Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

Megnyílt a „rendkívüli** arab csűes Kairóban A Karnál DzsumblaM veaette libanoni nemzeti mozga­lom a Kairóban tegnap összeült arab államfőkhöz intézett memorandumban fölhívta a figyelmet, hogy a dél-libanoni helyzet összeomlással fenyegeü a csütörtökön életbe lépett, legújabb tűzszünetet. A baloldali erők hangoztatják: a kai­rói kibővített csúcs alkalmas fórum a libanoni válság ren­dezését célzó arab erőfeszítések megszervezéséhez. Kairóban hétfőn délelőtt 11 órakor megnyílt az arab or­szágok államfőinek értekezle­te. A csúcstalálkozót — ame­lyet eredetileg a VIII. arab csúcskonferenciának nyilvá­nítottak — a külügyminiszte­rek vasárnapi döntése értel­mében hivatalosan most az arab államok első »rendkívüli államfői értekezletének« ne­vezik. A konferencián az Arab Liga 21 tagállama közül 20 van jelen: Líbia küldött­sége a megnyitóig nem érke­zett meg az egyiptomi fővá­rosba. (Ä hétfő reggeli lapok Egyiptomban ugyan azt írták: Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének vasárnapi villám- látogatása Tripoliban annak érdekében történt, hogy a pa­lesztin vezető megnyerje Lí­biát is a részvételnek, palesz­tin körökből azonban ezt nem erősítették meg.) Az ülésteremben tizenöt ál­lamfő volt jelen, köztük Ha­fez Asszad szíriai, Szárkisz libanoni elnök, Khaled szaúd- arábiai é6 Husszein jordániai király — akik Jasszer Arafat­tal és a vendéglátó Szadat elnökkel a csúcskonferencia főszereplőinek látszanak. Ala­csonyabb szinten képviseltet­te magát Algéria (Ibrahim tájékoztatási miniszterrel), Irak (Szadun Hammadi kül­ügyminiszterrel), Marokkó (Laraki külügyi államminisz­terrel), Tunézia (Satti külügy­miniszterrel), valamint < az Omani Szultánság stb. A megnyitó ülésen Mah­mud Riad, az Arab Liga főtit­kára és Anvar Szadat egyip­tomi elnök beszélt. Riad hangsúlyozta, hogy az arab országoknak történelmi fe­lelősségük a libanoni kérdés megoldása, a palesztin moz­galom fenntartásáért vívott küzdelem. — Nagy szükség volna a közös akciókra — mondotta. — Az arab égbolton el kell oszlatni a fellegeket— mond­hez, a palesztin érdekek vé­delméhez a rijadi határoza­tokat. Heves vita bontakozott ki az ülésen arról, hogy Irak szükségesnek tartotta a ren­dezés alapfeltételei közé be­venni — a rijadi kilenc pon­ton kívül — a szíriai csapa­tok Libanonból való visszavo­násának kérdését is. A vitát nem zárták le, hanem a csúcsértekezlet elé utalták. A tényleges vitákat azonban zárt ajtók mögött tartják. A libanoni haladó mozga­lom példáuL indítványozza, hogy a kairói csúcskonferen­cia vizsgálja meg a Libanon­ban levő szíriai csapatok ki­vonásának kérdését is, és ja­vasolja, hogy az arab álla­mok minél nagyobb számban lépjenek be az arabközi rend- fenntartó erők kötelékébe. A libanoni falangista erők rádióadója hétfőn bejelentet­te: a jobboldali erők Del- Libanon 75 százalékát ellen­őrzik. Pozíciókat foglaltak el a libanoni—izraeli határ tel­jes hosszában, Arkub térsé­gében is. A Libanonban állomásozó arab békefenntartó erők egyik szóvivője vasárnap este beje­lentette: tovább szilárdult a csütörtökön életbe lépett tűz­szünet, és az eddigi 65 száza­lékról 90 százalékosra növe­kedett tiszteletben tartása. Ennek ellenére a főváros egyes körzeteiben még mindig előfordulnak szórványos lö­völdözések. A jobboldaliak által ellen­őrzött Amsit rádióadó vasár­nap hírül adta: »előkészüle­tek folynak arra, hogy a li­banoni (értsd: jobboldali) erők nagyszabású tisztogató akció keretében eltávolítsák a palesztinokat és szövetségesei­ket a déli körzetből". A? AP szerint egy ilyen akció a harcok kiújulásának veszélyé­vel járna, hiszen a paleszti­nok és a baloldali hazafás erők értésre adták, hogy nem hagyják pozícióikat föl­számolni. Értesülések szerint a jobb­oldali erők vasárnapra 13 — eredetileg baloldali-palesztin ellenőrzés alatt álló — falut és települést foglaltak el, ezek közül nyolcat a csütörtökön kihirdetett tűzszünet életbe lépését követően. Szemtanúk beszámolója szerint a telepü­lések elfoglalásakor a jobbol­dali erők izraeli felségjellel ellátott harckocsikat vetettek be. Az amerikai Time magazin legutóbbi számában arról tudósít, hogy Izrael 6zéles skálájú katonai támogatást nyújt a libanoni jobboldali keresztény erőknek. Izraeli helikopterek lőszert és fegyvert juttatnak el a jobboldali erőkhöz, amelyek kísérletet tesznek a nemzed hazafias és palesztin erők el­lenőrzése alatt álló Mardzsa- jun város elfoglalására. A vá­roshoz vezető utakat izraeii- deszantalakulatok ellenőr­zik, és megpróbálják elvágni a palesztin és baloldali erők­től, miközben az izraeli tü­zérség támogatást nyújt a város bevételére készülődő jobboldali alakulatoknak. Mint a Time írja: Izrael nyolc hadihajót — köztük öt ágyúnaszádot — bocsátott a libanoni reakció rendelkezésé­re, hogy ezekkel blokád alá vehessék Szidon (Szaiéa) ki: kötőjét. Az Izraeli Kommunista Párt sürgős interpellációt juttatott el a knesszet (parlament) iro­dájához, s ebben követeli: a kormány adjon magyarázatot a Dél-Libanonban folyó iz­raeli katonai beavatkozásról. NEW YORK Raymond Edde libanoni mérsékelt-keresztény politi­kus a Newsweek című ameri- kai hetilapnak adott interjú­ban annak a véleményének adott hangot: a jelenlegi liba­noni tűzszünetnek sincsen na­gyobb esélye a teljes megva­lósulásra, mint az előzőknek. A háborúért a felelősség az Egyesült Államokat, illetve a CIA-t terheli, annak pedig továbbra sem érdeke, hogy véget érjenek a harcok. ta Riad. Anvar Szadat hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a ri­jadi konferencia határozatai jó alapot biztosítanak a liba­noni rendezésre. Az arab szolidaritás helyreállítása fontos alapfeltétele a libano­ni rendezésnek is. A konfe­rencia nevében elutasította Libanon kettéosztását, és szólt arról, hogy az arabok köte­lessége a palesztinok igaz ügyének támogatása. Ugyan­akkor kifejtette véleményét, hogy a palesztin mozgalom a libanoni események során sú­lyos veszteségeket szenvedett, a hullámvölgyből való ki­emelkedéshez szükség van a palesztinok sorainak szoro­sabbra zárására is. A külügyminiszterek vasár­napi értekezlete ugyanakkor megmutatta, hogy az értekei' let nem lesz vitamentes. Nem minden ország tartja elegen­dőnek a libanoni rendezés­A MIGÉRT Vállalat, a Büromaschinen Berlin és a ZALAIPARKER közösen 1976. október 26—28. között szervezés- és számítástechnikai , kiállítást rendez 1976. október 26-án 10 órai kezdettel előadást tartanak a BME mérnökei. A kiállítás helye: megyei művelődési ház, Zalaegerszeg, November 7. tér Nyitva: naponta 10-től 16 óráig. (469899) A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága karbantartó üzemvezetőt keres Jelentkezés ■v­személyesen Siófok, Fő u. 212. sz. alatt Fizetés a kollektív szerződés szerint. (13997) A múlt hét végén a mexikói partoknál pusztított Liza- hurrikán kártevésének mér­legét most vonják meg; me­xikói hivatalos nyilatkozat szerint két évig tart majd, amíg újjáépítik a hurrikán következtében jóformán tel­jesen elpusztult La Paz vá­rosát. A legfrissebb adatok legalább ezer halálos áldo­zatról szólnak. Képünkön: Vizet osztanak La Pazban. A KAPOSVÁRI NAGYMALOM fölvesz férfi és női segédmunkásokat, gyakorlattal rendelkező bádogos szakmunkást. Jelentkezés: az üzem vezetőjénél. (13982) Két év kell La Paz újjáépítéséhez Leonyid Brezsnyev beszéde (Tolytatás az 1. oldalról) zete előirányozza a mezőgaz­daság anyagi és műszaki bá­zisának további erősítését. Erre több mint 170 milliárd rubelt fordítunk. Ez óriási összeg, és őszintén megmon­dom, nem volt könnyű biz­tosítani. A szónok a továbbiakban1 kijelentette: a szociális prog­ram méreteit a következő számokkal jellemezhetem: az ötéves tervidőszak alatt a fo­gyasztási alap csaknem 76 milliárd rubellel növekszik. Ez majdnem 12 milliárd ru­bellel több, mint amennyivel a kilencedik ötéves tervidő­szakban gyarapodott. Száz- milliárd rubelt ruházunk be a lakásépítésbe és a közmű­vesítésbe, 20 milliárdot az egészségvédelem, a művelő­dés és a kultúra anyagi bá­zisának fejlesztésébe. Jelentősen nő a reáljövedelem Az egy lakosra számított átlag reáljövedelem 21 száza­lékos növelése mellett ennél jelentősebb arányban növek­szik az anyagilag kevésbé el­látott ísaládok reáljövedel­me. Míg 1965-ben csupán a lakosság 4 százaléka érte el az egy családtagra jutó havi 100 rubelnél magasabb jöve­delmet, addig a jelenlegi öt­éves tervidőszak végére a la­kosságnak körülbelül a féle rendelkezik majd ilyen jö­vedelemmel. Az 1976-os évről, az új öt­éves terv első évéről szólva Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy az év első kilenc hónapjában az ipari termelés 4.8 százalékkal emelkedett az éves tervben előirányzott 4,3 százalékkal szemben. Túltel­jesítették a termelés növelé­sének tervét a »B« csoport ágazataiban. Az állami raktárakba már mintegy öt és- fél milliárd púd gabonát szállítottak. A mai napig több mint 216 millió tonna gabona cséplósét végez­ték el. A betakarítás folyta­tódik. Ügy lehet számítani, hogy vagy szorosan megkö­zelítjük az 1973-as rekordév mutatóit, vagy pedig túl is szárnyaljuk. Ez hatalmas győ­zelem! Leonyid Brezsnyev kiemel­te a beruházások jelentőségét. A terv hatalmas- volumenű munkákkal számolt. Míg az ötéves terv időszakában a be­ruházási építkezésekre fordí­tott állami költségvetési ösz- szegek mintegy egyharmadá- val nőnek, addig a már mű­ködő vállalatok műszaki fel­újítására és rekonstrukciójára előirányzott összegek csak­nem 64 százalékkal emelked­nek. Ez a XXV. kongreszus- nak a hatékonyság növelésé­vel kapcsolatos irányelvei konkrét megvalósítását je­lenti. Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy a munkaerő- szükséglet a Szovjetunióban növekedni fog mind a terme­lő, mind pedig a nemtermelő szférában. Brezsnyev ' hangsúlyozta, hogy az a figyelem, amelyet a központi bizottság az utób­bi években a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére for­dított, meghozta mind politi­kai, mind pedig gazdasági gyümölcseit. Ehhez az irány­vonalhoz fogjuk tartani ma­gunkat ebben az ötéves terv­ben is. A tervek szerint ke­reskedelmünk a szocialista or­szágokkal 41 százalékkal az iparilag fejlett kapitalista or­szágokkal pedig több mint 31 százalékkal emelkedik majd. A nemzetközt tevékenységről Ezután Leonyid Brezsnyev kitért a párt nemzetközi te­vékenységének egyes kérdé­seire. Hangsúlyozta, hogy a köz­ponti bizottság politikai bi­zottsága rendkívül nagy fi­gyelmet fordít a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatok fejlődésére. Meg­elégedéssel mondhatjuk,' hogy az elmúlt hónapokat a világ­szocializmus pozíciói további megszilárdulásának jelentős sikerei jellemezték. Erősödik és sikeresen fej­lődik a szocialista államok nagy közössége. Tovább haladunk előre a szocialista országok gazdasági együttműködésének útján. A Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsának az elmúlt nyá­ron tartott 30. ülésszakán fon­tos döntések születtek többek között hosszú lejáratú cél­programok kidolgozásáról, a nyersanyag, az energetika és g közellátás területén. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy megvalósult Vietnam újraegyesítése, s Vietnamot szocialista- köztár­sasággá kiáltották ki — hang­súlyozta Brezsnyev. Fontos esemény volt a laoszi haza­fias erők győzelme, s a füg­getlen fejlődés útja nyílt meg a demokratikus Kam­bodzsa előtt is. A korábbiakhoz hasonlóan, külön kérdés a Kínával való kapcsolataink kérdése. Ebben az országban bonyolult belpo­litikai folyamatok mennek végbe. Ma még nehéz meg­mondani, hogy milyen lesz a Kínai Népköztársaság jöven­dő politikai irányvonala. De már most világos, hogy a Pe­king által a legutóbbi másfél évtized alatt folytatott kül­politikai irányvonal alapve­tően hitelét vesztette szerte a világon — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. Következetes irányvona­lunk az a törekvés, hogy a Kínához fűződő kapcsolatain­kat. javítsuk. Mint az SZKP XXV. kongresszusán hang­súlyt kapott, akárcsak más országok, Kína vonatkozásá­ban is szilárdan tartjuk ma­gunkat az egyenjogúság. a szuverenitás és a területi sért­hetetlenség tiszteletben tartá­sának, az egymás belügyeibe való be nem avakozásnak, az erőszak alkalmazásáról való lemondásnak az elveihez. Egyszóval, mi készek va­gyunk rendezni viszonyunkat Kínával a békés egymás mel­lett élés elvei alapján. Sőt, még többre is. Kongresszu­sunkon világosan kifejezésre jutott, hogy mi hívei vagyunk a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti jó kapcsolatok helyreállításá­nak a szocialista internacio­nalizmus elveinek megfele­lően. Ami Albániával való kap­csolatainkat illeti, mint is­meretes, készek vagyunk azo­kat helyreállítani, és nem gondoljuk, hogy ettől az or­szágtól minket bármifélé ob­jektív tényező választana el — jelentette ki Brezsnyev. Igazságos rendezést Közel — Keleten Leonyid Brezsnyev ezután aláhúzta: az igazságos és tar­tós közel-keleti rendezés fel­adata az utóbbi időben külö­nösen, mondhatni égetően időszerűvé vált. A helyzet e térségben ugyanis ismét ki­éleződött, s ez a libanoni vé­res eseményekkel függ össze. A .Szovjetunió kezdettől fogva sürgette a testvérgyil­kos háború beszüntetését Li­banonban, szorgalmazta, hogy ennek az országnak a haladó erőit és a palesztin hazafia­kat megóvják a szétzúzástól, hogy fennmaradjon Libanon állami egysége és meghiúsul­jon az ország felosztásának reakciós terve —, mondotta a szónok. A szovjet—amerikai kap­csolatokról Leonyid Brezsnyev a többi között kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal való viszony fejlődése egészé­ben véve egyelőre megőrzi a pozitív irányzatot. Nemrég szerződést írtunk alá a békés célú földalatti atomrabbontá- sokról. Kölcsönösen előnyös együttműködés folyik a tu­domány és a technika szá­mos területén. Meglehetősen széles méreteket öltöttek a kulturális cserék. Valamelyest bővültek a gazdasági kapcso­latok is. még az olyan aka­dályok ellenére is, mint ami­lyeneket az Egyesült Álla­mok hátrányosan megkülön­böztető kereskedelmi törvé­nyei képeztek. Természetesen, ha nem len­nének ezek az akadályok, gazdasági kapcsolataink egész más arányokat ölthetnének. A választási kampányban az egymással vetélkedő je­löltek — Ford elnök és Car­ter többször tettek külpolitikai jellegű nyilatkozatokat, fog­lalkoztak a Szovjetunióval való kapcsolatokkal. Bárki is kerüljön a wasingtoni Fehér Házba a választások eredmé­nyeként, az Egyesült Álla­moknak minden bizonnyal számolnia kell a világon ki­alakult reális erővisaoinyok- kal, amelyek arra késztették az amerikai vezető köröket, hogy a helyzet józan értéke­lése után, az utóbbi években keressék a megállapodásokat a világszocializmussal. Leonyid Brezsnyev ax NSZK-val való kapcsolatok­ról a következőket mondotta: nemrég parlamenti választá­sok voltak ebben az ország­ban. A választási kampány­ban észrevehetően megélén­kültek azok az erők, amelyek szovjetellenes, alig leplezett revansista alapról támadták a kormány keleti politikáját. Annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk mindkét fél készségét a Szovjetunió és az NSZK közötti jó kapcsolatok fejlesztésére, Schmidt kancel­lárral elvben megállapodtunk újabb NSZK-beli látogatá­somról, s ezt közleményben jelentettük be. Brezsnyev megállapította, hogy változatlanul eredmé­nyesen fejlődnek a sokoldalú kapcsolatok Franciaország­gal. — Nem ringatjuk magunkat illúziókban, és tudjuk, hogy még kemény munkára van szükség a valóban jó szovjet —japán kapcsolatok kialakí­tásáért. Erre emlékeztet a ja­pán hatóságok eljárása a Ja­pánban leszállt szovjet repü­lőgéppel nemrég történt inci­dens kapcsán. A tényeket mindenki ismeri. Mi már fél­reérthetetlenül kifejeztük véleményünket Japánnak ez­zel az eljárásával kapcsolat­ban a szovjet kormány nyi­latkozataiban. Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy a Helsinkiben elért megállapodások valóra váltása érdekében végzett munka szerteágazó gyakorlati tevékenységet jelent. Lehet, hogy ez a tevékenység nem mipdig szembetűnő, de kivé­teles jelentőségű párt- és ál­lami feladat.­Legfontosabb feladat a leszerelés megvalósítása Leonyid Brezsnyev hangoz­tatta, hogy a tartós békééit vívott harcban jelenleg nincs fontosabb feladat, mint az imperialista hatalmak által folytatott fegyverkezési haj­sza beszüntetése, a leszerelés megvalósítása. A szónok kiemelte, hogy a Szovjetunió csak annyit költ védelemre, amennyi az or­szág megbízható biztonságá­hoz, a szocializmus vívmá­nyainak a testvéri országok­kal való közös védelméhez szükséges, nehogy a potenciá­lis agresszorok kísértésbe es­senek, s megpróbálják a ma­guk javára erővel eldönteni a két egymással szembenálló társadalmi rendszer közötti történelmi vitát. Leonyid Brezsnyev beszé­dében foglalkozott a kommu­nista világmozgalom néhány kérdésével, majd kijelentette, hogy a központi bizottság po­litikai bizottsága nemzetközi kérdésekben változatlanul a XXV. kongresszus határoza­tainak valóra váltásán tevé­kenykedik. Az ország, pártunk és né­pünk előtt a tizedik ötéves tervben hatalmas, mindent át­fogó, érdekes munka áll. Ez a munka rendkívül felelősség- teljes. Attól, hogyan fogunk dolgozni, miként teljesítjük az előirányzott terveket, függ hazánk ereje, tekintélye és felvirágzása, minden család jóléte, minden szovjet em­ber jóléte és boldogulása — jelentette ki Leonyid Brezs­nyev. A beszámolókról folytatott vitában felszólalt: Vlagyimir Scserbíckij, az Ukrán Kom­munista Párt KB első titkára, Dinmuhamed Kunajev, a Ka- zah Kommunista Párt KB első titkára, Mihail Szolomen- cev, az OSZSZSZK miniszter- tanácsának elnöke, Tyihon Kiszeljov, a Belorusz SZSZK miniszterelnöke, Gejdar Ali- jev, az Azerbajdzsán! Kom­munista Párt KB első .titká­ra, Viktor Grisin, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának első titkára és Szergej Medu- nov, az SZKP Krasznodari Határterületi Bizottságának első titkára. A plénum folytatja munká­ját. (MTI) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents