Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

• • Összehangolt tervek A közelmúltban országos értekezletet tartottak Baján a mezőgazdaság időszerű kérdé­seiről. Ezen többek között megvitatták a középtávú terv- készítés tapasztalatait és az 1977. évi tervezés feladatait. A tanácskozás tanulságairól Tóth Lajossal, a megyei ta­nács elnökhelyettesével be­szélgettünk. — Az értékelés során el­hangzott, hogy jó az össz­hang az üzemi és a népgaz­dasági tervek között. Ezt a megállapítást miként tükrö­zik a somogyi tapasztala­tok? — Általános tapasztalat, hogy üzemeink magukévá tet­ték a népgazdasági terv cél­kitűzéseit, az összhang jó az üzemi, a megyei és a nép- gazdasági tervek között — mondta Tóth Lajos. — Ter­mészetesen a részletekben el­térések vannak, és néhány esetben feszültségek is mutat­koznak. Kukoricából például tíz, cukorrépából nyolc száza­lékkal magasabb termés el­érését határozták meg üzemi terveikben gazdaságaink, mint amennyit a megyei középtá­vú terv tartalmazott. Hason­lóan magasabb sertés- és ko- ealétszámmal számolnak, s a juhászati ágazatot is jóval erőteljesebben kívánják fej­leszteni, mint ahogy a megyei tervben szerepel. Nemcsak a mi megyénkben, hanem országosan is van olyan tapasztalat, hogy a fejlesztési célok esetenként nincsenek összhangban a be­ruházásokkal, nem megfelelő af anyagi-műszaki megala­pozottság. Ilyen feszültség van a gépi beruházási ter­vek és a növénytermelési cé­lok között, vagy például a szarvasmarhanro'gram végre­hajtása és az azzal összefüg­gő beruházások között. Na­gyon fontosnak tartom, hogy ezekre a feszültségekre min­den érdekelt fordítson figyel­met, és az éves tervek össze­állításánál biztosítsák a célok és a feltételek összhangját. — A középtávú terv ré­szeként el kell készíteniük gazdaságainknak az 1977. évi terveket. Véleménye szerint mire kell a legna­gyobb figyelmet fordítani? — Az idén lényeges válto­zás következik be a tervezés módszerében. A központi szervek elhatározták, hogy december közepéig el kell ké­szíteniük az üzemeknek a következő év gazdálkodási tervét. Ez kedvező hatással lesz egész tervezési rendsze­rünkre. Minden időszaknak megvannak a kiemelt felada­tai. Az 1977-es tervek készí­tésénél elsősorban a szarvas­marha-ágazat fejlesztésével kapcsolatos időarányos fel­adatoknak kell különös fi­gyelmet szentelni. Ezenkívül a zöldségtermeléssel kapcso­latos feladatokat emelném ki. Ismeretes, hogy a zöldségter­melés fejlesztésére új kor­mányintézkedés született, s bár a végrehajtási utasítás még nem jelent meg, az üze­mek már most felkészülhet­nek az ösztönző intézkedések fogadására. Ebben az évben nem kezdődött nagyobb építé­si beruházás a megye szövet­kezeteiben. Az állatállomány fejlesztéséhez pedig nélkülöz­hetetlen a korszerűsítés, a rekonstrukció és új férőhe­lyek építése. A jövő évben feltétlenül előre kell lép­nünk, s ezeket a beruházáso­kat most kell előkészíteni. Az ágazat árutermelésének foko­zása érdekében igen lénye­ges, hogy a háztáji program végrehajtásáért az eddiginél tervszerűbben és többet te­gyenek az üzemek. Ezeknek az elképzeléseknek is be kell épülniük a jövő évi tervbe. — A kampánytervekben meghatározott célok elérése érdekében mit tart különö­sen fontosnak? — Azt a tervszerű, szerve­zett munkát, melyről a nyá­ron tanúbizonyságot adtak üzemeink, most az őszi idő­szakban még indokoltabbnak és szükségesebbnek tartom. A nyári munkák lendületéből, üteméből egy kicsit engedtek a gazdaságok. Nem számoltak az esős napokkal, és 'bár a ve­tőszántásban, a talajelőkészí­tésben jobban állunk, min* tavaly ilyenkor, az országos átlagnál mégis rosszabb a helyzet nálunk. Októbernél nincs kedvezőbb idő a búza vetésére. Különösen fontos­nak tartom, hogy azokról a táblákról, ahova búza kerül, gyorsabban betakarítsák az elővetemónyt. Elengedhetet­len a mostani időszakban, hogy minden gép, szárító- és szállítóberendezés teljes kapacitással, ha kell, több műszakban üzemeljen. Közös célunk, hogy a burgonya, a cukorrépa a kukorica időben és a lehető legkisebb veszte­séggel kerüljön be a földek­ről. Ennek érdekében az üze­mek, valamint a termeltető és • felvásárló vállalatok között a korábbinál tervszerűbb, jobb együttműködésre van szükség. Bízom abban, hogy a nyári időszakhoz hasonló szervezettséggel, ha szükséges egymás segítésével, fegyelme­zetten és tervszerűen végzi el nagy őszi feladatát minden mezőgazdaságban dolgozó em­ber. V. M. Áz NDK megalakulásának évfordulóján Műszaki információ a párban Az idő pénz, szokták mon dani. S ma egyre'világosabb: az információ is az. Ha a gyáraknál, üzemeknél nem is­merik a legfrissebb műszaki vagy közgazdasági -informá­ciókat, ez év végén a főköny­vekben is meglátszik majd. Egy-egy termék eladhatósága — versenyképessége — ma jó­részt attól függ, hogy meg­tervezésénél, szerkesztésénél mennyire használták föl a legújabb szabványt, a legfris­sebb konstrukciós megoldá­sokat és a különböző kutatá­sok eredményeit. De ez nem elég, ha egy termék megbíz­hatóan működik, és magas műszaki színvonalú — míg csak a kísérleti műhelyben az. Ha nem tudják a gyártást jól megszervezni, a szükséges anyagokat és a szakképzett munkaerőt biztosítani, ha nem képesek fölmérni, hogy a piacon valóban szükség van-e a termékre, akkor a legfényesebb műszaki gondo­lat sem ér sokat. Meg kell találni azokat a finom szála­kat, amelyekkel egy gyár vagy üzem termékeinek sora a tágabb gazdasági környe­zethez kapcsolódik. Nem kö­zömbösek tehát a friss köz- gazdasági ismeretek sem. Vajon a somogyi vállalatok igénylik-e a friss információ­kat? Képeselc-e a korszerű gyártmányfejlesztésre és a gyakran változó igényekhez való alkalmazkodásra? Egyre több jele van, hogy ma már rákényszerülnek. A megye iparában a hetvenes évek kö­zepéig ez nem volt központi, fontos kérdés. A frissen te­lepített gyárak többségében részben még ma is a munka- szervezés javítása, a vállalati szervezet megerősítése a leg­fontosabb feládat. A gyárt­mányokról — a somogyi ipar szerkezetéből következően — sok helyen a vállalati köz­pontban döntöttek, s ugyan­csak a termékek elhelyezé­séről is. A somogyi vállala­tok jó részének műszaki-köz­gazdasági felkészültségét, szellemi kapacitását jórészt a termelésszervezési gondok kö­tötték le, a friss információk­ra inkább ezen a területen volt szükség. Az utóbbi években azonban mind nagyobb hangsúlyt ka­pott az önálló gyártmányfej­lesztés, az egyébként is ön­álló tanácsi vállalatok pedig egyre erősebben érzik a piac ösztönző hatását. Megnőtt tehát az információ jelentő­sége. Vajon alkalmas-e a vál­lalatok műszaki-közigazgatási értelmisége a gyorsan szapo­rodó ismeretek befogadására? Milyen csatornákon érkezik a megyébe- ez az információ? Novemberben, ismét meg­rendezik Somogybán á műsza­ki-közgazdasági hónapot az MTESZ és a Közgazdasági Társaság megyei szervezetei. Kitűnő alkalom ez arra, hogy a vállalatok mérnökei, 'köz­gazdászai a szakosztályok rendezvényein egy-egy spe­ciális kérdésben alaptájéko­zottságot szerezzenek. Új gyártási eljárások, technoló­giák ismertetése, korszerű munkaszervezés — mind az eligazodást, a látókör szélese­dését segíti. E rendezvények­nek azonban nem céljaik a sajátos gyártmány- és gyár­tásfejlesztési kérdésekben, új termékek kialakításában a konkrét segítségadás, csupán a munka jobb elméleti meg­alapozása és esetleg egy-egy jó ötlet felvetése. Amikor új konstrukciót kell egy-egy mérnöknek vagy munkacso­portnak kifejlesztenie, akkor az ehhez szükséges részletes ismereteket már maguk sze­dik össze. Ehhez elsőként ott a mű­szaki könyvtár. Állománya azonban többé-kevésbé általá­nos, nem alkalmas az elmé­lyült búvárkodásra. Sok vál­lalatnál a könyveket a \ mű­szaki fejlesztési alapból ve­serveit. Mert, ha megérkezik is a kért cikk, az első olva­sás után kiderülhet, hogy újabbra és egyre újabbakra van szükség, melyekről ko­rábban az érdeklődő nfm is tudott. S akkor elölről kezdő­dik a várakozás... — Leggyorsabb, ha reggel felutazom a fővárosba, ott be­ülök a könyvtárba, s egy nap alatt elolvasok, kijegyzetelek I mindent, amire szükségem ' van — mondta egy mérnök ismerősöm. Valószínűleg nemcsak a leg­gyorsabb ez a mód. A leg­olcsóbb is. Cs. T. Huszonhét éve, 1949. októ­ber 7-én alakult meg német földön az első demokratikus munkás—paraszt állam. Sors­döntő lépés volt ez nemcsak a német nép, hanem egész Európa jövője szempontjából. A második világháborúban az európai hadszíntéren a leg­nagyobb áldozatot vállaló Szovjetunió felszabadító har­ca, a Hi tier-fasizmus teljes szétzúzása tette lehetővé, hogy alig négy évvel a háború be­fejezése után létrejöjjön az NDK. A nácizmus súlyos öröksé­get hagyott azokra, akik azt a célt tűzték maguk elé, hogy megteremtik a béke és a szo­cializmus államát német föl­dön. Egyesült erővel láttak munkához kommunisták, szo­ciáldemokraták és más anti­fasiszták, hogy a romok he­lyén új életet teremtsenek, és visszaadják az embereknek a boldogabb és békés jövőbe ve­tett hitét. A nép akaratával és érde­keivel összhangban az Elbától keletre társadalmi tulajdonba vették a termelőeszközöket, felosztották a porosz junkerek földbirtokait. Demokratikus alapokra helyezték a közigaz­gatást és az oktatást, követke­zetesen végrehajtották a ná- citlanításí. A szocialista útra lépett NDK szakított a német ural­kodó osztályok militarista, imperialista politikájával. A német munkásmozgalom ha­gyományait folytatva zászlajá­ra a béke, a haladás és a szo­cialista emberiesség jelszavait írta. Ezekért a célokért in­dult harcba a munkásmozga­lom egységét megteremtő marxista-leninista párt, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével az ország dolgozó népe. Az országópítő munka ütemét jól érzékelteti, hogy az NDK dolgozói most negyven nap alatt termelnek annyit, mint 1949-ben egész évben. A Német Demokratikus Köztár­saság ma a világ tíz iparilag legfejlettebb állama közé tar­tózik. A szocialista német állam nagyszerű eredményeket ért el gazdasága építésében, a szo­cialista társadalom megterem­tésében, s a nemzetközi fóru­mokon, a szocialista közösség egyeztetett külpolitikájának megfelelően, következetesen szolgálja a haladás, a békés egymás mellett élés, a sokol­dalú nemzetközi együttműkö­dés ügyét. Az NDK sikereit, valamint az erőviszonyoknak a szocializmus javára bekövet­kezett megváltoztatását tük­rözi az NDK nagy nemzetközi tekintélye. Kitörve a korábbi évek elszigeteltségéből, ma már 117 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Bár bizonyos körök részéről ismételt kísérletek történtek az NDK nemzeti szuverenitá­sának megkérdőjelezésére, ha­tályban vannak azok az egyez­mények — a Szovjetunió és az NSZK között, valamint a két német állam kapcsolatait szabályozó szerződések, to­vábbá a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodása —, melyek a kapcsolatok további fejlődésé­nek alapját képezhetik. A Német Szocialista Egy­ségpárt ez év májusában tar­tott IX. kongresszusa célul tűzte ki a fejlett szocialista társadalom felépítését. Nemzeti ünnepén köszönt­jük az NDK népét, további si­kereket kívánunk hazája és a haladás érdekében végzett munkájához. Fejlesztések a Balaton partján Alighogy befejeződött a ma­gyar tenger mellett a fősze­zon, a Balatoni Intéző Bizott­ság szeptember 17-i siófoki ülésén már. elkészítette előze­tes értékelését az idényről. Fontos témája volt á tanács­kozásnak a balatoni tervta­nács, amely eddig különböző helyeken működött; most fel­vetődött az a javaslat, hogy ezentúl Siófokon dolgozzon. Október vége felé várható a _ BIB plenáris ülése Balaton­s zik** s‘így az állomány*nővé- ‘ földváron. Napirendjén szere­kedése esetleges: vagy marad pénz a gépek, szerszámok vásárlása után, vagy sem. A műszaki könyvtár a vállala­toknál inkább az információ- áramlásnak egyfajta állomá­sa. Itt rendelhető meg egy- egy témához a részletes iro­dalom. a különböző cikkek fordításai, a minisztériumok tudományos tájékoztató inté­zeteitől vagy az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumen­tációs Központtól. A műszaki és más infor­máció azonban akkor jó iga­zán, ha gyors. Ebben már kétségkívül hátrányos hely­zetben -van az a fejlesztő mérnök vagy közgazdász, aki Somogybán (vagy bármely más vidéki városban) éL Gya­kori panasz, hogy a kért szakcikkek, fordítások sokszor késnek: hetekbe, hónapokba is beletelik, míg megérkez­nek. Aki ismeri az egy-egy területtel való beható ismer­kedés módját, az tudja iga­zán fölmérni mindennek a ke­pei a Balaton-part szennyvíz- helyzetének megvizsgálása. A környezetvédelmi szakbizott­ság — ugyancsak a közeljövő­ben — Almádiban tarája ülé­sét, az idei nyáron végzett szúnyogirtás tapasztalatait tárgyalja meg. Az év végéig megalakul a BIB propaganda-szakbizott­sága is. Nemcsak a Balaton­hoz kapcsolódó »hírverés« lesz a feladata, hanem más üdülési; lehetőségek propagálása is. A BIB egyik legfontosabb döntése a Balaton vízminősé­gének védelmére vonatkozik. A tervezett fejlesztéseknek ez is egyik feladatuk. — A fejlesztések — mondta Illés István, a BIB főmérnöke — célja, hogy a Balaton-par­ton csúcsidőszakban pihenő csaknem 600 ezer ember el­látását tegyék teljesebbé. EL sősorban az üzlet- és útháló­zatot, illetve a közműhálóza­tot fejlesztjük su Y. ötéves tervidőszakban, de gondot for­dítunk a kempingek és az úgynevezett bun-galötelepék fejlesztésére is. A következő években tíz te­lepülést kezelnek kiemelten: ötöt-ötöt a déli és az északi parton. Ezek a Kenésétől Szántódig Húzódó, úgynevezett keleti sávban vannak, ahol a megnövekedett hétvégi forga­lom »lecsapódik«. Egy-egy szombat—vasárnap 120—150 ezer ember pihen itt. Fontos feladat a strandok befogadóképességének növe­lése. Az ideális az, ha egy für­dővendégre tíz négyzetméter­nyi hely jut, ennél azonban jóval zsúfoltabbak a strandok. A cél az, hogy legalább 5—8 négyzetméter jusson egy em­berre. Alsóörs, Akaii—Kilián- telep és Révfülöp közelében már épül egy nagy autós- strand. Az előzetes tervek szerint az elmúlt öt évihez viszonyít­va kisebb területen lesz fej­lesztés, így azonban egy-egy feladat megoldására több pénz jut. Sikerült elérni, hogy a fejlesztésekkel foglalkozó kü­lönböző szervek most már ne osák saját céljaikat, hanem az egész tópart fejlesztését tart­sák szem előtt. A BIB fontos feladata, hogy — többek kö­zött — ezt a gyakorlatot is erősítse. Ehhez hatékony segít­séget kapnak a két megye — Somogy és Veszprém — veze­tő szerveitől. A pártszervezet kezdeményezésére • • , Összefogtak és előbbre léptek Tíz pártalapszervezet tarto­zik a balatonboglári pártbi­zottsághoz, köztük a fogyasz­tási szövetkezeté, amelynek 25 tagja van. ősze István, a pártbizottság titkára így jel­lemzi az áfész pártszervezeté­nek tevékenységét: — Itt a legtervszerűbb a pártélet, itt érezhető legjob­ban a párt rendszeres irányí­tó, ellenőrző munkája. Dicsé­retes az a kezdeményezés, me­lyet a kommunisták Balaton- boglár lalfói ellátásának javí­tásáért tettek. Hatvankilenc nap alatt Gomba módra szaporodnak Balatanbogláron is a családi házak meg a hétvégi nyaraló­épületek. Az üzlethálózat vi­szont nem fejlődött megfele­lően, a bevásárlás főként a Szabadság-telepen élőknek je­lentett nagy gondot. — A budapesti nemzetközi vásáron láttunk egy fából gyártott, összeszerelhető, kis átalakítással üzlet céljára is alkalmas pavilont. Javasoltuk szövetkezetünk vezetőinek egy ilyennek a megvásárlását. A Belkereskedelmi Minisztérium is támogatott bennünket. Hat- vankilenc nap alatt helyeztük üzembe á Szabadság-telepen, a Nyárfa utcában — mondja Szabó József, az áfész párttit­kára. Minden munkát házilag vé­geztek, így az új üzlet 3,5 millió forint helyett csak 1,3 millióba került. S hogy a sze­zonban már ebben az üzletben vásárolhattak a környék la­kói, nyaralói, az annak is kö­szönhető, hogy a szövetkezet kommunistái, párton kívüli dolgozói szabad idejük felál­dozásával segítették az épít­kezést. Háromezer óra, több mint 200 ezer forint értékű társa­dalmi munka! Ebből 350 óra jut a talajjavító és az ipar­cikk-kölcsönző szocialista bri­gádjaira, amelyek szintén részt vállaltak a község ellátását javító feladat megvalósításá­ból. A többit az áfész dolgo­zói végezték el. Boltvezetők és eladók, meg a központ dol­gozói keverték és hordták a betont, szögeitek a deszkákat. Az új üzletet június 21-én nyitották meg, s szeptember végéig a tervezett 800 ezer forintos forgalommal szemben 1,6 millió forint értékű árut adtak el. Szabó József 1952-ben ke­rült a bogiári áfész-hez keres­kedőtanulónak, s itt nevelke­dett kommunistává is. Amikor 1965-ben önálló pártszerveze­tet hoztak létre, társai öt vá­lasztották titkárnak, s azóta is a vezetőség élén áll Tizenegy éve párttitkár — Az ellátás állandó javí­tása, a kulturált kereskede­lem, a vásárlók érdekeinek védelme egyik igen fontos feladata a pártszervezetünk­nek, valamennyi kommunis­tánknak, s ezt kérjük párton kívüli dolgozóinktól is — mondja a párttitkár. — A sze­zon kezdete előtt minden év­ben közösen tárgyalunk bolt­vezetőinkkel és a szocialista brigádok vezetőivel a felada­tokról. Figyelemmel kísérjük az üzletek árukínálatát, s a beszerzést úgy irányítjuk, hogy minél kevesebb legyen a hiánycikk. Elmondta, hogy a kommu­nisták és a párton kívüli dol­gozók is kifejezték:' szívesen jönnek újra segíteni a társa­dalmi munkával annak érde­kében, hogy a szövetkezet mind eredményesebben elégít­hesse ki az egyre növekvő igényeket. Nem hanyagolják el a poli­tikai nevelő munkát sem. Tu­datosan, tervszerűen erősítik a pártszervezetet, öt taggal alakult meg a szövetkezet pártszervezete, • azóta húsz, a munkában kiemelkedő, több­ségében fiatal dolgozót nevel­tek kommunistává. A hamaro­san. kezdődő pártoktatásban, az alapszervezet valamennyi tag­ja részt vesz, ezenkívül 35 dolgozójuk tanul a szakszer­vezeti és a KISZ politikai tanfolyamán. Sz. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents