Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
Ünnepi nagygyűlés a Mezőgépnél (Folytatás az 1. oldalról) Dolgozó népünkkel együtt hazánk békéjének, nemzetünk függetlenségének védelmezőit, szocialista társadalmi rendszerünk fegyveres oltalmazóit köszöntjük e napon. Ezután emlékeztetett a magyar történelem haladó hagyományaira, a demokratikus hadsereg megalakulásának körülményeire, majd így folytatta: — Pártunk a nemzetközi helyzet elemzése, a haza, a szocialista rendszer biztonsága és védelme érdekében mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ország védelmi képességének erősítésére, néphadseregünk fejlesztésiére; megszabta honvédelmi politikánk alapvető célkitűzéseit, a fegyveres erők fejlesztésének, harckészültsége erősí lésének fő követelményeit. Honvédelmünk erősítését, néphadseregünk fejlesztését alapvetően meghatározza az a történelmi tény, hogy hazánk megbízható védelme csak a testvéri szocialista országokkal vállvetve | séggel tegyenek eleget meglehetséges, A városi tanács elnöke utalt pártunk XI. kongresszusának ezzel kapcsolatos határozatára: a Varsói Szerződés az államok új típusú szövetsége, békeszerető politikája nemcsak -a részvevők, hanem a kontinens többi népének érdekeit is szolgálja. A Magyar Népköztársaság osztozik az egyesített védelmi erőfeszítésekben, teljesíti szövetségi kötelezettségeit. Hadseregünk és fegyveres erőink fejlesztésének történelmi szükségszerűségéről és a fegyveres testületek tagjaival szamben támasztott követelményekről szólva Kovács Ferenc a XI. pártkongresszus határozatát idézte: »Dolgozó népünk elvárja, hogy a néphadsereg személyi állománya, a közrend és az államhatár őrei, a munkásőrök a jövőben is legyenek szocialista hazánk tudatos, hűséges védelmezői, szövetségeseink áldozatkész fegyverbarátai, és magas fokú hivatástudattal s felkészülttisztelő feladataiknak. A nagygyűlés szónoka ezután arról a segítségről szólt, amelyet a katonák és a többi fegyveres testület tagjai szolgálati feladataik ellátása mellett népgazdaságunknak nyújtanak, bizonyítva ezzel is azt a szemléletet, amely a »védem — építem« gyakorlatában szinte mindennap kifejezésre jut. Hangsúlyozta a fegyveres testületeknél töltött idő embert formáló, nevelő hatását, és szólt következetes békepolitikánkról. Ünnepi beszédét e szavakkal fejezte be: — Amikor ma a fegyveres erőket ünnepeljük, megköszönjük áldozatos munkájukat, azt, hogy aktívan hozzájárultak békénk, biztonságunk, társadalmi rendünk, közrendünk és határaink védelméhez. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket pártunk, kormányunk honvédelmi politikájának megvalósításáén. A nagygyűlés az Intema- cionálóval fejeződött be. Sz. L. üüeiéssk a fegyveres érik napja aiialiHííié! Bensőséges ünnepségen, ál- lománygyűlésen emlékeztek meg az évfordulóról néphadseregünk magasabb egységénél. A kaposvári FEK-ben rendezett ünnepségen Sasvári Ferenc alezredes, politikai osztályvezető mondott beszédet, majd Géra Mihály ezredes, a magasabb egység parancsnokhelyettese kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Varga Sándor alezredes, Greska László alezredes, a bronz fokozatot pedig Keczeli László százados. A 25 év utáni Szolgálati Érdemérmet vette át Szabó Béla alezredes, Pollák Lajos százados, Mencseli János őrnagy, Szabó János alezredes. Többen a 20, a 15, illetve a 10 év után járó kitüntetést kapták meg. . A megyei rendőr-főkapitányságon dr. Böröcz István ezredes, megyei rendőrfőkapitány nyújtott át kitüntetéseket, jutalmakat. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült Bujdosó György százados, Kosz Lajos százados és Pávai István főtörzsőrmester. E kitüntetés ezüst fokozatát hatan, bronz fokozatát négyen, a Közbiztonsági Érem arany, ezüst és bronz fokozatát ti- zenketten vették át, négyen soron kívüli előléptetésben részesültek. Az ünnepségen tizenegy önkéntes rendőr vette át munkája elismeréséül a Közbiztonsági Érem kitüntetés valamelyik fokozatát. A munkásőrség megyei parancsnokságán Zsák Ferenc megyei parancsnok nyújtott át kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Miklai Lajos, ezüst fokozatát dr. Al~ bért Áron, bronz fokozatát Prókai Lajos, Lossos József, Takács Antal és Szerpák György munkásőr. A megyei parancsnok And- rássy Antalnak, a megyei pártbizottság pártarchívuma vezetőjének az országos parancsnok megbízásából átadta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. A Budapesten rendezett ünnepségen Vass Gyula megyei parancsnokhelyettes és Maros József, a nagyatádi járási egység parancsnoka a 25 évi fegyveres tevékenység után járó Szolgálati Érdemérmet vette át. A munkásőrség' országos parancsnoka a fegyveres testületekben, társadalmi szervesetekben dolgozó 19 személynek adományozott — a jó együttműködésért — emlékérmet. Pártalapszervezetek az 1976. évi tervért Tájékoztató Dombóváron Az őszi vetőmagellátásról Megyeszerté megkezdődött már a vetés, és a somogyi gazdaságok által megrendelt 745 vagon fémzárolt vetőmagból 700 vagon eljutott az üzemekbe. Ezért kissé megkésett a vetőmagtermesztésről és -ellátásról tegnap Dombóváron tartott tájékoztató. Maguk a házigazdák is — a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli központjának vezetői — elismerték, hogy a szakemberek többet hasznosíthattak volna például a legújabb fajtaösszehasonlító vizsgálatok eredményeiből, ha a három megyére — Tolnára, Baranyára és Somagyra — szóló tájékoztatót szeptember elején tartják, így a legnagyobb érdeklődés az idei1 munkát tükröző és a jövő évi vetőmagellátást meghatározó számokat kísérte. Megszűnt a tavasszal még a gazdaságok zömében fejfájást okozó luCernavetőmag- gond. Az üzemekben megértették, hogy hosszú távon nem rendezkedhetünk be a drága és változó minőségű külföldi vetőmagok importjára. A szemléletváltozás eredményeként az idén 60 vagon lucernamagot vásárolhat föl a vállalat. A három megye igénye 40 vagon, így jövőre nemcsak az ellátás lesz zavartalan, de még tartalékolni is tudnak, Gond most a vetőburgonya- ellátással van, melyből csak az igények felét elégíthetik ki, tavasszal pedig még ezt sem. Említésre méltó, hogy az idei, majdnem 1000 vagonos vető- burgonya-termésével Somogy első az országban. Ez persze azt is jelenti, hogy a 156 va- sonnyi (ennyi marad vissza a megyében) kevés lesz ahhoz, hogy jövőre is hasonlóak legyenek az eredmények. Egyéb vetőmagokból zavartalan az ellátás. Különösen sok szó esett a búzáról, mely a világpiacon az olajjal ér fel. A három megyében 180 ezer hektáron termelnek őszi búzát. E terület bevetéséihez 4500 vagon vetőmagra van szükség, melyből az idén több mint 2200 vagonnyit fémzároltak. A fajta megválasztása 30— 35 százalékkal is befolyásolhatja egy-egy gazdaság -termésátlagát. Így érthető, hogy előkerültek a jegyzettömbök, amikor dr. Szabó Miklós a nagyüzemi fajtaösszehasonlí- tó kísérletek eredményeiről és a legújabb búzafajtákról tájékoztatott. Hogy ezek gyorsabb elterjedése sürgető, bizonyítja: a 61 százalékos fajtafelújítást végző baranyai gazdaságokban volt az idén legmagasabb a termésátlag. Másfél évtized tapasztalata — miszerint a korai fajták termésbiztonsága nagyobb — az idén már mutatkozik a gazdaságok megrendeléseiben is. Az ősszel 1040 vagon korai érésű búzafajtát vetnek el a dél-dunántúli gazdaságok. Végezetül a háztáji gazdaságok és kiskertek vetőmagellátásáról elmondták: az elmúlt hónapokban fölmérték az igényeket, melyeket maradéktalanul kielégítenek. Somogybái 256 bolt több mint 1 millió 300 ezer csomag magot rendelt. Az első szállítmányok a napokban útnak indultak. , B F. K orai lenne még mérleget készíteni a párt- alapszervezetek 1976. évi gazdaságszervező, ellenőrző, segítő munkájáról, viszont legalább olyan hiba lenne nem észrevenni a változást, a kibontakozó új tendenciákat. Az erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket. Erősödött a pártalapszervezetek munkájában az a törekvés, hogy működési területükön a párt politikája minden téren érvényre jusson, és a XI. kongresszus határozatai következetesebben valósuljanak meg. Elmondható, hogy a népgazdaság szempontjából legfontosabb üzemek párt- alapszervezeteinek tevékenységére a céltudatosabb munka, munkamódszerükre a sokszínűség a jellemző. Jól érzékelhető, hogy egyre inkább a pártalapszervezetek válnak a politikai szervező és ellenőrző tevékenység, a szemléleti és cselekvési egység formálásának középpontjává. Sokat javult helyzetismeretük, gyarapodott politikai, szakmai hozzáértésük. Nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt időszakban a pártalapszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző szerepének fejlesztése terén történt az egyik legszembetűnőbb változás. Híven tükrözik ezt az Idén először készített cselekvési programok, melyek az intézkedésdömping helyett a konkrét és gyors cselekvésre ösztönöznek. a munka, mellyel az egyes pártalap- sservezetek mozgósítják a kommunistákat, a pártonkívü- lieket, szervezik és erősítik a szocialista munkaversenyben való, részvételt. Szorosan együttműködnek a szak.szerA 25 éves szolgálat után já- Eredményes az ro érdemérmét vette at a szövetség főtitkárától Molnár Tibor alezredes, az MHSZ megyei vezetőségiének megbízott titkára, akit ezenkívül eredményes hazafias-honvédelmi nevelő munkájáért a KISZ kb Ifjúságért Érdeméremmel tüntetett ki. E?t a kitüntetésit kapta meg dr. Varjú Irén kaposvári főorvos is. A polgári védelem megyei parancsnokságán dr. Reiner József alezredes, megyei törzsparancsnok a 25 évi szolgálat utáni érdemérmet adta át Baranya Károlyi őrnagynak és Németh József alezredesnek, a 20 évi szolgálatért járó kitüntetést pedig Szöllősi Gyula őrnagynak és Hunyadi Sándor őrnagynak. A városi, parancsnokságon Kovács Ferenc tanácselnök, polgári védelmi parancsnok 15 évi munkájáért Honvédelmi Érdeméremmel tüntette ki Kardos Istvánt és Temesi Tibort, nyolcam pedig 10 évi tevékenységük elismeréséül részesültek ebben a kitüntetésben. Bensőséges ünnepségen köszöntötték a KPM Közúti Igazgatóságán is a munkásőröket. Széles Péter igazgató a gazdasági, a párt- és a társadalmi szervezetek nevében 11 munkásőrnek adott át egy- egy karórát emlékképpen. vezeti alapszervezetekkel és csoportokkal, s egyre inkább a KISZ-szel is. Tovább szélesedett az üzemi pártalapszervezetek patronáló tevékenysége a lakóterületi, a várospoliti- kai célkitűzések megvalósításában. Ami az alapszervezetek belső munkáját illeti, rendszeresebb és célirányosabb a gazdasági vezetők negyed- évenkénti beszámoltatása. Több helyen kezd kialakulni, hogy az egyes napirendek keretében előre meghatározták, miről számoljanak be, és a problematikát ismertetik a párttagsággal. Az így előkészített taggyűlésen magasabb a párttagság aktivitása, bátrabban mondanak véleményt és tesznek javaslatot. Több helyen támaszt olyan igényt a tagság, hogy a beszámolókon ne csak a termelés anyagi, technikai folyamatát vizsgálják, hanem elemezzék a vezetők és beosztottak kapcsolatát, segítsék a gazdaságvezetést a helyes munkastílus kialakításában. A beszámoltatások természetesen hozzájárulnak a jó tapasztalatok terjesztéséhez, a helyes kezdeményezések ösztönzéséhez, az akadályozó tényezők felszámolásához. Az is világos azonban, hogy nemcsak ezért javult a pártalapszervezetek munkája,, a kommunisták helytállása. A XI. kongresszuson megfogalmazott célkitűzés olyan gazdasági program, mely a széles dolgozó tömegek érdeklődését és részvételét igényli és biztosítja. Jó politikai alap mellett kétségtelenül ösztönző hatású munkájukra, hogy nőtt az irányító pártszervek ellenőrző, segítő tevékenysége, többek között az egyes pártH tagokkal szemben támasztott követelmény is. S ne feledkezzünk meg az egyéni beszélgetésekről sem, melyek a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatban lezajlottak, és amelyek méltán keltették föl az érdekeltek aktivitását. Az eredményes munka értékelése során fontos azonban arra is rámutatni, hogy az ötévés terv megvalósításában, ezen belül az 1976. évi terv végrehajtásában még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eredmények is szerények. Az előttünk álló feladatok változatlanul nagyok és nehezek. Ezért a jövőben is arra van szükség, hogy a munkában eddig kialakult kedvező tendenciák megerősödjenek. ég többet feell tenniük az egyes párttagoknak, az egész kollektívának, azért, hogy mindenki a maga helyén, a maga területén tegye, amit kell, és ne várjon másra. Azért, hogy mindenki megértse: gazdasági törekvéseink középpontjában a társadalmi munka gazdasági hatékonyságának erőteljes növelése áll, s ezt a politikai szervező és nevelő munka eszközeivel kell elősegíteni. Ami pedig megköveteli lehetőségeink, anyagi és szellemi erőforrásaink minél teljesebb kihasználását. A feladatokat nem könnyű végrehajtani. Csak akkor teljesíthetők, ha a tervben testet öltő gazdaságpolitika megvalósításához, megnyerjük a dolgozók cselekvő támogatását. Ez a párt minden szervétől és szervezetétől tömegkapcsolataik további erősítését követeli. . Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Oktatótiszt a nagy családban Akinek volt alkalma egész szobát betöltő játékvaáutat látni, biztosan nem felejtik el. A körbe vágtató »dühödt«, apró mozdonyok, a sínek, az állomásépületek, őrházak, sorompók, váltók parányi tarka sokasága, az okos berendezések parancsára megálló és elinduló szerelvények hű utánzatai a valóságnak. És ha a »liliputi masiniszta« túllépi a söbességhatárt, bizony a kanyarban bekövetkezik a »tragédia«, — Így van ez a valóságban is — helyesel beszélgetőpartnerem, Kapitány Róbert MÁV-oktatótiszt. — Bár nem a forgalomhoz tartozom, de »látatlanul« ml, kereskedelmi szolgálatosok is részt veszünk a balesetek megelőzésében. Például egyáltalán nem mindegy, hogyan van megrakva egy vagon... — önnek tulajdonképpen mi a feladata? * — Járom a körzetemet. Oktatok és ellenőrzők. — Ezt úgy értsem, hogy a tanítványai munkáját ellenőrzi a gyakorlatban? — Pontosan. Nagy szükség van erre. Az új dolgozók leendő munkakörüknek megfelelő tanfolyamon kötelesek részt venni, és vizsgát tesznek. De ezzel nincs vége. Rendszeresen megkeresem őket, ellenőrzőm munkájukat, tanácsot adok. Am nemcsak az újak vizsgáznak. Évente egyszer mindenki számot ad, ilyenkor felfrissülnek, gyarapodnak az ismeretek. — Milyen iskolát kellett végeznie beosztásához? — A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola vasútüzemi szakát végeztem el levelező úton. Egyébként 1957 óta vagyok vasutas. Fé- kezőként kezdtem, fokról fokra jutottam előbbre. Házgyár Zavolz — Nem csalódott, szereti ezt a munkát? — Hogy is mondjam... A véremmé vált. Ha szabadságon vagyok és napokig nem ülök vonaton, alig várom, hogy mehessek. — És a kollégái? A fiatalok? — Ez a pálya sok lemondást kíván. Például csodálom a fiatal nőket, akik jegyvizsgálói szolgálatot teljesítenek. Esetenként nem kimondottan nőnek való feladat... — Es a tizen-, huszonéves fiatalemberek? — Ha leszerelés után kezd valaki nálunk, meglátszik munkáján a katonai fegyelem. Ismeri a szolgálat fogalmát, nem fél az éjszakázástól. Mégis sok fiatal hagy el bennünket, pedig az anyagiakra nem lehet panasz. Persze a jó fizetésnek ára van. Nálunk nincs hétköznap és ünnep, csak szolgálat és szabadnap. — Az idősebbek biztosan másként kötődnek a vasúthoz. — Ez természetes, ök már maradnak. Nagy család vagyunk mi. A régiek különösen összetartanak. Ha a magánéletben észre sem veszik egymást, a szolgálatban . biztos láncszemei a folyamatnak. És tud-e olyan munkahelyet felmutatni, ahova naponta, de hetenként biztosan bejárnak a nyugdíjasok? Megkérdik »mi újság, hol voltál, merre indulsz?« Aztán leülnek és hallgatják az oly ismerős zajokat. — Életképes a vasút, érdemes fejleszteni, van jövője? — Feltétlenül. Mint magánembernek fáj a szivem, amikor egy-egy számyvasút- ra kimondják a halálos ítéletet, de mint vasúti tiszt belátom a döntés helyességét, szükségességét. Viszont a távolsági vonalakat fenntartjuk. Ezeken a több száz kilométeres vonalakon gazdaságos a szállítás. És fejlődőink is. Például az én szakterületem, a kereskedelmi szolgálat lassan áttér a számítógépes rendszerre. Persze a személyszállításból sem szorul ki mostanában a vasút, P. Sz. A Kaltnyin terület legnagyobb építőipari vállalata a zavolzsszkijl házgyári kombinát, termelésen kívül a feladatai közé tartozik a módszerek bemutatása is.
