Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
Gazdálkodás az emberrel Wem szívesen használom a »munkaerő« kifejezést. Sokan ugyanis e közgazdasági szakszó tartalmán csupán a »termelő« embert értik, megfeledkezve az egyén egyéb jellemzőiről: növekvő szociális, szellemi — művelődési — igényeiről, társadalmi kapcsolatainak alakulásáról. Pedig ezek nem függetlenek a*munka végzésétől: kielégítésük vagy kielégítetlenségük befolyásolja az ember teljesítőképességét, az új iránti fogékonyságát, tűzbe hozza vagy kedvét szegi, gondosabb munkára serkenti vagy a cinizmus felé hajlítja. Amikor tehát munkaerőgazdálkodásról, helyzetének megítéléséről és alakításáról beszélünk, számos tényezőt figyelembe kell venni; mindenekelőtt azt, hogy bármilyen lépés — a norma változtatása, a munkaidő gazdaságosabb kihasználására, a belső fegyelem szilárdítására vagy a dolgozók közlekedésének javítására, a tanulási kedvezmények bővülésére stb. hozott intézkedés — nem csupán a termelésre hat, hanem az egyén sokoldalú általános fejlődését, életének alakulását is befolyásolja. . Biztos kenyér Ezt tartotta szem előtt a megyei párt-végrehajtóbizottság is, amikor —• a megyei tanács elnökének előterjesztése alapján — áttekintette Somogy munkaerőhelyzetét és állást foglalt a különböző irányító és foglalkoztató szervek feladatairól. Mindenekelőtt joggal állapíthatta meg: oz elmúlt tíz évben jelentősen javult a megye lakosságának foglalkoztatottsága. A lehetőségek bővülésével nagymértékben enyhültek az elhelyezkedési gondok, munkát kaptak a mezőgazdaságból felszabaduló nők, férfiak, és biztos kenyérre számíthat minden somogyi fiatal. Es ez nemcsak Kaposvárra vonatkozik. Hiszen vidéken még gyorsabban nőtt a foglalkoztatottság, mint a megyeszékhelyen. Különösen a nők munkába állását segítette az iparfejlesztés: tavaly háromszor annyian dolgoztak a szocialista iparban, mint tíz évvel korábban. De nem csupán a munkalehetőségek bővültek, jelentősen javultak az életkörülmények is. Különösen a munkaidő-csökkenés érezteti kedvező hatását; ma már nyolcvanezren dolgoznak a megyében 44 órás munkahéttel. Előtérben a szakmunkásképzés Az iparágak fejlődése azonban nemcsak mennyiségi igényt hozott magával. Az üzemeknek egyre több szakmunkásra van szükségük. Hisz a megye gazdaságának kedvező szerkezeti változása lehetőséget teremtett a szakmailag jól képzett, öntudatos, művelt nagyüzemi munkás- osztály kialakulására, a közép- és felsőfokú végzettségű szakembergárda erősödésére. Somogy munkássága az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet tölt be a megye politikai életében, a lakosság szellemi, kulturális fejlődésében. És a jövő is biztató: egyre több fiatal választ életpályaként egy-egy ipari szakmát. Már a múlt tanévben is a nyolc általánost végzetteknek több mint a fele szakmunkásképző iskolába iratkozott be. Ugyanakkor nem szabad szemet hunynunk egyik nyomasztó gondunk fölött: a munkásállományú dolgozók mintegy egyötöde még nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát, és köztük jelentős a fiatalok száma. Bár a vállalatok egyre nagyobb gondot fordítanak dolgozóik alapműveltségének megszerzésére, az »eredmények« azt mutatják, hogy munkájuknak sok helyen nincs számottevő hatása. Szó esett a vb-ülésen arról is, hogy jó néhány termelőüzem és intézmény nem gazdálkodik célszerűen, körültekintően a nehezen megszerzett vagy kiképzett dolgozókkal. Még mindig sokan változtatnak munkahelyet alapos indok nélkül, és jelentős idő — egy országos fölmérés szerint a munkaidőalap mintegy húsz százaléka — veszik el szervezetlenség, fegyelmezetlenség miatt Tervszerű átcsoportosítás Ä megyei párt-vb állást foglalt a munkaerő-gazdálkodás közép- és hosszú távú feladataival kapcsolatban. Ebben hangsúlyozza: a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai céljaival összhangban különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság szakemberellátásának javítására, a szolgáltatások fejlesztésére, az ipar tervezett szerkezeti változásából eredő szakmunkásigény kielégítésére. Elsősorban a megyei irányító szervek feladatai közé tartozik a dolgozók vándorlásának minimálisra csökkentése, illetve a tervszerű, a változó gazdasági igényeknek megfelelő átcsoportosítások megoldása. Ez természetszerűen körültekintő, elemző munkát feltételez, amely alapul szolgál a gazdálkodó szervek rangsorolásához. Erre óhatatlanul szükség van, hiszen a következő ötéves tervben az iparban — a belső változások, az új fejlesztések és a szolgáltató ágazatok bővülése miatt — mintegy négyezerrel kell növelni a dolgozók létszámát. Az építőiparban is legalább ezerrel több szakmunkásra lesz szükség — figyelembe véve a magasabban szervezett, nagy kapacitású szervezetek növekvő igényeit. Több mint kétezer szakembert vár a kereskedelem, és legalább három-négyszáz új dolgozót igényel a közlekedés. De újabb, jelentős számú szakemberre van szüksége a mezőgazdaságnak, különösen az állattenyésztésnek. Mindezeket a fiatalok képzésével lehet biztosítani elsősorban, de számolni kell a háztartásban dolgozó nők, illetve a bejárási nehézségek miatt csupán részben, foglalkoztatottak teljes munkába állításával is. Az ő bevonásuk feltétele azonban a közlekedési körülmények javítása, különösen Marcali, Barcs és Tab környékén. A „kapun belüli munkanélküliség” megszüntetése Ä munkaerő-gazdálkodás javításában fontos feladat hárul a foglalkoztató szervekre. Mindenekelőtt abban; hogy szerezzenek érvényt a közelmúltban megjelent intézkedéseknek, utasításoknak. Ez azonban csak úgy képzelhető el, ha megfelelő érdekeltségi és ösztönzési rendszert dolgoznak ki, a helyi sajátosságoknak megfelelően, az üzemek, a műhelyek körülményeinek gondos figyelembevételével. Mindaddig azonban, minden egyéb törekvés megfeneklik, amíg nem veszik komolyan »a kapun belüli munkanélküliség« felszámolását. Hogyan? Mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés javításával, folyamatos anyagellátással, a munkanormák korszerűsítésével. Változatlanul szükséges továbbá a következő időszakban is a munkások, a szakemberek átilletve továbbképzése, ' több szakma elsajátításának biztosítására. Mindenképpen feszesebb, gondosabb munkaerő-gazdálkodást követelnek tehát a ránk váró esztendők. Hiszen a megye népessége a következő másfél évtizedben csupán kilencezerrel nő, és 1990-ig mintegy 370 ezer lesz. Ez idő alatt 70 ezer fiatal áll munkába. A munkaképes korúak száma tehát csak kismértékben emelkedik, a korösszetétel a jelenlegihez hasonlóan alakul. Ugyanakkor nő a szolgáltatások, az egészségügy, a művelődés, a kereskedelem és a közlekedés igénye, melyet feltétlenül ki kell elégíteni. Az iparban tehát a munka- erőforrásokkal csak úgy lehet számolni, mint az ötödik ötéves tervidőszakban. Azt azonban mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy az egyes ágazatok egyre több felső fokú végzettségű szakembert igényelnek, és ennek kielégítésére nem elegendők az eddigi intézkedések. Negyedszázados a Napsugár %+m A csurgói művelődési házban kiállítás nyílt a szövetkezet termékeiből. A munkaerő-gazdálkodás fontos eszköze további gazdasági, társadalmi fejlődésünknek. Felhasználása az eddiginél tudatosabb, szervezettebb, a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, politikai tisztánlátást és fegyelmezettséget igényel. No meg annak állandó szem előtt tartását, hogy a munkaerő: maga az ember. Érzékenységével, vágyaival, céljaival. P. L. Tegnap ünnepelte alapításának negyedszázados évfordulóját a Csurgói Napsugár ipari Szövetkezet. A korszerű középüzem ma ezer embernek ad biztos megélhetést. Műhelyeiben évente több mint 140 millió forint értékű termék készül: a divat gyors változásait is nyomon követő konfekció részleg ruhái a legismertebbek ezek közül. A ■ szövetkezet emblémájával díszített áruk nemcsak hazánkban ismertek, hanem mind többet szállítanak belőlük a világ különböző országaiba. Vasipari üzeme fokozatosan jutott el a mai fejlettségi szintre. A megalakulás után üstházakat készítettek itt, ma pedig korszerű galvanizáló berendezéseket gyártanak. Ezeket nemcsak itthon, hanem a nyugat-európai országokban is értékesíteni tudják. A szövetkezet korszerűen fölszerelt műhelyeiben minden piacon jól értékesíthető termékek készülnek. Ez a jelen, amelyre a szövetkezet tagsága a jövőt alapozza. A tegnap délelőtti ünnepségen fogalmazták meg: nemzedékváltás zajlik a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben. Korszerűen gondolkodó, Befejeződtek a parlamentek Együtt, egymásért 'Az Idén megkezdődött úttörőév jelmondatát idéztük az írás címében. A két szó »szerényebb dolgokat« takar, mint az előző úttörőakciók »fedőnevei«. Ez a szerénység azonban csal? a formákra vonatkozik, mert nem lesz olyan nagy program a közeljövőben, mint az úttörőszövetség jubileumát vagy a felszabadulás '30. évfordulóját ünneplő rendezvények voltak. A csapatok, rajok belső élete, a mindennapi alkotó munka jelenti az idén megkezdett akciót, és ez — ha nehezebb is észrevenni — mindennél nagyobb ünnepély. Nem véletlenül' írtam le az alkotó munka kifejezést. Mi, felnőttek, amikor a gyerekről beszélünk, hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejtsük ezt velük kapcsolatban. Pedig azt hiszem, nem szorul különösebb bizonygatásra, hogy aorónépünk valóban alkot, sokszor erejéhez mérten nagyobbat, mint az idősebbek. A somogyi úttörőparlamentek egyik szembetűnő jelensége is erről győzhet meg mindenkit. A pajtások ezeken a tanácskozásokon pontosan meghatározták, hogy miben várnak segítséget a felnőttektől, és azt is elmondták, amit maguk szeretnének megoldani. Nem javasolgattíissal töltötték Idejüket, hanem végrehajtható, okos ötleteket fogalmaztak meg. Nem akadt olyan község, ahol ne kértek volna munkát a kisdiákok. Akár lakóhelyük vagy iskolájuk szépítéséről volt szó, akár olyan mezőgazdasági tennivalókról, amelyeket már ők is el tudnak végezni. A somogyi csapatparlamen- teket általában jól megszervezték a felnőttek és a gyerekek közösen. A pedagógusok is ‘beszéltek arról: »csibéik« mennyire igényelték, hogy társként alkotó részvevőként bánjanak velük. Ahol ezt még nem értették meg a felnőttek — és az általuk megfogalmazott feladatok végrehajtóiként kezelték a gyerekeket —, nem is mentek sokra. A negatív példát csupán azért említettem, hogy azt is elmondhassam: szűkül ez a kör, egyre kevesebb a formális úttörőparlament, ahol a gyerek csak látszólag önálló. A tartózkodásnak, a »rövid póráznak« azért sincs értelme, mert a jó parlamenteken világosan megmutatkozott, hogy az iskolások »elismerik« a házirendet, különösen azért, mert megfogalmazásában maguk is részt vettek. És nem szabadosságot, hanem szabadságot kérnek. Még egy adalékot érdemes megemlíteni: az illetékes párt- és állami vezetők mindenütt ott voltak. És a felnőttek »kötelező ígéretet« tettek a parlamentek határozatainak végrehajtására. Vidéken az úttörőpárlament mindenütt a falu ünnepe volt. A jelmondat tehát nemcsak a szövetségben érvényes, hanem majd mindenütt megértették: együtt, egymásért kell dolgozni, kicsiknek, nagyoknak. u r. Az év utolsó negyedébe léptünk. A megye életét, eseményeit figyelő krónikásnak az elmúlt hat napra visszatekintve az az érzése, hogy nemcsak eseménydús, hanem egy kicsit ünnepélyes hetet líagy- tunk magunk mögött. Olyan hetet, amely nemcsak közéletünkben hozott piros betűs hétköznapokat, hanem nagyon sok emiber egyéni életében is szép emlék maradt. Huszonötödik alkalommal köszöntöttük néphadseregünket, a határőrséget, a rendőrséget, a munkásőrséget a fegyveres erők napján. Szocialista hagyományainkhoz híven minden év szeptember 29-én emlékezünk meg társadalmi rendszerünk békéjének oltalmazóiról. A MEZÖGÉP- nél megtartott ünnepi nagygyűlésen kívül számos más rendezvényt is e gondolat jegyében tartottak. Siófokon új MHSZ-központot avattak. Bensőséges ünnepségeken kitüntetéseket adományoztak a fegyveres testületek kiemelkedő munkát végző tagjainak. Az ő életükben emlékezetes marad az elismerés napja, éppúgy, mint ahogy más vonatkozásban emlékezetes lesz ez a hét azoknak, akik ezúttal utoljára tettek eleget a hadsereg hívó szavának, elbúcsúztak a fegyveres szolgálattól, átvették az obsitot. Ünnepélyes aktussal kezdődött a megyei tanács e héten megtartott ülése: a hagyományokhoz híven most adta át Böhm József, a megyei tanács tanácselnöke a legodaad óbb munkát végzőknek a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom kitüntetéseit. A textilművök országosan is elismert együttese, a Fonómunkás Kisszínpad e héten ünnepelte fennállásának tizenötödik évfordulóját. A kaposvári ifjúsági ház három napon keresztül a jubilálóknák és az őket köszöntő vendég együtteseknek adott otthont, s a rendezvénysorozaton belül itt tartották meg az amatőr színjátszás helyzetének országos vitáját is. S míg pénteken este itt az együttes születésnapját köszöntötték, a zeneiskolában a tanárok hangversennyel emlékeztek meg a zenei világnapról. Itt éppúgy, mint Kaposvár több iskolájában és szerte a világon felolvasták Dmitrij Sosztakovics- nak a zenei világnapra írt üzenetét, mely ezzel zárul: »Hozzon a muzsika boldogságot az emberiségnek, gazdagítsa szellemi életét, segítsen a szenvedés könnyebb elviselésében s a földi élet örömének aktívabb és teljesebb át- érzésében.« Részben ezek az események, részben a most kezdődött KPVDSZ kulturális napok keltik azt az érzést, mintha október elseje új pezsgést hozott volna kulturális életünkben. Az ötvöskónyi könyvtár avatásával pénteken nyílt meg az őszi megyei könyvhetek eseménysorozata, ma pedig Bernáth Aurél marcali kiállítása jelzi az országos múzeumi és műemléki hónap megyei nyitányát. S ha már nyitányról esik szó, mindenképpen meg kell emlékezni a megye gazdasági életében jelentős eseményről: háromszori »nekikészülődés« után, ezen a héten kezdődött meg a Kaposvári Cukorgyárban a nyolcvanharmadik kampány. A cukortartalom első mérései szerint biztató kilátásokkal fogtak hozzá a cukorrépa feldolgozásához. Kinn a földeken pedig nagy szorgalommal és igyekezettel fáradoznak az üzemek, hogy terveiknek és az ütemezésnek megfelelően végezzenek a ré- pabetakarítással. Az igyekezetre, a szorgalomra nagy szükség van — ezt állapította meg a megyei operatív bizottság —, mert néhány mezőgazdasági munka befejezése máris elhúzódott. A krónikás zavarban van. Nem szólt még arról, hogy a héten tartották Siófokon a XIX. somogyi orvosnapokat. Ennek az eseménynek különös jelentőséget adott, hogy harminc éve működik a megyei kórházban a baleseti sebészeti osztály. Nem utalt még arra, hogy a barcsi Dráva Vegyesipari Szövetkezet e héten ünnepelte fennállásának negyed- százados évfordulóját, hogy az élektroncsőgyárban befejeződtek a termelési tanácskozások és megkezdődtek az ifjúsági parlamentek — s lehetne még sorolni hosszan. Eseménydús hét van mögöttünk, és az év utolsó negyede előttünk. Ebben az időben megsokszorozódik az igyekezet, hogy társadalmi, gazdasági életünkben valóra váljanak azok a célok, melyeket 1976- ra tűztünk magunk elé. Vörös Mária a korszerű technikát jól ismerő fiatalok veszik át a munkát azoktól, akik negyed- százada szinte a semmiből hozták létre a szövetkezetét. Az alakuló ülés színhelye huszonöt évvel ezelőtt ugyanaz az épület volt, amelyikben tegnap a két és fél évtized eredményeit vették számba. Igaz akkor még nem a nagyközség művelődési házának nevezték az épületet, hanem a KIOSZ helyi székháza volt. Sok vívódás után tíz fodrász, hat férfiszabó, öt cipész és .három női szabó döntött ügy, hogy a közösség összefogásában rejlő lehetőségeiket kihasználva teremt magának boldogabb életet. Tizenöt nappal az alakuló gyűlés után a kisiparosok kitakarították az akkori férfi szabó-, ságot és ide hordták össze a gépeket. Megalakult Somogy első ipari szövetkezete. Ez az ipari szövetkezet ma termelését és létszámát tekintve a legnagyobb a megyében. A kisiparosok szerszámaitól nagy termelékenységű célgépekig, a szalagrendszerű termelésig rendkívül hosszú volt az út: az alapító tagok egymással is vitázva a pillanatnyi érdeket a távlati célokért feláldozva következetesen törekedtek arra, hogy gyarapítsák a közösség vagyonát. A negyedszázad alatt nem mulasztottak el egyetlen beruházási lehetőséget sem. Ennek az eredménye, hogy mindig fejlődött a szövetkezet, s a huszonöt év alatt egyszer sem zárta veszteséggel az évet. A huszonnégy alapító tagból a tegnapi ünnepségen négyen vettek részt. Torma Géza és Zakócs János cipész volt. Ma mind a ketten raktárosok. Pallag Béla szabó szakmát tanult, ma az ipari tanulók szakoktatója. Radnóti László szabómesterként lépett a szövetkezetbe, s megalakulása óta elnöke. Ünnepi beszédében az alapítók nevében is mondta: — Gazdasági szempontból megalapozott, szilárd üzemmé vált a szövetkezet... Az elmúlt években azonban az ex- tenzív fejlesztés forrásai nagyrészt kimerültek. Ilyen módon tovább lépni már nem lehet. A fejlesztés intenzív módja került előtérbe, ennek az ideje azonban soha nem jár le. Ha a fejlesztésben megáll a szövetkezet, akkor megállapíthatatianul visszafejlődik. Ezért kell keresni állandóan az előrelépés lehetőségeit. Mindez már program a jövőre, amelynek hitelét ne- negyszázad munkája alapozta meg. A tegnapi ünnepi közgyűlésen részt vett Kovács Béla, a megyei pártbizottság titká-. ra, Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese és Biczó Péter, a KISZÖV elnöke. Az állapító tagok hűségét aranygyűrűvel jutalmazta a szövetkezet. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége díszoklevelet adományozott a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetnek. Az ünnepségen húszán kapták meg a kiváló- dolgozó kitüntetést. Dr. Kercza Imre
