Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
Befejeződött a parlament őszi ülésszaka {Folytatás az 1. oldalról) megtartásának állam jogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az országgyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtartamra válaszszák meg. vagy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: A tanácsok ez ,óv első felében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztások során jelentős számban kerültek új tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek az őket választók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai-társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget tehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Tisztelt országgyűlés 1 Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén, tehát 1977- ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem erre majd 1980-ban, az országgyűlési képviselőválasztásokkal egy időben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága is, és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevükben is kérjem a törvényjavaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk. hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot teremt politikai és gazdasági feladataink sikeres megoldásában. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagók választásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután napirend .szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója a tárca által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. A földgázfelhasználás, az olelinprogram és az alumíniumipar fejlesztése Dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója A nehézipari miniszter bevezetőben rámutatott: a Nehézipari Minisztérium tevékenysége összhangban van iparpolitikánkkal, s munkájának egyik fő célja a hazai nyersanyagkincs mind teljesebb mértékű kihasználása. A három központi fejlesztési program — mondotta —, amelyről a tisztelt országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. ötéves tervvel lezárult első szakasza bizonyítja meghatározó szerepüket a népgazdasági tervek 'teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézipar túlteljesítette IV. ötéves tervét. A programok megalapozzák a népgazdaság tervszerű, arányos, gyors fejlődését eredményezik már ma, és várhatóan a jövőben is. Szocialista integráció — Teljesítésük tovább mélyíti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nemzetközi együttműködés pedig céljaink megvalósításának alapvető feltétele — hangsúlyozta dr. Simon Pál. — Együttmüködéfe a KGST-orszá gokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlett szakosítás és termelési koperáció szükséges a korszerű termelő berendezések előállításához, a szelektív iparfejlesztéshez. E programok mgvalósítása tette lehetővé néhány hasznos, hosz- szú lejáratú egyezmény — mint például a szovjet—magyar olefinegyezmény, a szovjet—magyar alumíniumegyezmény, a lengyel—magyar ve- gviszálegyezmény, az orenbur- gi földgázvezeték építésére kötött sokoldalú egyezmény — megkötését a baráti országokkal. A KGST-országok komplex programjához szorosan kapcsolódó nemzetközi egyezmények iparunkat bekapcsolják a szocialista nemzetközi munkamegosztásba. A magyar— szovjet olefinegyezmény alapján megépült etilénvezeték — amely mint ismeretes, Lenin- várost a szovjet-ukrajnai Katussal köti össze — a komplex program úttörő létesítménye. A központi fejlesztési programok teljenítése során több nehézséggel, problémával kellett megbirkóznunk. Gyakran nehéz volt a műszaki célok és a gazdasági lehetőségek egyeztetése, a népgazdasági hatékonyság és a vállalati érdek összhangjának biztosítása. Meg kellett előznie ezt néhány intézkedésnek, amely csak később hoz eredményt. A IV. ötéves terv folyamán sikerült az érdekeket egyeztetni: a programokban részt vevő trösztök és vállalatok gazdasági tevékenységét beillesztettük az általános szabályozó rendszerbe. Ma már megállapítható, hogy a központi fejlesztési programok elérik, egyes esetekben meghaladják az átlagos ipari vállalati jö- vedelmezőseget. A programok népgazdasági jelentőségét érzékeltetve a miniszter megemlítette, hogy például a petrolkémiai program elmaradása esetén 1980- ban a népgazdaság műanyag- szükségletének döntő részét tőkés importból kellene kielégíteni, s ez több százmillió dollárral terhelné külkereskedelmi mérlegünket. A központi fejlesztési programok számottevően hozzájárultak dolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez: á földgáz fokozott használatával, a vegyi anyagok és alumíniumtermékek széles körű elterjedésével is kényelmesebbé vált mindennapi életünk. Földgázfelhasználás Dr, Simon Pál így folytatta: A földgázfelhasználás központi fejlesztési programját hazai széuhidrogénkincsünk alapozta meg. Évtizedes földtani kutatómunkával felderítettük olaj- és gázmezőinket, s megkezdtük kiaknázásukat. Nagymértékben növekedett a propán-bután gáz termelése az olajfinomítókban is. Az elmúlt évben földgázból csaknem 6 milliárd köbméter, a propánbután gázból több mint 240 ezer tonna volt a fogyasztás. A hazai kutatások eredménye azonban jelzi, hogy földgáz készletünk csak az elfogyasztott mennyiség pótlására elegendő. Ezért épült meg a Testvériség gázvezeték, amely a Szovjetunióból szállít földgázt Magyarországra, s épül — KGST-összefogással — az orenburgi földgázvezeték. Így lehetővé válik, hogy 1980-ra 10 milliárd köbméter földgáz- fogyasztást tervezzünk. Nagyrészt hazai forrásból irányozzuk elő 1980-ra több mint 300 ezer tonna propán-bután gáz felhasználását. A gáz valamennyi tüzelőanyag közül a legkevésbé szennyezd a környezetet. Cső- vezetékes szállítása lehetővé teszi szolgáltatóhálózatok létesítését, a propán-butángáz felhasználása pedig a hálózaton kívüli helyeken a korszerű tüzelést. A központi fejlesztési program kidolgozásakor ezért nagy gondot fordítottunk annak meghatározására, hogy milyen fogyasztókat lássunk el elsősorban ezzel az értékes energiahordozóval. A számítások azt mutatták, hogy a földgázt és a pro- pán-butángázt leggazdaságosabban a háztartásokban lehet hasznosítani. .Jelenleg 155 városban, községben és településen több mint 700 ezer lakásban van vezetékes gáz, s 1,6 millió a propán-butángáz-fogy asztok száma. — A földgázfelhasználás gazdasági hatékonysága különösen jó a vegyiparban — mondotta a továbbiakban —, ahol a gáz nemcsak tüzelőanyag', hanem nyersanyag is, az ammóniát és a nitrogénműtrágyát teljes egészében a földgázból állítjuk elő. A földgázprogram beruházásaira az V. ötéves tervben több mint 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez újabb 20—25 település vezetékes gázellátását, 140 ezer új fogyasztó bekapcsolását és további 80 ezer lakás gázfűtését teszi lehetővé. A népgazdaság teherbíró képessége még nem teszi lehetővé ebben az ötéves tervidőszakban minden igény kielégítését. Éppen ezért az előirányzott beruházásokkal takarékoskodnunk kell. Meg kell keresnünk a legjobb megoldást, amellyel a lakossági igényeket a lehető legnagyobb mértékben és a lehető legkisebb költséggel kielégíthetjük. Szelektív iparpolitika Dr. Simon Pál ezután a petrolkémiai központi fejlesztési programról szólt. Mint mondotta: a cél a kamizálás fokozása. Közismert, hogy a vegyi folyamatok és a vegyipari termékek elterjedése növeli a hatékonyságot a termelésben és a felhasználásban egyaránt. Ez magyarázza, hogy a vegyipar hazánkban már hosszú ideje a legdinamikusabban fejlődő iparág. A miniszter a továbbiakban azt fejtegette, hogy népgazdaságunkban a műanyagokat és a vegvi szálakat minden ágazat alkalmazza. Az élelmiszergazdaságban a fóliasátrak és az öntözőcsövek a csomagoló anyagok, a gépiparban a szigetelőanyagok és szakipari szerkezeti anyagok, az építő- és szerelőiparban csövek és burkolóanyagok, a könnyűiparban a cipő- és textilipari anyagok felhasználásának széles skálájával találkozunk. A hazai fejlesztésnek nem volt és nem is lehetett célja az, hogy mindezeket az anyagokat teljes választékában gyártsuk. Ezért a petrolkémia területén következetesen szelektív iparpolitikát alakítottunk ki, és valósítottunk meg. A már említett nemzetközi megállapodások lehetővé tették, hogy méreteiben gazdaságos, korszerű alapanyaggyártást létesítsünk Len in városban — a kőolajfinomítás egyik terméke, a vegyipari benzin felhasználásával. Az olefinművet a IV. ötéves tervben megépítettük és sikerrel üzembe helyeztük. Az olefinműben a benzinpirolízis- nél 5—6 féle olefin egymás mellett keletkezik. Ezekből mintegy 35—40 féle közbenső terméket lehet előállitani. melyek azután mintegy 250—300 féle vegyi termék, műanyag, vegyiszál gyártását teszik lehetővé. A szelektív iparpolitika elvének megfelelően az olefineknek ezt az elágazó -családfáját- alaposan megnyirbáltuk, hazailag mindösz- sze két alapanyagot, az etilént és a propilént dolgozzuk fel. Ezekből az alapanyagokból csupán kétféle közbenső terméket és három késztermé1 két gyártunk az V. ötéves , terv végéig. Ezekből az anya- ! gokból viszont olyan nagy ! mennyiséget állítunk elő, J hogy hosszú lejáratú egyezményekben foglalt kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. A program keretében épül meg az V. ötéves tervben a Borsodi Vegyi Kombinát nagy kapacitású pvc-gyára. Így az ötéves terv utolsó éveiben már 190 ezer tonna pvc-t fogunk termelni, ami a hazai igényeik, az exportkötelezettségek kielégítésén, illetve teljesítésén felül körülbelül 25 millió dollár értékű tőkésexportot is lehetővé tesz. Ugyancsak a szocialista gazdasága integráció alaoján fejlesztettük és fejlesztjük ve- gviszá'termelésünket. A Magyar Viscosagyárban afc előző ötéves tervidőszakban kezdtük meg a crumeronszál gyártását. most pedig az üzem kapacitását bővítjük tovább. A fejlesztés ebből a szálféleségből biztosítja a hazai szükséglet teljes kielégítését, és megteremti az árualapot a nemzetközi együttműködésre. Az V. ötéves tervben 20 milliárd forintot fordítunk a programra. Fontos feladatunk a már megkezdett pvc—, polipropilén- és vegyiszálüzemek beruházásának határidőre történő befejezése, továbbá a műanyagfeldolgozóipar fejlesztése. Erre a célra 7 milliárd forintot irányoztunk elő. Ugyancsak fontos feladatunk. hoev az V. ötéves tervben az 1980 utáni időszak fejlesztését előkészítsük. A petrolkémia szerteágazó családfájából azt a néhányat kell kiválasztanunk, amely legjobban megfelel a hazai adoítsá- goíknak és lehetőségeknek, a nemzetközi együttműködés igényeinek. Ügy ítéljük meg, hogy a fejlesztésnek az eddiginél jobban kell szolgálnia gyógyszeriparunk és növényvédői zer-iparunk alapanyagigényének kielégítését is. Bauxitvagyon, timföldgyártás Dr. Simon Pál ezután az alumíniumipar központi fejlesztési programjáról adott áttekintést. Ez a program magába foglalía a bauxitbányászat, a timföldgyártás. az alumíniumkohászat és az alumíniumfeldolgozás összehangolt, komplex fejlesztését. A programot kedvező hazai adottságaink, a hatékony nemzetközi együttműködés, valamint a bővülő hazai felhasználás alapozta meg. Bau- xitvagvonun k — amely európai viszonylatban is számottevő —, valamint a timföldipar eredményes feilesztő tevékenysége biztosítják céljaink elérését. Ismeretes, hogy a hazai adottságok az alumíniumgyártás egvik középső fázisára. az alumíniumkohászatra nem voltak kedvezőek. Nem rendezettünk olcsó villamosenergiával. A szovjet— magyar alumíniumegyezmény megoldotta ezt a problémát: I lehetővé tette, hogy timföl- j dünkért kohóalumíniumot kapjunk, tgy kapcsolódik a gyakorlatban a szelektíx ipar- politika és a hatékony nemzetközi együttműködés. Alumíniumiparunk fejlesztését a hazai felhasználás növekedése is indokolja. A jelenlegi 13 kg fő alumíniumíelhasználás | eléri néthánv fejlett ország, például Franciaország és Olaszország felhasználásának színvonalat. A program a bauxitbányászat-timföldgyártás és az alumíniumfeldolgozás olyan mértékű fejlesztését irányozza elő, amely a hazai igények kielégítésén felül lehetővé teszi nemzetközi kötelezettségeink teljesítését és a gazdaságos áruexportot. A IV. ötéves tervben foglalt célokat teljesítettük. Eleget tettünk szállítási kötelezettségeinknek, ahogy azokat partnereink is maradéktalanul teljesítették. Megépült az új ajkai timíöldigyár, üzembe helyeztük, sőt kis mértékben bővítettük is Székesfehérvárott a könnyűfémmű szélesszalag- hengerművét. Növekedett a présműkapacitás, ennek eredményeképpen a csövek és a különböző profilok, gyártmányok mennyisége is. A kormány jóváhagyta a központi fejlesztési program V. ötéves tervidőszakára Szóló feladatait. Új bauxitbányák nyílnak meg a Dunántúlon, évi 80 ezer tonnás új timföldgyártó kapacitás épül Ajkán. tovább bővül a féltermékgyártás is. elsősorban Székesfehérvárott. A beruházások értéke meghaladja a 9 milliárd forintot. Az alumíniumfeldolgozás már az elmúlt időszakokban is gyorsan fejlődött és a növekedés üteme töretlen az V. ötéves tervben is. A feldolgozás bővítése lehetővé teszi bauxitvagyonunk intenzív fel- használását. Hatékony munka-az emberért Tisztelt országgyűlés1 A programok végrehajtásának első szakaszát befejeztük. Mindannyiunk előtt ismertek a IV. ötéves terv eredményei. A következő szakasz végrehajtására kormányzati döntések vannak az V. ötéves terv feladatai ismertek., A maradéktalan, hatékony végrehajtás mindannyiunk közös érdeke. De az is fontos feladata az V. ötéves tervnek, hogy megalapozza a VI. és VII. ötéves tervek fejlesztési céljait. Ehhez pedig szerteágazó műszaki-gazdasági tevékenység, elmélyült közgazdasági elemző munka, széles körű nemzetközi együttműködés szükséges. A célok meghatározását illetően az Országos Tervhivatal által kidolgozott, hosszú távú fejlesztési koncepció, a nemzetközi együttműködést illetően pedig a KGST komplex programja az irányadó. A miniszter a továbbiakban a dolgozók munkakörülményeiről, az egészségvédelemről és a környezetvédelemről szólt. Kiemelte: a dolgozóknak mindenütt olyan munkakörülményeket és olyan védóföLsze- reléseket kell biztosítani, amelyek megvédik őket a munkaköri ártalmaktól. A vegyiparban ez nem mindig könnyű. — Ezért állandó feladatunk — mondotta — a munkakörülmények korszerűsítése. az egeszsegügyi ellátás javítása. A környezetvédelmet a technológia szerves részeként kell kezelni. Sajnos, üzemeink egy része nem felel meg a mai környezetvédelmi követelményeknek, de ebbe nem szabad beletörődni. Nyilvánvaló, hogy termelési és a környezetvédelmi feladatokat egyidejűleg kell megoldani. A IV. ötéves tervidőszakban a nehéziparban 3,5 milliárd forintot költöttünk olyan beruházásokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgálják. A központi fejlesztési programok új létesítményeit úgy valósítjuk meg, hogy a levegő és a vizek szennyeződése ne növekedjék. Dr. Simon Pál köszönetét mondott mindazoknak, akik a program megvalósításán dolgoztak és dolgoznak. A tervezők, a kivitelezők, az építős es szerelők, üzembe helyezők, munkások és mérnökök áldozatkész, jó munkája elismerést érdemel Az új üzemekben tízezernyi munkás dolgozik, termel. Az ő munkájuk sem egyszerű: el kell sajátítaniuk az új, a legfejlettebb technikát is. — A sok munkáskéz, az eszközök tömege az emberért mozdult meg, az emberért működik — hangsúlyozta a nehézipari miniszter. — Azért a célért, amelyet úgy fogalmazunk meg, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítése. De ezt a célt a mindennapok gyakorlatában nekünk az emberek szebb, kényelmesebb, jobb életéért kell valóra váltanunk. Mégpedig úgy, hogy mindazokkal a termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyekről szó volt, az állampolgárok szükségleteiket magas színvonalon kielégíthessék — mutatott rá beszéde végén, s kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. n beszámoló vitája, válasz a hozzászólásokra A miniszteri beszámolóról kezdett vitában elsőként dr. Vida Miklós budapesti képviselő, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója szólalt föl. Utána Ruisz József Vas megyei képviselő, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei képviselő és Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő kapott szót. Mindannyian hangsúlyozták a központi programok teljesítésének fontosságát, s kiemelték: fokozottan kell támaszkodni a hazai energiátermelési lehetőségekre. A vita további részében Papp János Veszprém, Ollári István Borsod, Tóth József Fejér megyei képviselő hozzászólása következett. Fritz László Zala megyei képviselő, a Dunántúli Kőolajfeldolgozó Vállalat lovászi üzemének motorszerelője a földtani kutatások fontosságáról szólt, Orbán József Szolnok megyei képviselő az alföldi szénhidrogén kincs szerepéről. Szigetiig Dezső kohómérnök. Győr-Sopron megyei képviselő a gázszolgáltatás legsúlyosabb gondjának megoldását, a hálózatrekonstrukciót sürgette. Kitért az üdülőtelepek környezetvédelmének fontosságára is. Ezzel a nehézipari miniszter beszámolója fölötti vita befejeződött. A felszólalásokra dr. Simon Pál válaszolt. Elöljáróban megállapította, hogy a vita — egy sor helyi gond, tapasztalat és probléma bemutatásával — jól kiegészítette a beszámolót. A vitában hangot kaptak a gázzal egyáltalán, vagy csak kevéssé ellátott területek problémái és az az igény, hogy — erőinkhez mérten — mielőtt bővíteni kell a hálózatot. Ezzel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: a gázvezeték-építés idejének és helyének kiválasztása sok fontos összetevőtől függ, s minden esetben nagyon alapos műszaki és gazdasági elemzést igényel. — A gázprogrammal kapcsolatban elhangzott javaslatokat, megjegyzéseket azonban különös súllyal fogjuk hasznosítani a VI. ötéves terv kidolgozása során — mondta. (Folytatás a J. oldalon)
