Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

Főeierep a divatban Alkalmi blúzok A blúz ma a divatban fő­szerephez jut és aki a szok­nya, nadrág viseletre rendez­kedett be, annak a blúzok változatos cseréje mindig új öltözéket kínál. Rajzainkon négy különböző típusú blúzt mutatunk be. Az 1. sz. modell: apró min­tás selyemből vagy madeira- anyagból is készülhet, a de- rókrész 'és az ujja felső része néhány vékony szegövek _ A nagyobb méretű gallér szélét csípkefodor díszíti; rejtett gombolással készült. A 2. sz. modell: mongol stílusú, aszimetrikus záródá- sú blúz. Állónyakkal készült — jacquard selyemből vagy mintás selyemből. A hozzá való nadrág, amely szövött vagy kondbársony lehet, elöl fűzéssel díszített. A 3. sz. modell: nagy min­tás selyeraanyagból készült tunika, mindkét oldalán hosz- szú hasítékkal, az elején a betétrész és a kézelő elütő színű anyagból van. Kissé trapézvonalú szoknyával vagy nadrággal hordható. A 4. sz. modell: a nagyon vékony jerseykelméből ké­szült, pulóver hatású blúz. Erősén dekoltált. A derekán — csak vékony derekúaknak va­ló! — 2 méter hosszúra sza­bott szövet, műbőr vagy bőr­övvel hordható, amelyet elő- re-hátra tekerve viselnek, csattal zárnak. Nádor Vera Az írószerek történetéből álmatlanság és fáradtság Hiába fekszik az ágyban, nem tud elalüdni. Ébren hall­gatja az óra ütéseit: éjfél van már, majd egy óra, az­után kettő. Órákon át forgo­lódik, s már tudja, hogy nem­sokára megvirrad, s irigyke­dik a szobában alvók egyen­letes légzését hallgatva. Ók holnap kipihenten ébrednek, frissen, jó kedvvel indulnak munkába, ő pedig ismét fá­radtan, nehéz fejjel vánszo­rogva. És valószínű, hogy így lesz holnap is, holnapután is — heteken és hónapokon át. Minden reggel, mikor mun­kába megyek, találkozom ve­le. Vidám, életkedvvel teli ember volt; néhány hónapja azonban fáradtan, nehéz lép­tekkel jár az utcán. Sápadt arccal, karikás szemmel. Egy­szer megkérdeztem tőle: — Mi van veled? — Hónapok óta nem tudok rendesen aludni — felelte —; fáradt vagyok, és nappal csak feketekávéval tudom magam ébren tartani. De most már az sem hat... Az álmatlan ember meg van győződve arról, hogy nincs nagyobb szenvedés az álmatlanságnál. Az álom ugyanis minden szervünknek, de főleg idegrendszerünknek biztosítja a pihenést. Pavlov szerint az álom elnyomja az agysejtek aktivitását, s ezzel védelmüket biztosítja. Az életkor növekedésének arányában csökken az alvási idő. Míg a csecsemő több mint 20 órát alszik naponta, az iskolás korú már csak 10— 12-t, s a felnőttnek 6—8 óra is elég. Ismeretes, hogy Edi­sonnak 4 óra alvás is elég volt, — anélkül, hogy elvesz­tette volna a munkabírását. Az álmatlanság, illetve az alvászavarok kedvezőtlenül befolyásolják az egész szerve­zet működését. Kísérletek bi­zonyítják: a mesterségesen előidézett ébrenlét súlyos pszichés és egyensúlyzavaro­kat okoz az életritmusban, s végül kimerültséghez vezet­het. Téves az a felfogás, hogy az álmatlanság önmagában betegség. Viszont: nagyon sok megbetegedésnek a tünete lehet. Az az álmatlanság, amit lelki megrázkódtatás, gond, vagy túl nagy fáradság okoz, a szervezet természetes rea­gálását jelzi. Ezt. nem nevez­hetjük kóros állapotnak, s legtöbbször az okok megszű­nésével el is múlik. Ha azon­ban hosszú ideig tart az ál­matlanság, krónikussá válik, fáradtsághoz és idegrendszeri kimerültséghez vezet. Ilyen­kor már betegségnek számít. Nem tekinthetjük álmatlan­ságnak azt az állapotot, ami­kor az éjjeli alvás nappali alvással helyettesíthető, illet­ve pótolható. Az emberi szer­vezet alkalmazkodó képessége rendkívül nagy, s az alvás időpontja sincs szigorúan megkötve. Azoknál az embe­reiméi, akik éjjel dolgoznak, kialakul az úgynevezett felté­teles reflex a nappali alvás­ra. És ez az alvás csaknem olyan értékes, mint az éjjeli. Ha az alvás-zavarokat va­lamilyen betegség — kelle­metlen fekvés, vagy más fi­zikai tényező — okozza, ak­kor is elsősorban a kiváltó okot kell megszüntetni. Ha ehhez hosszú idő szükséges, forduljunk orvoshoz! Pszi­chés, illetve idegrendszeri alvászavar esetében mindig orvosi beavatkozás szükséges. Mit kell tenni tehát, hogy az álmatlansággal küszködő ember egészséges, nyugodt alvását biztosítsa? Téves do­log altatószerekkel kísérletez­ni. Az álmatlanságban szen­vedőknek — akármilyen fur­csának is látszik — minde­nekelőtt az elalvást kell »megszerveznie«. Fante«, hogy mindennap ugyanabban az időben feküdjön le. A háló­öltözet legyen könnyű, ké­nyelmes. Kerülni kell az al­vás előtti izgalmakat is: ne fogyasszon tehát erős teát, kávét, alkoholt és nehéz éte­leket. A dohányzás és a do­hányfüst nagymértékben be­folyásolja az elalvást! A pszichológusok azt hang­súlyozzák: igyekezzünk az al­vási idő előtt megszabadulni gondjainktól. Egyes esetek­ben a számolás eredményre vezethet. Monoton hangok, mint a tenger mormolása, vagy a csendes eső, a vízcso­bogás, mesterségesen előidé­zett — esőt utánzó — han­gok is segíthetnek. Jobb ered­ményt érhetünk el azonban fizikai úton: például lefekvés előtti hosszú sétával, friss le­vegőn, vagy könnyű tornával (tv-toma!). Hideg-meleg tus, meleg lábvíz, a test lemosása, dörzsölése vizes ruhával stb. Gyógyszeres gyógyítás és al­tatók használata kizárólag orvosi utasításra történjen. Ellenkező esetben többet ár­tunk, mint segítenénk. Dr. Hiev Ilia OTTHON CSALAD Az ehető gomba is okozhat mérgezést A gomba nagyon kényes élelmiszer. Rossz tárolás, fel­dolgozás következtében az ehető fajtákban is különböző mérgező anyagok keletkezhet­nek. A leggyakrabban aminók képződnek az öreg, a hosszan tartó esők miatt elázott, a szállítás folyamán bepáráso­dott, a megfagyasztott és fel­olvadt vagy a bomlófélben levő gombában. Gyakran a gombaszedők maguk idézik elő a veszedelmet: sokszor műanyag zacskókba, táskákba gyűjtik a gombát, ezek bepá­rásodnak, a gomba húsában mérgező anyagok keletkeznek, és így gyomorrontást idéznek elő. A mérgezés foka a szerve­zet általános állapotától függ. A gombából készült ételeket úgy kell tárolnunk, mint a húsos ételeket. Gyakran kér­dezik, hogy a gomibaétel me- legíthető-e. Igen. De csakis akkor, ha két melegítés köz­ben a hűtőszekrényben volt. Mérgezés keletkezhet ak­kor is, ha a gombát — még a szedés előtt — baktériumok fertőzték. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha apró rágcsálók megrágják, vagy pedig a konyhai előkészítés folyamán nem tartjuk be a higiéniai szabályokat. Előfor­dulhat — bár nagyon ritkán —, hogy az erdők légi perme­tezése során vegyszer kerül a gombára, és az ilyenkor eny­hébb mérgezést, gyomorron^ tást okoz. Az ehető gomba a leggyak­rabban akkor okoz mérge­zést, ha helytelenül dolgoz­zuk föl, szárítjuk ufigy tartó­sítjuk. Nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy gombá­ból nem készíthetünk önálló főételt, inkább fűszerként használjuk. Nagyobb mennyi­ségű gomba fogyasztása kel­lemetlenségeket okozhat az egészséges embereknél is, mi­vel önmagában nehezen emészthető. Ezért először 3—4 percig főzzük, a vizet leszűr­jük, s csak azután használjuk föl ételek készítéséhez. Kivé­telt jelenthetnek a tipikus levesgombák (csirkegomba, galamibgomba). Az előzőleg megfőzött gomba finomabb és könnyebben is emészthető, különösen este. A legnehezeb­ben emészthető a népszerű rókagomba, ezért ne adjuk kisgyerekeknek, idősebbek­nek, gyomor-, vese- vagy bél- betegségben szenvedőknek. Fontos szabály, hogy a kony­hai elkészítés után a gombá­nak meg kell őriznie biológiai értékét és ízét is. i Az említett eseteken kívül ismerünk úgynevezett közve­tett mérgezéseket. Egyes gombák — bizonyos hatásra — kisebb-nagyobb rosszullé- tet idéznek elő, de nem mér­gezést. Ilyen érdekes gomba a tintagomba, amely nem bír­ja az alkoholt. Még a sört sem. A ceruza A nyári szünidő végeztével ismét benépesülnek az isko­lák, s hazánkban 1 066 100 ál­talános, 2ffc 900 közép- és 80 000 főiskolás kezdd el, illet­ve folytatja tanulmányait. Nem kis gond a hozzávetőleg 1,35 millió diák elegendő tan­szerrel való ellátása. Mintegy 47 millió füzetre van szüksé­gük, s ezeket, valamint a iánkonyveket közel 500 tonna kék papírba burkolják, s e célra még mintegy 8 millió műanyag borítót is fölhasz­nálnak. Ezekután elképzelhető, hogy a ceruzák, golyóstollak, töltő­tollak, radírok száma is több millió. A rajzoláshoz 1200 tonna rajzlapból választhat­nak a diákok, s még a kéz­ügyességet fejlesztő gyurmá­ból is legalább 700 ezer do­bozzal kell forgalomba hozni ahhoz, hogy mindenkinek jusson. Amennyire megdöb­bentőek a felsorolt adatok, legalább annyira érdekes az írószerek, iskolaszerek fejlő­déstörténete is. A grafitceruza elterjedését 1554-től számítjuk, az angliai Borrowdale-ben ekkor fedez­Megpróbált egy kevés agya­got is hozzákeverni a porrá tört grafithoz, amit azután kiszárított. Mivel az így nyert ceruzából már nem kenődött el úgy, mint az eredeti angol grafit, ez terjedt el. Ugyan­akkor e módon a különböző keménységű ceruzabelek gyártási módját is meglelte Jacques Conte. Kiderült, az sem mindegy: milyen fából van a grafitbél borítása. Sok­féle fafajtával kísérleteznek, míg rátaláltak a legmegfele­lőbbre, a cédrusra, amely igen jól faragható és egyen­letesen hasad. (Folytatjuk.) Testedzés és sport (III.) Személyi tisztaság Elengedhetetlen követelmény a napi tisztálkodás; az, hogy a fiatal naponta egyszer bő­séges meleg vízzel, szappannal lehetőleg tetőtől talpig alapo­san megmosakodjék. Akinek módja van rá, okvetlenül na­ponta zuhanyozzon, fürödjék. Külön fontos a kéz rend­szeres tisztán tartását biztosí­tani; étkezés előtt, WC->hasz- nálat után soha ne mulasszuk el az alapos kézmosást. Kör­münket, ahol a kórokozók tö­mege bújhat meg, tehát vág­juk rövidre és kézmosásnál keféljük meg. Hetenként leg­alább egyszer (ha mód van rá, többször is) érdemes tisz­tasági fürdőt venni. A für­désnél mindig bőven használ­junk meleg vizet és szappant. Fontos tartozéka a személyi tisztaságnak a fogápolás, hi­szen a rossz fog nem csupán fájdalmat okoz, de sok beteg­ség (pl. ízületi gyulladás, ve- semegbetegedós stb.) előidéző­je is lehet. S végül még egy jó tanács a fiatalembereknek: a vonzó külsejű ifjú mindig borotvált arcú. Kezdetben he­lyes ritkábban, de később na­ponta kell borotválkozni. Tanuló- és a játszó asztal ötletünk elsősorban azokat a barkácsolni szerető apuká­kat érdekelheti, akik szívesen foglalkoznak asztalosmunká­val. Rajzunk olyan »ikerasz- talt« ábrázol, amely jó szol­gálatot tesz a többgyermekes családban. (Természetesen a leírtak szerint egyszemélyes, polcos asztalt is barkácsolha­tunk.) Az ábrán jól kivehető, hogy az ikerasztal tulajdonképpen 2—2 többrekeszes polcból, to­vábbá a tetejére helyezett közös asztallapból, valamint elvá­a középen beállított, lasztó lapból áll. A polcokon a tanszerek épp úgy helyet kaphatnak, mint a játékok, tehát tanulás alatt is, játék közben is kéz­nél van minden kívánt holmi. Így sok helyet takarítunk ták föl az első. tekintélyesebb grafitbányát. Ügy jutottak a természeti kincs nyomára, hogy a környék juhászai az itt talált lágy, fekete kőzetet használták az állatok megje­lölésére. Az angol uralkodó egy időben halálbüntetés ter­he mellett tiltotta meg a gra­fit kivitelét a szigetországból. Amikor 1795-ben Francia- ország nem tudott ceruzát kap­ni Angliától, Napóleon meg­bízta a hadseregben szolgáló egyik mérnököt, hogy a Fran­ciaországban található szemy- nyezett grafitot tegye alkal­massá írószer készítésére. Conte- nak ez sikerült is. Somogyi Néplap v.'V ■ i . meg. A két asztal közötti elvá­lasztó lap tulajdonképpen el­hagyható, amiért elkészítését mégis javasoljuk, annak oka: ahol két gyerek tanul, jobban figyel mindegyik a saját mun­kájára, ha köztük a rekesz. Másrészt a polcra üde zöld növényt tehetünk, kis akvá­riumot halakkal stb. Ha pe­dig a lapjába képszögeket ve­rünk, arra sok apró holmit akaszthat a nebuló, mint pél­dául a vonalzó, olló, szögmérő stb. Időnként az áruházak bú­torosztályain játékpolc elne­vezéssel kapható — készen, kb. 220—230 forintért — ha­sonló, többrekeszes polc. Ha ilyet vásárolunk, kevesebb munkát kell fordítani az író­asztal elkészítésére Rippl-Rónai műve (III.) I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 N $ 11 12 m 13 14 $ 15 $ 16 17 % 18 19 m 20 21 $ 22 m 23 $ 24 25 & 26 27 28 % 29 30 31 32 $ 33 * 34 VÍZSZINTES: (L Létezése. 6. Hadianyag. 10. Rippl-Rónai egyik képének címe. Folytatása a függ. 8. és a vízsz. 29. sorban 11. Ida betűi — keverve 12. Napszak. 13. Az üres hordó teszi. 15. őse betűi — keverve. 16. Rovar. 18. Síremlék. 2i0. Te meg a többiek. 22. Orosz férfinév. 23. öröm végei! 24. Galamblakás lehet. 26. Végtagra. 31. Harsány nevetése. 33. Tejtermék — névelővel. 34. Étel — nem a legszebben. FÜGGŐLEGES; 1. Díszít. 2. Az, aki les. 3. Táplálkoztak. 4. Ettem közepe. 5. Azonos magánhangzók. 7. Női név. t. Juttat. 14. Ontottad — régiesen. 16. Invitál. 17. Idegen férfinév (francia). 19. Hangoskodás. 21. Római szám; 499. 23. Vigyáz ója. 25. Közterület. 27. Az egyik irány, visszafelé. 28. Kiváltója. 30. Indulatszó. 32. A. V. K. J. Beküldési határidő: 1976. szep­tember 20-án, hétfőn. Kérünk benneteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlanon küldjétek' be, s írjátok rá; Gyermekkereszt­rejtvény. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: a szakácsnő gyere­ke mindig bőg. Verne Gyula Nemo kapitány című könyvét nyerte: Kálmán Zsuzsa (Szenyér), Pinke László (Kaposvár), Antal Borbála (Drá- vatamási), Kovács Éva (Kadar­kút). A könyveket postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents