Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) teljesítményeken túl kiterjedtek a fejlesztési célok valóra váltásának gyorsítására is. Így ebben az esztendőben több mint 100 új kereskedelmi egységet adtak át rendeltetésének. A jövő évi terveket változatlanul a tagság és a lakosság jobb ellátásának, az életszínvonal-politika megvalósításának szolgálatában kell kialakítani. Az áfész-ek továbbra is a falut, ezen belül a kisközségeket és tanyai területeket tekintik hagyományos és fő működési területüknek. E települések lakói számára az eddigieknél is nagyobb gonddal kell biztosítani a jobb alapellátást, elsősorban a napi közszükségleti cikkekből. Ennek érdekében fel kell karolni minden kezdeményezést, és ki kell terjeszteni az érdekelt szervek közötti összefogást, az időközben kialakult új kereskedelmi módszereket, többi között a mozgóboltok hálózatát is. Túl a hagyományos működési területeken — amelyeken a szövetkezeti kereskedelem több mint 70, a vendéglátás pedig több mint 80 százalékos részarányt képvisel — az országos tanács változatlanul szükségesnek tartja a kereskedelmi központokban, a városokban, a megyeszékhelyeken is a szövetkezeti részvételt, az ellátásban és a kereskedelmi hálózatfejlesztésben. A továbbiakban a SZÖ- VOSZ elnöke leszögezte annak szükségességét, hogy a termelés- és felvásárlás-szervezés tudatosabbá váljon. Az előadó — helyeselve a takarékszövetkezeteknek azt a fő törekvését, hogy munkájukat a lakosság betéteinek gyűjtésére koncentrálják — felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigieknél hatékonyabban működjenek közre a fontos lakossági célhitelek, ezen belül is a háztáji, kisegítő és egyéb kistermelői gazdaságok fejlesztésével összefüggő hiteligények kielégítésében. A beszámolóban nem kevésbé fontos helyet kaptak a lakásszövetkezetek, amelyek az ötödik ötéves tervidőszakban még kedvezőbb körülmények között, s már tapasztalatokkal gazdagodva fejthetik ki tevékenységüket. A beszámoló részletesen foglalkozik a gazdálkodás hatékonyságával, színvonalának növelésével, amihez egyebek mellett az azonos adottságú szövetkezetek közötti indokolatlan különbséget kell mérsékelni. Éppen a hatékonyság növelése indokolta a szövetkezetek egyesülését az áfész-ek- nél, a takarék- és a lakásszövetkezeteknél egyaránt. A létrejött új szövetkezeti struktúra észrevehetően jobban szolgálja a településhálózatba való illeszkedést, széles körben létrejöttek a korszerűbb vállalati vezetés és belső irányítás megszervezésének feltételei, a lakásszövetkezetek egyesülései pedig elősegítették a házkezelés és a karbantartás javítását. Az előadó hangsúlyozta: az ez év végére előkészített egyesülésekkel az országos tanács részéről kialakultnak és a következő évek feladataira alkalmasnak tekinti a létrejött vállalati méreteket. Mivel az egyesülések a szövetkezetek nagy hányadát érintették, most az egész mozgalom kiemelkedő feladata e nagy szövetkezetek maximális segítése, hogy megfelelően éljenek a kedvezőbb lehetőségekkel. Első helyen áll a követelmények között, hogy a szövetkezeti vezetők minden szinten ismerjék, helyesen értelmezzék a gazdaság- politikát, az ország mindenkori helyzetét, a központi törekvéseket, és ezekkel összhangban dolgozzanak, érvényre juttatva a tagsági, a csoport- és a népgazdasági érdekek összhangját. Egyidejűleg lényegesen magasabb színvonalra kell emelni a tulajdonosi, a vezetői ellenőrzés, s a revizori irodák tevékenységét. Az elkövetkező évek nagy feladatai, a sokrétű társadalmi, gazdasági és kulturális teendő sikeres megvalósítása feltételezi a vezetés színvonalának javítását a mozgalom minden szintjén. Dr. Molnár Frigyes beszéde befejező részében a három szövetkezeti ágazat kapcsolatainak elmélyítéséről, az együttműködés szélesítésének fontosságáról beszélt. A szóbeli kiegészítés azzal zárult, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott világos politikai célok alapján adottak a továbbfejlődés lehetőségei; a párt, a kormány és a társadalom számít a szövetkezeti mozgalomra a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezt követően Nánási László, a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Utána a mandátumvizsgáló bizottság megtette jelentését, majd megnyitották a vitát a beszámolókról, a jelentésekről és az előterjesztett dokumentumokról. Ä szövetkezeti mozgalom egyre magasabb szinten tölti be hivatását Németh Károly beszéde A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait, külön köszöntötte a mozgalom alapító tagjait, a szövetkezetek veterán harcosait, majd így folytatta: — Pártunk lenini elvekre épülő szövetkezetpolitikájából következik, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom a szocialista társadalmi, gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az ipari, mezőgazdasági, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek sokrétű tevékenysége termelési, forgalmi részarányaikat meghaladó jelentőségű. Szocialista államunk az állampolgárok önkéntes, személyi és vagyoni hozzájárulásával létrehozott szövetkezeteket sokoldalúan támogatja. Szövetkézetpoliti- kánk arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai továbbra is fontos bázisai legyenek a szocializmus építésének hazánkban. Szövet kezetpoi i t i kánk erősíti szocialista rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás—paraszt szövetséget. — Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom egyre magasabb színvonalon tölti be hivatását, sokmilliós tagsága becsületesen teljesíti a szocializmus építésében reá háruló feladatokat. Pártunk Közoonti Bizottsága a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét úgy értékeli, hogy az alapvetően megfélel a velük - szemben támasztott követelményeknek. Elismerésre méltó az a fejlődés, amelyet a lakosság áruellátásában, a kereskedelmi hálózat bővítésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezésében és fejlesztésében, a takarékszövetkezeti szolgáltatásokban, a lakás- építési program megvalósításában elértek. Ezután méltatta az utóbbi évek társadalmi-gazdasági fejlődését, majd ezeket mondotta: — Figyelmünket most a XI kongresszus határozatainak végrehajtása, a2okpak a céloknak és programoknak a megvalósítására kell összpontosítanunk, amelyek előbbre viszik a fejlett szocialista társadalom építését. Nagy biztonságot ad, hogy a pártnak, az országnak van hosszabb távra és öt évre szóló programja. Olyan ötéves tervvel rendelkezünk, amely a számunkra is kedvezőtlen világ- gazdasági viszonyok ellenére nemzetközi összehasonlításban is dinamikus fejlődést irányoz elő. Azt azonban tudnunk kell, hogy töretlen gazdasági fejlődésünk, népünk életszínvonalának emelése mindenkitől magas színvonalú, fegyelmezett munkát igényel. / Most mindenütt, így a szövetkezetekben is az idei terv sikeres befejezésére és a jövő évi tervek jó előkészítésére kell fordítani a figyelmet. A fejlődés mindenütt ésszerű takarékosságot, a tartalékok mozgósítását követeli. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának dokumentumai, a beszámoló az eredményekkel együtt feltárják a hibákat, a munka gyenge pont jait és helyesen határozzák meg a feladatokat. Ezekhez kapcsolódva a következőket szeretném hangsúlyozni. Változatlanul alapvető követelmény, hogy a szövetkezetek a párt, a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit, hogy fejlődjön a közös tulajdonosi tudat, hogy jobban érvényesüljenek az elosztás szocialista elvei, s tovább erősödjön a szövetkezeti demokrácia, megfelelően működjék az ellenőrzés. Sokoldalúan fejlődnek a magyar—finn kapcsolatok Brezsnyev Belgrádban (Folytatás az L oldalról) goszlávia egész területe hadszíntérré vált, amelyen a küzdelem lankadatlanul folyt hosszú éveken át. A hősi halált haltak helyére újabb és újabb hősök álltak. Azoknak az éveknek a tűzkohójában formálódott a szocialista Jugoszlávia. — Szeretnék azonban másról is szólni. Elvtársak, az önök harcának nemcsak nemzeti, hanem nagy nemzetközi jelentősége is volt. Számunkra, szovjet emberek számára érezhető támogatást jelentett az országunk területén vívott súlyos ütközetekben, Európa számára pedig abban a küzdelemben, amely végül is a fasiszta hódítók teljes szétzúzásával végződött. — Az ellenségre Moszkva alatt, a Volgánál és a kurszki kanyarban márt csapások ösz- szefonódtak az ellenségnek egy pillanat nyugtot sem hagyó jugoszláv harcosok bátor hadműveleteivel. Nemcsak szimbolikus jelentősége van annak, hogy 32 évvel ezelőtt az emlékezetes belgrádi hadművelet során a jugoszláv és a szovjet katonák vállvetve rohamozták a fasiszták állásait és felszabadították az önök büszke fővárosát. — A háború tanulságait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek arra tanítanak bennünket, hogy nem szabad kímélnünk erőfeszítéseinket, hogy elkerüljük a múlt tragédiájának a megismétlődését, hogy megakadályozzuk egy újabb világégés kirobbanását, örülünk annak, hogy a reményteljes és tartós békéért vívott nagy küzdelemben a Szovjetunió és Jugoszlávia ma közösen tevékenykedik. — Az elmúlt évtizedek megtanítottak bennünket arra, hogy értékeljük és erősítsük népeink barátságát. Mint kommunisták mély elégedettségünket juttatjuk kifejezésre, hogy marxista—leninista pártjaink vezetésével országaink és népeink szorosan együttműködnek a szocialista és a kommunista építés történelmi feladatainak megoldásában. — Szabad országaink következetesen síkraszállnak azért, hogy minden népnek és minden országnak joga legyen a szabad és független fejlődéshez, hogy a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogúság és az igazságosság elvei érvényesüljenek. Joggal elmondhatjuk, hogy hűek voltunk, vagyunk és maradunk az internacionalista eszmékhez, melyek a hitlerista ag- resszor elleni súlyos harcban lelkesítettek bennünket. — A világ gyorsan változik. De az olyan értékek, mint a szocializmust és a kommunizmust építő népek barátsága és kölcsönös elvtársi segítése, nemcak, hogy nem veszítenek jelentőségükből, hanem új, még nagyobb értékekké válnak. Szilárd elhatározásunk, kedves elvtársak, hogy önökkel együtt lépésről lépésre haladunk előre a Szovjetunió és Jugoszlávia népeit régóta összefűző baráti kapcsolatok fejlesztésében. — Erősödjék és virágozzék országaink népeinek testvérisége és barátsága! — Erősödjék a szovjet és a jugoszláv kommunisták internacionalista barátsága! Este Joszip Broz Tito díszvacsorát adott magas rangú vendége tiszteletére. A vacsorán a jugoszláv elnök pohárköszöntőjére az SZKP KB főtitkára válaszolt. A jugoszláv—szovjet csúcs- találkozón ma délelőtt folytatják a tárgyalásokat. A fogyasztási szövetkezetek tevékenysége elsősorban a falu életéhez, a falusi életviszonyok átalakításához kapcsolódik, de fontos, szerepet töltenek be a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokban és a párt életszínvonal politikájának megvalósítása ban. A szövetkezeti kereskedel mi hálózat bővítése jelentősen hozzájárult az egész szocialista kereskedelem fejlődéséhez. Helyes az a törekvés, hogy a szövetkezetek növekvő szerepet vállalnak a városok és a munkáslakta települések üzlethálózatának bővítésében. Ugyanakkor nem hanyagolják el a fejlesztést hagyományos működési területükön, erőfeszítéseket tesznek a községek áruellátásának a városi színvonalhoz való közelítése érdekében. Annak érdekében, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban, lássák el feladataikat, szükség van a gazdálkodási fegyelem javítására, a társadalmi érdekek következetes érvényesítésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán kijelölt, az V. ötéves tervben konkretizált társadalmi, gazdasági és kulturális feladataink sikeres megvalósításában a szövetkezeti mozgalomra, ezen belül a fogyasztási szövetkezetekre nagy feladatok hárulnak. A fogyasztási szövetkezetek eddigi eredményei. fejlődésük kedvező tapasztalatai, valamint a szövetkezeti összefogás, kezdeményezőkészség és helytállás alapján számítunk arra, hogy a következő évek nagy és felelősségteljes feladatait is eredményesen megoldják. Pártunk és kormányunk ezután ts megadja a szükséges támogatást ahhoz, hogy idehaza és határainkon túl tovább öregbítsék szövetkezeti mozgalmunk jó hírét. Végül sok sikert kívánt a feladatok megoldásához. • • * A kongresszus ma reggel ismét plenáris ülésen folytatja a vitát, majd kezdetét veszi az ágazati szekciók tanácskozása. A magyar—finn kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek, szerződéssel is megfelelően szabályozottak, problémamentesek. A politikai kapcsolatok alakulását elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos, vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. Kulturális cserék A kedvező irányú fejlődést nagyban befolyásolták a magyar és .a finn vezetők gyakori személyes találkozói. A kapcsolatok fejlődése számos egyezmény megkötésében is kifejeződött. A két ország kapcsolatainak hagyományosan legélénkebb területét a kulturális együttműködés jelenti. A kulturális egyezmény keretében — kétéves munkaterv alapján — vegyes bizottság irányítja e kapcsolatok alakulását. A vegyes bizottság vezetését 1975-től államtitkári szintre emelték. Mindkét részről sokat tesznek egymás kultúrájának széles körű megismertetéséért. Rendszeres együttműködés alakult ki egyetemek, tudományos intézmények, művészeti intézmények, ismeretterjesztő szervezetek között. A két ország tudományegyetemein 3—3 finn, illetve magyar lektor tevékenykedik. Kölcsönösen évente hosszabb időtartamra ösztöndíj áll rendelkezésre egyetemi hallgatók és kutatók számára. Kulturális kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt az 1973-ban Budapesten megrendezett finn kulturális hát, valamint az 1975-ben — hazánk felszabadulápa 30. évfordulójának tiszteletére — Helsinkiben megrendezett magyar kulturális napok. A kulturális kapcsolatok ápolásában és elmélyítésében jelentős szerepet tölt be a Finn—Magyar Baráti Társaság, amely 1975-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A kapcsolatok sajátos formája a barátsági hetek egyidejű megrendezése a két országban. Eddig négy alkalommal: 1968-ban, 1970-ben, 1973- ban és 1976-ban rendeztek barátsági hetet, amelyen a politikai 1 delegációk mellett 200—300 tagú csoportok kölcsönös cseréjére is sor került. Élénk kapcsolat alakult ki tíz finn, illetve magyar testvér- város. valamint a két főváros között is. Gazdasási együttműködés Rendszeresek a kapcsolatok a szakszervezeti szervek, a népfront-mozgalmak, az ifjúsági és nőszervezetek között is. A gazdasági együttműködés területén is számottevő a fejlődés. A hatvanas évek második felében megkezdődött fejlődés az utóbbi esztendőkben dinamikussá vált. Ennek megfelelően a magyar—finn kereskedelmi forgalom tavaly csaknem hatszorosa volt az 1968. évinek. A magyar kivitel fő cikkei: acél hengereltáruik, acélcsövek, alumínium, friss zöldség- és gyümölcsfélék, ß az utóbbi időben erőművi berendezések. Finnország elsősorban papírt, cellulózt, illetve papír- és faipari nagyiberendezéseket szállít hazánknak. Jelentősen fejlődik a műszaki—tudományos együttműködés is. Az 1974-ben kötött, tíz évre szóló hosszú lejáratú gazdasági, ipari, műszaki—tudományos együttműködési megállapodás jó feltételeket teremt a két ország érdekelt vállalatai, intézményei és egyéb szervezetei között kooperációs tevékenységre. Az 1970-tben életbe lépett vízummentességi megállapodás nagy mértékben elősegítette a turistaforgalom fejlődését. 1974-ben például a finn beutazók száma öt és félszer volt nagyobb, mint 1969-ben, a Finnországba látogató magyar turisták száma pedig mintegy 50 százalékkal növekedett. Helsinki és Európa Magyarország nagyra becsüli Finnország pozitív nemzetközi tevékenységét, békepolitikáját. Az 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény alaDján példamu- . tató jószomszédi viszonyt és baráti együttműködést alakított ki a Szovjetunióval. Ismeretes Finnországnak az európai bálce és biztonság feltételeinek kialakításában vállalt fontos szerepe, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és lebonyolításában végzett nagy jelentőségű tevékenység. Ennek az értekezletnek az első és a harmadik szakaszát Helsinkiben rendezték meg, s az ünnepélyes aláírás is a finn fővárosban volt a múlt évben. A záróokmányt Finnország is egységes egésznek tekinti, s az abban foglaltakat kész végrehajtani, ugyanezt várva valamennyi résztvevő államtól. A záróokmányból eredő feladatok Tnegvalósításának ösz- szehangolása céljából két- és többoldalú konzultációkat is folytatnak, s ennek szolgálatában különböző társadalmi rendezvényeket ip szerveznek nemzetközi résztvétellel. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai teljes összhangban vannak a helsinki értekezlet záróokmányában foglaltakkal, s több tekintetben azokon túlmenő módon érvényesülnek közöttük. Így például a már említett, a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezmény szerint. Kekkonen elnöknek a béke megőrzése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett tevékenységét, valamint a finn—magyar kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeit hazánkban jól ismerik és nagyra értékelik. Dr. Baczony László Befejeződön a PKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A lisszaboni arénában vasárnap este 30 ezer ember részvételével kommunista nagygyűlést tartottak a Portugál KP VIII. kongresszusán elfogadott határozatok ismertetése céljából. Cunhal, a párt újraválasztott főtitkára beszédében különbséget tett a Portugáliában kialakult gazdasági-társadalmi viszonyok és a nyugat- európai fejlett tőkés országokban uralkodó polgári demokratikus állapot között. Azt mondta: ahhoz, hogy Portugáliában megvédjék a demokráciát és a forradalom vívmányait, tovább kell lépni a szocializmus felé. »A szabadság elválaszthatatlan az államosításoktól, a földreformtól, a munkásellen őrzéstől. Akik a forradalmi vívmányokra törnek, szembehelyezkednek az alkotmánnyal« — mondta. Nyomatékosan hangoztatta: a kommunistáknak és a szocialistáknak össze kell fognioka gyárakban, a földeken, minden munkahelyen a jobboldal ellen: a demokrácia megvédéséért vívott küzdelemben. Kijelentette: a kommunistáknak politikai magatartásukkal elő kell segíteniök- a nép és a fegyveres erők szövetségét. A lisszaboni nagygyűlésen felszólalt Ponomarjov, az SZKP KB titkára, a PB póttagja is. Kiemelte a portugál kommunisták kongresszusának internacionalizmusát. Sík- raszáilt a Szovjetunió és Portugália -legszélesebb együttműködése mellett. Emlékeztetett Gomes volt elnöknek 1975-ben és a portugál nemzetgyűlés delegációjának a közelmúltban a Szovjetunióban tett látogatására. Mindkét alkalommal megerősítették, hogy a két országnak az egymás belügyeibe való be nem avatkozás a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök elvei alapján kell együtt- ,működnie — mondta, maid hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió további lehetőséget lát az együttműködés kiszélesítésére, főként gazdasági, kereskedelmi téréin
