Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

Gitár és halászlé Lengyel, NDK-beli és magyar fiatalokkal népesült be a ba- latonföldvári kemping. wwr™ Halászlét főznek a külföldi fiatalok. Megúiul a fáradt olaj A 13. sz. Volán 1973-ban kezdte el Kaposváron az üzemszerű olajregenerálást. Az első évben 75 ezer liter olajat tettek ismét használhatóvá. Ez tekintélyes nyereség volt, hi­szen literenként 11 forintért vásárolták, házon belül vi­szont 5,50-ért állították elő. — A terméket Pécsre kellett hordanunk, laboratóriumi vizsgálatra — tájékoztatott Korulricz István, a 13. sz. Vo­lán ipari osztályvezetője. — Alig három hónap alatt fölál­lítottuk a' laooratóriumot, ahol egy vegyésztechnikus szi­gorú mérésekkel biztosítja a megfelelő minőséget. A fáradt olaj regenerálása nem könnyű feladat. Nagy kö­rültekintést, szakértelmet igé­nyel. Nem túlzás azt állítani: a kaposvári regeneráló üzem­ben motorolajgyártás folyik, amelynek nyersanyaga az ösz- szegyűjtött fáradt olaj, a vég­termék pedig a megfelelő ada­lékkal ellátott, regenerált olaj. Ezt sikerült elérni a kaposvári­aknak — állapították meg a Volán Tröszt szakértői, amikor országos értekezletet hívtak össze^Kaposvárra és példaként mutatták be az itteni üzemet. — Az Országos Energiafel­ügyelőségtől 1,2 millió forintot kaptunk tevékenységünk to­vábbfejlesztésére, ebből tud­tunk új berendezést vásárolni. Májusban állítottuk üzembe, s ha a két géppel termelünk, a befektetett költség másfél-két év alatt bőségesen megtérül. Eddig csak a házon belül összegyűjtött fáradt olajat dol­gozták föl. Most viszont már kevéssé szennyezett, regenerá­lásra alkalmas fáradt olajat vesznek más vállalatoktól is. — Az az olaj, amelyik a mi szűrőcsapjainkhan csöpög, sok­szor szebb mint az ÁFOR-olaj. Bátran használjuk a legkénye­sebb motorokhoz. 1974-ben 102 ezer liter, tavaly 117 ezer liter olajat nyertünk ily módon. Ta­valy az így elért termelési ér­ték 1 300 000 forint volt. Három műszakban három betanított munkás, egy ve­gyésztechnikus és egy csoport- vezető végzi ezt a munkát. Az itt dolgozók újítási kedve meg­nőtt: eddig kilenc olyan éssze­rűsítést valósítottak meg a re­generálóban, amely a jobb mi­nőségű anyag előállítását szol­gálja, egészségesebb körülmé­nyek között. Az újítások több­ségét a tröszt vezetői bevezet­tetik az ország különböző pontjain. G. J. Bevásárlókosár helyett a magántáskába Szabálysértési esetek Siófokon jSzeberényi Lehel | * Rém' — De befizetek én a ma­gunkfajta kultúremberekre is. Anyicska szövetségest ér­zett maga mögött. És még túl­áradó kedvet érzett. — El kell egyszer jönni — mondta. És mindjárt Loncit hívta, hogy jöjjön el a búcsú­ra, most, Péter-Pálkor. Meg­látja, milyen szép falu, és mi­lyen jók ott a népek. Lonciba fogódzott, de a többieknek is szólt — Lesz citromos torta? — kérdezte Lonci, csak úgy. — Lesz. — Hát tudd meg, hogy me­gyek. — Elhatározta egy pil­lanat alatt. A technikus még akkor is ott maradt, mikor a többiek elszéledtek a helyükre. Hívta Anyicskát, hogy úgyse tud mit csinálni, nézze meg a festődét. Anyicska gondolta, miért ne. Mikor a bálákhoz értek, tréfásan azt mondta a techni­kus, hogy tartsák tiszteletben a «-törvényt«, és bújjanak a bálák közé, minba odahaza lennének a szénapadláson, amit a segédmester beszélt. Anyicska a homályos vilá­gításban fölnézett. Tiszta sze­me csupa hitetlenség volt, s egy harmatcsepp csillan ását is észre lehetett venni benne. De csak egy pillanatra, mert hirtelen sarkon fordult, és elszaladt. Később lett áram. Ojra csattogtak a gépek, Anyicska A múlt évben 606 szabály­sértési följelentést vizsgáltak metg a Siófoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályán. Különösen sok a lopás. A múlt évben ezért 232 külföl­dit bírságoltak meg, és jóné- hány honfitársunkat is. A mintegy százféle szabálysértés «-széles skáláján játszanak« az elkövetők, most például az áruházi lopások adják a leg­több munkát. A .gyorsaságot, a szabályszerű intézkedést há­rom szerv: a rendőrség, az áruházak, illetve az igazgatá­si osztály jó együttműködése biztosítja. A fokozott gondos­ságot a külföldiek esetei igénylik. — A rendelkezések, a törvé­nyek rájuk ugyanúgy érvé­nyesek, mint a magyar állam­polgárokra — tájékoztatott dr. Gerencsér György, az igaz gatási osztály vezetője. — Tolmácsról is kell gondoskod­nunk; ezt a feladatot a Sio- tour dolgozói, tanárok, nyug­díjasok látják el. Aprólékos munkára van szükség, és ügyelünk arra, hogy senkit ne bántsunk meg oktalanul, ne marasztaljunk el ártatla­nul. A külföldieknél sürget az idő, hiszen az itt-tartózkodá- suk dátumhoz van kötve, te­hát soron kívül lefolytatjuk az eljárást, hogy — miután be­fizették a bírságot — vissza­kaphassák úti okmányaikat... „Ugrott” a borotvakészülék Tavaly a szabálysértési ese­tek 70 százalékát a lopások tették ki. A legtöbb följelen­tés most is a Sió Áruházból érkezik, innen jön az «ügyfe­lek« zöme az igazgatási osz­tályra. Volt, aki azt mondta, a sikeres példa «serkentette-»' akcióra: látta, hogy előtte egy férfi pálinkáspalackot emelt le a polcról, kabátja alá rej­tette, s kisétált az üzletből. Ettől felbuzdulva ő is elemeit egy puderdobozt, és «lebu­kott«. Egyébként többnyire piperecikkek kerülnek ha­sonló módon a bevásárlóko­sár helyett a magántákkába, a szatyorba és a zsebbe. (A szabálysértési bírság az eltu­lajdonított holmi értékétől és egyéb körülményektől függő­en 5000 forintig terjedhet.) Reszt vettünk Kővári Már­ton főelőadó «ügyfélfogadá­sán«. Csupa friss eset: a hét­fői lopás elkövetői kedden már itt ültek, s akit meghall­gattunk, nem tagadta a tör­ténteket ... Tolmácsnő — több nyelven beszélő pedagógus — fordít. A fiatalember a 298-as sorszám alatt szerepel a szabálysértési naplóban, tehát Siófokon igencsak sok a szabálysértés az idén is. A körülményeket így írja le a külföldi turis­ta: barátaivn.1 együtt már fneglehetősen sokat költött hazánkban, Budapesten rádiót :s vásárolt, de akkor még fu­totta a pénzből. Mire Siófok­ra értek, alaposan lesoványo­dott a tárcája. Levett a polc­ról egy 6S forintos borotva- készü'éket, s anélkül, hogy fizetett volna, távozni készült a Sió áruházból. Lebukott, s most 600 forintot kell ok- máiiybél.vegben lerónia. Cso­dák csodája: előkerül a 600 forint. Valószínűleg kölcsön kére... Mondja: már ma el­utaznak. Először járt Magyarorszá­gon. Ta’án jobban érezhette volna magát és tovább is ma­radhatott volna, ha nem tör­ténik meg ez az eset... Sír a nagymama Megszeppent diáklány — ugyancsak külföldi — ül a főelőadó előtt. Mellette a nagymama, kisírt szemmel. A lopás színhelye ezúttal is a Sió Áruház. (Kedden délelőtt tíz óráig öt feljentés érkezett innen.) S nem kevesebb, mint tíz tételt tartalmaz a lista. A kozmetikai cikkek vannak túlsúlyban, de akad néhány csokoládéféleség is. Az össz­érték: 183 forint. Az eset ér­dekessége, hogy a lány a pénztárnál számoltatott ugyan, de csak mintegy 15 forint ér­téket, ugyanis ennyi volt a bevásárlókosárban. A többi a táskában... Szégyenpír az egyik arcon, görcsös sírásba ránduló rán­cok a másikon. — Sokba ke­rült volna ez az áru, ha meg kellett volna venni — mond­ja a lány, s pénzben igencsak szűkében vannak. Nagyon bánja, amit tett, egész éjjel nem aludt. Látszik, hogy mindketten megkönnyebbül­nek, amikor a döntést hall­ják: minthogy kiskorúról, ke­reset nélküli fiatalról van szó. egyelőre megússza figyelmez­tetéssel. Hasonló eset ismétlő­désekor azonban már számol­ni kell azzal, hogy eljárás kö­vetkezik: értesítik a külkép­viseletet és az iskolát... A lány tart tőle: mit szól­nak majd a szülei, ha tudo­mást szereznek a történtek­ről. Egy kis „hazai’ Siófoki cipészkisiparos vá­laszol dr. Gerencsér György kérdéseire. Azért jelentették föl, mert a lábbelivel nem volt megelégedve, aki meg­rendelte. Ez a dolog egyik része. A másik: a nyugdíjas cipész iparengedélye ez év augusztus 2-től érvényes, a cipőkészítésre pedig már ta­vasszal elfogadta a megbí­zást, s föl is vette érte a 700 forintot, (azóta visszaadta). Kontárkodás. Ö viszont úgy véli, már hónapokkal az en­gedélyben szereplő időpont előtt dolgozhatott pénzért. Elmondása szerint havi ezer forintra tett szert így, a 960 forint nyugdíja mellett. Itt a tanú 's. azaz a kárvallot, aki most már nem tartja fenn ko­rábbi följelentését. Békessé­get alcar... A kisiparos úgy érzi, hogy nem méltányolják eléggé a szolgáltatást, amit nyújtott. Megmakacsolja ma­gát. Arra hivatkozik: a nyug­diján és felesége szép kere­setén kívül tekintélyes összeg­gel támogatja Münchenben elő két lánya is, tehát ha r,em kell az ő munkája, ab­bahagyja .., Szabálysértési esetek —sok van belőlük. De kevesebb, mint amennyi korábban volt. Hemesz Ferenc I Somogyi Népig fürge ujjakkal dolgozott: val­ókat kötött be, és szakadt szálakat sodort össze; járt- járt a fonógép kocsija mögött kilométereket. Míg Lonci egyszer megkér­dezte tőle: — Bogaram, te sírsz? 7. Itt volt Péter-Pál ünnepe. Kellemes kirándulóidővel. He­gyi szellő lengedezett, és szá- rítgatta a könnyű párákat. Már hetekkel előbb festet­tek, meszeltek, csinosították a házakat, takarították az ud­varokat. A templomot felöl­töztették, az oltárok fölé zöld galiysátrakat emeltek, és zöld gallyal díszítették a bejára­tot. A cifra művű kereszt alatt, amely friss ezüstben ragyo­gott és amelynek talapzatát megtisztogatták a mohától, vásárosok verték föl sátraikat. Az utca fellocsolva, kise­perve, s a portalan légben sütés-főzés illatfelhői gomo­lyogtak. A falevél is csillo­góbban fürdött a nedves nap­fényben, mint köznapokon. Csaknem minden házba vendéget vártak. Anyicskáék vendéige is megjött a város­ból. — Lonci! — kiáltott Anyics­ka. Leszaladt a magas beton- lépcsőn. Véletlenül tekintett ki a konyhaablakon, hát csak megpillantja: de ismerős! — Látod, hogy nem hamu- káztam — mondta Lonci, ösz- szeborultak. — De titeket megtalálni! Teréza a lépcső fölött még korlát nélküli kis előtéren mosolygott, kezét kötényébe törölgetve. A szülike, akit itt bafoics- kának neveztek — s a kony­ha mélyén kuporgott kissé már görnyed ten — a nagyot­hallók szokásával tenyerétfü- lehez tartva érdeklődött; — Kto tam? — A lányunk kis barátnő­je jött a gyárból! — mondta Teréza kiáltva. A babies ka bólintott, mind­ketten boldogan mosolyogtak. S Loncit kellemesen érintette a vendégszerető fogadtatás. Máris úgy találta, hogy na­gyon szép napja lesz. Teréza a szobából hozott ki támlás széket, és hűvösségtől való homályát — mert por­szem ugyan nem volt rajta — ruhával letöröl gette. A ba- bicska görnyedten csoszogott a süteményért. Matej pedig fekete bársonyünneplőben ép­pen előjött a szobából, a templomba indult. Elterült a mosoly az arcán. — Isten minálunk hozta! — Majd Anyicskát figyelmeztet­te: — Likőrrel megkínáljátok vendégkisasszonyka! Ittak, ettek. De. csak egy korty, egy falat erejéig, amennvit a megtisztelés kí­ván. Az ebédnek kell tarto­gatni a helyet. Lonci jópofa volt, úgyszól­ván csak ő beszélt. — Édes kis fészek —mond­ta. — De micsoda ócska ha­tárokat járatnak hozzátok.! Azt hittem, kiköhögi a lelkét, mire felérünk. Gondolják, nektek ez is jó. — Azelőtt ilyen se volt ■— mondta Anyicska. — Csak lábbusz. Mindnyájan nevettek a «lábbuszon«. De aztán e’akadt a szó. Hallották a beharan­gozást. Anyicska templomra volt öltözve. — Ha gondolod, oda mehe­tünk, ott van most a látni­való — ajánlotta Loncinak. Lonci benne volt, csak at­tól tartott, nem felel meg az öltözéke. Farmerét, dzsekijét mutatta, arcába lógó rendet­len fürtjeit megrázogatta. Ki­rándulásra öltözött, nem ün- 'nepre. — Ű — mondta Anyicska —nem érdekes! Itt sem ügy van már, mint régen. A babicska is biztatta: — Dávno?... — mosoly­gott, és legyintett. Azt akarta mondani, régen se volt más­képp. S elmondta, hogy me­zítláb is mentek templomba. — Nem volt neki topáit, be­kötötte Iáiba rongyba, azt mondta, van neki seb ... Bí­zón, bizon ... Mosolygott fogatlan szájjal. Teréza is mosolygott, a kony­hakötény rabigájában. A lá­nyok pedig fölkerekedtek. Az üres utca akár csak ne­kik lenne locsolva, fölseperve. S a kövek a fényben nedve­sen csillogtak a lábuk előtt. Mintha két királynő elé sző­nyeget gurítottak volna. Egy­másba karoltak, jókedvűen, egy «konczzsuzsa«-számot dú­doltak. Lonci ügy is viselte a haját, mint Koncz Zsuzsa. Fölértek a templomdcmbra, s ott mindjárt el is hallgat­tak. Nem voltak már egye­dül. Különösen a sátraknál ácsorgott sok bámészkodó. De a kereszt kőtalpán is ültek. Suhancok. Lonci azt hitte, hogy lán­con viselt papírkeresztjük bú­csú» szokás. Megfújták színes panírdu- dáikat a lányoknak, ámbár csak fél tüdőből, a templom közelsége miatt, amelynek vastag falait erős hullámok­ban meg-megrázta az ájtatos ének, s az öblös orgonaszó. E hullámok kiszaladtak a sátrak közé, s elterültek, mint parti fövenyen a tengervíz. Ügy tetszett: a templom falán haj­sza'repedések keletkeznek, s azon át nyomakodik, csordul ki a zengő fohász. A két lány még inkább ösz- szebújt. — Sikered van, Annám — mondta Lonci. (Folytatjuk.) Az üdülőiulajdonosokkal együtt Régebbi elképzelést valósí­tott meg a bogiári tanács, amikor elhatározta, hogy a községi tanács idegenforgalmi bizottsága mellé üdülőhelyi albizottságot szervez. Az ala­kuló ülésen több mint 30-an megjelentek. A meghívottak olyan állandó bogiári lakosok, illetve évek óta ott üdülő nem boglárt ak, alci le tői munkahe­lyük vagy eddigi társadalmi munkájuk, Boglár iránti sze- retetütk alapján várható, hogy az albizottság munkájában szívesen, tevékenyen részi vesznek. Az alakuló ülésen Ágoston Ernő községi tanácselnök tar­tott beszámolót. Elmondta, hogy Bogláron is éviről évre növekszik az idegenforgalom. Az üdültetésből adódó gondok sokasodnak es ezekben osztoz­kodniuk kell az üdülőknek is. A község vezetősége reméli, hogy az idegenforgalmi bi­zottság munkáját tanácsokkal és segítségükkel jól tudják majd támogatni az üdülőhelyi albizottság tagjai. A tanácselnök beszélt Bala­ton,boglár fejlődéséről, fejlesz­tési terveiről. A fejlesztési tervekben szerepel a község- központ rekonstrukciója, köz­műépítés, üAet-központ léte­sítése, lakások építése, a strand rendezése, a strand melletti öböl fe! töltésének folytatása, a terület parkosí­tása és térburkolása. Jói ha­lad az útépítés és a csatorná­zás. igen. nagy gondot okoz azonban a szennyvíz tisztítása. Az üdülőterület és a község kereskedelmi hálózata kielé­gítő, ugyanez azonban nem mondható el a szolgáltató- és vendéglátóiparról, amelynek létesítményei Bogláron a szük­ségletek alatt vaunak. , Méltán szólt elégedetted a tanácselnök a község kulturá­lis és sportéletében mutatko­zó fejlődéséről, említette a kápolnatárlatot, a szabadtéri szoborkiállítást. Nem hallgat­ta el a gondokat sem, ezek közül elsősorban a szabadtéri színpad felújítását és a sport­pályák rendbehozatalát emlí­tette. Terveik közt szerepel a kápolhák táján egy kisebb színpad létesítése, főleg kama­rahangversenyek céljára. Fog­lalkoznak a Várdomb rende­zésével is, ahol első lépésként szép és látogatott parkerdő létesült. Az alakuló ülésen 12 hozzá­szólás hangzott el. Ezek egy része az üdültetéssel és 1 az üdülőterületekkel kapcsolatos további gondokra mutatott rá, kiemelve a környezetszennye­ződés, a Balaton-víz biológiai egyensúlyában mutatkozó za­varok veszélyét és a sürgős természetvédelmi intézkedések szükségességét. Többen hozzászóltak a köz­ség kulturális és sportlétesít­ményeinek fejlesztéséhez, az idegen,f orgali n i propagandá­hoz, a vendéglátás és a szol­gáltatás nehézségeihez. Több konkrét javaslat és felajánlás is elhangzott. Bzek közül ki­emelkednek a természetvéde­lemmel kapcsolatosak, külö­nösképpen az, hogy kérjék a két bogiari domb természet- védelmi teiűletté nyilvánítá­sát. Az üdülőhelyi albizottság Salamon János nyugdíjas vas­utast választotta elnökké. A bizottság elhatározta, hogy a következő ülést november ele­jén tartja. Dr. YYirtti Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents