Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

Mit adjak a gyerekre? Kotényrnha, ingblúz Ötletek — néhány rajzban kötényrohácska elöl zipzáros; színes paszpolozás díszíti. A mellény és a nadrág bevágott zsebét színes tűzés díszíti. Mindkét modellhez pulóvert és blúzt is lehet viselni. A 8—10 éveseknek való a mellény—szoknya összeállítás (3). A mellény érdekessége, hogy derékban húzott és ej­tett válvonallal készült. Szok­nyája átalakításhoz is jó öt­let: a zsebét és az alját koc­kás anyaggal lehet kombinál­ni. A kötényruhát (4) színes tűzés és elöl rátett zseb dí­szíti. A szülőknek minden évben sok gondot okoz ez az idő­szak: »►mit adjak a gyerekre?« Mert bizony nem csak az is­kolaszerek beszerzése, az öl­töztetés is nagy gond. Ebben szeretnénk a rajzokkal ötle­tet adni. Elsőként a kicsiknek — a 5—8 éveseknek (1—2. rajz). A A nagyobbak (14—»16 éve­sek) már igénylik a divatos összeállításokat. Nekik való a szoknya—blúz összeállítás. Az egyenes vonalú szoknyához kötött beállításokkal készített mellényt viselhetnek. A mel­lény ujja könyökig ér, az ele­jén ujjszerűen elhelyezett kis zsebekkel. Farmerhoz vagy más nad­rághoz, de szoknyához is vi­selhető ingblúz (6,. Bebúj ós nyakmegoldással készült, elöl két, hosszúkás, gombolható zsebbel. OTTHON Ésrill CSALÁD Veszélyes A természetben sok olyan gomba, gyümölcs és növény él, amely erős mérgeket tar­talmaz. A halálos kimenetelű gomba-mérgezésekről sajnos napjainkban elég gyakran ol­vashatunk. Az is előfordul, hogy szemre tetszetős mérges gyümölcstől betegszik meg az ember. A különböző növények gyógyhatását az ember már az ókorban fölismerte. Nap­jainkban a gyógynövényi ere­detű gyógyszerek jelentős fegyvert képviselnek az orvo­sok kezében. Azt azonban, hogy sok növény mennyire mérgező, milyen toxinokat, alkaloidákat tartalmaz, egy- egy ország lakosságának a zö­me nem ismeri. Számos növény tartalmaz alkaloidákat — így az anya­rozs, a beléndek, a maszlag stb. A1 alkaloidák a központi idegrendszerre ható, mérgező hatású vegyületek. A fő ve­szélyt azonban nem a gyógy­növények indokolatlan vagy téves fogyasztása jelenti az emberre. Az ember egyes or­szágokban olyan gyümölcsö­ket, növényeket is fogyaszt, amelyek esetleges káros hatá­sára az orvosok most kezde­nek fölfigyelni. Az utóbbi években az orvosok egyes be­tegségeket a táplálkozási szo­kásokra vezetik vissza. 1974 októberében Firenzében rák­kutatók gyűltek össze egy Együtt a gyermekért A pedagógus oktató és nevelő munkájában a legjobb segítőtárs a szülő. Szoros szö­vetségben kell együttműköd­niük a közös cél, a gyermek nevelése érdekében. Mit je­lent a gyakorlatban ez a szö­vetség? Azt, hogy a szülő­nek és a pedagógusnak jól kell ismernie egymást, egyeztetni kell nevelési el­veiket, módszereiket és egy­más munkáját támogatni kell. Ahhoz, hogy mindez valóra növények kongresszusra. Az egyik elő­adó bizonyos rákbetegségek és a táplálkozási szokások közöt­ti összefüggéseket boncolgat­ta. Fekete-Afrika területén a májrák gyakori betegség. A lakosság körében ugyanakkor nagyon elterjedt a földimo­gyoró fogyasztása. Kikutatták, hogy a földimogyoró tárolása közben egy Aspergillus flavus nevű gombával érintkezik; ez a gomba aflatoxint választ ki magából, ami viszont pusztít­ja a májsejteket. Japánban statisztikákat ve­zetnek az ételmérgezésekről. A legtöbb halálos eset mér­gező halak fogyasztása miatt következik be ebben az or­szágban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek lassúbb lefolyásúak és igen nagy százalékban érintik a lakosságot Ilyen Japánban a gyomorfekély és a gyomorrák. Az említett konferencián el­hangzott egy előadás, amely­nek szerzője ezt a két beteg­séget a nálunk is honos sas- haraszt fogyasztására vezeti vissza. Ennek fiatal hajtásait Japánban salátaként fogyaszt­ják. A jövőben a farmakológus­nak, biokémikusnak, orvosnak, botanikusnak kell összefognia azért, hogy további fényt de­rítsenek a növényi eredetű .táplálékok és egyes betegsé­gek gyakorisága közötti össze­függésekre. válhasson és valóban jól is­merjék egymást, meg kell ke­resni a kapcsolatot mindjárt az I. osztályban év elején. Nézzük meg, hányféle mód­ja van annak, hogy a szülő és a pedagógus egymáshoz közeledjék! Fontos összejöve­telek a szülői értekezletek. Itt tárja föl a pedagógus a terveit, beszél az elért ered­ményekről, elmondja, hogy minek köszönheti azokat; rá­mutat a hibákra, tanácsot ad arra, hogyan javíthatók ki. Kis közösség alakul egy-egy osztály szülőiből, sokszor pél­daszerűen részt vesznek — 8—12 éven át — az iskolai munkaközösség munkájában. Segítenek az iskola szépítésé­ben, díszítésében. Ki mivel tud, azzal vesz részt a mun­kában. A nem dolgozó szülők segítenek a kísérésben (orvosi vizsgálat, kirándulás stíb.), a barkácsoláshoz értők télre madáretetőt készítenek, ta­vaszra virágládikákat az ab­lakokba. Sorolhatnánk még tovább a segítésnek sok-sok módját, de most itt inkább arról szólok, hogy a szülői értekezleteken kívül még hányféle módja van a kap­csolati eres ésnek. Egyéni problémák megbe­szélésére legalkalmasabbak a fogadóórák. Ha különösebb probléma nincs, akkor elég negyedévenként egyszer el­menni a fogadóórára. Azokat a szülőket, akik egyszer sem jöttéit a fogadóórára, sőt a szülői értekezleten sein je­lentek meg, megkérdeztem, vajon miért nem kerestek meg. Hasonlóan feleltek mind. Legélesebben Rozi édesanyja fogalmazta meg, amikor így szólt: »-Az én apám se kilincselt be soha az iskolába, én sem akartam, hogy attól legyen az én Ro­zimnak jobb bizonyítványa!« Szomorú és téves felfogás. Attól legföljebb azért lett volna a kisleánynak jobb bi­zonyítványa, mert nem hiány­zott volna szinte naponta va­lamelyik tanszere, amelynek a szükségességéről éppen a szülői értekezleten beszéltem, tudta volna az órarendet, amit szintén a szülők írtak le az első összejövetelen. Így — órarend nélkül — bizony elő­fordult, hogy Rozi nem ho­zott testnevelés-órára felsze­relést, nem is tornázhatott, gyakorlati foglalkozás órán nem volt gyurmája, nem tu­dott a közös kirándulás ter­véről sem. Sok mindenből ki­maradtak ezek a gyermekek a szülők közömbössége miatt, A szülői értekezleteken és a fogadóórákon kívül gyors módja a kapcsolat fenntartá­sának: az ellenőrző könyv. Nézzük meg naponta, nem közölt-e valamit gyermekünk pedagógusa! Ne tegyünk meg­jegyzést az esetleges feddő, elmarasztaló bejegyzésekre! A gyerekeknek azt kell látnia, hogy feltétel nélkül hiszünk a pedagógus ítéletében. Ne bíráljuk a gyermek előtt a tanítóját! Ha nem értünk egyet vele, akkor keressük föl és négyszemközt mondjuk meg a véleményünket. Adott esetben mi is írjunk be az ellenőrző könyvbe, és más­nap ellenőrizzük: aláíratta-e a gyermek az osztályfőnök­kel. A pedagógus és a szülő jó kapcsolatát segítik a család- látogatások. Az osztályfőnö­kök otthonukban felkeresik a szülőket. Sok szülő azt hiszi, »•körülnézni« jön a pedagó­gus. Nem. Emberi kapcsola­tot keres. A jó viszonyt sze­retné megalapozni és ismerni azt a légkört, amelyben ta­nítványa él, a körülményeket, amelyek segítik vagy nehezí­tik az iskolai munkájának az elvégzésében. Ne hamisítsuk meg a képet! Adjuk őszin­tén magunkat! Legyen termé­szetes és közvetlen a beszél­getés, olyan, amilyennek két szövetséges között lennie kelL Látnia kell a gyermeknek, hogy szülei éppen úgy visel­kednek a pedagógus család- látogatásakor, mintha jó ba­rát vagy rokon jön el hoz­zájuk. Tanév eleje van. A peda­gógus képtelen eljutni min­den tanítványáéhoz már az év elején. Ne várjuk meg az ő látogatását! Keressük meg mi a szülői értekezleteken, foga­dóórákon, ellenőrző könyvi bejegyzéssel vagy levélben, mert nagyon fontos, hogy a gyermek érezze: az ő feje fö­lött két szerető kéz — a szü­lőé és a pedagógusé — egy­másra talált és szövetséget kötött. Könnyebben és ered­ményesebben tanítjuk és ne­veljük így együtt sok szépre és jóra. Dr. GergeSy Károly né Fodor Eta Testedzés és sport (II.) Víz, fény, levegő A dohányzás ártalmai — nőkre Rippl-Rónal műve A fiatal kortól rendszeresen űzött sport — mint a múlt héten, a cikk első részében írtuk — jó hatással van a vérkeringésre, a szívműködés­re. Az utóbbi években széles­körűen elterjedő természetjá­rás, amelyet azonban nem­csak fiataloknak ajánlunk, ugyancsak jótékony hatású. Nagyon egészséges a szabad­ban, jó levegőn végzett hosz- szabb séta, az erdőben és he­gyekben való barangolás. Az egészséges életmódhoz tulaj­donképpen hozzá tartoznak, hogy hetenként (de legalább kéthetenként) szinte az idő­járástól függetlenül hosszabb, fél- vagy egynapos kirándulá­sokat is tegyünk. Jó testedző hatása van a hideg vizes lemosásnak, a zuhanyozásnak. A 20 Celsius fokúnál hűvösebb víz a bőr ereiben először szűkületet, majd értágulást okoz, valósá­gos »-értornának- illik be. En­nél is erőteljesebb ingert je­lent a szervezetre strandolás közben — meleg szeptemberi napokon is — a víz, a levegő, a légmozgás, a napfény együttes hatása. S mielőtt a tisztálkodással kapcsolatos jó tanácsokra rátérnénk, említ­sük meg: az egyik legegészsé­gesebb testedzési forma az úszás. A fizikai erőkifejtés, az izommunka mellett a rit­mikus, harmonikus ingerek ugyanis előnyösen hatnak a központi idegrendszerre. Azt tartják az őszi madár­vonulás a lombhullással kez­dődik. Pedig egyes madárfa­jok valójában már sokkal ko­rábban, már augusztusban út­ra kelnek. A sarlófecske pél­dául a szó legszorosabb értel­mében csak költeni jön hoz­zánk. Május első napjaiban érkezik, s még javában tart a nyár, amikor ismét útra ké­szülődik. A szeptember köze­pén is látható példányok már északi átvonulok. A másik téves nézet, hogy a vonulás minden esetben ezer és ezer madár zárt csapatban történő utazása. Valóban van­nak ilyen madárfajok, pél­dául a vadludak, a seregély, vagy egyes parti madarak, melyekre általában jellemző a »csapatosság«. A legtöbb faj azonban magánosán vagy leg­följebb lazán összetartozó kis csoprtokban vonul. Nézzetek csak szét a kert­ben, a fák között! Reggel is­kola előtt, vagy amikor dél­után hazajöttök! A felületes szemlélő talán nem lát sem­mit, de ha figyelmesen né­zegettek, észre fogjátok venni, hogy itt is ott is mozdul egy- egy madár a lombok között A csilp-csalp füzike ügyesen Az angliai National Institu­te statisztikája szerint a do­hányzó nők közül kétszer any- nyian halnak meg koronaér­betegségben, mint a nem do­hányzók közül. Az idegrend­szeri megbetegedések aránya több mint kétszeres (2,11), a tüdőrák aránya 2,2-szeres a dohányosok »-javára«. lebeg egy összesodródott le­vél előtt, s onnét próbálja ki- cibálni reggelijét. Ha sikerül neki, letelepszik egy vékony ágacskára és jóízűen lenyeli a falatot, majd tovaröppen. Né­ha énekel is egy kicsit. »Csip- csup — csip-csup« — hallat­szik az almafáról a vidám kiáltás. Ez a kis madárka ne­vét épp erről a jellegzetes énekről kapta. A másik madár, amelyet gyakran megfigyelhettek, ker­tekben, parkokban vonulás közben: a szürke légykapó. Lehetőleg kinyúló száraz ágakra, szőlőkaróra, kerítés­drótra telepszik, s onnét les zsákmányára. Ha arrp. téved egy-egy légy vagy pillangó, máris utánaveti magát, majd gyors fordulattal megint csak leshelyére száll vissza. De némcsak a fák lombkoroná­jában, a bokrok sűrűjében is mozgalmas élet zajlik. A bodza fekete bogyóin poszá­ták és rigók lakmároznak, a tavalyi lomb között barna tollú fülemülék kutatnak csi­gák és rovarok után. Ezeknek a madaraknak egyike sem verődik csapatok­ba. Nem is sietnek nagyon. A szeptemberi nap melegen Ami a tüdőrákot illeti: ete­kintetben jellegzetes különb­ség van a dohányzás mértéke szerint Akik 19-nél kevesebb cigarettát szívnak naponta, azok közül alig betegszenek meg többen, mint a nemdo­hányzók közüL Az erős dohá­nyosok halálozása viszont 4,76-szoros. süt, táplálék is bőven akad. Minek is sietnének? Persze, azért lassan, fokozatosan mindig dél felé húzódnak. Így ha kertetekben néhány nap múlva ismét megszólal a csilp-csalp füzike, már nem biztos, hogy ugyanazt a ma­darat halljátok, mint a múlt­koriban. Az időközben szépen továbbállt már néhány kilo­méterrel, helyette északabb­ról jött társa kutat az alma­fa levelei között. A madaraknak nem szüleik vagy idősebb társaik mutat­ják meg az utat a telelőterü­letek felé. A hosszú, sokszor akár tízezer kilométeres út ismerete, ha lehet, így mon­dani: velük születik. Gondol­jatok például a kakukkra, amely valódi szüleit soha nem ismerte! Mégis megtalál­ja az utat Afrika felé, min­den külön útmutatás vagy iránytű nélkül is. Tavasszal pedig ugyanígy tér vissza ar­ra a földre, ahol kibújt a to­jásból. Ilyenkor szeptemberben sok érdekes megfigyelést végez­hettek a vonuló madarakkal kapcsolatban. S. E. VÍZSZINTES: 1. Lökte — régiesem, 8. Időszámításunk előtti. 10. Ríppl-Rónai egyik konyhai csendéletének címe. Folytatása a függ. 15., illetve a vízsz. 24. és 36. sorban. 12. Ó ó ó ó ... 13. A mesében van. 14. A fa része. 16. Mesealak. 17. Országos Rendező Iroda. 18. Testrész. 20. Tóth Lajos. 21. Valós egynemű betűi. 23. E. K. 26. Mulatság az aratás befej ezésekor. 28. Kör alakú. 29. Rátonyi Róbert. 30. Kiváltója. 31. összekötő. 34. A föld felé. 35. Régi. FÜGGŐLEGES: 1. Valószínűleg. 2. Félig avas. 3. Beszéd része. 4. Kabátok. 5. Igevégződés. 6'. Római város volt Pannóniában. 7. Kifaragnánk a gerendát. 8. Öceán is van ilyen. 9. Előad magánhangzói. 11. A dolgok egymásutánja. 19. Akart — régiesen. 20. Félig tibeti. 22. Régi nyelv. 24. Vidám, tréfás. 25. Római 550. 26. Állatok lakása. 27. Személyed. 29. Tőr betűi — keverve. 32. Te meg a többiek. 33. ö. B. K. J. Beküldési határidő; 1976. szep­tember 13-án, hétfőn délig. Ké­rünk benneteket, hogy a szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »♦•Gyer­mekkeresztrejtvény-« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése; Riedl, Csooper, Si­mon, Negri, Anderson. Kántor Zsuzsa „Csalánba nem üt a mennykő” című könyvét nyerte: Túli Ildikó, Lengyeltóti, Bállá Imre, Nagybajom. Villányi Ibolya és Szarka Brigitta, Ka­posvár. A könyveket postán teffiMUflyfr Költöző madaraink a nagy út előtt

Next

/
Thumbnails
Contents