klubok nem »úgynevezett«, hanem valóban igazi közösséggé formálása miatt fogok tollat. Nem a somogyi klubmozgalom helyzetének szépítése, nem is az arra' »hivatottak« felelősségén^ csökkentése miatt. A megyei klubtanács valamennyi tagjával együtt valljuk, hogy a gondok elhallgatásával, a feladatok nyílt megfogalmazása nélkül nem léphetünk előre. Ezzel az elhatározással végezzük a munkánkat. És ezért szeretnék válaszolni a Somogyi Néplap »És mégis sok a kitüntetés« című cikkére.

Társadalmi szükségszerűség, hogy tudatos, a világra nyitott, munkában és magánéletben igényes, gondolkodó és tenni kész tagjai legyenek a társadalomnak. Az értékrend- szer és ennek megfelelő életmód kialakításának a közösségi személyformálás a leghatékonyabb módja. Az ifjúsági klubok nagy jelentősége ebben a lehetőségben rejlik.

Tudatosságra azonban nem lehef »mintegy véletlenül« nevelni. Az igényesség, a felelősségvállalás, a közéletiség, a szocialista életmód nem csempészáru. Szükségességét nem megtűretni, elfogadtatni, álde- mokratikusan megszavaztatni, hanem felismertetni kelL A

klubtevékenység módszerei valóban nem direktek. De az indirekt módszerek alkalmazása nem a cél becsomagolását, eltitkolását jelenti.

Valóban az a legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük a klubokban a politizálást, a fenti tartalmakkal gazdag szemlélet, életmód kialakításának igényét. Vezetőképzésünkkel,' pályázatainkkal, anyagi, tartalmi és módszertani segítségünkkel nyíltan ezt támogatjuk. Igaz, hogy még rengeteg a megoldatlan feladat. De a szemléletformálás folyamat — és nemcsak a klubokban. Igaz, hogy nem minden klub közösség még, de tudjuk, hogy a közösséggé válásnak fejlődési szakaszai vannak. És nem elsősorban az együttlét, hanem az együtt te- véjcenykedés alakítja a közös gondolatokat.

Tény, hogy óriási különbségek vannak klubjaink között. Tény, hogy van, ahol még a »hogyan kezdjünk hozzá?« kérdésnél tartanak, és van, ahol már igen magas szintű közösségi élet folyik. Sőt, azt is tudjuk, hogy a hogyan folytassuk ? kérdése sem könnyebb. Újabb és újabb igények jelentkeznek, újabb és újabb feladatokat kell megoldani. A kiváló és

az aranykoszorús cím sem örökös. Változnak a közösségek is, generációs váltások hullámvölgyéből kell ismét a felszínre vergődni, újabb és újabb nehézségekkel kell megküzdeni. Nem titok, hogy a hat év alatt elnyert címek néhol már a múlt emlékeivé váltak. Lehet, hogy egy-egy cím rövid felfutás eredménye volt csak, s ezt nem követte további fejlődés. Tudjuk, hogy a Kiváló Ifjúsági Klub pályázati rendszer már nem megfelelő értékelési alap változó klubmozgalmunk eredményeinek mérésére. Több — a meghirdetéskor még helyénvaló — feltétel módosult azóta. Ezért is fejeződött be ez az országos mozgalom. De a címeket felelősséggel ítélték oda a kluboknak az országos és a megyei szervek, és ezt a felelősséget ma is vállaljuk.

A közös ügy közös megoldása sikerének a titkát éppen az ifjúsággal, a klubokkal foglalkozó illetékesek egyetértésében, egy nyelven beszélésé- ben, közös akarásában látjuk. Ezért írásuknak ezt a címet adtam volna: Sok a kitüntetés — és mégis sok a megoldandó feladat.

V. Horgos Klára,

a megyei klubtanács vezetője i

— Sok a tennivaló. Nincs még mindenütt megfelelő járda, szeretnénk ezen is változtatni. Ám abban már korábban megállapodtunk a község lakóival: csak ott tervezünk járdaépítést, ahol a lakók társadalmi munkában vállalják az alap kiásását, a betonelemek lerakását. Jövőre öregek napközi ■ otthonát akarunk létesíteni.

A tanács vezetői arról adhatnak számot, hogy lesz megfelelő otthonuk az öregeknek. Fölmérték az igényeket, hatvan idős ember jelentkezett az otthonba, hatvanén pedig étkezést kérték. A Rákóczi Tsz 100 ezer forinttal járult hozzá az otthon céljaira szánt épület átalakításához, berendezéséhez. A termelőszövetkezet vezetősége elhatározta azt is, hogy a költségek felét kifizeti nyugdíjas, járadékos tagjai helyett az étkezésért, a gondozásért. Egy gondozónő bérét is ők adják. A szülői munkaközösség értekezletén 160 szülő arról döntött. hogv részt vesz a pinceklub kialakításában.

Tavaly a járásban elsők lettek a településfejlesztési versenyben. Ezt a helyet szeretnék megtartani, ehhez azonban a tervezetteken kívül sok mindent meg kell valósítani; fejleszteni a kereskedelmi hálózatot, bővíteni az iskolát, hogy ne legyen délután tanítás, bővíteni az óvodát meg az iskolai napközit.

Sz. I»