Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
I Kemény emberek Barcs tornáca: Tarnóca A csaknem másfél száz éves kastély padlásán botladozunk. Rendetlenség van, aporodott levegő, rugalmasan hajló széles pallók támaszkodnak az öles gerendákra. »Rálátást« keresünk a falura, de mindent eltakarnak a volt park még élő fái. Közöttük ritkaságok szomorkodnak, jegenyetölgy öregszik az épület mellett, arrébb egy hatalmas diszbokor látható. — Oktatási központ lesz itt — mondja kísérőnk, Major János, a Barcsi Nagyközségi Közös Tanács somogytarnócai megbízottja. Hitetlenkedve nézek rá: ugyan hogyan ? Rengeteg pénzre lesz ahhoz szükség, Hogy Széchenyi Ferencnek a múlt század közepén épített kastélyát rendbe hozzák, új lakásokban helyezzék el az itt lakókat, eltüntessék a több évtizedes nemtörődömség elszomorító nyomait. Fennt a padláson széttört kandallók darabjaiba botlunk: gyönyörűek lehettek valamikor... Dr. Németh Jenőtől, a közös tanács elnökétől hallom: — A négy társközség között Somogytarnóca fejlődik a legdinamikusabban. Nemcsak azért, mert itt él a legtöbb ember — csaknem ezer lakosa van —, hanem azért is, mert a Dél-somogyi Állami Gazdaság itteni kerülete — mindenekelőtt az állattenyészgyerek zsibong itt, de a jelentkezők száma 49 volt. A régi csárda — még tölgyfaoszlopokra alapozták valamikor — ma italbolt. Van még a faluban egy vegyesbolt, s ezzel együtt a szakemberek így mondják: — Az alapellátás Somogy- tamócán biztosított — de hozzáteszik azt is, hogy a közeljövő egyik legsürgetőbb feladata egy nagyobb kereskedelmi egység felépítése. Űj lakótelep épül a községben. Jelképes áron, négyszögölenként két forintért jutnak telekhez az építők. Kétszintes családi és társasházak sorakoznak majd itt, a már meglevőkkel együtt gyűrűt alkotva a község történelmi magja körül — melynek központja a kastély és a park —, s itt kapnak majd lakást az új szakemberek, a volt cselédházak és a kastély lakói. Ez a feltétele annak, hogy az oktatási központ megvalósuljon, s hogy a parkban elkészülhessenek a kulturális és szociális létesítmények. — A végeredmény — mondja dr. Németh Jenő —, hogy Barcs mellett a járásban Somogytarnócának lesz a legkorszerűbb településszerkezete. Minket azonban nem a jövő, hanem a jelen állított meg a faluban. Az utcákon évek \ kastély, ahol oktatási központ lesz. léshez és a növénytermeléshez — ma is keresi a munkaerőt. A község mindössze négy kilométerre van Barcstól. A nagyközségben lakók előbb- u.tóbb »kikívánkoznak« majd ide, ebbe a virágos, csendes, jó levegőjű, rendezett kis fa- iuba... A múlt évben — közös ösz- szefogással, a lakosság társadalmi segítségével — elkészült egy óvoda. Harminckét óta látható sok-sok virág, a rendezett porták látványa, s a kíváncsiság: ugyan honnan van ehhez kedvük és energiájuk az itt lakóknak? ' Van olyan dolog, amiért a Terei ere a virágos utcán. falu egész lakossága meg tud ! sértődni. Itt, Tarnócán ilyen annak a bizonyos nagyobb áruháznak a hiánya. Legalábbis ezt szűrtem ki Major János szavaiból. A másik három társközségben — ahol lényegesen kevesebb ember él, mint itt — ez már elkészült. És még valamit hallottam, nemcsak tőle, hanem Tamás Ferenctöl is, a nagyközségi közÖ6 tanács igazgatási és hatósági csoportjának a vezetőjétől, aki egyúttal Somogy- i tarnóca »felelőse« is: — Régebben, 1970 előtt még rendezettebb, virágosabb volt a falu. A tarnócaiakban van egy kis dac ... Hat évvel ezelőtt egyesítették a község tanácsát Barcséval. Azt könnyű kikövetkeztetni, hogy az itt élő emberek nem gondolkodnak azon, mi lenne most, 1976-ban, ha nem társultak volna. Ám a jelenlegi helyzetben könnyebb megtalálni a felelőst: a közös tanács erre a célra »kéznél van«. Major János másban látja az okot, nem a dacban: — Elsősorban — mondja — a falu szélén virágos az utca a házalt előtt. Minden reggel keresztülmegy a községen a konda, a gulya, letapossa a falu közepén a virágokat. Megcsinálták az emberek egyszer, kétszer, esetleg háromszor is, de aztán beleuntak ... — Amikor a tarnócaiak panaszkodnak a kereskedelmi ellátásra. igazuk van — mondja dr. Németh Jenő. — Ennek javítására azonban eddig sem a tanácsnak, sem az áfész-nek nem volt lehetősége. Mégis azt mondom, hogy a járásnak ebben a falujában jövő van. Többek között azért is, mert tudnak arra vigyázni. amit elértek. A tamó- caiak kemény emberek. Századokkal ezelőtt egy apró falu éldegélte hétköznapjait a jelenlegi községtől nem messze fekvő dombocskán: Aszalófalu. A XVII. században a törökök pusztították el. Akkor Somogytarnóca helyén még csak egy csárda volt, ott, ahol most az italbolt van. Amikor a Széchenyiek ide települtek, húzódott a környék lakossága a kastély köré, mígnem — 1902-ben — megkapták a községi rangot. — Ahogy Illyés Gyula megírta a Puszták népében, pontosan úgy éltek itt is az emberek — magyarázta Major János. Pár évvel ezelőtt a gazdaság a falu közelében levő táblákon vízelvezető árkokat ásatott. Eredményeként egy- egy nagyobb vihar minden csapadéka a Szabadság utcára zúdul. Sok panasz forrása ez, a községben élők nem is felejtik el sohasem megemlíteni. Csakhogy: ott pihennek az árok szélén a betongyűrűk. amelyeket mindenkinek saját magának kellene a portájára vezető híd alá tennie, hogy ne álljon meg a víz. Hogy miért nem teszik? Erre ' csak ők maguk tudnák megadni a választ, bár el- elhangzik: a tanács is megcsináltathatná! — Nem vagyunk mi »mostohagyerekek« ! — mondja a tanácsi megbízott. Ez így igaz. Ha a tarnócaiak fenntartanák a korábban önmagukkal szemben támasztott igényességüket, talán el is fogynának a panaszok. Mert gyors fejlődést csak ott lehet elérni — van erre sok példa a megyében is —. ahol a munkából részt kértek és vállaltak a legérintettebbek, a lakosok is. Somogytarnóca — amely a jövőben Barcs külvárosa, virágos tornáca lesz — hagyományaira alapozva, ennek jegyében alakíthatná jövőjét. Mészáros Attila Húsipari, higiéniai napok Tizenkét előadás a tisztaságról és a minőségről Az élelmiszer-higiénia mindig időszerű kérdéseivel foglalkoznak tegnap kezdődött kétnapos tanácskozásukon a szakemberek Kaposváron, az ÉDOSZ Művelődési Otthonban. A vendéglátó a Kaposvári Húskombinát. Sokéves munkájának elismerése is, hogy a húsipari higiéniai napáik rendezésének jogát megkapta. A szakemberek az idén harmadszor tanácskoznak arról, hogy miként lehetne az eddigieknél jobban biztosítani a higiéniai követelmények betartását a húskészítmények gyártásánál. Eddig Budapesten rendezték tanácskozásaikat. Az idén azért esett a választás a Kaposvári Húskombinátra. mert országosan is kiemelkedőnek tartják az üzem dolgozóinak higiéniai fegyelmét Ez annak az eredménye, hogy a termelés közvetlen irányítói következetesen számon kérik a. tisztasági szabályok betartását. Felkészültségük ellenőrzésére itt dolgozták ki azt a vizsgatesztrendszert, amely országosan is egyedülálló. A kétnapos tanácskozáson összesen tizenkét előadás hangzik fel. Elsőként tegnap délben Kovács Endre, a Kaposvári Húskombinát főmérnöke ismertette a nagyüzem termelési tevékenységét és fejlesztési célkitűzéseit. Dr. Pigler József, az Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat igazgatója az idén alakult új szervezet működésének elveivel ismertette meg a szakembereket. Ez a szolgálat az élelmiszeripar valamennyi ágában foglalkozik a higiéniai követelmények rendszerének kidolgozásával, korszerűsítésével és ellenőrzésével. A tegnap kezdődött tanácskozáson hangsúlyozták a szakemberek, hogy a higiénia a minőség egyik fontos előfeltétele. A fejlesztéseknél, az új technológiai rendszerek bevezetésénél éppen ezért fontos szempont az is, hogy velük miként lehet a higiénia szigorú szabályait betar- I tani. Szóltak a szakemberek arról is, hogy jó minőségű terméket csak egészséges állatokból lehet készíteni. Éppen ezért nemcsak a feldolgozás, hanem a nevelés és a termelés ellenőrzése is fontos feladat. A tanácskozássorozat —■ több szervezet közreműködésével — az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt minőségellenőrző osztálya három évvel ezelőtt indított el. Fontosságát — egyebek mellett — jól bizonyítja az, hogy minden rendezvényen nagy volt az érdeklődés. Annyi szakember azonban, mint az idén, még egyetlen évben sem vett részig a tanácskozásokon. Növényvédelmi tájékoztató A gyümölcsfaoltványok ültetése előtti teendők A gyümölcsfaoltványok beszerzésekor figyelemmel kell lenni a legfontosabb minőségi követelményekre, melyek a leendő gyümölcsfa értékét és egészségi állapotát hosszú időre meghatározzák. Semmilyen körii'ények között se vásároljuk meg oltványainkat zugfaiskolában. Csak államilag ellenőrzött, engedélyezett faiskolában kitermelt oltványokat szabad forgalomba hozni. Vásárláskor ezért feltétlenül győződjünk meg, hogy az eladásra kínált áru rendelkezik-e érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal. A gyümölcsfacsemeték, a bogyós gyümölcsűek gyökeres dugványai, a szőlőoltványok vásárlása során csak a fejlett, fajtaazonos, egészséges szaporítóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan, sérült, görbe, fagykárt szenvedett, vagy a kártevők, kórokozók különböző fejlődési, illetve átA Kaposvári Cukorgyár az üzem tartamára folyamatosan fölvesz segédmunkásokat Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. Zsaibka már nem fért oda. Távolabb ült egy kövön, mint alát kirekesztettek. De Zsab- kát senki se rekesztette ki. Ö változott meg nagyon. Magá- nakvaló lett és szótlan. Ez a nagy lógós dolgozott egész délelőtt, mint egy barom. Buda tanító sokszor elnézte. Oda kellene menni hozzá — gondolta, aztán mégse ment. Kissé rándított a vállán — a bizonytalanság rándítása volt, mert nem értette a dolgot —, mások munkája után nézett. Most is oda-odapiliantott a fiúra a tűztől, de nem érkezett egyébre, meg fene tudja, halogatta is. Mint fő-fő tűz- őrparancsnok, dirigálta a lebbencsleves dolgát.. — Még egy kis sót... Paprikát is lehet... A hagyma még nem eléggé puha ... Egyszerre néztek fel, mert a zúzalék megmozdult, s néhány kődarab legurult a meddőhányó meredek lejtőjén. Meglátták Lacót. — Most jössz? — kiáltottak fel neki. — És miért nem az úton? — Buda tanító csóválta a fejét. — A karmát hol hagytad? — tudakolta Dombaj Gyurka. Ekkor már Laco közel volt, s a két keze üres. Előbb az egyik kezére nézett, aztán a másikra, de egyikben se találta a kannát. Közel volt már Laco, néhány lépésre. Jól látták a tejszínű arcát, mely zavaros volt, mint az álomkórosoké. Fiatalabb volt: Laco náluk egy-két évvel, alig egy hónapja, hogy megszabadult az iskolától. Eszes gyerek volt, s Buda tanító szerette volna, ha tovább tanul, de Laco a szemébe röhögött: elmegy segédmunkára, s egyből a dupláját kapja, mint most a tanító úr. Pedig a tanító úr már régen tanít. Odaért Laco a tűzhöz, olyan volt, mint a fal. A térde rogyadozni kezdett. S ketten felugrottak, mert látták, hogy mindjárt eldől. Megfogták a karját, s érezték, hogy reszket. Leültették. — Viaet! — mondták. De víz meg nem volt. Csak annyi volt, amennyi a leveshez kell a bográcsban. Laco, hogy leült, s kipihegte magát, jobban lett kissé. — Mi történt? — kérdezték tőle, de nem kaptak választ. — Csak nem találkoztál te is vele? — kérdezte Kis Pista, gunyorkás szeme a társak tekintetét kereste. Laco válasz helyett bólintott. Krétafehér arca még mindig nem nyerte vissza a színét. — A kannát elvette? Laco hitetlenül nézte körül magát újra. Az előbbi zavarodottsággal. Sejtelme sincs, hova lett — állapították meg magukban a többiek. — Látott egy árnyékot, s ijedtiben eldobta — gúnyolódott Kis Pista. De nem társult hozzá senki. Éppen csak vigyorogtak, mintha tímsó húzná össze a szájukat. Holub Ciprián éppen indulni akart a kővel. De most csak állt, maga is kővé válton a megrakott kocsi tetején. Csóválta a fejét. — Igaz-e, mondtam, felső forrás ne menjetek? Göndör Lidi katonája ottan kóborolja.,. — Maga is hiszi ezt, tata? — Dombaj Gyurka fordította Ciorián bátyó felé a hirtelenszőke fejét. — Hisz. nem hisz — mormogott Ciprián bátyó —, láthatod, e! — Lacóra bökött. Kis Pista megnevettette a népet Így szövegelt: — Hol van az a katona már?! Rég disszidált, vagy megrágták a kukacok. Holub Ciprián nem nevetett velük, noha még Laco is megszínesedett kissé, s kezdte hinni, hogy álmodott. Holub Ciprián morózus maradt, s a megbántottságot alig titkolta. — Csak azt én mondhatok — szólott —, errefele is van kút. S a falu iránt mutatott a világos, berekfoltos lankákra. . — Nem jó a vize — mondták a fiúk. Buda tanító pedig szétosztotta a levest. Ki-ki odanyújtotta tányérját vagy lábosát, amivel odahaza fölszerelkezett. — Hát te? — Észrevette Zsabkát. Ült csak egy félreeső kövön, nem jött a levesért. Anyicska azt gondolta, miatta nem jön. — Nincs edényem —mondta Zsabka. Buda tanító odavitte neki a bográcsot, a sűrűjével. — Megérdemled — mondta —, jól dolgoztál. Zsaibka vállat vont, és falni kezdett. »Milyen szerény lett — vélekedett magában Buda tanító. — A magafitogtatásokat is elhagyta. Rápirított volna valaki ?« (Folytatjuk) telelő alakjaival fertőzött növényeket ne vásároljuk meg. Gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon különösen a kaliforniai pajzstetű, a gyökérgolyva, a lisztharmat, málnánál a vesszőfoltosság, szőlőnél a szőlőatka mentességére kell ügyelni, nehogy a fertőzött szaporítóanyaggal behurcoljuk kertünkbe valamelyik károsító!. Egészséges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés veszélye. A faiskola köteles minden oltványra jeltálblát erősíteni, azon fel kell tüntetni a faiskola nevét és az oltvány fajtáját. Csak ilyen címkével ellátott szaporítóanyagot vásároljunk. A telepítés előtti talajforga- tással egv időben győződjünk meg a talajlakó kártevők — cserebogárpajorok, drótférgek, mocskospajorok — egyed - számáról. Ha négyzetméterenként 2—3 pajort találunk, talaj fertőtlenítés nélkül semmi esetre sem telepítsünk. Kisebb fertőzés észlelése esetén is javasoljuk a talajfertőtlenítés végrehajtását, száz négyzetméterre a Hungária L—7 szerből 14—15 dekát, vagy a Basudin 5 G. szerből 35 dekát használjunk. A szereket a kiszórást követően azonnal be kell dolgozni a talajba. Erősebb fertőzés észlelése esetén a talajfertőtlenítést célszerű a következő év tavaszán megismételni. Építkezők, figyelem! TÖLGYPARKETTA azonnali szállításra kapható, négyzetméterenként 262 Ft-ért az igali Aranykalász Mg. Tsz faüzemében. (13830)
