Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

Leonyid Brezsnyev felszólalásának visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) mányoe Akadémia alelnöke, G. L. Mihajlov, a Szovjet Tu­dományos Akadémia szibériai tagozatának elnöke, V. A. Malisévá, a Harkovi Közleke­dési Gépgyár esztergályosa, A. E. Bossz, a Lett Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, K. N. Rudnyev, a Szovjetunió auto­matizálási és műszeripari mi­nisztere. Az SZKP Központi Bizott­ságának ülése a beszámoló alapján határozatot fogadott el, amelyet a sajtóban közöl­nek. A plénum megvitatott szer­vezeti kérdéseket is: J. P. A központi bizottság plé­numán lényegében • a X. öt­éves tervnek és az 1977. évi­tervnek a tervezetét vitatták meg, s mindkét dokumentum a legfelsőbb tanács szerdán délelőtt kezdiődő ülésszaka elé kerül. Az 1517 képviselőből álló szovjet parlament tagjai' már a fővárosiban tartózkod­nak, a legfontosabb gazdasági szakibizottságok hetek óta dolgoznak. Az SZKP KB úí titkárának életrajza Jakov Rjabov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára 1928-ban született. 1943- tól esztergályosként dolgo­A tűzszünet hatodik napja Dél-Libanonban feszült a helyzet Tanácskozás Kairóban —■ zárt ajtók mögött Rjabovot, az SZKP Központi j zott; elvégezte az uralszki Bizottságának titkárává vá- műszaki egyetemet, s mérnök lasztották. A központi bizott­ság póttagjából a központi bizottság tagjává léptették elő V. A. Karlovot, K. N. Belja- kot és F. T. Mór gunt. lett. 1958 óta pártmunkát vé géz. 1971-ben megválasztották az SZKP Szverdlovszki terü­leti Bizottságának első titká­rává. Hz SZKP KB plénumának határozata Az SZKP Központi Bízott- J növelése, a termékkibocsátás ságának plénuma határozaté- j növelése, a termékválaszték és ban alapjában véve jóváhagy- j a termékminőség javítása, ja a Szovjetunió 1976—80-as | valamint a közszükségleti cik- ötéves állami népgazdaság- kék gyártása kiszélesítésének fejlesztési tervének, a Szov- érdekében mozgósítsanak és jetunió 1977. évi állami nép- | aknázzanak ki minden ren- gazdaságfejlesztési tervének | delkezésre álló tartalékot és és a Szovjetunió 1977. évi ál- lehetőséget. Törekedni kell a lami költségvetésének terve- ! munkaerőtartalékok, az anya- zeteit, s úgy intézkedik: to- gi és a pénzügyi tartalékok vábbi megvitatás végett a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka elé kell ter­jeszteni. A határozat teljes egészé­ben jóváhagyja az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának a párt XXV. kongresszusán kidolgozott társadalmi-gazdaságfejleszté­si program és külpolitikai irányvonal valóra váltásával kapcsolatos tevékenységét, valamint Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak a jelenlegi kb-ülésen el­hangzott beszédében kifejtett tételeket és következtetéseket. Az SZKP Központi Bizott­sága,. javasolja a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai­nak, a határterületi és a te­rületi pártbizottságoknak, az összes pártszervezetnek: te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket az 1976. évi terv­feladatok sikeres befejezésé­nek, az 1977. évi népgazdasági terv, valamint az egész ötéves terv maradéktalan teljesítésé­nek biztosítására. A határozat kimondja, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsítása, az élenjárók tapasztalatainak minél szélesebb körű kiakná­zása, a munkatermelékenység racionálisabb, -gazdaságosabb kiaknázására, növelni kell a beruházások hatékonyságát. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma felhívja a kommunistákat, a komszomo- listákat, valamint az ország minden dolgozóját: adjanak még nagyobb lendületet a X. ötéves terv feladatainak ered­ményes teljesítéséért folyó szocialista versenynek és ez­zel biztosítsák a szovjet ál­lam gazdasági potenciáljának további erősödését, a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának szakadatlan emel­kedését. Az újabb libanoni tűzszünet életbe lépését követő hatodik napon a libanoni háború »ha­gyományos frontjain« (Bejrut és külvárosai), a hegyvidéki területek, (Tripoli) »csaknem teljes egészében« betartják a megállapodást — jelenti az AFP frapcia hírügynökség Bejrutból. Palesztin és konzervatív forrásokra hivatkozó jelenté­sében a francia hírszolgálati iroda közli, hogy a keddre virradó éjszakán Bejrutban szórványos lövöldözésektől el­tekintve nyugalom honolt. A Libanon Hangja nevű — a falangisták kezén levő — rá­dióállomás a dél-libanoni helyzetet »feszültnek és rob­banékonynak« nevezte. . Az-Al Anvar című, Bejrut­ban megjelenő lap azt írja: Jasszer Arafat és Asszad Szí­riái elnök a hét végén Da- maszkuszban folytatott meg­beszélésein elhatározta: • Dél- Libanonban palesztin—Szíriái katonai bizottságokat állítanak föl, hogy közös erővel meg­akadályozzák Izrael beszivár­gását Dél-Libanon területére. Állítólag arrói is döntést hoztak, hogy újból megnyit­ják a Bekaa-völgy nyugati részén húzódó utánpótlási vo­nalat. Kedden a külügyminiszte­rek tanácskozásával folyta­tódott Kairóban az arab or­szágok csúcsértekezlete. Ezen a napon már jelen volt az ülésteremben az Arab Liga va­lamennyi tagállama. Hétfőn este ugyanis Kairóba érkezett Abdel Moneim El-Honi líbiai külügyminiszter. A zárt ajtók mögötti ta­nácskozásról csak annyi ke­rült nyilvánosságra, hogy »technikai részletkérdésekről» volt szó. Jól tájékozott kö­rök szerint azonban ezek a »technikai« kérdések igen lé­nyegesek voltak: a Libanon­ba küldendő arab békefenn­tartó erők költségeinek fede­zéséről tanácskoztak, és arról. A csúcstalálkozón az Arab Liga 21 tagállama képviselteti magát. Képünkön: Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke. hogy mely országok adjanak kontingenst ebbe a haderőbe. Az Arab Liga kimutatása sze­rint havonta minden ezer katona a békefenntartó erők­ben egymillió dollárba kerül, így a Rijadban javasolt 30 ezer fős »békeerő« évi 360 milliós költségvetést igényel. Ismeretessé vált ugyanak­kor, hogy a hétfői államfői konferencián Jasszer Arafat fölvetette: miért van szükség Libanonban 30 ezer fős bé­kefenntartó erőre, mikor a libanoni hadsereg teljes lét­száma 14 ezer. Spanyolország Sz'rájkta lépeíl hatezer közalka'mazotl Sztrájkba lépett mintegy hatezer közalkalmazott — a nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint — Madridban. Munkabeszüntetésükkel bér­emelést és nagyobb szociális biztonságot követelnek, vala­mint szabad szakszervezet­alakítási jogot. Negyven év óta ez a főváros közalkalma- zottainak első sztrájkja. A spanyol rendőrség hét­főn közleményt adott ki, amely szerint az utóbbi hó­napokban letartóztattak 43 »városi gerillagyanús« sze­mélyt. A letartóztatottak — egy szélsőbaloldalinak mon­dott csoport tagjait — azzal gyanúsítják, hogy július 18-án, a spanyol polgárhábo­rú kitörésének évfordulóján, robbantásokat hajtottak vég­re. Az adriai kapu rM ágráb felől1 jövet vona- tunk ablakából, ahogy a sínek szerpentinje a he­gyekből lassan leereszkedik, már az érkezést megelőző félórában, megpillantjuk a rijekai kikötő világítótornyá- .nak fényét. A kikötőből* in­duló tehervonatoknak ugyan­csak meg kell küzdeniük az emelkedőkkel — nyil­vánvalóan lassítva a for­galmat. Új vasútvonalat terveznek itt, Zágráb és Rijeka között. Az új vasutat — amellett, hogy 50 kilométerrel meg is rövi­díti a két város közti távol­ságot — emelkedők nélkül tervezik: részben a völgyek­ben halad majd, részben alag­utakkal biztosítják a pálya azonos szintjét. Erről és még sok más terv­ről is értesülünk a legna­gyobb jugoszláv kikötő igaz­gatóságán, ahol Ferderber Edo közgazdász, a szállítási osztály vezetője és Srdoc Bóján kereskedelmi igazgató tájékoztat bennünket. Elénk teszik a kikötői újság május 1-i számát, amelyben hosszú cikk emlékezik meg a MAS- PED magyar szállítmányozá­si vállalat és a Rijeka ki­kötő közötti szerződés 25. év­fordulójáról. A cikkben kö­Somogyi Néplap zölt táblázatból kiderül: Ma­gyarország 20 év alatt több mint 8 millió tonna árut szállított Rijekán át. Ma­gyarországra főleg ömlesztett áru: érc, ásvány, takarmány, gyapot, továbbá déligyümölcs, fűszer érkezik, míg a kivi­telben elsősorban gépek, közlekedési eszközök, transz­formátorok és konzervek sze­retjeinek. Az utóbbi időben különö­sen a fejlődő országokba szál­lítunk, illetve Keletre, a Földközi-tenger országaiba. Rijeka jelentősége tovább nőtt számunkra a Szuezi-csa­torna megnyitása óta: innen a tergeri út mintegy 2300 mérfölddel rövidebb, mint például Hamburgból. Ez ol­csóbbá teszi a szállítást az Indiai-óceán felé. Emellett ide érkeznek részünkre szál­lítmányok Afrika, Észak- és Dél-Amerika országaiból is. Rijeka hagyományos kikö­tője már annyira túlzsúfolt, hogy műszakilag igen, de te­rületileg már nem fejleszthe­tő. Épp ezért a szomszédos Bakar és Rasa öblök fölsze­reléseit, berendezéseit, raktá­rait bővítik és feldolgozóüze­meket létesítenek. Ugyancsak építkeznek Krk szigetén, amelyet híd fog összekötni majd a szárazfölddel, A közúti közlekedés is túlterhelt Rijekában: napon­ta 16 óra alatt 60—80 ezer kocsi halad át a városon. A forgalom tehermentesítésére a horvát útépítési program szerint több út, köztük a Ri­jeka körüli autópálya építé­sét tervezik. A kikötő teljes forgalma jelenleg mintegy 13 millió tonna évente. Ennek fele az úgynevezett »száraz« áru, a másik fele cseppfolyós, (olaj stb.). Ebből a külföldi át­menőforgalom négymillió tonna. Az első helyen Auszt­ria áll egymillió 800 ezer tonnával, a másodikon Cseh­szlovákia egymillió 200 ezer és a harmadikon Magyaror­szág évi 600 ezer tonnával. Hazánk tengerentúli for­galmának mintegy a fele Ju­goszlávia adriai kikötőin ha­lad keresztül. Rijekán kívül elsősorban az Isztria-félsziget kikötőjén, Koperen át mint­egy 400 ezer tonnás árufor­galmat bonyolítunk le. T j abban egyre nő a dal- máciai partokon, a Neretva folyó torkolatában fekvő Plocse jelentősége (évi 300 ezer tonna). E két utób­bi kikötő külföldi használói közül Magyarország áll az első helyen. Az évről évre örvendetesen fejlődő magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatokon be­lül jelentős tényező az ad­riai kapu, amely kölcsönösen előnyös mindkét fél számá­ra. A forgalom további nö­velésére adottak a lehetősé­gek és a tapasztalatok sze­rint erre mindkét részről meg is van a hajlandóság. Gáti István Ford vádjai Carter ellen „ ...agressziók veszélyét idézik elő” Gerald Ford amerikai elnök — a republikánus párt el­nökjelöltje — kedden a pitts- burgi gazdasági klubban nyi­latkozott a sajtó képviselői­nek. Az elnökválasztások előtt mindössze egy héttel elhangzott nyilatkozatban minden eddiginél élesebben bírálta versenytársát, James JEartert, a demokrata párt el- nökjelöltját. A .többi között olyan külpolitikai nyilatkoza­tokkal vádolta, amelyek »a konfliktusok és az agressziók veszélyét idézik elő«. Ford kijelentette: a Carter által sürgetett politika az »izolácionizmusra emlékez­tet« és »súlyos veszélyek hor­dozója«. Azt állította: ha gya­korlatban alkalmaznák Car­ter doktrínáját, ez »nagyobb nemzetközi válság komoly kockázatával járna«. Nyilatkozatának további ré­szében Ford a rivális szemére vetette, hogy indítványozta .a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok fokozatos kivonását és az Egyesült Ál­lamok külföldi kötelezettsé­geinek »föllazítására«, a ka­tonai kiadások »megnyirbálá­sára« tett javaslatokat. Ford szerint Carter »cserben akarja hagyni« az Egyesült Államok nyugat-európai szövetsége­seit és közel-keleti politikája az »erőegyensúly felborításá­val« járna. Ford egyébként reményét fejezte ki hogy hamarosan si­kerül újabb egyezményt alá­írni a hadászati fegyverek I korlátozásáról. Tacepaók a pekingi egyetemen Halált követelnek a „ncgyek”-re A híres pekingi egyetemen. ] a Peitán a hét elején tacepa- | ók százai jelentek meg — I hirdetve, hogy »addig nem \ nyugszunk, amíg az összees­küvők életben vannak«. Ha­lált követelnek Vang Hung- ven, Csang Csun'csiao, Csiang Csing és Jao Ven-jüan fejére a plakátszerzők, akik' szerint, csak ettől várható »a nép ha­ragjának elülése«. ’ Hivatalosan egyébként azt sem közölték eddig: valóban letartóztatásban vannak-e a »négyek«. — »Nitjcs megjegy­zésünk« — ez volt a külügyi minisztérium reagálása azok­ra a híresztelésekre, hogy Csiang Csingéket esetleg ki is végezték már. A kínai lapok kedden szin­te valamennyi oldalt a va­sárnapi pekiiTgi nagygyűléssel egy időben megtartott vidék: összejöveteleknek szentelték. Sanghajban, Tiencsinben és a tartományi fővárosokban százezrek és milliók éltették Hua Kuo-fer.get (az új elnö­köt) és »a nagy győzelmet a pártellenes csoport« fölött. Lenyűgöző számok Világszerte óriás figyelem fogadta Leonyid Brezsnyev főtitkár beszédét, amely az SZKP Központi Bizottságá­nak ülésén hangzott el. Az időpont önmagában is érthe­tővé teszi a megkülönbözte­tett figyelmet. Az SZKP XXV. kongresszusa óta el­telt nyolc hónap már olyan időszak, amely alkalmas arra, hogy a párt megvonja annak mérlegét: hogyan vál­tak gyakorlattá a kongresz- szuson elfogadott határoza­tok és mik a tennivalók. Az érdeklődést fokozta az a tény, hogy ennek a plénum- nak kellett megvizsgálnia a Szovjetunió 1977. évi költ­ségvetését, valamint a X. öt­éves tervet. Nem a kerek számok bűvölete mondatja — szinte pártállásra és föld­rajzi helyzetre való tekintet nélkül — minden megfigye­lővel, hogy e terv fölvázolt nagyságrendjei az élet min­den területén lenyűgözőek. Elég arra gondolnánk, hogy a földkerekség legnagyobb országának gazdasági életébe a X. ötéves terv során 621 milliárd (!) rubelt beruháznak és ebből 170 milliárdot a szovjet mezőgazdaság kap. Ezzel kapcsolatban nyuga­ti kommentátorok is emlé­keztetnek rá: az agrárfej­lesztésre szánt óriási össze­get olyan időpontban hozták nyilvánosságra, amikor már biztos, hogy a Szovjetunió­ban az idén az ország tör­ténetének egyik legjobb ter­mését takarítják be. A megfigyelők a legna­gyobb elismerés hangján szólnak a szovjet nép élet- színvonalával kapcsolatos tervekről is. Ugyanakkor szinte mikroszkóp alá veszik az SZKP KB főtitkárának külpolitikai természetű kije­lentéseit. Az időpont figye­lemre méltó: Brezsnyev ki­jelentései a nyugatnémet vá­lasztások után és az ameri­kai elnökválasztások előesté­jén hangzottak el. Érthető, hogy az'amerikai lapok kü­lönösen nagy terjedelemben idézik Brezsnyevnek az ame­rikai elnökjelöltekkel kap­csolatos megjegyzéseit, első­sorban azt az alapvető gon­dolatot, amely így hangzott: »Bárki kerüljön a washing­toni Fehér Házba a válasz­tások eredményeként, az Egyesült Államoknak minden bizonnyal számolnia kell a világon kialakult reális erőviszonyokkal.« Ezeknek az erőviszonyok­nak a döntő tényezője a szocialista országok,. min­denekelőtt a Szovjetunió egyenletesen növekvő, im­pozáns gazdasági potenciálja, amelynek most elhangzott adatait ilyen nézőpontból is érthető figyelemmel kísérték a kommentátorok. A VII. ötéves tervet és az ország jövő évi népgazdasági tervét vitatta meg tegnap Szó­fiában a Bolgár Kommunista Párt KB plenáris ülésén. Követeli a Rhodesiában őr­zött politikai foglyok azonnali szabadlábra helyezését és az őshonos lakosság ellen irányu­ló népirtás befejezését a Zim­babwei Hazafias Front Géni­ben kiadott nyilatkozata. Sztrájkot tartott tegnap 220 ezer olasz vasutas. A munka­beszüntetés következtében kedden megbénult a vasúti közlekedés. Dél-Afrika Tiltakozások, rendőrsorüizek A Dél-afrikai Köztársaság legfontosabb gazdasági köz­pontjaiban, Johannesburgban és Fokvárosban tovább foly­tatódik az afrikai lakosság tiltakozása a fajüldöző rend­szer ellen. Nagy nyugtalansá­got keltett a legutóbbi sowe- tói rendőrsortűz, amellyel egy temetésen hat színesbőrűt megöltek. (A véres akció kö­vetkeztében többen megsebe­sültek.) A Johannesburgból érkező hírek szerint Sowetóban több ízben sor került összetűzé­sekre, a büntetőosztagok és a fajüldözés ellen tiltakozó szí- nesbőrűek között. Egy sowe- tói rendőrőrsön házi készíté­sű bomba robbant. Gogoletóban — Fokváros egyik negyedében — a rend­őrség tüzet nyitott a tünte­tőkre. A sortűznek egy ha­lottja é6 sok sebesültje van. Tovább folytatódnak a le­tartóztatások Johannesburg és Fokváros afrikai gettóiban/ A rendőrhatóság beismerése sze­rint az országban »annyira feszült a helyzet, hogy bármi megtörténhet«. Trudeau kanadai miniszter­elnök egyhetes hivatalos láto­gatásának befejeztével tegnap közös közleményt adtak ki To­kióban. Ez állást foglal a nuk­leáris kísérletek beszüntetése mellett. Százmillió dollár értékű katonai segélyt nyújt a Német Szövetségi Köztársaság — más- fél év alatt — Törökországnak. A hírt az Apogevmatini című görög napilap tudósítója küld­te Bonnból. Az argentin rendőrség fel­göngyölítette a Montoneros (szélsőbaloldali peronista szer­vezet) egyik hálózatát és letar­tóztatott 50 embert. Több mint hétezer politikai foglyot^ őriznek az uruguayi börtönökben és koncentrációs táborokban. A letartóztatottak­nak több mint a fele kommu­nista. A chilei junta bejelentette, hogy »engedélyezi« a külföld­re menekült chileiek hazaté­rését »azzal a feltétellel, hogy nem vesznek részt politikai tevékenységben«. Bebizonyosodott, hogy Franz Josef Strauss, a CSU vezetője Lockheed-aktákat vitt magával — szabályellenesen —, amikor távozni kényszerült az NSZK hadügyminisztériumának élé­ről. A hírt tegnap jelentették i be; a vizsgálat folytatódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents