Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-09 / 213. szám
Hémelti Károly látogatása a Kutast Állami Gazdaságban (folytatás az 1. oldalról) maximális teljesítményt, addig vétek az intenzív fajtával kísérletezni. A fejlődési folyamatokat nem lehet átlépni; azzal kell okosan bánni, ami adva van. A kutasi gazdaság gyakorlata jó példa arra, hogy hagyományos épületekben a rekonstrukció után lehet jól, gazdaságosan és eredményesen termelni. Természeteiben sok szó esett a beszélgetésen a sikerek elsődlegesen fontos feltételéről: a dolgozó emberről. Kevés nagyüzem mondhatja el azt, aimit a kutasi, hogy dolgozóinak legalább a fele fiatal, harminc éven aluli, tizenhét mérnök, öt specialista és tizennyolc technikus dolgozik a gazdaságban, s a többségük itt nőtt fel, mondhatni; fiatalon gyökeret eresztett. Tó és a szó igaz értelmében alkotó kollektíva dolgozik itt. Ebben sok egyéb mellett része van annak is, hogy például tíz év alatt hatvan lakást építettek föl. Ez a tettre kész, az új és az ésszerű iránt fogékony közösség jórészt biztosíték ahhoz, hogy a gazdaság valóra váltsa az V. ötéves tervben meghatározott céljait. Már itt. a központban lezajlott eszmecserén is. majd később az üzemlátogatás során sok szó esett arról; aiz állami gazdaságoknak voltaképpen hivatásuk, hogy példát mutassanak, segítsék fiatalabb »testvérüket«, a termelőszövetkezeteket. Egy már meglevő együttműködés, öt á’Jlami gazdaság hízómar- ha-tánsulásának gesztora a kutasi gazdaság. Rendkívül ésszerű és viszonylag olcsó beruházásban most épül a nagyüzem . hízómarhatelepe, és szóba került a beszélgetésen, hogy a teljes benépesítéshez szükség lesz a társulás továbbfejlesztésére, az öt á’lamd gazdaság mellett még három szövetkezet közreműködésére. Hasznosnak ígérkező módszer, sajátos támogatási forma lesz az is, hogy a keresztezés befejeztével a jól tejelő régi állományt termelőszövetkezetnek adják át, és természetesein — ha igény van rá — szaktanácsadással is támogatást nyújtanak. *A szüretelők ajándéka, a gyümölcskosár. Napirenden a Somber munkája Élőké3zítő osztály segíti a A kaposvári beruházások mintegy 90 százalékának lebonyolítását a Somogy megyei Beruházási Vállalat végzi. A vállalat ötmilliárd forint értékű beruházási feladatának fele a megyeszékhelyen valósul meg. Szerepe tálát nagy a várós fejlődésében, hiszen & lakosság ellátását közvetlenül szolgáló legfontosabb építkezések (lákásépítés, közművek, gyermekintézmények) megvalósításában tevékenykedik. Ezért is tűzte napirendre és tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap a vállalat munkáját. A Somber működésének eredményeit Kaposvár dinamikus fejlődése, városias külsejének alakulása, több ezer lakás és fontos létesítmények átadása bizonyítja. Feladatuk a beruházások előkészítése, szervezése, ellenőrzése és azok ütemes, a költségeket tekintve is tervszerű megvalósításának biztosítása. Tulajdonképpen ez a vállalat a legfőbb kapocs a beruházásban érdekeltek — tervezők, kivitelezők, beruházók — között. Ezt az összekötő szerepet gyakran nehéz helyzetben, sőt ellentétes érdekek közepette kell »■eljátszania«. Az utóbbi két évben — a korábbi időszakkal szemben — a beruházások lebonyolításában határozott fejlődés tapasztalható a Sombeméi. Gyorsabban dolgoznak a kivitelezők. javult a részvevők közötti együttműködési készség és a vállalat szervezete is erősödött. A beruházások megvalósításában várhatóan fontos szerepet tölt majd be a nemrég létrehozott önálló előkészítő osztály. A beruházások gyorsasága, szakszerűsége szempontjából döntő munka több szakaszban valósul meg. Először is alaposan felülvizsgálják . a tervdokumentációkat. Ezt követi a részletes műszáki felülvizsgálat, az építési előírásokhoz igazodó ellenőrzés és a gazdaságos megoldásokra való törekvés elbírálása. Mostanában szigorúbban végzik a dokumentációk költségelemzését. Korábban ugyanis a tervezői és a kivitelezői költségeket, számlákat szinte automatikusan elfogadták. Ez most megszűnőben van, s az alapos költségelemzés kedvező eredményei máris mutatkoznak. Sikerült például jelentős megtakarítást elérni a lakások pane'árainak megállapításánál. Ezt a tevékenységet a jövőben még szélesebb körben ki fogják terjeszteni. Ehhez a vállalat az előkészítő osztályon egy árfelülvizsgáló- költségeleimző csoportot, szervez. A szervezeti korszerűsödéshez tartozik még, hogy egy- egy kiemelkedő beruházás j előkészítésével egyszemélyi ’ féleiáit bíztak meg, és a la-1 kásépítések műszáki ellenőrzéséhez külön csoportot állítottak föl. A Somber munkájában újabban egyre több jele van a kezdeményezőkészségnek. Néhány iskola építésénél például biztosították, hogy a területén később uszodát építhessenek föl. De még mindig akad néhány javítanivaló. Nincs lényeges változás az egyes részmunkák összehangolásában — ezek nem mindig sikerülnek. A vállalatnak — úgy látszik — gyenge oldala a bonyolultabb (főként közmű és gépészeti) feladatok jó megszervezése. Néha a beruházások folyamatos figyelemmel kísérése csak a műszaki ellenőrzésre korlátozódik. Nem eléggé sokoldalúak, előrelátók. Ebből azután nehezen helyrehozható hibák, szükségtelen határidőcsúszások adódnak. Azt is tapasztalták a tanácson, hogy a Somber egyes dolgozóinak tájékozottsága, felkészültsége nem megfelelő, így a beruházóknak adott tájékoztatásuk sem kimerítő és sokoldalú: sokszor késik és esetenként pontatlan. A vállalat gyakran késve teljesíti a hatósági vagy szervezési feladatokat, többször előfordult, 1 hogy az özembe helyezéshez hiányoztak a szükséges dokumentumok, árkiszámítási anyagok. Az egyes ügyintézők, műszaki ellenőrök munkájának szervezettebb összefogására is szükség volna. A vállalat a tanácsi fejlesztéseket társadalmi ,úton is segíti. Egyes létesítmények megvalósulását pénzügyileg támogatta: például a Kisfaludy utcai általános iskola fölszereléséhez és a sportcsarnok építéséihez járultak hozzá anyagiakkal. A Somber dolgozói sokszor megfogták a szerszámnyelet, és tényleges társadalmi munkát is végeztek. Az országban sokfelé épülnek házak, iskolák, gyárak. S a beruházási folyamat évről évre egyre bonyolultabb. A Végrehajtó bizottság határozottabb és következetesebb ellenőrzést kért a Sombertől, s jobb együttműködésre szólította föl a partnerekkel és a jövendő üzemeltetővel. A határozatban kimondták; ezt a munkát jobban segítheti, ha a vállalat tevékenysége fokozatosan a fővállalkozói rendszer kibontakoztatása felé fejlődik. Cs. T. A beszélgetés -.után Németh Károly és a kíséretében levő megyei vezetők először a gazdaság kutaskozmai gyümölcsösébe látogattak. A terméstől roskadozó fák között nagy eürgésforgás fogadta a vendégeket: négyszázan — köztük marcali diákok — szüretelték az almát. Hangulatos beszélgetés alakult ki a látogatók és a szüretelő fiatalok között, s a figyelmesség kedves jele volt, mikor két diáklány — valamennyi ük nevében — egy gyümölccsel megrakott kosarat ajándékozott a Központi Bizottság titkárának. — Gazdag szüretet, jó időt! — ezzel búcsúztak a vendégek. Ezután a nagyüzem fel- sőbogáti tehenészeti telepére látogattak. Itt a gyakorlatban tekintették végig mindazt, amiről korábban szó volt: az egyszerű, olcsó kivitelezésben készült borjúnevelőt, a trágyaszóró kocsiból átalakított zöldtakarmány-adagolót, s azt, hogy egy ember miként tud öt perc alatt kétszáz jószágot megetetni — és hosz- szan lehetne sorolni a látottakat. Az itt folyó tevékenység legalább olyan elismerésre méltó, mint amilyen hasznosnak, szépnek ígérkezik a gazdaság emlékmajori, most épülő hízómarhatelepe, ahol társulásos formában folyik a hizlalás. Az üzemlátogatás tegnap a gazdaság somogysárdi telepén ért véget. Németh Károly elvtárs ma részt vesz a megyei pártbizottság ülésén. Aki megérdemli Vaskos könyv az eivrt régebbi kollektív szerződése. S ilyen lesz a kinyomtatás után az új is. Az idén először került hozzá a kaposvári gyárra vonatkozó függelék. A szerződés módosításának előkészítésekor a dolgozók megbeszélték: mit kellene belevenni a gyári »alapszabályba«. A KlSZ-alap- szervezetekben is folyt a vita. Haffner László, a Kaposvári Elektroncsőgyár KlSZ-bizott- ságának titkára elmondta: — Itt nálunk nem lehet olyan dolgot csinálni, amelyikből kihagynák a fiatalokat. A gyár dolgozóinak több mint háromnegyede 30 éven aluli. Így — gondolom — már érthető: a gyár gondja a fiatalok gondja egyben. Sajtos Magdolna sorol fel néhány példát: — A szerződések megújításánál szóba jött, hogy meg kell határozni, hol nem dolgozhatnak fiatalok, a túlórarendszert is szabályozni kell. Ez a korábbi szerződésben részben benne volt, most pontosították. Beszéltünk a műszakpótlékról is. Ezt nem emelték, de a éyár minden részében egységesítették az új szerződésben. Kanyar Julianna alapszervezeti KISZ-titkár is mondott néhány adalékot: — A betanulási idők meghosszabbítását kértük; & fiatalok 80 százaléka betanított munkás. Ezt az időt most háromról hat hónapra emelték. Nem lehetne itt felsorolni, hogy mennyi gondról esett szó az év elején, amikor a szerződésmódosítás előkészítése megkezdődött- A fiatalok, a dolgozók megfontolt, megalapozott kéréseit teljesítették. A megyei KISZ-bizottság ülésén régebben elhangzott, hogy a kollektív szerződések módosításakor az izzós KISZ-esek példát mutattak. Sokat beszéltünk arról, hogy a jogokat, az üzemi demokráciát csak akkor érdemes emlegetni, ha a dolgozók valóban élnek velük. Tóth István, a KISZ-bizottság tagja erről beszélt: — Mindenütt megbeszéltük akkor, hogy mit érdemes »-följebb vinni«. , Az én alapszervezetemben is tevékenyen készültek a fiatalok. Nem tudom, másutt miként volt, az izzóban mindenki részt vett az előkészítésben. Miért érdeklődtem erről a tulajdonképpen eléggé »régi« munkáról az izzóban? Közelednek az ifjúsági parlamentek. A demokratizmus újabb »vizsgái«. Hogyan készülnek erre? Molnár Sándor, a tmk-s alapszervezet titkára szólt gondjaikról: — Sokan vagyunk, kicsi az öltözőnk, iíég nem dőlt tí» hogy az alapszervezet mit visz a parlament elé, de erről valószínűleg szólunk. Nagyobb baj, hogy a gépparkunk is elavult. Tóth István vette vissza a szót: — Halljuk már a »pletykákat« mindenfelől. Az ipari tanulók rossz körülményeiről) nekik is a gépekkel van gondjuk. Nem kapnak »igaziakat«, amelyeken rendesen tudnák tanulni a szakmát. Budapestnek egy kicsit maga felé hajlik a keze. Nem sorolok fel több dolgot, de egy bizonyos: nem marad hozzászóló nélkül egy üzemrész parlamentje sem. És amit ott elfogadnak, továbbkerül. Haffner László tett pontot a beszélgetés végére: — Még korai lenne azt mondani, hogy biztosan elhangzik ez vagy az. A KISZ végleges állásfoglalását is ezután készítjük el. Megfontoljuk, hogy mi az, amit kérnünk kell, és nem feledkezünk meg arról sem. ami a kötelességünk. Egyenes az út a kollektív szerződéstől a parlamentig. A közös gondolkodás, a fiatalok demokráciagyakorlása a Kaposvári Elektroncsőgyárban példamutató. Azt is hallottam tőlük, hogy a gyár vezetősége mindig támogatja őket. Aki megérdemli, annak mindenki szívesen ad. , ksthás Petes I A testvéri Bulgária születésnapján A történelemkönyvek lapjain az események ritkán sűrűsödtek úgy össze, mint az elmúlt három évtizedben. Az a harminckét év, amely 1944. szeptember 9., a bolgár nép antifasiszta felkelése óta eltelt, több változást hozott a sokat megért kis balkáni népnek, mint a korábbi évszázadok. Második felfelszabadulásuk volt ez. Északról jött seregek egyszer már függetlenséget hoztak a szláv testvérnépnek, 1878-ban az oszmán hódítókat űzték ki. A második, végleges felszabadítással a legújabb kor barbár hódítóit, a fasisztákat söpörték ki bolgár földről. Az országban uralkodó monarcho- fasiszta rendszer a tengely- hatalmakhoz kötötte Bulgária sorsát, s a szomszéd országok területéből lekanyarí- tott szeletekért a nácizmus segédcsapatává tette a hadsereget, nyersanyagszállítójává a gazdaságot. A Szovjetunió elleni háborúba azonban még a legvadabb anti- kommunisták sem merték belevinni az országot — ismerték a nép mély oroszbarátságát, őszinte rokonszen- vét a szovjetország iránt. A fasiszta rendszert gyengítette a kommunisták vezette ellenállási mozgalom is. A kis partizánosztagok dandárokban egyesültek, támadták a megszálló német csapatokat és bolgár csatlósaikat. A Vörös Hadsereg előrenyomulását kihasználva ez a partizánhad — szövetségben a többi haladó erővel — szeptember 9-én véghez vitte a nemzeti felkelést, s a régi rend kénytelen volt a hatalmat átadni a Hazafias Frontnak. A demokratikus bolgár kormány, részt kért és kapott a fasizmus elleni harcból. A bolgár hadsereg részt vett a hitleri haderők szétverésében, hazánk felszabadításában, s tudjuk, sok-sok ezer bolgár katona vére áztatta a Dunántúl földjét 1945 kora tavaszán. Az azóta megtett úton népeink közösen haladtak és haladnak. A hagyományos rokonszenv új elemekkel, a szocialista segítségnyújtás, a szolidaritás elemeivel gazdagodott. Bulgáriában a szocialista forradalmat a bolgár nép n^igy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, Georgi Dimitrov útmutatásait követve hajtották végre. A faekével szántó parasztok, a félnomád pásztorok, a kezdetleges kézműipar országát korszerű nagyüzemi mezőgazdasággal és nehéziparral rendelkező ipari-agrár állammá tették. Hatalmas eredményeik vannak bolgár barátainknak a szocialista kulturális forradalomban is. Leküzdötték a múlt rendszer maradványát, az írástudatlanságot, iskolák százait építették fel, kinevelték az új szocialista értelmiséget, korszerű egészségügyet hoztak létre. Sokáig lehetne még sorolni az eredményeket, amelyekkel ma Bulgária méltán dicsekedhet. Nem kevesen vannak nálunk, akik személyesen is meggyőződhettek minderről, hiszen évről évre több magyar turista látogat el a bolgár tengerpartra, hegyvidékre, s erősödnek a testvérvárosok, ' testvérmegyék kapcsolatai. Jó alkalom a mai évforduló is, hogy a múltra emlékezvé köszöntsük a jövőt építő testvéri Bulgária népét. A szocialista Koreát 8 «• •• a * •• 8 koszontjuk A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság testvéri népe ma ünnepli a szocialista társadalmi rend kikiáltásának huszonnyolcadik évfordulóját. A Koreai-félsziget népe évszázadokon át küzdött puszta fennmaradásáért; kezdetben a kínai és a mandzsu hódítók, a legújabb kori történelemben pedig a fasiszta japán gyarmatosítók ellen. A szovjet hadsereg 1945 augusztusi, sikeres távol-keleti felszabadító harcai tették lehetővé, hogy oly hosszú idő után végre a koreai nép határozza meg saját sorsát. 1948. szeptember 9-én a Legfelső Népi Gyűlés kikiáltotta a népi demokratikus köztársaságot. A második világháború végén a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megegyeztek abban, hogy a Koreai-félszigeten a 38. szélességi foktól északra a szovjet, tőle délre pedig az amerikai hadsereg segíti az állami, gazdasági, társadalmi élet újraszervezését. Északról a szovjet csapatok nem sokkal később kivonultak, délen viszont továbbra is ott maradtak az amerikaiak, akik alig két esztendővel az első demokratikus koreai állam kikiáltása után súlyos agressziót követtek el a félsziget északi részén. A szocialista országok internacionalista támogatását élvezvén a Koreai NDK népe, a Koreai Munkapárt vezetésével visszaverte az imperialista támadókat, megvédte hazája szocialista vívmányait. A súlyos megpróbáltatások és hatalmas vérveszteségek ellenére a népi Korea erejéből tellett arra, hogy folytassa országépítő munkáját, emelje a lakosság életszínvonalát, szüntelenül javítsa az életkörülményeket. A dinamikus fejlődés bizonyítására elegendő, ha csupán arra emlékeztetünk, hogy a Koreai Munkapárt V. kongresszusán elhatározott hatéves tervben — ez év végéig — az ipari termelést sikerült megkétszerezniük: napjainkban a nemzeti jövedelem háromnegyedét az ipar adja a Koreai NDK-ban. A phenjani politikai és állami vezetők — a nép széles rétegeinek egyetértéséről, cselekvő támogatásáról sarkallván — fáradhatatlanul arra törekszenek, hogy egyesítsék a kettészakított országot. Néhány esztendővel ezelőtt napvilágot látott Észak- és Dél-Korea közös nyilatkozata a békés egyesítés alapjairól. A sztiuli rezsim vezetői, Dél-Korea Amerika-barát kormánya azonban azóta egyáltalán nem segítette az elvek valóra váltását. Ugyancsak a Koreai NDK kezdeményezte a párbeszédet a két országrész katonai szembenállásának megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása, közös ENSZ-képviseletek fölállítása céljából. A szocialista testvérországok minden nemzetközi fórumon támogatják a KNDK törekvéseit. Ma, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén, aligha lehet jobb kívánsággal fordulni a távol-keleti ország testvéri népéhez, mint ezzel: a magyar nép további nagyszerű sikereket kíván a szocialista építés munkájához és a hazája békés újraegyesítéséért folytatott küzdelméhez. Somogyi Néplap