Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

\ Segítség a kisgazdaságoknak Több a tej és a sajt Á tavalyi gyengébb ered­mények után az idén örven­detes változás következett be a tejtermelésben, fölvásárlás­ban. A kormányhatározatok, a MÉM intézkedési terve és az ebben foglaltak következetes ellenőrzése meghozták az eredményt. Az állami tejipar az év kilenc hónapjában 5 százalékkal, 56 millió literrel vásárolt fel többet, mint ta­valy szeptember végéig. Kü­lönösen gyorsan, 16 százalék­kal nőtt az állami gazdaságok tejtermelése. A kedvező ered­mények az évi 150—170 lite­res teh énenként! tejhozam­növekedésnek köszönhetők. A rendszereden fejt tehénállo­mány csökkent ugyan, de úgy látszik, ez a jobban, tejelő faj­ták elterjedésével, a korsze­rűbb takarmányozással i pár­huzamosan történt. Hogyan alakult Somogybán a tej fölvásárlása? Szondi Ist­ván, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatója a követ­kezőkben foglalta össze: — Az első háromnegyed év megyei fölvásárlást átlaga 101 százalék. Ez a szám év végére három-négy százalékkal to­vább nő. Tapasztalataink sze­rint az utolsó három hónap­ban jóval több tejet tudunk megvenni, mint az év elején. Jellemző, hogy októberben már húsz százalékkal többet vásároltunk föl, mint a múlt év azonos időszakában. — Minek köszönhető e vekedés? nö­— Széles körű intézkedése­ket tettünk a tejtermelési kedv növelésére és a begyűj­tő hálózat korszerűsítésére. Az idén két új tejbegyűjtőt létesítettünk Zákányban és Darvaspusztán, s a régi, el­avult helyett új épült Iharos- berényben is. Az év végéig összesen 4,1 milliót fordítunk csamokfejlesztésre. S ezzel még nincs vége. 1980-ig 25 milliót szánunk erre a célra. Ebből 12 új tejbegyűjtőt épí­tünk és 40 új hűtőberende­zést vásárolunk. — Hogyan segítik a tsz­eket, a kisgazdaságokat? — A termelőszövetkezetek­nek egymillió forint értékben adtunk bérbe hűtőberendezé­seket. Szeptember végéig 3,8 millió forint hűtési díjat is ki­fizettünk a gazdaságoknak, míg tavaly egész évben csak 2,3 milliót. A tanyákról való beszállítást segítettük 250 ezer forint szállítási költség-hozzá­járulással. Ez elsősorban a kisgazdaságokat érinti. Ugyan­csak az ő érdekükben szoros kapcsolatban állunk a gabo­nafelvásárló vállalattal, hogy rendszeresen biztosíthassunk korpát és tápot a takarmá­nyozáshoz. Évente tejkezelő tanfolyamot rendezünk a me­zőgazdasági szakiskolában. Tavaly huszonkettőn, az idén tizennyolcán végezték eL Gon­doskodunk róla, hogy a kör- zetellenőrök és az instrukto­rok szorosabban együttmű­ködjenek a háztáji gazdasá­gokkal. Szoros a kapcsolatiunk a KA—TEJ terimel-ési rend­szerrel — ez mindannyiunk számára előnyös. A megtaka­rított fuvarköltség egy részét rendszeresen visszajuttatjuk a gazdaságoknak. — Ez évben tejtermelési verseny is indult... — Somogybán 47 nagyüzem és 367 kisgazdaság nevezett a versenyben. Az eredmények biztatóak. A versenyben ki­lenc hónap után a nagyüze­mek közül a somogyszili Pe­tőfi Tsz vezet. Ok elérték a 3385 literes tehenenkénti át­lagot. Ez 34 százalékkal több tejet jelent a tavalyinál. A kisgazdaságok közül a bala- tonfenyvesi Koronc hajósé vezet, öt tehenétől szeptem­berig 24 853 liter tejet fejt. Második a kaposvári hőrincz Pál, aki szintén öt tehenet tart, és 18 656 litert adott le. Harmadik a drávaszentesi Ha­lász Imre, neki csak három tehene van, mégis 13 487 liter tejet adott le szeptemberig. . A tej fölvásárlással párhuza­mosan javult a boltok ellátá­sa is. Üj termékek jelentek meg az elmúlt hetekben, hó­napokban Legnagyobb sikere a magyar tejipar termékei közül a Med­ve sajtnak van, amely -három hónapig eltartható. A Bara­nyában készült Boci sajt vá­lasztéka is nőtt, a fokhagymás és a csípőis paprikás ízesítésű­vel. A lágy saitok között új még a BNV-díjas szekszárdi csemege. A kemény és félkemény sajtok kínálata bővült talán a legjobban, elsősorban import­ból. Csehszlovák árucsere­megállapodás keretében hoz­ták be az olmützi kvarglit, az ugyancsak kitűnő szlovák juhtúrót és 9 különleges igé­nyeket kielégítő brinzát. A már kapható finn és lengyel eidami sajtok mellett hama­rosan a Szovjetunióból érke­zők is megjelennek. Ennek az Európa-szerte ismert, jelleg­zetes ízű félkemény sajtnak különleges előnye, hogy az át­lagosnál magasabb a fehérje-, és alacsonyabb a zsírtartalma. Ami ma a tejiparban, a tej­termékek választékának nö­vekedésében tapasztalható, összességében igen kedvező. Segítség étkezési szokásaink kedvező módosulásához. 1 Cs. T. Sürgetnek a mezei munkák Egy gép se álljon tétlenül! A MEGYE mezőgazdasági szakirányítói, de maguk a gaz­dasági vezetők is úgy számol­tak még a múlt hétfőn, hogy egy hét alatt pont kerülhet a cukorrépa-betakarítás végé­re. Nos, az elmaradt, és egy sor gazdaságban a kukorica­aratás és az őszi mélyszántás üteme is lelassult, jóllehet a múlt héten csaknem minden pap kedvezett az időjárás. Az őszi mezőgazdasági munkák szervezésének segítésére létre­jött megyei operatív bizottság, mely tegnap Tóth Lajos me­gyei tanácselnök-helyettes ve­zetésével ülést tartott, egye­bek között ezt állapíthatja meg. A járási hivatalok osz­tályvezetői, a termeltető és ellátó vállalatok képviselői adtak tájékoztatást a jelenle­gi helyzetről, s ebbői kitűnt: a nagyatádi és a siófoki járás kivételével mérséklődött a ku­korica betakarításának és az őszi mélyszántásnak tempója a termelőszövetkezetekben. A barcsi járás egy-két ter­melőszövetkezetében még 300 i—400 hektáron van kint a ku­korica, s a munkát nehezíti, fékezi a sok helyütt leroskadt, megdőlt szár, meg a szárító- kapacitás elégtelensége. A ka­posvári járásban ezzel a mun­kával egyre több gazdaság vé­gez — túljutott rajta a kisgya- láni, a nagyibajomi, a somogy- já/di és a somogysárdi tsz —, itt még 166 hektáron van kint a cukorrépa. Mivel a kadar­hűtőpultokon. 1 kúti tsz-iben még nem készült el a szárító, néhány gazdaság­nak máshova kell vinnie a ku­koricáját. így a visnyeiek ter­mését a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola Tangazdasága, a csökölyiekét a nagybajomi tsz szárítja. A kisgyalániak a batéiaknak végeznek hasonló munkát. A marcali járásban a múlt héten 1500 hektárral léptek előre a kukorica betakarítá­sában. A kéthelyi kombájno­kat a balatonszentgyörgyi ’"és a szőlősgyöröki - termelőszövet­kezetbe irányították. Tizen­három gazdaság szakvezetői­vel megbeszélték a múlt heti teljesítéseket, a lemaradások okait. A nagy teljesítményű traktorok kétműszakos üze­metetése érdekében műhely- dolgozók is gépre ülnek ott ahol nincs elegendő trakto­ros. A nagyatádi járásban az őszi mélyszántás 44 százalékát teljesítették; a kukorica be­takarításában 15 százalékkal jutottak előbbre egy hét alatt, s elérték a 72 százalékot. Kü­lönösen a görgeteg! és a ku­tasi tsz-ben ígérkezik szép termésátlag. Több gazdaság a szomszédos járások üzemei­be viszi szárítani a kukoricá­ját saját kapacitás híján. A siófoki járásban az őszi mély­szántással 50, a kukorica be­takarításával 75 százalékra állnak. Tizenhét kombájn két műszakban dolgozik. A Somogy megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat a múlt heti kukoricaátvé­telekkel eljutott a 9200 vago­nig, ez a várható mennyiség­nek mintegy 70 százaléka. A siófoki járásban vannak olyan szárítót a vállalatnak, melyek nincsenek kihasználva. Ezt a lehetőséget vegyék figyelembe az itteni gazdaságok. 28 EZER VAGON répát vett át a Kaposvári Cukor­gyár — hatezer vagonnal töb­bet, mint a múlt év hasonló időszakában —, s még továb­bi 4500—5009 vagonra számí­tanak. Ennek egy részét már kiszedték, illetve -kihordták a táblák végére. A múlt héten több mint 4000 vagon répát vettek át. A gyár környékén gazdálkodó répatermelő nagy­üzemek gépkocsival hordhat­ják a répaszeletet a szarvas­marha-állomány takarmányo­zásához. A bizottság több fontos ten­nivalóra is felhívta a figyel­met a tegnapi tanácskozáson. A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomá­sainak puszta felsorolása ha- sábnyi helyet tölt be a lexi­konokban. Ország- és hely­ségnevekből kirakhatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélye­sen született 1886. november 16-án. Édesapja gyógyszerész volt, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. Diák­éveire emlékezve »Viharos út« című önéletrajzi köny­vében ezt írja: »Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszen­vedett sérelmet... Nyíregy­házán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vet­tem védelmembe ...« Erős igazságérzete tükröződik verj selben, cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgo­zott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Orosz­országban lett a szibériai ha­difogolytáborban. A százezer magyar internacionalista egyik vezéregyéniségeként harcolt az ellenforradahnárok ellen. 1918-ban hazatért, de itthon mint a KMP egyik alapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege egyik had­osztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjárat­ban vezette csapatát. A proletárdiktatúra meg­döntése után Bécsbén, Cseh­A korábban érő növények be- , Szlovákiában, Bulgáriában takarítását követően felszaba­dult kapacitásnak még. nem érződik a hatása a jelenlegi munkák ütemében, s ez arra int: traktor, kombájn, szárító ne álljon a megyében kihasz­nálatlanul. Ahol végeztek a tennivalóval, ne nézzék ölbe tett kézzel mások erőfeszíté­seit, hanem segítsenek; vi­szont ahol elkel a segítség, ott ne jelentsék ki túlzott maga- biztossággal, hogy önerőből is győzik a munkát. A kukorica .betakarítása és/az. őszi. mély- szántás mellett más tennivaló is van, mint amilyen például a szerves trágya kihordása és terítése. Gazdaságaink töre­kedjenek arra, hogy minél több talajgazdagító anyag jus­son oda, ahol hasznot hozhat: a földekre, H. F. végzett pártfeladatot. Német­országban letartóztatták, az­után majd másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjet­unióban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol pol­gárháborúban a 11. nemzet­közi brigád parancsnoka volt Flatter Ottó néven. A köz­társaság bukása után Fran­ciaországba internálták. Mindig ott jeleni meg, ahol a szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnagyobb szükség volt bátorságra, tisztánlátás­ra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, katonaként, gazdasági szakemberként vagy diploma­taként. Sztálingrádnál a szov­jet hadseregben harcolt, majd a moszkvai rádió ma­gyar adását vezette — a ma­gyar katonákat és a polgári lakosságot megismertette a fasizmus igazi arculatával, a háború reális képével, buz­dított az antifasiszta ellenál- (lásra, a haza valódi érdekei­nek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatko­zott életéről. Egyebek között ezt mondta: »Az orosz pro­letariátus forradalma nem­zetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói meg­értették jelentőségét... A mi új életünket is az októbe­ri forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság hagyomá­nyai határozták meg.« E ha­gyományok szerint élt és küzdött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgo­zott. Annak a forradalmi munkás—paraszt kormány­nak . az államminisztereként, amelynek megalakításában 1956. november elején ugyan­csak részt vett. Nyolcvanéves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kom­munistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forra­dalom ügyéért, A fél évszá­zad bármely dátumát néz­zük — az adott időben Mü.n- nich Ferenc a nemzetközi munkásmozgalom élvonalá­ban tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa: az igazi kommunista, az iga­zi forradalmár számára min­denkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkö­telezettség-M. D. Hazai tervezésű számológépek készülnek Balatonlellén Ismét gyártanak számológé­peket Balatonlellén, a Hír­adástechnika Szövetkezet itte­ni üzemében. Ezek az ügyes gépek azonban már sok min­denben különböznek elődeik­től. A legfontosabb különbség az, hogy mindkét típust, ame­lyet készítenek, magyar mér­nökök tervezték, és összesze­reléséhez nagyrészt magyar alkatrészeket használnak. Ko­rábban azokat a számológépe­ket szerelték össze, melyekhez az alkatrészeket a kanadai Bowmar-cég szállította. A hazai tervezésű — úgy­nevezett tudományos — szá­mológépek importot pótolnak majd. A szövetkezet baiaton- lellei telepén két típus gyár­tásával foglalkoznak jelenleg, az egyiket — amely hatféle szögfü'Sgvényműveletet és ter­mészetesen a négy alapműve­letet végzi el — már sorozat­ban készítik, és összesen húsz­ezer darabot adnak át belőle az év végéig a kereskedelem­nek. _ Ez a készülék nemcsak arra alkalmas, hogy maga­sabb fokú matematikai műve­leteket végezzenek vele el, hanem arra is, hogy a számí­tási művelet közben szerzett részadatokat — négy munka- memóriája révén — tárolja. Szenvedéllyel A szerszámtechnológus ere­deti szakmája szerint öntő. E nehéz szakma fogásait a bu­dapesti Gammában tanulta meg. Érettségi bizonyítványt kat — Miért? — Szeretem a munkámat és jó a társaság. Ezt a mun­ha innen kilépnék — Az egyes matematikai műve­letektől függetlenül egy adatot állandóan tárol, erre »emlék­szik* akkor is, ha mást; csinál már. A készülék 12 jegyű szá­mot tud kiírni. Működtethető hálózatról éppúgy, mint akku­mulátorról. A tudományos számológép másik típusát november vé­gén kezdik gyártani Bald%on- lelién, és összesen ötezret ad­nak, majd át a kereskedelem­nek. Ez a készülék is min­dent tud, amire a másik ké­pes. Azokat a számtani műve­leteket, melyeiket a másik gép elvégez, képes szabadon ösz- szeválogatni. A számológépbe száz lépés előre beprogramoz­ható. Ezeket — a döntéstől függően — lépésenként játssza le a gép, vagy egyszerre el­végzi mind a száz műveletet. a Kaposvári Gépipari Szak- középiskolában levelező tago­zaton szerzett. — Azért tanultam, mert ér­dekelt a gépészet, és nem azért, hogy az érettségivel be­üljek egy irodába. Amikor én tanulni kezdtem, jóformán még iroda sem volt... Most szerszámtechnológusként dol­gozom és gyártási dokumen­tációt készítek. A legjobban akkor érzem magam, amikor egy új szerszám gyártásának bevezetését bízzák rám. Nagyatádon, a Danuvia gyá­rában négy technológus dol­gozik. Feladatuk a termelés műszaki előkészítése. Ez nem­egyszer kísérletekkel, fejtörés­sel jár. A kísérletezéshez — ha kell — kapnak egy gépet. A fejtörésben a könyvtár se­gít. Filó Lászlónak az első mun­kahelye a mostani, munka­könyvében mégis több a be­írás már. Amikor ide került — 1965-ben — még gépállo­más volt. A fiatal öntőt ko­vácsként vették föl. Azután gépjavító lett a vállalat, s az újabb cégtáblacsere már feladatokban is alapos válto­zást hozott: bonyolultabb, szebb, szellemileg nehezebb munkát kaptak az emberek. — Itt nőttem föl, ebben az üzemben. Lett volna alkal­mam arra, hogy több pénzért elmenjek; sokat gondolkod­tam a változtatás lehetőségén, azután maradtam. legföljebb Kaposváron csinál­hatnám újra... Itt az iskola, a tanulás után léptettek elő. Amit ma csinálok, az szak­mailag sokkal több, mint amit öt éve csináltam. — Gondolom, a pénz is. — Ha arra gondol, hogy anyagilag jól jártam, akkor téved. Akik velem lettek itt szakmunkások és nem tanul­tak tovább, ma 3700—3800 fo­rintot visznek haza a boríték­ban. Az én havi átlagom há­romezer forint. Ehhez szá­molja hozzá azt is, hogy a termelésben sokkal gyakrab­ban van prémium, mint a mű­szaki osztályon. Aki a gép mellett dolgozik, sablonos munkát végez: egyik munka­darabot éppen úgy kell elké­szíteni, mint a másikat. A munka változatossága pótolja a pénzt. A munka akkor változott itt meg, amikor a gépjavító­ból gyáregység lett. Előtte a legpontosabb »műszer« a kala­pács volt, ma századmillimé- teres pontosságot követelnek mindenkitől. Hogyan szokja meg egy ember a magasabb követelményeket? — A feladat kényszeríti arra az embert, hogy előve­gye a szakkönyveket. Rájön arra: ami a fejében van, az kevés. Nálunk a műszaki osztályon van egy kis könyv­tár. És azt is tudom, hogy a legtöbb kollégának,— és a jó szakmunkásoknak —• kisebb vagy nagyobb könyvtára ott­hon is van. Itt naponta adód­nak olyan problémák, ame­lyeket könyv nélkül nem lehet megoldani. Az ember kényte­len bemenni a könyvtárba, s ha ott sem talál rá meg­nyugtató feleletet, tovább­megy. Elmondom a saját problémámat: a finomfúrásról kellene valamivel többet tud­ni. Ezzel itt a gyárban még senki nem foglalkozott. Nincs szakkönyv sem, legföljebb va­lamelyik könyvben tíz sor. Ez pedig csupán arra elég, hogy tudja az ember: ezzel is fog­lalkozik a szakirodalöm. Most nincs más hátra, mint eljutni az Országos Műszaki Könyv­tárba. Amíg megérkezik a könyv, kísérletezni próbálunk, mert a feladat megoldása sürgető. — Sok kísérletező ember van a gyárban? — Van. Ezt jól bizonyítja, hogy több mint negyven újí­tást adtak be az idén. A felét a termelésben dolgozók nyúj­tották be. Hogyan lesz vala­kiből újat kereső ember? Le­het, hogy furcsán hangzik, amit mondok: becsvágyból. A legtöbb ember akkor kezd el kutatni a saját szakmája is­meretlen részei után, amikor végképp megakad, amikor már sem a barát, sem a főnök nem tud útbaigazítást adni. A fölfedezés öröme azután to­vább hajtja az embert a szakma rejtelmei után, a -ku­tatás már szenvedéllyé válik. Ha az üzemben hagyják, hogy ennek a szenvedélyének hó­doljon a gyár és a maga gya­rapodására, akkor nem lehet néhány száz forinttal elcsábí­tani máshova. Értelmet kap a munkája: nem kenyérkereseti lehetőség lesz csupán, hanem hivatás is.

Next

/
Thumbnails
Contents