Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
Megkezditek a hivatalos magyar-finn tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a finn köztársasági elnök a vendéglátók társaságában két szerelőcsarnokot tekintett meg. A kazán- és vegyi gép gyáregységben elismeréssel szólt a dolgozók munkájáról, nagy érdeklődéssel szemlélte meg a paradicsomsűrítő berendezés gyári technológiai folyamatát. Megnézte azokat a turbina- kondenzátor edényeket is, amelyeket a Láng Gépgyár szállít Finnországiba. Urho Kékkőmén hosszasan időzött a turbinagyáregységben, ahol a különböző, nagy átmérőjű tengelyek készülnek. Szót váltott a gyáregység több dolgozójával — elismerő szavait brigádnapló is megörökítette. A finn államfő — Horváth István szocial istabr i gád-vezető kérésére — a Killián György nevét viselő brigád könyvébe bejegyezte: »Első osztályú munkát végeznek*. Urho Kekkemen a meleg, baráti fogadtatást és vendéglátást megköszönve elmondta, hogy a két ország közötti kapcsolat a kölcsönös bizalom és együttműködés jegyében alakul, erősítéséhez hozzájárulnak a finn és a magyar gyárak jó kapcsolatai is. Nagy jelentőségűnek minősítette — s mint mondta, támogatja —, azt a finn—magyar közös vál- '<1 hozást, hogy az Outokumpu cég és a Láng Gépgyár együtt exportál erőművi berendezéseket. Urho Kékkőmén elnök — látogatásának emlékéül — lappföldi aranymosó tálat ajándékozott a gyár kollektívájának. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, csütörtökön szállásán vacsorát adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének tiszteletére. A vacsorán részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, dr. Trau/tmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet több más vezető személyisége is. Részt vettek a vacsorán a finn államelnök kíséretének tagjai is. A szívélyes, baráti hangu- ' latú vacsorán Urho Kekkonen 1 pohárköszöntőt mondott. Végezetül megköszönte a flátök személyes boldogságára vendégszeretetet, amelyben és sikerére, Magyarország és kíséretével együtt Magyaror- a magyar nép felvirágzására szagon részesült, s a vendég- I emelte poharát. Losonczi Pál válasza Kekkonen pohárköszöntője Losonczi Pál válaszában megköszönte Kekkonen elnök baráti szavait és csatlakozott ahhoz a megállapításához, hogy a magyar és a finn vezetők találkozásait mindig kellemes légkör övezi, majd I így folytatta: — Magam is jól emlékszem finnországi látogatásomra, a látogatás kitűnő hangulatára, a nagyon kedves fogadtatásra, amelyben finn barátaink, és személy szerint ön, elnök úr, részesített. — Magyarországi látogatásai során tapasztalhatta, elnök úr, hogy jól ismerjük és nagyra értékeljük az ön sze- rpélyes tevékenységét, amelyet nemzetközi téren, országaink barátsága érdekében kifejtett együttműködése és néoeink barátsága érdekében kifejtett — mondotta Losonczi Pál. A két ország kapcsolatáról szólva az Elnöki Tanács elnöke megállapította, hogy a mostani eszmecserék, a tárgyalásokon elhangzottak meggyőzően bizonyítják, hogy együttműködésünk felhőtlen, országaink kapcsolatai töretlenül fejlődnek. Hozzátette: mi is ügy látjuk, a közös múlt ápolása arra kötelez bennünket, hogy jobban megismerjük egymás mai életét és eredményeit az építőmunkában, a mindennapi életben. Ezután köszönetét mondott a finn és magyar állampolgárok ezreinek, akik napi munkájuk mellett, fáradságot nem kímélve munkálkodnak a kölcsönös ismeretek bővítésén, barátságunk elmélyítésén, majd így folytatta: — Társadalmi rendszereink különbözősége eddig sem akadályozta, s a jövőben sem akadályozhatja kapcsolataink szélesítését. Az erre irányuló politikai akarat kölcsönösen adott, törekvésünk a magyar és a finn nép teljes támogatását élvezi. A nemzetközi helyzetről szólva Losonczi Pál kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság nemzetközi tevékenysége egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy népeink és az egész emberiség életébe, alkotó tevékenységébe ne szólhasson bele a háború. Losonczi Pál további kellemes tartózkodást kívánt, s poharát Kekkonen elnök egészségére és személyes boldogságára. a baráti finn nép sikereire, a magyar—finn kapcsolatok fejlődésére emelte. A Firm Köztársaság elnöke kiemelte, hogy magyarországi látogatásainak légkörét mindig végtelenül kellemessé teszi a viszontlátás öröme. »Olyan érzés ez, mint ami a régi jó barátokkal való találkozás, az ismerős helyre való visszatérés alkalmával tölti el az embert« — mondta. Urho Kekkonen meleg szavakkal méltatta a népeink köiötti barátságot, amelyről a látogatás során már eddig is szó esett, és amely — mint megjegyezte — nem is eléggé bensőséges kifejezés a népeink közötti kapcsolatok meghatározására. Kiemelte, hogy a közös múlt emlékeinek ápolása mellett többet kell tenni egymás kölcsönös megismeréséért, mert ez széles és gyümölcsöző lehetőségeket tár elénk. A két ország külpolitikájá-' ról szólva Kekkonen kijelentette: külpolitikai irányvonalunk a békés egymás mellett élés megvalósításában már évekkel ezelőtt megtalálta a közös érintkezési pontokat. Most a közös nevező az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának egész tartalma és szelleme. Hazánkban szerzett személyes élményeiről szólva Kekkonen elnök elmondta, hogy már diákkorában is járt Magyarországon, s azóta figyelemmel és nagy érdeklődéssel kíséri népünk életét. Az évek során látogatásai külön-külön és együttesen is gazdagították az országunkhoz fűződő emlékeit. Kitért a finn—magyar társaság tevékenységére, a testvérvárosi kapcsolatokra is. „Az ezer tő országa* Finnország Eszak-Eurónában a Skandinávfélszigeten helyezkedik el a hazánknál majdnem négyszerié nagyobb — 337 321 négyzetkilométer — területű, 4,7 millió lakosú ország. A népesség 92 százaléka finn, hét százaléka svéd, a többi lapp és orosz. A szubartikus éghajlatú ország felszínét a mozgó jég alakította ki. Finnország (Shomi) aktív sem- legességi politikát folytató, tőkés gazdasági rendszerű, fejlett ipari— agrárország. Gazdasági alapját a területének majdnem 70 százalékát borító fenyves képezi. A monopóliumok ellenőrzése alatt álló ipar a n. világháború óta hatalmasat fejlődött: kiépült a vízerőmű-hálózat, modern hajóépítő, gépgyártó, elektrotechnikai, vegyipari és könnyűipari üzemek létesültek. A mezőgazdaság vezető ága a szarvasmarha- és prémesállat-tenyésztés, • valamint a méhészet. A növénytermelés hoTovábbi adókedvezmények a szolgáltaié kisiparosoknak Az általános jövedelemadó szabályainak módosítása A lakosságnak nyújtott szolgáltatások javításának elősegítésére a szolgáltató kisiparosok és a magánkereskedők a jövő évtől a jelenleginél több adókedvezményben része" sülnek. A kisközségekben és a városok ellátatlan területén lakossági szolgáltatást kezdő iparosok és kereskedők részére az illetékes tanácsi szervek —a jelenlegi két év helyett — indokolt esetben három évi adómentességet engedélyezhetnek- A lakáskarbantartó iparosoknak e településeken minden esetben három évi adómentességet kell adni. Az adómentesség megszűnése után a kisközségekben működők adókedvezményt kapnak; ennek mértéke a 3000 lélekszámút meg nem haladó községekben 60 százalék, míg a 3000—5000 lélekszámú községekben 20 százalék. Ezeket a kedvezményeket azok kapják, akik jövedelme 80 000 forintnál alacsonyabb. A lakosság részére szolgáltatást végző kisiparosok és az elsőrendű fontosságú cikkeket, pl. zöldségféléket, élelmiszert, vegyesárut árusító magánkereskedők, 100 000 Ft évi jövedelemig kedvezményes adókulcsokkal fizetik adójukat. Az idős vagy rokkant iparosoknak, kereskedőknek eddig legföljebb évi 3000 Ft adókedvezményt lehetett adni, ennek a kedvezménynek összege a jövőben 5000 BT lehet. Emelkedik — egyes szakmákban, elsősorban a lakossági szolgáltatási területen — a tanulókat foglalkoztatók, nevelők adó- kedvezménye is. A jövő évtől nő azoknak a kisiparosoknak és magánkereskedőknek a száma, akik adójukat egyszerűbb módszerrel, átalány útján fizetik. Eddig évi 80 000 Ft jövedelemig fizették, a jövőben 100 000 Ft jövedelemig fizetik átalány- összegben az adót. Az adóátalány összege a jövőben csak lényeges jövedelemváltozás esetében módosul. A lakosságnak dolgozó kisiparosok és magánkereskedők legnagyobb részének az adója tehát több éven keresztül változatlan marad — ez egyszerűsíti az adóztatást és az adózók biztonságát is fokozza. Az iparosok, kereskedők könyvvezetési kötelezettségének könnyítése következtében az adózók több mint 50 százalékának csak egyszerű pénztárkönyvet kell vezetniük. Ezen intézkedések mellett az ingatlanforgalomban a fizetett vételár és az eladási ár különbözetetoént keletkező jövedelmek adója emelkedni fog- Az eddigi ötéves időhatár kiterjesztésével az ingatlanok tíz éven belüli értékesítéséből származó jövedelem után kell adót fizetni. A 200 négyszögölet meg nem haladó — beépítetlen — földterület értékesítése esetén azonban (ha a tulajdonosnak vagy családjának egyéb ingatlantulajdona nincs) a jövőben is csak a szerzéstől számított öt éven belüli eladásból származó jövedelem után kell adózni. Az örökölt ingatlanok eladásából elért jövedelmek adóztatását érintő szabályok nem változnak. Valamennyi ingatlaneladás adómentes, ha a tulajdonos az eladási árból lakást épít vagy vásárol. Az ingatlanértékesi- téssél kapcsolatos adót az adóhatóság — kérelemre — mérsékelheti, ha az értékesítés kényszerítő körülmények (haláleset, baleset, egészségromlás stb.) miatt történt. A MAGYAR—FINN KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK 1975-BEN f" \ \ zamal a rossz minőségű talajon alacsonyak. Finnország 1973-ban megállapodást írt alá a Közös Piaccal való szabad kereskedelemről és KGST-vel való együttműködésről. Az ország gazdasági fejlődése világgazdaságot sújtó racesszió következtében mérséklődött. A nemzeti jövedelem 50 százalékát külkereskedelem adja. 1975-ben a finn export 20 százaléka a Szov jetunióba, 5 százaléka az európai szocialista országokba irányult. Hazánkat és Finnországot az egyre növekvő gazdasági és kul turális együttműködésen kívül s nyelvi rokonság, az európai békéért és biztonságért folytatott erőfeszítések is összekapcsolják, A ZALA BÚTORGYÁR megvételre ajánl k(Ízületek részére Emília típusú székeket, 200 Ft egységáron. Az igényeket a ZALA Bútorgyár kereskedelmi osztályán lehet bejelenteni. Zalaegerszeg, Malom u. 2. Telefon: 12-066/9. (14109) Megnyitottuk homokbányánkat a 70-es főútvonal mellett, Lepsény és a Mókus bisztró között (a 93 km-es kőnél). Kiadás: munkanapokon 7—16 óra között. A homok ára (gépi rakodással): 50 Ft/köbméter ALKOTMÁNY MG. TSZ Mezőszentgyörgy (14110) A belgrádi párbeszéd Az utóbbi néhány hónapban magas rangú látogatók egész sora fordult meg Moszkvában. A szocialista országok párt- és állami vezetői közül többen igen fontos tanácskozásokat tartottak itt, s ez a folyamat most az SZKP KB főtitkárának jugoszláviai látogatásával folytatódott. A hét első három napján nemcsak a szovjet és a jugoszláv közvélemény, de az egész világ figyelme Belgrad felé fordult, s a világsajtó hasábjairól még nem kerültek le a jugoszláviai utazást kommentáló jelentések. Valamennyi központi szovjet lap csütörtöki számában nagy terjedelemben foglalkozik Leonyid Brezsnyev Jugoszláviában tett háromnapos «baráti látogatásával. A találkozó — mint rámutatnak — újabb, rendkívül jelentős fejezet a szovjet—jugoszláv kapcsolatok történetében. A szovjet—jugoszláv közleményről szólva a Fravda hangsúlyozza: »Ez a fontos dokumentum meggyőzően tanúskodik a szovjet—jugoszláv együttműködésnek arról a magas szintjéről, melyben az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elveihez való kölcsönös ragaszkodás, a két ország létérdekeinek internacionalista megközelítésével, mély figyelembe vételével párosul.« »A belgrádi megbeszélé- lések — mint a Pravda hangsúlyozza — ismét bebizonyították, hogy a világpolitika jelenlegi kardinális kérdéseiben a Szovjetunió és Jugoszlávia azonos vagy egymáshoz közelálló állásponton van. A békeszerető népekkel együtt a két ország dolgozói nagymértékben érdekeltek abban, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná váljon.« Azok az orgánumok, amelyek a szocialista országok közötti viszony és elsősorban a szovjet—jugoszláv viszony megromlására spekuláltak, sajátosan már jó előre a Brezsnyev-látogatás elmaradását jósolták, s a Jugoszlávia jövőjéről szőtt rosszízű spekulációknak, a Szovjetuniónak »a balkáni szocialista ország ellen szőtt« — mondvacsinált — terveit »szellőztették«. A kérdés az amerikai elnökválasztási kampányban is helyet kapott. Ezeket a rosszindulatú koholmányokat megcáfolta most e sikeres látogatás, sőt kitért rá az a pohárköszöntő is, amelyet belgrádi tartózkodása első napján mondott Leonyid Brezsnyev: »...e mesék/ kiagyalói olyan védtelen Piroskának akarják feltüntetni Jugoszláviát, amelyet széttépéssel fenyeget az erős és gonosz farkas, az agresszív Szovjetunió«. A hamisítások és a két szocialista ország jó viszonyának megrontására törekvők állításainak cáfolatául szolgál a két párt és a két állam közötti kapcsolatok sokoldalú, dinamikus, fölfelé ívelő fejlődése. E viszonyt jellemezve mondotta Tito elnök: »Szocialista országaink között már évek óta sikeresen fejlődik a sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés gazdasági, politikai, tudományos és egyéb területeken. Ez az alkotó és nyílt légkör jellemezte a mostani tárgyalásokat is. Amint a küldöttségek vezetői hangoztatták: a korrektségen, a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok, a megbecsülés, az egyenjogúság, a szuverenitás és a szocialista építés választott útjának tiszteletben tartása határozza meg a két állam, a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek viszonyát. E mostani látogatás hozzájárul a kapcsolatok további fejlesztéséhez is. L. Brezsnyev legutóbbi, 1971-es látogatása óta megkétszereződött a szovjet—jugoszláv árucsere-forgalom. A két államot, a két pártot érintő kérdések mellett természetesen megtárgyalták a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom számos fontos problémáit. Közismert: a Szovjetunió a Varsói Szerződés szervezetének legjelentősebb hatalma. Jugoszlávia nem tagja a szocialista védelmi és politikai közösségnek, s az el nem kötelezett országok nagy csoportjában játszik vezető szerepet. E mozgalom tevékenységének pozitív oldalát elismerte és méltatta az SZKP KB főtitkára is a belgrádi tárgyalásokon. Nagyon fontosak azok a megállapítások, amelyek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomra vonatkoznak a közös közleményben. Az aláírók ismételten hitet tettek a kommunista pártok és a haladó erők sokoldalú, internacionalista együttműködése, a munkás- osztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus mellett, s méltóképpen értékelték a berlini konferencia jelentőségét. A Szocialisztyicseszkaja In- dusztria az eseményről szólva így fogalmazott: »A megbeszélések során megerősítést nyert a látogatás egyöntetű értékelése: rendkívül nagy jelentíségű esemény ez mindkét ország számára.« A magas szintű jugoszláv—szovjet eszmecsere dokumentumai, a Leonyid Brezsnyev irán tanúsított tisztelet és megbecsülés jelei a két ország kapcsolatainak további javulását, az együttműködés és a népek közötti bizalom és barátság lehetőségeit bizonyítják. TELJESEBB AZ ÖRÖM. HA AJÁNDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK! KÉRJÜK, MAR MOST ADJ A FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT!
