Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

^PosM**' y I L A G EROLEIARJAÍ.; EGYESÖLJETEK! Ara: 1 forint SemmiNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 222. szám Ezer küldött és meghívott 1976. szeptember 19., vasárnap Nemzeti programunk a fejlett szocializmus építése Összeült a Hazafias Népfront VI. kongresszusa Tegnap reggel összeült a Hazafias Nép­front VI. kongresszusa. Az esemény tisztele­tére Budapesten ünnepi díszt öltött az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Háza: a kong­zeti Egységfront alelnöke, dr. Manfred Mühl- mann, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnökhelyettese és Tamara Dob- rin, a Román Szocialista Egységfront Orszá­resszusi teremben azt hirdetik a feliratok: gos Tanácsának alelnöke. Egységben a fejlett szocializmusért, Nemzeti programunk a szocializmus és a béke. Két­napos programja van a kongresszusnak, ame­lyen 800 küldött, 200 tanácskozási jogú meg­hívott vesz részt. Jelen vannak a tanácsko­záson hét európai szocialista országban mű­ködő: testvérszervezetek és mozgalmak kép­viselői is: Jevdokija Petrovna Karpova, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság alelnöke, Zdravko Mitkovszki, a Bolgár Hazafias Front Orszá­gos Tanácsának titkára, Fedor Gulla, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának tagja, a Szlovák Nemzeti Front fő­titkára, Marjan Rozics, a Jugoszláv Dolgo­zók Szocialista Szövetsége választmányának titkára, Józef Ozga-Mihalski, a Lengyel Nem­A kongresszus elnökségében helyet foglal: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint a tömegszervezetek, a fő­városi és vidéki népfront-testületek, az egy­házak képviselői. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a tanács­kozást. Javaslatára a részt vevők el­fogadták a kongresszus napi­rendjét és munkarendjét. A VI. kongresszus napi­rendje: 1. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának beszámo­lója az V. kongresszus óta végzett munkáról és a mozga­lom feladatairól; javaslat a kongresszus állásfoglalására. Előadó: Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. 2. Az Országos Tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. Ezt követően a küldöttek megválasztották a kongresz- szus munkabizottságait: a szerkesztő bizottságot, a man­dátumvizsgáló bizottságot és a jelölő bizottságot. Megemlékezett Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1972 óta elhunyt tagjairól. Néma felállással adóztak a kongresszus résztve­vői Balázs László, a szolnoki Mezőgépgyái-tó Vállalat 'he­gesztője, Beresztóczy Miklós címzetes prépost, az ország­gyűlés alelnöke, Darvas József író, Domanovszky Endre fes­tőművész, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Keresztes Já­nos, a kátolyi Űj Élet Terme­lőszövetkezet agronómusa, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond szobrászművész, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kovács Pál nyugalma­zott tanácselnök, a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetségének alelnöke, Kuti Géza, az egyedi Harc a Bé­kéért Termelőszövetkezet gép­műhely vezetője, Mód Aladár egyetemi tanár, Mihályfi Er­nő, a Magyar Nemzet főszer­kesztője, Pécsi Ferenc, a Ma­gyar Távirati Iroda helyettes vezérigazgatója, Ruppert Já­nos római katolikus lelkész, Rusznák János, a Békés me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője, Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képvise­letének elnöke, Simon István költő és Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának alelnöke emlékének. Valamennyien a népfront or­szágos és helyi testületéiben a legnagyobb egyetértéssel mun­kálkodtak a nemzeti egység erősítésén, a szocialista társa­dalom építésén, a béke védel­mén. .. ,• «jwsl* Kállai Gyula ezután így folytatta: — Minden kongresszus számvetésre, elmélyült ön­vizsgálatra kötelez. A négy esztendővel ezelőtt megtartott V. kongresszus óta nagy ese­mények történtek országunk belpolitikai életében. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy a sikerek kivívásában a Hazafias Népfront is nagy fel­adatokat vállalt magára, s je­lentősen hozzájárult ország­építő munkánkhoz, a szocia­lista haza felvirágoztatásához. Tanácskozásaink iránt nem­csak az országon belül mutat­kozik nagy érdeklődés; tevé­kenységünkre és tapasztala­tainkra határainkon túl is fi­gyelmet szentelnek. — 1936 júniusában,’ éppen negyven esztendővel ezelőtt a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának vezetősége hatá­rozatában kijelentette: -széles körű népfontmozgalmat kell létrehozni, amelybe be kell vonni minden pártot, szerveze­tet, csoportot és egyes eleme­ket is, amelyek mozgósíthatók a harcra a reakció és a fasiz­mus ellen, a magyar demokra­tikus köztársaságért«. — A magyarországi nép- frontrnozgalom akkor kezdett kibontakozni, amikor az or­szág függetlenségét a fasizmus és az egész nép életét újabb, a korábbinál is pusztítóbb vi­lágháború fenyegette. Harc a reakciós elnyomó osztályura­lom ellen, harc a fasiszta meg­szállók ellen, harc a romba- döntött ország újjáépítéséért, az új népi demokratikus álla­mi és társadalmi rend megte­remtéséért, majd a legszéle­sebb tömegek szervezése és mozgósítása a szocializmus alapjainak lerakásáért — ez a magyar népfrontmozgalom történelmi útja. Így jutottunk el a fejlődésnek abba a szaka­szába, amelyben a fejlett szo­cialista társadalom építése egész népünk, minden hazafi által elfogadott és büszkén vállalt feladata lett. — Négy évtized fejlődése bizonyítja, hogy a demokrati­kus nemzeti összefogásnak nem csupán részese, hanem győzelmének elengedhetetlen biztosítéka: a munkásosztály vezető szerepe. A magyarországi példa is tanúsítja: a népfront nem alkalmi tömörülés — mondot­ta a továbbiakban Ká’flai Gyu­la. — Szerepe nemcsak a fa­sizmus és a háború ellen, nem­csak a hatalomért, hanem a szocializmuöeri vivőit harc-, ban is nélkülözhetetlen. Sőt: amilyen mértékben előre ha­ladunk a szocializmus építé­sében, az egység egyre inkább az ország egész lakosságát át­fogó szocialista népi—nemzeti egységgé erősödik. Bizonysága ennek, hogy o Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszust határozatait, útmuta­tásait, alapvető társadalmi céljait mozgalmunk magáévá tette, nemzeti programmá emelte. Ezután Kjfflai Gyula hang­súlyozta, hogy a magyarorszá­gi népfrontmozgalom tevé­kenységében mindenkor ki­emelkedő helyet foglalt él a nemzetközi haladás támogatá­sa, a haladó erőkkel való szo­lidaritás. — A népfrontmozgalomnak nemcsak múltja, jelene, ha­nem jövője is, mégpedig ígé­retes jövője van — mondotta a továbbiakban. — A jövőről azért beszélhetünk ilyen hatá­rozottan, mert nem kell jós­latokba bocsátkoznunk: a perspektívák felvázolásakor a Magyar Szocialista Munkás­párt állásfoglalásaira támasz­kodhatunk. A kongresszuson elfogadott programnyilatko­zat ismételten kimondja, hogy a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban testesül meg tár­sadalmunk osztályainak és ré­tegeinek politikai szövetsége, a kommunisták és a párton- kívüliek, a különböző világné­zetű, a materialista és vallásos meggyőződésű állampolgárok együttműködése. A nyilatkozat ismét leszögezte, hogy e szö­vetségi politikát érvényesíteni kell a szocializmus építésének egész történelmi szakaszában. — Meggyőződésem, hogy a Hazafias Népfront VI. kong­resszusának tanácskozása sok hasznos útmutatást ad a már megalakult népfrontbizott­ságoknak, a sok lelkes akti­vistának, a megválasztandó országos testületeknek. Ha­gyományainkhoz híven újabb százezrek, népünk millióinak mozgósításával méltó módon kívánunk részt venni a fejlett szocialista társadalom építésé­ben — mondotta befejezésül Kállai Gyula. Kállai Gyula megnyitója után Sarlós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára tartotta meg referátu­mát kiegészítésként az orszá­gos tanácsnak az V. kongresz- szus óta végzett munkáról és a mozgalom előtt álló felada­tokról szóló jelentéséhez, katerületein végzett tevékeny­ség elemző anyagaival együtt — a résztvevők előzetesen írás­ban kézhez kaptak. A jó állampolgári közérzet alapja a párt politikája Sarlós István főtitkári beszámolója Tisztelt kongresszus! — Csaknem négy és fél esz­tendő telt el a Hazafias Nép­front V. kongresszusa óta. Most, a VI. kongresszus ta­nácskozásainak az a célja, hogy számot adjunk a meg­tett útról, arról, hogyan tel­jesítettük az V. kongresszu­son vállalt feladatokat, s ki­jelöljük a soron következő évek teendőit. — A küldöttek rendelkezé­sére bocsátott dokumentu­mokból kiderül, hogy mozgal­munk eleven kapcsolatban áll a hazánk fejlődését elő­segítő minden törekvéssel, de ismerjük a fejlődés útjában álló nehézségeket is. Amint eddig tettük, a jövőben is ar­ra törekszünk, hogy jelen le­gyünk mindenütt, ahol szük­ség van a társadalom erőinek változik az ország képe, s változunk mi, most élő em­berek, akik tudjuk, “hogy_ a ma elvégzett munka a jövő~ nek is szól, s hogy tetteink súlyát és hatását az utánunk következő nemzedékek álla­pítják majd meg. — Felelősségteljes feladat­ra kell felkészülnünk, s e cél érdekében mozgósítjuk a tár­sadalmi erőket. Tapasztala­taink szerint állampolgáraink és az államigazgatási szervek egyaránt igénylik a népfront bizottságainak jelenlétét, szá­mítanak a mozgalom által elvégezhető munkára. Ezek a tapasztalatok erősítik maga- biztosságunkat és teszik lehe­tővé, hogy új feladatokra vállalkozzunk. A nemzetközi helyzettel a közreműködésére. Teendő van bőven, s a mi munkán­kat is dicséri, hogy ma már sok olyan állampolgár él e hazában, aki erejét és tudá­sát szívesen a közérdek ja­vára bocsátja. — Ma a párt XI. kongresz- szusa határozatainak megfele­lően a fejlett szocializmus építése van napirenden. Az ezzel kapcsolatos elképzelé­seket és terveket az országos tanács nemzeti programként fogadta el, s most arra ké­rem a kongresszust, hogy erősítse meg ezt az állásfog­amelyet — a népfront fő műn- látást. E munka során tovább .caküvésekef **íi anamini foglalkozva Sarlós István hangsúlyozta: A békés egy­más mellett élés politikájá­nak megszilárdítása a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti kapcsolatokban mind fontosabb szerepet ját­szik. Az enyhülés tartósan érvényesülő folyamattá vált.-— Hiba lenne azonban, ha megfeledkeznénk arról, hogy a haladás ellenségei az eny­hülés folyamatának fékezésé­re, sőt visszafordítására tö­rekszenek. Nincsenek gátlá­saik, amikor polgárháborús konfliktusokhoz vezető össze­Libanonban, és szerepet vál­lalnak az olyan katonai ál­lamcsínyek megszervezésé­ben — például Chile esetében —, amelyek reakciós, népel­lenes erőket, juttatnak hata­lomra. — A szocialista országok,’ köztük a Magyar Népköztár­saság szándéka, hogy ebben a bonyolult nemzetközi hely­zetben kezdeményező lépése­ket tegyenek a konfliktusok feloldására és az együttmű­ködés lehetőségeinek kimun­kálására. — Mi is részt vállalunk eb­ből a munkából. A Hazafias Népfronton, valamint a ke­retein belül működő Orszá­gos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is ar­ra törekszik, hogy hazánkban és a világban kiszélesítse a haladásért és a békéért küz­dő emberek táborát, hogy ily módon erősítse a különböző társadalmi rendszerű orszá­gokban élő haladó gondolko­dású emberek közötti kapcso­latokat. Belpolitikai helyzetünkről szólva megállapítottá a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, hogy a lakosság hangulata megalapo­zottan jó; az állampolgárok nyugodt légkörben élnek és dolgoznak. A jó állampolgári közérzet alapja: a Magyar Szocialista Munkáspárt követ­kezetes, elvhű politikája. Ez a politika a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviseli: a szocialista rend­szer az egész nép jelenét és jövőjét szolgálja, ezért fej­lesztése mindannyiunk fel­adata. — Á jó politikai közhan­gulatnak fontos eleme, hogy mindenkor nyíltan szóltunk a gondjainkról is. A kellő idő­ben elhangzott tájékoztatáso­kat megértéssel fogadták az emberek. A gondoknak nem örültek, méltányolták azon­ban, a párt és a kormány nélkülük nem dönt az orszá­gos jelentőségű kérdésekben. — Társadalmi rendszerünk nélkülözhetetlen ismérve a szocialista demokrácia széle­sítése az élet minden terüle­tén. Az állampolgárok mind nagyobb számban és mérték­ben vesznek részt közvetle­nül is az országos, a munka­helyi és lakóterületi ügyek eldöntésében. A Hazafias Népfron+ fontos kötelezettsé­ge, "hogy fórumaival, prog­ramjaival, akcióival és min­den megnyilvánulásával nö­velje hozzájárulását a szocia­lista demokrácia erősítéséhez. Segítse a társadalom demok­ratikus légkörének fejlődését, a dolgozók közéleti aktivitá­sának kibontakoztatását. íFolytatás a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents