Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZM P SOM O G Y M E GYE I B I Z O TTS AGÁ N A K LAPJA XXXII. évfolyam 244. szám 1976. október 15., péntek Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Törvényjavaslat a közművelődésről és a tanácstagok választásáról A Parlamentben tegnap délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. * Az országgyűlés elnökének, Apró Antalnak megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radios Gyözöné, Nógrád megyei országgyűlési képviselő, aki a kulturális bizottságban is tevékenykedett, — érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, és emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. a nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. adatait, s egyúttal javaslatot tegyen a közművelődésről szóló törvény megalkotására. Potzsgay Imre kiemelte: — Ä művelődésügynek, a törvény előkészítésének nagy lendületet adott a párt XI. kongresszusa, amely megerősítette az 1974-es határozat elveit, és a programnyilatkozatban — amelyet a Hazafias Népfront felhívására a legutóbbi országgyűlési választásokon az egész nép 6aját programjának ismert el — összefüggésbe hozta azokat a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Megfelelő, alapos előkészítő munka után a törvénytervezetet különböző állami és társadalmi testületek elé terjesztették, s a Hazafias Népfront segítségével 1975 márciusában széles körű társadalmi vitára bocsátották. A vitában részt vettek a társadalom minden rétegének képviselői, s ennek eredményeképpen szóban, írásban ezernél több észrevétel jutott el hozzánk. A társadalmi viták során elhangzott javaslatok jelentős résziét jól tudtuk hasznosítani a végleges szöveg kialakításához. D közművelődés fejlesztése szorosan összefügg társadalmunk jövőjével Pozsgay Imre expozéja A kulturális miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a »köz« művelődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés idényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért' lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. Első ízben már a reformországgyűlések során felmerült annak a gondolata, hogy szükség lenne a közművelődést törvény útján is szabályozni. A XIX. és a XX. században több alkalommal került napirendre egy közművelődési törvény megalkotásának javaslata. Ezek a javaslatok azonban szükségszerűen maradtak mindvégig csupán javaslatok. Hiszen addig, ameddig a nép a »nemzet alatti« vegetációra kényszerült gazdasági, politikai, szociális «viszonylataiban, nem emelkedhetett fel kulturálisan sem. Ezért a közművelődésről nem születhetett törvény a felszabadulás előtt. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, melyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és részvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a felszabadulás utáni esztendőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az 1958-as korszakos jelentőségű művelődéspolitikai határozatra. Társadalmunk fejlődésének gyorsulásával egy időben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra, a köz- művelődésre, a teljes közösI ség művelődésének tartalmi és intézményi kérdéseire. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudománypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalom- fejlesztés jegyében születtek, s ennek megfelelőén a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítették elő. Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a »népművelés« fogalmának fölcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely művelőkre és műve- lendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befogadókra osztotta mechanikusan az embereket, váltottuk fel a köz- művelődés fogalmával. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tudomásul veszi, hogy a művelődés az egész közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. A közművelődés fogalma tartalmazza azt is, hogy a művelődés nem egyszerűen elfogadást és passzív ismeret- szerzést jelent, hanem az alkotás és terjesztés folyamatában való cselekvő részvételt is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy éles határvonalat húzhatunk egy úgynevezett »népművelési« és egy »közművelődési« korszak közé. Ma már nem lehet a kultúráról a nép nélkül és mindennapi élettől elvonatkoztatott módon gondolkodni — hagsúlyozta a továbbiakban.— Szerte a világon, felelősen gondolkozó tudósok, művészek, pedagógusok, politikusok kutatják az emberiség új lehetőségeit, s egyre többen az emberi művelődésben, mégpedig a nép művelődésében látják azt. Hogy az ember úrrá lehessen most már nemcsak a természet erőin, hanem a maga teremtette viszonyokon és eszközökön is, ahhoz szocializmusra, ahhoz műveltségre, ahhoz folyamatosan fejlesztett műveltségre van szükség. Itt és most konkrétabb, kézzelfoghatóbb okok is kényszerítenek minket a közművelődés újragondolására. Társadalmunk további fejlődése érdekében, a szocialista termelési mód és a szocialista demokrácia folyamatos és erőteljes fejlesztésére van szükség. Ehhez munkakultúránknak és politikai műveltségünknek az eddiginél sokkal magasabb fokát kell elérnünk. Ezért minden vezető felelősséggel tartozik a jelennek és a jövőnek. A boldogabb, a teljesebb emberi élet lehetősége minden egyes ember, s egész népünk számára nagymértékben művelődési kérdés. A közművelődési program nem az anyagi javak ellen irányul, hanem arra, hogy megtanuljuk, hogyan kell ezekkel a javakkal értelmesen élni. Arra, hogy ne csak a lakás megszerzésére legyen lehetőségünk, hanem annak kulturált otthonná tételére is; ne csak a gépkocsi megvásárlására legyen képességünk, hanem arra is, hogy azt emberi célokra használjuk. A közművelődés fejlesztése szorosan összefügg társadalmunk, a szocializmus jövőjével, ezért társadalomfejlesztési programunknak lényeges és szerves része a közművelődés fejlesztésének programja — mondotta. — E felismerések késztették az MSZMP Központi Bizottságát arra, hogy a közművelődés helyzetét áttekintse, és 1974-ben határozatban rögzítse a fejlesztés felTisztelt országgyűlési Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődéshez való jogát. Államunk gondoskodik az állampolgárok alapvető művelődési lehetőségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jogszabályokkal is segítette a lehetőségek gazdagítását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkotmány szellemében tág keretet kíván nyújtani a közművelődési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezdeményezésnek, s ugyanakkor rendszerbe foglalja, rugalmasan szabályozza a már kialakult gyakorlatot. Ebből természetesen következik, hogy nem szabályozza részletekben az egyes tevékenységi formákat és módszertani kérdéseket nem tárgyal, hiszen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyorsan változnak, így szabályozásuk egyúttal megmerevítésüket eredményezhetné. Új törekvések, új lehetőségek A törvényelőkészítés folyamán nehezítette munkánkat, hogy a közművelődési tevékenység formájában, módszerei ben és eszközeiben gyorsan változik, ezért különösen vigyázni kellett arra, hogy a törvény ne konzerválja a jelent, hanem adjon teret az új törekvéseknek, segítse elő új lehetőségek megteremtését. Nehézséget jelentett az is, hogy a közművelődés rendkívül összetett, sokirányú folyamat, így egységes, magas szintű jogszabályba foglalása csak a fő folyamatokra vonatkozhat. — A törvényjavaslat előkészítése során a társadalom mai helyzetéből, műveltségi állapotából, társadalmunk távlati céljaiból indultunk ki — hangsúlyozta a kulturális miniszter, majd így folytatta: A javaslat egészén végigvonuló, mégha tározó alapgondolat a kultúra további demokratizálásának elősegítése a közművelődés eszközeivel. Ez egyúttal a szocialista demokrácia kulturális tudati feltételeinek továbbfejlesztését is szolgálja, de kihat a termelésre, a munkakultúra (Folytatás a 2. oldalán) Épül a vásárcsarnok Nagyatádon mintegy tizenhat millió forint költséggel új vásárcsarnok, bútorraktár és felvásárlótelep épül. A városban működő TÖVÁL szakemberei jelenleg a csarnok építésén dolgoznak. Az új létesítmény alapterülete 3400 négyzetméternyi lesz. Losonczi Pál perui látogatása véget ért Miután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuzco és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Limába, újabb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel. A két államférfi ez alkalommal áttekintette a magas szintű találkozó és a szakértők tanácskozásainak eddigi eredményeit. Ezt követően az elnöki palota dísztermében a sajtó és a i televízió munkatársainak jelenlétében ünnepélyes külsőségek között írták alá a magyar—perui közös nyilatkozatot. Morales Bermudez elnök magyar kitüntetésével, majd ezt követően a perui elnök tiszteletére adott díszvacsorával véget ért Losonczi' Pál ötnapos, élményekben gazda? l perui látogatása. Mceíarfofla 78. ülését a KGST végrehajtó bizottsága 1976. október 12—14. között Moszkvában megtartotta 78. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vettek: Andrej Lukanov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormányának elnökhelyettese, Miatavin Peldzse, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Kazimierzs Olszewski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail Marinescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Rudolf Roh- licek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodásnak megfelelően részt vett a végrehajtó bizottság munkájában Slobodan Gligo- rijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Jelen volt a végrehajtó bizottság ülésén Nyikolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára. Befejeződött az Ei\$Z-közgyűIés általános politikai vitája Csütörtökön befejeződött az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakának általános politikai vitája. A szónokok száma minden korábbinál nagyobb volt: a 145 tagország majdnem .mindegyikének képviselője, .köztük állam- és kormányfők, külügyminiszterek fejtették ki a világszervezet szószékéről a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben álláspontjukat. A vita részvevőinek abszolút többsége megállapította,, hogy a közgyűlés a nemzetközi helyzetben végbemenő lényeges pozitív változások közepette végzi munkáját amikor a világban jelentős sikerek születtek a békés egymás mellett élés és az államok közötti együttműködés elveinek érvényre juttatásában. Az ülésszak számos részvevőjének véleménye szerint a politikai légkör javulásához hozzájárultak a Szovjetunió és más szocialista országok építő jellegű kezdeményezései.
