Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

ötletek — a nők ruhatárához Ez is diyat, az is dirat Mafrőzstílusú blúz, zakóforma kabát Alvás és pihenés Milyen testhelyzetben aludjunk? Ä nyugodt, kényelmes al- mindegy: milyen testhelyzet­wl Különböző ötleteket sora­koztatunk föl. Ezeknek a ru­háknak mindegyike elfér még a nők ruhatárában. Egy-egy akkor is érdekes, ha saját magunk készítjük el, a mási­kat készen is megvásárolhat­juk. Az 1. sz. modellen: a tunika könnyű batiszt, illetve száda- szerű anyagból készül, T- ujjakkal. Díszítése a kézi öl- tésű, geometrikus minta, amely színben harmonizál — tehát »nem üt el« nagyon — az alapanyag színétől. A 2. sz. modell: kétféle színállású kartonból (például fekete-fehér), azonos mintá­zatú anyagból készült, érde­kes szabással, gloknis szok­nyával. A könnyű szövetblú- zocska nyakrésze és derékré- eze kötött. j A 3. sz. modellen: matróz­stílusú blúzt láthatunk, amely derékban széles gumizással készült, és matrózgallérral. Jól fűik hozzá a felhajtás, térdig érő nadrágszoknya. A 4. sz. 'modell: háromféle ötletet ad. A nyomott mintás kartonkábátkának klasszikus zakóformája van. A kihajtó és a kézelő egyszínű anyag­ból, dísztűzéssel készült. Az alatta levő »V« kivágású, na­pozószerű felsőrészt pettyes jerseyből varrták, és az övre akasztott kis vászontáska is kedves. vás biztosítja szervezetünk pihenését, regenerálódását. Az egész napos munka után az idegrendszer, az izomrendszer egyaránt igényli a fölfrissü- lést. Hogy 'frissen ébredjen, ahhoz nyugodtan, és legalább 6—8 órát kell aludnia. Ez az időtartam — általában — biz­tosítja a pihenést, amely szervezetünk felfrissüléséhez, a nappali jó közérzethez szükséges. Az alvás idejére igyekez­zünk kényelmesen elhelyez­kedni fekhelyünkön, s a kül­világ ingereit tartsuk távol. Az alvás alatt a központi idegrendszer ingerületi folya­matai időlegesen lassulnak, az izmok tónusa csökken; az agykéreg részleges gátlás alá kerül, csak az úgynevezett »éber pontok« maradnak mű­ködésben. Az alvásnak három szaka­sza van: az elalvás, a mély­alvás és az ébredés- Az egész­séges, jól alvó egyénnél az elalvás rövid, gyorsan átmegy mélyalvásba. Ez 4—5 óra hosszat tart, fokozatosan csökken, s az ébredés szintén gyors. Az álmatlan — rossz alvó — embereknél az alvás egyes szakaszaiban és az agy­kéregre ható gátlás szétterje­désében történik változás. Az elalvás lassú, a mélyalvás nem egyenletes, gyakran az ébrenlét határát súrolja. Bár az alvás mélységét nagymértékben befolyásolja a kor, a nem, a fáradság, sőt az idegrendszer típusa is, az egészséges életritmus kialakí­tásával, a nyugodt környezet megteremtésével — mint a múlt héten írtuk — sok pa­nasz orvosolható. A megfigye­lések és tapasztalatok alapján bebizonyosodott, az sem ben alszunk. Legegészsége­sebb a háton való alvás (ki­véve, akik horkolnak vagy betegek), mert így az '^gész test elernyedhet. (Nem vélet­len, hogy a csecsemő is így alszik!) A háton való alvás fejfájásban, migrénben szen­vedők számára is ajánlatos, mert így a legjobban biztosít­va van a vérkeringés zavar­talansága, így a legjobb az agyi vérellátás is. Sok igazság van abban is, hogy ha ala­csony párnán alszunk, tiszta fejjel és frissen ébredünk. Nehéz fizikai munka után azonban feküdjünk a bal ol­dalunkon, mert a kísérletek arra utalnak, hogy a fáradt­ság testünk jobb oldali izom- zatát érinti nagyobb mérték­ben. A pihenést tehát úgy le­het legjobban biztosítani, hogy ne arra az oldalra ne­hezedjék a testsúly, illetve nyomás­Azoknak, akiknek rossz az emésztése, a hason való fek­vés ajánlatos, Különösen, ha csak kevés fizikai munkát vé- • geznek, keveset mozognak. Ilyenkor ugyanis a hasizmok ellazulnak, a hasfal tónusa csökken; az egész testsúly mechanikus hatást gyakorol a bélrendszerre — s ennek elő­nyös hatása van. Ha májtáji fájdalmaink vannak, feküdjünk a jobb ol­dalunkra, így meglazul az összeköttetés a szomszédos szervekkel, és az epekiürítés is jobb. Ezt az epebetegek sa­ját tapasztalataikból tudják. Ha reggelente olyan mé­lyen alszunk, hogy az ébresz­tőóra hangjára sem tudunk fölébredni, tegyünk egy tá­nyérba fémpénzt vagy kis fémtárgyakat, s ezekre he­lyezzük az ébresztőórát. Az így keletkezett éles hangra biztosan fölébredünk. A legjobb természetesen az, ha maga a szervezet szabá­lyozza az alvást, s az ele­gendő alvás után megszokott időben magától ébredünk föl. Ez a természetes és egészsé­ges. Ez viszont csak úgy ér­hető el, ha mindennap rend­szeresen, egy és ugyanazon időben alszunk el. OTTHON CSALAD Dr. Hiev Hia Cserepes virág a lakásban Ételeink sava-borsa Sava-borsa — mondja a magyar, amikor a dolgok lé­nyegére utal. A só meg a bors, e két főzéshez használt fűszer adja ugyanis az étel jellegzetes ízét. Mostanában egyre népszerűbb a különbö­ző fűszerek használata; mondhatnánk azt is, hogy di­vat. A modem lakások apró konyháiban szinte mindenütt ott a fűszertartó, s a hagyo­mányos só, bors, paprika meg kömény mellé eddig kevésbé i _______________ i smert vagy rég elfeledett l koriandert, kaprot is termesz­Meghívjuk Önt a BW B pavilonjába: üMi LIZENZ BOSCH HAUSGERÄTE^ lUMtin tekintse meg a Hűtőgépgyár új termékeit! Bosch-licenc alapján készült a LEHEL BOSCH 160 XX hűtőszekrény. Gyártja! a hűtőgépgyár ételízesítők is kerülnek. A fűszernövények nagy ré­sze — bármennyire furcsa — vadon terem. Ezekről számol be Romváry Vilmos a Fűsze­rek könyvében. »Megeszem a kalapom, ha jól fűszerezték« — tartják a régi szakácsok. De hozzá kell tenni: a jó fűszerezés már ön­magában is tudomány. Nem árt tudni azt sem, hogy mi­lyen ételhez milyen fűszer való, sőt: némelyilc gyógyító hatású. A gyomorsavtúlten- géskor például hasznos az ánizsmag és a zsályalevél; ha Viszont savhiányban szenved Valaki, ajánlható az angelika- gyökér. a borókabogyó, az édeskömény, a kálmosgyökér vagy az ürömfű. Részletesen ismerteti e könyv, hogy a különböző keverékek mire szolgálnak, s gyakorlati taná­csokat ad az aromás házi li­kőrök készítőinek meg a kez­dő háziasszonyoknak. Méltatlanul száműzték pél­dául a magyar konyhák pol­cairól a népi eredetű fűszere­ket. Ideje, hogy ezek is visz- szafeerül jenek helyükre és ételeinket változatosabbá te­gyék. A sok hasznos tanács és útmutató mellett kultúrtörté­neti érdekességnek számíta­nak e könyv fűszertörténettel foglalkozó lapjai. Az egyipto­miak, görögök, rómaiak pél­dául sáfrányt, köménymagot, Lakásunkat szebbé vará­zsolják a virágok, különösen a cserepes növények. Kora ősztől tavaszig'virágzik a la­kásokban a legelterjedtebb cserepes növény, a ciklámen. Kellemes színeivel, különbö­ző virágformáival, sőt levelei rajzolatával is díszít. A ciklámen viszonylag ér­zékeny növény, és a lakásba kerülést megsínyli. Ennek oka a ^növény igényében ke­resendő. A vad ciklámen er­dei növény; a párás, alacso­nyabb hőmérsékletű helyeket szereti. Közel áll ehhez a ter­mesztett ciklámen igénye is. Ezért hűvös, világos helyre tegyük. A túlzott öntözés következ­tében azonban kirothad. Amennyiben a víz a gumó közepén levő szívlevelekre kerül, ezeken betegségek je­lennek meg és elpusztulnak. Lehető!eg ne álljon víz a cserép alatt levő tányérban sem! Pikáns marhaszelet tettek. Ezek értéke hosszú ideig az aranyéval vetekedett. Följegyezték például, hogy a feketeborsot az arannyal azo­nos áron mérték — patika- mérlegen. Lucvllusnak, a fényűző élet­módjáról és hatalmas ebéd­jeiről híres, római hadvezér­nek kitűnő fűszerkészlete is volt. Szakácsáról föl jegyezték, hogy az ételek ízesítésének titkát soha nem árulta el sen­kinek. A fűszerek termesztő- . sét Nagy Károly frank király | is elrendelte a birodalmában, s kötelezte az apácákat meg a szerzeteseket, hogy a kolos­torkertekben termesszék e növényeket. A legnagyobb fű- szertermelő kolostor a St. Gallen-i volt. Az új földré­szek felfedezésével bővült az Európába került fűszerek kö­re. Marco Polo például a gyömbért hozta be Kínából. Hazánkban Mátyás király ideiében élte fénykorát a kö­zépkori szakácsművészet; ek­kor használták a legtöbb étel­ízesítőt. Romváry Vilmos könyve a középkori kéziratos szakácskönyvből is idéz: pél­dául az erdélyi fejedelem ud­vari szakácskönyvéből. Hasznos könyv a Fűszerek könyve: érdemes elolvasni, tanulmányozni. A nagy érdek­lődés miatt adták ki most újra. A szerző mindhárom ki­adást bővítette, így ez az utolsó a legteljesebb. S. M. 40 dkg marhacombot 12—16 darabra vágunk és nagyon vékonyra kiverjük. 4 lehá­mozott, kimagozott paradi­csomnegyedet és 2 hagymát feldarabolunk, sózzuk, bor- sozzuk és lisztbe mártjuk a húsdarabokat. 1 evőkanál olajban mindkét oldalát kb. 1 percig sütjük és melegre tesszük. j A hagymacsíkokat forró vajban 3 percig pároljuk, 1 borospohár vörös borral fel­öntjük és egyszer felfőzzük. Paradicsomból és 8 dl tej­színnel főzetet készítünk. A hússzeleteket spagettire, vagy rizsre tálaljuk, majd a szósz- szál leöntjük. Reszelt sajttal fogyasztjuk. Ripp!-Sónál műve (IV.) Az írószerek történetéből Radír, ceruzahegyző Ä két rész ólomból, egy rész ónból készült íróvesszők vonalainak eltávolítására 1437-ben ajánlotta egy olasz tudós a kenyérbelet. Ez az első föl jegyzés a radírozásról. Radírgumit — azaz kaucsuk- darabkát — 1770-ben hozott forgalomba egy angol vegyész, bizonyos J. Pristley. Néhány esztendő múlva már nagy mennyiségben árulták Párizs­ban »Peau de negres« (néger­bőr) néven, és méregdrágán. A ceruzahegyző jóval rö- videbb múltra tekint vissza, mint a ceruza vagy a radír. Egyszerű formáját 1835-ben egy bécsi ember készítette: ez egy hosszabb falapba vágott horony volt, amely mellé kis kést illesztett. A Ceruzát a horonyban mozgatva lehetett kihegyezni. A ma ismert, fer­de késes hegyezőt — amely­ben a ceruzát egy kónikus lyukban forgatni kell — 1847- ben a párizsi De Thierry fe­dezte föL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 & 11 12 13 14 $0$ 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 $ 26 27 28 29 30 31 32 33 34 VÍZSZINTES : 1. Állatok csoportján. 7. Érinti. 9. Rippl-Rónai egyik korai képének címe. Folytatása a vízsz. 20., 22. és a 31„ sorban. 11. Megfogad. 12. Dala. 13. Előd —** visszafelé. 15. Kálnoky László. 17, Nóri tulajdona. 19. Számjegy. 24. Préméért értékes állat. 26. Rólad mássalhangzói. • 28. Menyegző. 29. Fázik a hidegtől. 33. Most, azonnal. 34. G^bor Andor. FÜGGŐLEGES: 1. Fia betűi — keverve. 2. Egy- vagy többsejtű növény. 3. Lék betűi — keverve. 4. Üvegedény. 5. Dátumrag. 6. Enyém — végek nélkül. 7. Élelem. I 8* Nem tagadást. » 10. Vita, megbeszélés. 14. Vigyáz. 16. Alul. 17. Tapsifüles. 18. Legyint rá, (két szó). 19. Csúnyán áradozik. 21. Halottal kapcsolatos viselet. 23. Női név. 25 Helység a Duna-kanyarban. 27. Döbrentei Gábor. 30. Ilyen hal is van. 32. A közepe felé. K. J. Beküldési határidő: 1976. szep­tember 27-én, hétfőn délig. Ké­rünk benneteket, hogy a szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyer­mekkeresztrejtvény «! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ketten kapálnak nagy csendben. Beecher-Stowe »-Tamás bátya kunyhója-« című könyvét nyer­te: Pacskó Ildikó (Lengyeltóti), Pataki Péter (Kaposvár), Herja- wecz Anikó (Babócsa), Fekete Edit (Balatonföldvár). A könyveket postán, küMÁUtftéL

Next

/
Thumbnails
Contents