Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

Nemzeti sajátosságok és internacionalizmus

A nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára történő módosulása azt is magával hozta, hogy megnőtt a szocialista országok kommunista és munkáspárti ainak tekintélye, az elmúlt időszakban lezajlott kongresszusaikra szinte az egész világ odafigyelt.

Á munkásmozgalom és a létező szocializmus általános érdekeinek szellemében való cselekvés a tanácskozások középpontjában álló kérdés volt. A pántok felismerik, hogy a nemzetközi imperializmus elejével szembeni összefogás erősítésére manapság egyre nagyobb szükség van, hiszen a változások a szocializmus és a kapitalizmus erőinek küzdelmében valósulnak meg. A kommunista és munkáspártok tevékenységét, sőt, némelykor létét, a szocialista országok szuverenitását, nemzeti függetlenségét és békés fejlődését a nemzetközi imperializmus továbbra is veszélyezteti. A tökésországok reakciós körei jól tudják, hogy csak aíkkor számíthatnak sikerre fellazító terveikben, ha újabb és újabb ellentéteket támasztanaik a szocialista világrendszeren belül.

A testvérpártok kongresz- ssusí szónokai megállapították, hogy az egyes szocialista nemzetek virágzásával, a szocialista államok szuverenitásának erősödésével párhuzamosan mind szarosabbá válnak egymás közti kapcsolataik, mind több közös elem alakul ki politikájukban és társadalmi életűikben. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy — a KGST egyik legfőbb céljának megfelelően — fokozatosan kiegyenlítődnek a gazdasági fejlettségi szintek.

A szocializmusnak a nemzeti sajátosságok által meghatározott fejlődése Lenin tétele. Szükségszerű következménye ez a jelenség annak, hogy egyre újabb és újabb országokban, más-más feltételeik között győzedelmeskednek a szocializmus eszméi. Ez nem mond ellent a lényeges pontokon megnyilvánuló egyöntetűségnek, s még kevésbé annak a követelménynek, hogy a közös osztályellenség ellen közös harcra, egységre van szükség.

Az internacionalizmus érdekeinek figyelembe vétele az egyes kommunista pártok politikájában konkrétan úgy nyilvánul meg, hogy elhatározásaik során a forradalmi folyamat fejlődésének a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiből indulnak ki. A kommunistáknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megértsék ezeket a közös vonásokat, támaszkodjanak rájuk, s ennek birtokában — az adott ország sajátos feltételeit számba véve — hozzák meg döntéseiket.

A szocialista orzságok pártjai ebben is példát mutatnak: az igazi egyenjogúság és az egymás sikereiben való érdekeltség szellemében cselekszenek, politikájukban nemcsak a nemzeti, hanem az internacionalista érdeket is szem előtt tartják.

A kettő összeegyeztetése természetesen nem . mindig könnyű feladat. »Ha bármilyen probléma vetődnék fel — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev az SZKP kongresszusán —, meggyőződésünk, hogy azt a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani«.

A szocialista államok egymás között új típusú kapcsolatokat építettek ki. Egyrészt tényleges tartalommal töltötték meg az olyan általános érvényű elveket, mint a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság, másrészt új vonásokkal is gazdagították az államközi viszonyokat, meghonosítva ezen a téren is a népek közeledését és' barátságát szolgáló testvéri segítség- nyújtást. Napjainkban ez a szocialista internacionalizmuson alapuló kapcsolatok lényege.

A proletár internacionalizmus a kongresszusok tanúsága szerint változatlanul a mandamus—leninizmus egyik fő elve, amelynek »elavulttá« nyilvánítása azt jelentené, hogy pártjainkat és az egész nemzetközi munkásmozgalmat bevált fegyverétől fosztanánk meg. A fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus

[ sikeres felépítése is elképzel hetetlen volna az egyes népeket és pártokat összekapcsoló internacionalizmus nélkül. Minél több országban győz a szocializmus, annál inkább szükség lesz a korábban erre az útra lépett országok és pártok tapasztalatainak

hasznosítására, az egyeztetett fellépésekre, az egymásnak nyújtott segítségre.

Ismert tény, hogy egyes kommunista pártok számos részletkérdésben külön nézeteket vallanak.- A tapasztalatok arra utalnak, hogy miközben megszilárdul és fejlődik minden egyes párt önállósága és függetlensége, növekszik összefogásuk, közös fellépésük jelentősége. Az egyes részkérdésekben adódó nézetkülönbségeik elvtársi módon való megvitatására van szükség, s arra, hogy az általános törekvés a szocialista országok, a nemzetközi mozgalom összeforróttságának erősítése legyen. A testvérpártok többsége változatlanul arra törekszik, hogy ezt a folyamatot minden eszközzel előmozdítsa a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az együttműködés alapján.

A

z MSZMP Központi Bizottságának 1976. július 21-i állásfoglalása leszögezte: »Pártunk következetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a miarxiz-, mus—leninizmus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságaink, hagyományaink figyelembevételével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, különös jelentőségű forradalmi elméletük tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizottság üdvözli a kommunista pártok elhatározottságát, hogy közös harcuk és te- véikenységük sikere érdekében fejlesztik internacionalista együttműködésüket és szolidaritásukat.«

Berényi Pál

Öt nagyüzem végzett a vetéssel

A gépátcsoportosítások jelentősége fokozódik

A több mint ny»lcva*nyolcezer hektár kukoricaföld 36 százalékáról került le eddig a

termés.

Október utolsó hetébe léptünk. Az őszi munkák elvégzésére vonatkozó kampányterveikben azt a célt határozták meg gazdaságaink, hogy a búza vetését október végéig befejezik. Most, egy héttel a jelzett határidő előtt, bizonyosnak látszik, hogy ezt a célt nem sikerül mindenütt elérni, sőt néhány nagyüzemünkben meglehetősen nagy lemaradás tapasztalható. Az igaz, hogy öt gazdaság — a Kutasi Állami Gazdaság, a kisbárapáti, az iharosberényi, a mikei és a szőlősgyöröki termelőszövetkezet — példamutató igyekezettel a hét végére túljutott a vetésen, ám vannak olyan üzemek, melyek a feladat felénél vagy még ott sem tartanak.

Az őszi munkák szervezését segítő megyei operatív bizottság tegnapi ülésén Böhm József, a megyei tanács elnöke úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy a munkák végzésében bekövetkezett késés általában végigkísérte az egész hónapot. A múlt héten például tizennégy százalékkal haladtak előre a búza vetésével a gazdaságok a kívánt húszhuszonöt százalék helyett, s ez a magyarázata, hogy néhány gazdaságban még november elején is lesz bevetetlen kenyérgabona- terület. Tény, hogy a kukorica érése eltolódott, hogy a magasabb nedvességtartalom miatt a szárítás nem az előre meghatározott ütemben mehet

Az újítások nyomában

Kevés n5 újít — Hosszadalmas az elbírálás

Tavaly meghatározó jellegű események történtek az újítási mozgalomban: rendelet látott napvilágot, s tavasszal országos újítókonferencia volt. Az üzemi demokrácia megnyilvánulásának egyik módja volt, hogy a vállalatok maguk készítették .el öt évre szóló újítási szabályzatukat, amelyet konferencián vitattak meg. Arról, hogy mindennek hatása miként jelentkezik Somogybán, a szakszervezetek megyei bizottságán dr. Müller Lajostól, a közgazdasági osztály vezetőjétől érdeklődtünk.

— A vállalatok ötéves termelési terve ez év elejére állt össze egészen, és a kollektív szerződések is most születtek. Emiatt sok az általánosságokban elvesző újítási szabályit, és az olyan, amelyik nem éppen szakszerű. Ez lesz az az év, amikor már a tervezés hatása is megmutatkozik.

A megyei statisztika — a mezőgazdasági üzemek és ipari szövetkezetek nélkül, — a következő képet mutatja: 1974-ben 1837 újítót tartottunk számon a megyében. Számuk tavaly 2102-re nőtt. Közülük 1271 a munkás és 114 a nő. Tehát a dolgozók két százaléka foglalkozik ezzel a tervékenységgel. Ez jó. Az már kevésbé, hogy az újítóknak mindössze öt százaléka a nő. Es még egy kedvezőtlen adat: 1975-ben 1972 újítást nyújtottak be, ebből 1177-et fogadtak el, és mindössze 995-öt vezettek be. Sok még az ötletszerűség, a látszatújítás.

Az újítások által elért gazdasági eredmény szép summát tesz ki, és növekvő tendenciát mutat. 1974-ben 25 millió volt, tavaly pedig 25 millió 287 ezer forint. Az ezek után kifizetett díjak jócskán meghaladják a kétmilliót. Mégis gyakran érdektelenséggel, hozzá nem értéssel lehet találkozni. Éppen ezért igyekezett a szakszervezet köz- gazdasági osztálya szorosabbra fűzni kapcsolatát az Országos Találmányi Hivatallal. Ennek nyomán hívták meg Tasnádi Emilt, az OTH elnökét, hogy tartson előadást az oly sokat vitatott iparjog- védelemről. Ez különösen a műszakiakat mozgatta meg. Ezenkívül az OTH és a szak- szervezet közösen vizsgálta tíz üzemben, hogy az újítások pénzügyi rendszere milyen mértékben segíti vagy akadályozza a mozgalom kibontakozását?

Dr. Müller Lajos elmondta, hogy korábban, egyes gazdasági vezetők húzódoztak az újítási díjak kifizetésétől. Ügy gondolkodtak, hogy mivel a részesedési alapból kerül kifizetésre, az egyik zsebből a másikba teszik a

I pénzt. Tehát a mai és a holnapi érdekek közül a mai került előtérbe. A legutóbbi vizsgálat azt mutatta, hogy ez a szemlélet megszűnőben van. A vezetők belátják, hogy az újítási díjak —• sajnos, nem kell olyan sokat kifizetni!. — mindössze egy-két százalékát teszik ki a részesedési alapnak. Viszont ennek az ösz- szegnek a sokszorosa térülhet meg.

— Egyre többen keresnek meg bennünket gondjaikkal is, bár egyelőre inkább csak akkor jönnek, ha a vállalaton belül igazságtalanság érte az újítót. A legtöbb nézeteltérés akörül van, hogy az újítással elért megtakarítás hány százalékát kapja meg az újító. Ilyenkor gyakran bíróság elé kerül az ügy, ahol mi képviseljük a dolgozót. Legutóbb éppen a Kaposvári Cukorgyár újítóinak ítélt meg a bíróság több ezer forintos díjat. A másik leggyakoribb panasz, hogy elhúzódik az elbírálás. Sokszor a törvényes hatvan napot is túllépik a vállalatok.

— Az Alkotó ifjúság pályázat eredményes: tavaly 741 pályázat érkezett be. A szocialista brigádmozgalom e tekintetben is nagyon hasznos, bár még mindig csak egy-egy brigádtag elszigetelt újítási munkájáról beszélhetünk. Jó lenne, ha mások is

követnék a Pamutfonó-ipari

Vállalat Kaposvári Gyárában, a Nagyatádi Konzervgyárban divatos kollektív újítások módszerét. Különösen sokat várunk a komplex brigádoktól, ahol a munkások és a műszaki alkalmazottak közösen gondolkodnak, mint például az elektroncsőgyárban, a VBKM-ben, a Volánnál, a Mezőgép Vállalatnál vagy a Kőolajipari Vállalatnál. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál ehben az évben 102. újítást nyújtottak be. Ezek előkalkulált értéke 1 770 000 forint. Olyanok szerepelnek közötte, mint Kocsis József villanyvezeték-szerelési újítása. Már alkalmazták is a Béke—Füredi tömbbelső építésénél, és a szerelési idő a gépesítés következtében a felére csökkent. Egy év alatt Í!00—350 ezer forint megtakarítás érhető el vele. A villamossági gyárban 275 ezer forint előkalkulált haszonnal 32 újítást adtak be. Kitűnik két meós: Csapó Tamás és Cseh Gábor; ők magas műszaki színvonalú vizsgálókészüléket szerkesztettek. A Mechanikai Művek marcali gyárában 33 újítás született, de csak hetet vezettek be, mert a budapesti törzsgyárban elhúzódik az elbírálás.

— Az a cél, hogy a vállalatok közérthető újítási feladatterveket készítsenek, s ezek jussanak el a munkásokhoz is. Meg kell gyorsítani az újítások elbírálását. Jövőre az MTESZ-szel közösen tanfolyamot szervezünk mindazok részére, akik az újításokkal foglalkoznak.

G. J.

— és lehetne sorolni azokat a kisebb-nagyobb objektív okokat, melyek zökkenőket okoztak a folyamatos munkavégzésben. Ám egy sor munka- szervezési, üzemszervezési hiba is közrejátszik abban, hogy nem sikerül a búza magját a legkedvezőbb időben elvetni.

A megyében a barcsi járás nagyüzemeinél legjobb a helyzet: erre a hétre nem egészen ezerötszáz hektárnyi vetés maradt. Egy-két kivételtől eltekintve a nagyatádi járás szövetkezetei is ütemesen végzők feladataikat, viszont lemaradás van a kaposvári és a siófoki járásban és a marcali járás néhány nagyüzemében.

»Hathatósabb és konkrétabb segítséget kell adni a lemara- dóknak« — így határozott tegnap az operatív bizottság. Ennek érdekében a megyei tanács a szövetséggel és a járási szervekkel közösen megkülönböztetett figyelmet fordít a lemaradt nagyüzemekre, s ha kell, a helyszínen közvetlen segítséget is ad a

munkák meggyorsításához. Az üzemek közötti kölcsönös segítségadásnak néhány példájával találkozhattunk eddig is. Most, hogy néhány nagyüzem már végzett a vetéssel és várható, hogy a hét első napjaiban további gazdaságok is túljutnak a nagy feladaton, hatványozott jelentősége van a szervezett gépátcsoportosításnak. A jelenlegi helyzetben nem engedhető meg, hogy bármilyen munkaeszköz álljon, amely hasznosítható az őszi feladatok végzésében. Ahogy megfogalmazta a testület: ezen a héten még nagyon sokat lehet tenni a lemaradás behozásáért. A megyei, a járási szervek ezert igyekeznek az eda-'ginél közvetlenebb és hatékonyabb támogatást adni annak a tíz- tizenöt nagyüzemnek, amely az átlagosnál nagyobb gondokkal küzd. Sem a gazdaságnak, sem a megyének nem mindegy, hogy a jövő évi kenyér magja mikor kerül a földbe. v. M.

Mernyeszentmiklósi

vallomás

»Ugye azt nézi, milyen szép léniásan épülnek ide ezek a ^'önyöríi házak? Higy- gye még: akije ma Mernye- szentmiklóst lakják, hajdan nem ilyen épületekben laktak. Hosszú cselédházakban, itt nem messze, a piarista birtok majorjában. Ahol ma a tsz sertéskomibinátja van. Hát ott álltak azok a hosszú házak.

Volt úgy, hogy egy helyiséget három generáció lakott, aztán nem is egy, de két menyecske is volt a családban. Máskor meg idegenek osztoztak az egy fedélen. Nem ha- zudok: megesett, hogy az

egyik sarokban a haldoklónak adták fel az utolsó kenetet, a másikban eljegyzést ültek, a harmadikban meg szerették egymást. Ilyen idők voltak azok. A cselédember gyereke legföljebb, ha egyszer fürdótí egy héten. Hát nem is igen lehetett helyet találni a fürdésnek! Kóterokba volt rakva a takarmány, ott rejtőztek el a lányok, hogy a tekenőben lemosdjanak. Héfcközben meg a kamorában, vagy kivitték a melencét a pitvarba. Hát így volt.

Hat ilyen hosszú cselédház volt a majorban. Már a tizenkét éves gyereknek is dolgozni kellett, őrzötte a jószágot. Sok öröm nem volt. Vasárnaponként összegyűlt a fiatalság a citerazenére. Hát az, legföljebb az volt az öröm. Rongy- ladáztak, lefutás játékot játszottak: az egyik rész széjjel- szanába állt és azon igyekezett, hogy elkapja a megütött labdát. Ha a tél beszorította az ember gyerekét a házakba, maradt a ' társasjáték. De nem mint a mai. Zálogosdit játszottunk. A kiváltáskor csók is eshetett.

Engem Topon áron jegyézték az anyakönyvbe, ott születtem egy pusztán. Az apám igyekvő ember volt, majorgazda

I lett Gázlópusztán. De úgy ám, ‘ hogy intéző sem volt a nyakán! Ű mindenkivel jól bánt, így szerették a többiek. Hatvanéves vagyok, az uram hat- vankilenc. Ö meg bognár. Különben fonói születésű. De már Veszprémben is dolgozott. Megüresedett egy hely, akkor hívták haza az uradalomba. Mikor elvett engem, az apám nekem meg tudta adni, ami kellett. Hát amit a lánynak szokás volt: asztalt,

két széket, ágyat, ennyi meg ennyi ruhát. Akkor lettem Nagy Terézből Kelemen Ist- vánné. Az iparosok konvenciója abban az időben olyan volt, hogy két növendéküszőt és egy fejőstehenet tarthattak. Ha az üsző megvemhedzett, akkör túl kellett adni rajta. Abban a házban laktunk, ahol csak három család élt, ez volt az iparosi cselédkedés előnye.

Olyat, hogy gazda vett el cselédlányt, nem hallottam, olyan nem létezett! Pedig sokszor a cseléd nem volt olyan zsugori, mint a paraszt- gazda. Az nem sajnálta az asztaláról a viaszosvásznat. Na, de nem erről beszéltünk. Azok az egykori csefódházak már nincsenek meg. A fiatalok már nem is tudják, milyenek voltak. Ezt a mernyeszentmik- lósi családi portát 48-ban kezdtük építeni. S aztán — mikor, hogy engedte a pénzünk — ilyen szép nagyra bővítettük. Kellett. Ugye,- három lányunk született, kettő éL Férjhez mentek, az egyik családja itt is lakik. A másik lá- nyomék meg szintén ebben a faluban. Négy unoka van, em- bernagyjai már ők is. Az uram éppen dolgozik most. A tsz gulyását segíti ki. Helyettesít.

Hanem azt mondom én magának : a hajdani cselédek ma úgy élnek, amilyet én csak a gróféknál láttam...«

Följegyezte: Leskó László