Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

A peremkerület fan valami különös eb­ben a településben. Túl azon, hogy itt már az igazi Zselic- séggél találkozik az ember. Nem a lankás domboldalak, a százegynéhányadik esztende­jüket számláló szelídgeszte­nyék, öreg fák, szőlőskertek adják ezt a különbséget. Va­lami olyasmi, amit nem lehet másként meghatározni: az ember és a föld szeretete. Ali­kor értettem meg igazán ezt, amikor találkoztam a hatvan­egy éves, nyugdíjas erdésszel, Fűzi Lajossal. Kapuvárról ke­rült Töröcskére. Negyvennégy esztendeig állt a kardosfai er­dészetszolgálatában. Nem jár­ta ő be az országot, csak a környékbeli rengeteget, az­után tavaly »hazaindult« lá­togatóba a Kisalföldre. Négy­öt napra készülődött, de a harmadik napon már újból itt barangolt a domboldala­kon. Bárkitől kérdezi is az ember, hogy fogná-e a batyu­ját, hogy elköltözzön, a vá­lasz mindig az: nem. Töröcske mindössze hat-hét kilométerre fekszik a város központjától. Nem a várostól, hisz a város része, úgymond peremkerület 1971. március 31-e óta. Ekkor szűnt meg a település önálló tanácsa. Az­óta a kaposvári városházán intézik a töröcskeiek ügyes­bajos dolgait. Hogy miért ke­rült erre sor? A választ dr. Balogh Jánostól, a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkárától kaptam meg: — 1971 tavaszára megszűnt minden, olyan feltétel, amely indokolta volna az önálló ta­nács működését- A tsz már korábban egyesült az akkori kaposvári Latinca Sándor Termelőszövetkezettel. Igaz, kevesen dolgoznak a mező- gazdaságban a töröcskeiek közül. A többség munkahe­lye valamelyik kaposvári üzem. A település közel fek­szik a városhoz, egyetlen út­ja, amely összeköti a »nagy­világgal«, a falu határában ér1 véget, amolyan zsákutca­ként. Az autóbuszok Töröcs- kéről csak Kaposvárig ha­ladnak, ha valaki vásárolni akar, bejár. Szóval ide irá­nyult az élet. Korábban csak az általános iskola felső ta­gozatosai, most már az alsó­sok is bejárnak iskolába. Mit jelentett Kaposvárhoz kerülni? Ami a fejlesztéseket, nagyobb beruházásokat illeti, úgyszólván semmit. Minden, amire szüksége lehet egy négyszáz lelkes településnek, adott volt. Csak a vezetékes víz hiányzott, de az még vá­rat magára egy ideig. Ha idegen településen jár az ember, mindig olyas­valakit keres, aki jól ismeri a helyet- Ilyen a postás, aki naponta végigjárja a falut, betér szinte valamennyi ház­ba. A negyvenöt .éves Kovács István házát nem kellett so­káig keresnem. A töröcskeiek szívesen útbaigazítottak. Készségesen vállalta, hogy el­kísér. Útközben arról beszél­gettünk, hogy mit olvasnak a töröcskeiek. Annak ellenére, hogy bárki megvásárolhatja az olvasnivalót bent a város­ban is, 49 Somogyi Néplapot, 28 Képes Újságot, 9 Rádió- és Televízióújságot, 8 Szövet­kezeti Életet fizettek elő a helybeliek. Tizenegy különbö­ző újságból pedig egy-két példány jár a töröcskeieknek. A könyvtár hetenként csu­pán kétszer tart nyitva, min­dig sokan kopogtatnak be. Az orvos a Donnerból jár ki. Minden csütörtökön van ren­delés. Van egy vegyesbolt a legszükségesebbek beszerzé­sére, meg egy italbolt is, ahol esténként a kenyeret vehetik meg a töröcskeiek- Ha más kell, bizony buszra kell ül­niük. Tizenöt perc az üt a vá­rosig, de... Hadd beszéljen erről »idegenvezetőm«: — Bárki elmondhatja itt, hogy rossz az autóbusz-közle­kedés, pedig mi is »városi« emberek vagyunk. Ha valaki­nek be kell mennie reggel, s délig végez, ott kell üldögél­nie az autóbuszállomáson, nincs járat. Vasárnap meg egyenesen lehetetlen a közle­kedés. Ha valaki bemegy a színházba vagy a moziba, már nem tud hazajönni. Nincs busz. Fogadjunk hatvan fo­rintért taxit? A fiatalok be­járnak szórakozni, s ha vala­melyiknek nincs autója vagy motorja, mit csinál? Ez a mi legnagyobb gondunk! Palkó Jánossal, a negyven­kilenc éves tsz-területvezető- vel a háztájiról" beszélgettünk. Alig van olyan ház, ahol ne tartanának valamilyen állatot, s ne lenne kert- A dombol­dalakat is úgy fogták műve­lésbe, hogy kiadták zártkert­nek. — A háztájiban szarvas- marhából van a legtöbb, de a sertések száma sem megve­tendő. Hogy segít-e a tsz? Természetesen. A takarmányt mi adjuk. Anyakocát helye­zünk ki. A kukorica-járan­dóságot szárított terményben adjuk. A házhoz szállított alomszalma mázsája ötven fo­rint, ha valaki szerződik a tsz-szel, az elszállításról is gondoskodunk. Sokan vesznek itt a környékbeli gazdáktól kertet vagy kisebb földet. A töröcs- kei út mellett is kertbará­toknak adnak el területeket. A népesség változatlan. Egy-két család elköltözött, de jött is néhány- Itt nem akar hallani ma már senki arról, hogy elköltözzön, még ha le­hetősége lenne is. Nagy Jenő Sütemény, ital felárral Elítélték a Kék Tó étterem sikkasztóit összesen 12 annak az ügynek, melyben a közelmúltban hozott ítéletet a Siófoki Járásbíróság. Az el­ítéltek valamennyien a za- márdi Kék Tó étterem volt vezetői, dolgozói. Közülük az első- és másodrendű vádlot­tak, a 44 éves siófoki Pirkhof­fer Lajos és 40 éves fflesége vezették az éttermet. Növényvédelmi tájékoztató * A szakszerű vetőmagcsávázás a jövő évi termés alapja A gabonafélék vetés előtti magcsávázását a 43 1968. (XII. 6.) MÉM sz. rendelet köte­lezően előír ja a termés bizton­sága érdekében. Az idén a szártőbetegségek ugyan nem okoztak megyénkben erős fer­tőzéseket — vetőmagvizsgála- tainfe alapján a fertőzöttség mértéke 4—5 százalékos, csak Nagyatád—Nemesdéd, vala­mint Igái—Törökkoppány— Siófok körzetében észleltünk 8—10 százalékos fertőzöttsé- geket. A felhalmozódott fer­tőzőanyag azonban a kóroko­zónak kedvező — hűvös, csapadékos — tavaszi időjá­rás esetén erős fertőzések ki­alakulásával fenyeget. Az esetleges károk megelőzése végett javasoljuk a vetőmag osávázását — különösen a veszélyeztetett körzetekben — mázsánként Ddthane M—45 200 g + Chinoin Fundazol 50 WP 200 g kombináció alkalmazá­sával. Felhívjuk az üzemi szak­emberek figyelmét, hogy a hagyományos, higanytartal- rhú csávázószerek nem bizto­sítanak megfelelő védelmet a szártőbetegségek, valamint a virágfertőző üszöggombák el­len. Nagyon fontos teendő a vetőmagcsávázás kiegészítése agrotechnikai módszerekkel: a fertőzött táblákra ne kerül­jön gabona, kerülni kell a túlzott nitrogén műtrágya egyoldalú használatát, ugyan­is a nitrogén hatóanyag haj­lamosítja a növényállományt a fertőzésre, különösen akkor, ha egyszerre juttatják ki. A vetőmagcsávázást a ta­vasz folyamán kétszeri állo­mánykezeléssel javasoljuk ki­egészíteni. Az első kezelés összekapcsolható a tavaszi gyomirtásokkal, a második kezelést a kalászo-lás kezdetén kell végrehajtani. Ennek megfelelően az első permete­zést szántóföldi géppel, a má­sodik permetezést légi úton lehet elvégezni. Az állomány­kezelésekre felhasználható a Topsdn—Metil 70 WP hefctá­Samgyi/néplap romként 0,8—1,2 kiló, vagy a Ohinoin Fundazol 50 WP 0,6 kg + Dithane M—45 >2,5 kg/ha kombinációja. A szártőbeteg­ségek fellépése miatt a csök­kent tápanyagfelvételt levél­trágyázással lehet ellensúlyoz­ni. A búza kőüszög, az árpa fe­dett és fekete porüszög ellen a higanytartalmú csávázósze­rek helyett mázsánként 200 gramm Quinolate V4X szert használunk, ez a készítmény a búza, árpa, zab virágfertőző üszögbetegségei ellen az egye­düli hatásos szer. Az intenzív búzafajták évről évre erős liisztharmatfertőzése ellen a fenti szerhez adjunk 50 gramm Tapsin—Metil 70 WP-t, vala­mint a Milstem 500 millilite­res készítményt mázsánként. A milsteimes csávázás a ma­gok tapadóképességét fokozza, ezért vetés előtt meg kell győ­ződni a mag mennyiségéről, illetve a vetőgáp beállításá­nál ezzel a ténnyel számolni kell. Az a cselekménysorozat, •melyet ők tíz munkatársuk­kal — Horgos Istvánnal és feleségével, Tóth Lászlóval, Kovács Gáborral, Otehel Jó- zsefnével, Peresa Ferencné- vel, Németh Zsuzsannával, Tramita Máriával, Asztalos Erzsébettel és Daszinger Edit felszolgálókkal — együtt kö­vettek el, a múlt év nyarán történt. Az üzletben árult sü­teményeket rendszeresen ma­gasabb áron értékesítették, szándékosan rontották a presz- szókávé minőségét, így »taka­rékoskodva« a maguk'számá­ra. A sört és az üdítő italokat is magasabb áron hozták for­galomba a megengedettnél. A sörrel például úgy manipulál­tak, hogy az üvegekről leáz­tatták a címkéket, így a ven­dég nem tudhatta, milyen sört iszik, és azt sem, hogy két forinttal többet fizetett az italért, mint amennyibe az valójában került. A pultra mindig csak a drágább sörö­ket rakták ki, jelezve, hogy csupán ez kapható. Az étteremben kolbászt és lángost is árultak. Az egység szoros elszámolási rendszer­hez tartozott, a tablón tehát fel kellett volna tüntetni, hogy itt ezek az áruk is kaphatók. Erről azonban a Kék Tóban »megfeledkeztek«, a kolbász és a lángos árát pedig szépen zsébre vágták. Az ital és a zöldség beszerzése körül sem volt minden tiszta, az osztá­lyos árak közötti különbség eltüntetésével itt is jelentős »mellékjövedelemre« tettek szert az üzlet vezetői. Húsz napra szóló bevételi blokkot eltüntettek, és az így beszedett pénzt ugyancsak ma­gukhoz vették. Az üzlet veze­tője a kasszából 67 ezer fo­rintot emelt ki és vágott zseb­re. összesen 210 ezer forint kár keletkezett az üzletben, melyből 102 ezer forint meg­térült. A Siófoki Járásbíróság az elsőrendű vádlott Pirkhoffer Lajos üzletvezetőt, siófoki la­kost üzletszerűen, bűnszövet' sógben, jelentős értékű árura elkövetett árdrágítás bűntetté­ben, valamint bűnszövetség­ben elkövetett, jelentős kárt okozó sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért 3 évi és 2 hónapi — szigorí­vádlottja volt tott börtönben letöltendő — ' szabadságvesztésre, valamint 30 ezer forint vagyonelkob­zásra ítélte; 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Pirkhoffer Lajosné üzlet­vezető-helyettest üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős ér­tékű árura elkövetett árdrágí­tás bűntette, üzletszerűen el­követett vásárlók megkárosí­tásának bűntette, és ugyancsak bűnszövetségben elkövetett jelentős kárt okozó sikkasz­tás bűntette miatt 2 évi és 2 hónapi, börtönben végrebaí­tandó szabadságvesztésre ítél­te a bíróság, valamint 5 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Kötelezték őket, hogy 115 ezer forint kártérítést fi­zessenek, melyet 10 vádlot- társukkal együtt kötelesek megtéríteni. Az ítélet ellen ® vádlottak fellebbeztek. Az ügy másik tíz vádlottját a járásbíróság kisebb tartamú szabadságvesztésre, valamint pénzbüntetésre ítélte. D. T. bizottságot 5®. Kimentek, és megnézték a határt. Az em­berek mindenütt ott nyoma- kodtak a bizottság sarkában Azt mondták: »Veszett fejsze nyele« — és nem vártak túl leölt gond és aggodalom miatt, hát rettegve féltik: most már legalább megmaradjon. Kinn égnek a tüzek a ha­tárban. S virraszt a férfila­kosság a tüzek mellett, me sokat. De legalább kisírhatták jyek a vadak ellen lobognak. Az öreg még belenézett a poharába, talált még az alján néhány cseppet, azt is kiitta, mintha valami részeges len­ne, pedig csak nem szeretett megrendültnek mutatkozni. — Érdekes — szólott —, én még ezt a históriát nem is hallottam ... Pedig itt va­gyok a területen néhány éve. — Van ilyen ... — mondta az elnök. — Talán mert a nép nemigen emlegeti. Sokszor eszembe jut, milyen furcsa is a népi emlékezet. Az egyik dolog szinte máma történik, és valakinek magukat. Délutánra csend lett, csak majd estére bolydult meg új­ra a falu. A kocsma olyan volt, mint a méhkas. Králik Franyo kiállt az ajtóba. A barna bársonyból kivilágított az égő képe. Meglátta Ond- rejt a kocsma felé kacsázni; meg se várta, hogy odaérjen. — Másodikiszor is dacsapta nekik! — kiáltott feléje. Mindenki tudta már, hogy Matej összetörte magát. Oda­haza nyög az ágyon, s káro­molja az Istent. Tüzérségben vannak így mondják. Ezért is meg azért is. Nehogy az a kis egy­behordott Élet e száraz idő­ben a tűz martaléka legyen. Miközben a maguk rakta tü­zek fellett bóbiskolnak, hogy a vadaké se legyen. Az a kis csapat — jobban fiatalok —, amelyik oltóbri­gádnak nevezte magát, mert oda kell futnia, ahol a bajt jelzik, a Pap-dűlőben ütött tanyát, a templomdobtól só- hajtásnyira, egy kiss gyepes helyen. Afféle mezei csomó­Úgy volt, hogy hazafele tar- pont volt ez. Szekérnyomok tott a városból, békében, mert ágaztak ki innen, kanyargós a fát, azt eladta. S ahogy ösvények vágtak fel a domb­semmi, a másiknak ötven éve a keresztúthoz ért, a lovak va- nak galagonya- és kökénybo­vagy ,még több, s arról legem- laimitől megbokrosodtak, és dák keringenek ma is... elragadták a szekeret. Azrtán Mondom, elgondolkoztam már valamivel odább az árokban ezen néhányszor, s a magam kötötek ki. Így a szekér is ri- eszétől arra jutottam, hogy prtyára tört. talán a Göndör Lidi közelebb volt hozzájuk. A történetével, s történetének tanulságával is... A másik meg, a len­gyel, távolabb. S a háború, az valahogy más ... Sokszor az az érzésem, hogy akarják is elfelejteni., a háborúval együtt. — A háborúval együtt — bólintott az öreg. Felállt, kezet fogott az el­nökkel. A bor is elfogyott, s menniük is illett. A napnak még nem volt — Uramisten! — sóhajto­zott a nép. — Mi jön még?! Beérett végre az a gyér kis gabona a sovány hegyi föl­dön. Amit a vad nem gázolt le. Éjszakánként kolomppal riogatták, fedőket csapkodtak össze, fazekakkal csörömpöl­tek. így aztán heérett a szokott időben, melyen itt az erdők Kollégium és munkatermek Épül Kaposváron a gépészeti szakközépiskola 500 személyes kollégiuma. Az első ütemben a kollégium, majd a 16 mun­katerem, tanterem készül. A tervek szerint lövőre a kollé­giumot, 1979. július 30-án pedig az iskolai munkatermeket adják át. Szabadság után több közlekedési balesetet okoznak a járművezetők zótok közt. Kiöregedett gyü­mölcsfák fogták gyér lomb- hálójukba a holdat. Volt ott egy öreg tuskó, azt szabdalták fel; csendesen, vö­rösen parázslóit. A hold is vörösen parászlott az ágak közt. S e két tűz keresztezé­sében aranylott a vaskád, mint a vörös sztaniol. Vagy akár a kalapált rézlemez. Két hektó víz feketéllett benne, mint a szurok. Vödrök álltak a bokor alján egymásba rak­va, s a kádnak támasztva csáklya meg hosszú rúdon vi­Tapasztalati tény, hogy a huzamosabb távoliét után új­ból munkába álló dolgozónak az első néhány munkanap a megszokottnál fokozottabb megterhelést jelent, és ebben az időszakban gyakoribbak a hibák, mint a folyamatos munkában töltött napokon. Ebből a megfigyelésből kiin­dulva fölmérést kezdeménye­zett a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalombiztonsági osztálya. Azt elemezte, hogy a járművezetők megszokott munka- és életritmusában be­következő változások befolyá- solják-e a balesetek alakulá­sát? A válasz egyértelműen igen, ugyanis azok a jármű­vezetők, akik szabadságukról vagy betegállományukból tér­tek vissza, munkába állásukat követően több baleset része­sei, okozói voltak, mint fo- lyomatosan dolgozó társaik. A vállalat a »szabadságos« hónapokban — májusban, jú­niusban és júliusban — tör­tént balesetek alakulását vizs­gálva a Nagykörúton közle­kedő 12-es, 12/A és a 112/A jelzésű autóbuszok, illetve a 4-es és a 6-os villamosok, va­lamint a Baross tér és a Já­szai Mari tér között közleke­dő 76-os trolibusz forgalmá­ban. A statisztika szerint május­ban, júniusban és júliusban I vége. Felállították a vadkár- kevés, mert oly drága a be­ölében később van, mint egye- zes szalmacsutak, a tűzcsapó. bütt. Beérett, le is vágták Mindeme harci kellékek a az ősi, kétkezi módon, ke- tűzőnséghez tartoztak, resztekbe rakták. S mert oly (Folytatjuk.) az említett járatok forgalmá­ban összesen 114 baleset, Il­letve koccanás történt. Ebből 35 balesetet a BKV járműve­zetői okoztak; a többi utasok, gyalogosok, más gépkocsive­zetők, illetve a járművek mű­szaki hibája miatt követke­zett be- Összességében a 114 baleset 97 közlekedési dolgo­zót érintett, nagy részük azonban nem volt vétkes a balesetben. A 97 sofőr közül a vizsgált három hónapban összesen 30-an voltak három napnál hosszabb ideig, huzamosabban távol. Közülük hét járműve­zető a munkába állását köve­tő első, hat pedig a második munkanapon okozott balese­tet. Egy gépkocsivezető a bal­eset előtti napon, kettő a ka­rambol előtti munkanapon tért vissza betegállományából. A forgalombiztonsági osz­tály vizsgálatából . leszűrhető tanulságokat a vállalat meg­szívlelte: a szabadságról vagy betegállományból visszatérő járművezetőket munkába ál­lásukat követő két-három na­pon úgynevezett könnyebb vonalakra, kevésbé forgalmas útvonalakra osztják be, a so­főrök csak a »bemelegítés« után ülhetnek vissza ismét saját volánjuk mögé. Az év végén átadják a metro észak-déli vonalának első szakaszát Az év végén megnyitják az észak—déli metró első szaka­szát. A Nagyvárad tér és a Deák tér közötti, 4,7 kilomé­ter hosszú vonalon hat állo­mást létesítenek. A szakembe­rek úgy számítják, hogy az új metrón naponta mintegy 367 ezren utaznak majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents