Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
Saláták, gyümölcsök A zöldbabot és egyéb zöldségfélét fölaprítás előtt mossuk meg, mert a felaprított növény sérült sejtjeiből a víz kioldja az ásványi sókat, vitaminokat, egyéb értékes anyagokat. A zöldbabot forrásban levő sós vízben tegyük föl főni, így hamarabb megpuhul. Több vitamin is marad benne, ha egészben, kevés olajban vagy vajban néhányszor átforgatjuk, majd víz hozzáadásával puhára pároljuk; tejföllel leöntjük, petrezselyemmel megszórjuk. Hús mellé kitűnő! Ha uborkasalátát készítünk, ne csavarjuk ki a levét, mert értékes anyagok mennek veszendőbe. A legyalult uborkát tegyük üvegtálra; sóval, cukorral, ecettel ízesítjük. Ha levet ereszt, hintsük meg piros paprikával, törött borssal. A tetejét paprika- és paradicsomszeletekkel díszítjük, így még vitamindúsabb lesz. Bármilyen zöldségféléből készítünk salátát, és nem kerül azonnal fogyasztásra, takarjuk le, tegyük hideg, sötét helyre. A levegőn hagyott saláta veszít C-vitamin tartalmából. A frissen készített ételben sokkal több a vitamin, mint az állottban. Ha a család tagjai különböző időben esznek, mi ndig csak annyi ételt melegítsenek, amennyit elfogyasztanak. Minden melegítés csők kenti az étel vitamintartalmát. Nyáron tésztafélék, sütemények helyett fogyasszunk tej- színhaibos gyümölcsöket; rendkívül nagy a táp- és vitamin- értékük. öszekeverhetjük a gyümölcsöket túróval, tejföllel vagy joghurttal, és ízlés szerint cukorral. A gyümölcs leveket fogyasszuk tejjel! Egyszerű fürdőruha fiataloknak Kiegészítő strandöltözék íme, két fürdőruhamodell. (1. számú rajz.) A kétrészes fürdőruha felső részéhez elég egy anyagcsík, amelyet hátközépen megköthetünk. Elöl középen egy keskeny pánttal vagy' zsinórral öszefogjuk, s hátul nyakban megkötjük. Az egyrészes fürdőruhához a most nagyon divatos csíkos anyagot használjuk. A csíkmintával, valamint paszpólozással hangsúlyozhatjuk az asszimetrikus szabásvonalat. Ezekhez a fürdőruhákhoz láthatunk két modellt a 2. számú rajzon. Az egyenes vonalú ruha oldalt nagy hasítékkal, az elején húzással, a vállán megköthető keskeny pántokkal, köny- nyű műszálas anyagból készülhet. A másik modell a csíkos fürdőruha kiegészítője: az elöl, derékon megköthető szoknya, amely így praktikus strandöltözék. Mikor és miért keli olvasáshoz szemüveg:? A csecsemő iskolája: a környezet Kúszik, mászik, és feláll Mint a múlt héten írtukra csecsemő — általában — az első negyedévben ismerkedik meg kezével, lábával. Tapogatja, látóterébe emeli, olykor lábujjait a szájába is veszi, vagy tárgyakat fog meg vele. Négy-öt hónapos kora körül már nemcsak a fejét forgatja, hanem egyre gyakrabban egészen oldalára fordul játék közben, majd az első félév vége felé a hasára is. Valamivel később vissza is tud fordulni a hasáról a hátára, s ha van elég helye, hempereg és gurul. Ettől kezdve felváltva játszik a hátán vagy a hasán; az utóbbi helyzetben sokszor az alkarjára, vagy Fürdőszobába Ruhaszárító nylon zsinór és néhány műanyag vagy fém-, esetleg fakarika szükséges ehhez a praktikus törülközőtartóhoz, amely kis kampósszög- re függesztve lóg a falon. Minden karikát a zsinórra hurkolva rögzítjük (a zsinór a karikák mögött halad tovább), s mintegy 30—40 cm távolságra a következő. Ahány családtag, annyi karika szüktenyeréfe támaszikodva szemlélődik. Ebben az időben már jól fog és elenged, tapogatja, rázza, forgatja, egymáshoz ütögeti a játékokat. A távolabb levő tárgyakat gurulás- sal, a harmadik negyedévben kúszással, a negyedik-ötödik negyedévben pedig mászva igyekszik elérni. Általában a negyedik negyedévben szoktak a gyerekek kapaszkodva föltérdelni, majd felállni, és fogódzkodva próbálnak egyet-kettőt lépni is. Sok csecsemő előbb tud fölállni, mint felülni. Ezek állásból, térdelésből ereszkednek először ülő helyzetbe, s később tanulnak meg fekvő helyzetből felülni. Más csecsemők hason vagy oldalt fekvő helyzetből, előbb félülő, majd ülő helyzetbe emelkednek, s csak később kísérleteznek a fölállással. A kapaszkodva álló csecsemő testsúlya még nem nehezedik egészen alsó végtagjára; bizonyos fokig a kezével tartja magát függőleges helyzetben. Néhány hónapig is eltart, 'amíg az alsó végtag és a törzs izomzata annyira megerősödik. beidegzése annyira tökéletesedik, hogy lemondhat a támaszkodásról. Ekkor már föl tud állni ott is, ahol nincs mibe kapaszkodnia, s tulajdonképpen ez jelenti, hegy igazán tud már állni. Ezután már hamarosan el is indul, de ha gyorsan akar eljutni valahová, még szívesebben mászik. A gyerekek legnagyobb része 14—18 hónapos korában kezd rendszeresen járni. Az orvosok gyakran találkoznak olyan 45—50 év körüli emberekkel, akik szédülésre, fejfájásra panaszkodnak, s ha ezért szemészetre' küldik őket, akkor fölöttébb csodálkoznak vagy egyenesen kétségbe vonják annak szűk3- ségességét. Váltig hangoztatják: világéletükben kitűnően láttak, s még ma is akár több száz méterről meg tudják számlálni, hány veréb ül a fán. Mások tisztában vannak azzal, hogy bizonyos kor után olvasáshoz, közeli munkához szemüvegre van szükség. Azt azonban kevesen tudják, mi az oka ennek. A szem közeire való alkalmazkodásának csökkenése általában úgy szerepel mint a korral járó látásromlás. így azután érthető, hogy a köztudatban, mint valamilyen öregkori szembetegség, 40—42 éves emberek nehezen veszik tudomásul, hogy olvasáshoz szemüveget kell hordaniuk. Egyesek viszont még 70—80 éves korukban is szemüveg nélkül olvasnak. Az alkalmazkodás és az •>öreg.szeműség" kérdésének tisztázásához feltétlenül szükséges, hogy egy kis bepillantást nyerjünk a szem fény- iürő rendszerének működésébe. Optikai szempontból a szem a fényképezőgéphez hasonlít. Fénytörő rendszerének különlegessége azonban abban rejlik, hogy e rendszer egyik tagja, a szemlencse rugalmas, alakját, domborulatát és ezzel együtt törőerejét is változtatni képes. Ha távoli — 5 méteren túli — pontot nézünk, akkor a szem belső izmai általában nyugalomban vannak. A normális fénytörésű szem törőrendszere ilyenkor a figyelt tárgyról érkező, majdnem párhuzamos fénysugarakat a szemideghártyán egy ppntban egyesíti. így ott éles kép keletkezik. (Az ideghártya a fényképezőgép-hasonlatban a filmnek felel meg.) A rövidlátó szem törőereje a szükségesnél nagyobb. Ezért az ilyen szemben a sugarak az ideghártya előtt találkoznak. Ilyenkor szórólencsét ajánl az orvos. A túllátó szem optikai rendszere kevésbé töri a fényt, a sugarakat csak a szemgolyó mögött gyűjtené össze. Ilyenkor gyűjtőlencsével korrigálható a látás. Ha közeli tárgyat nézünk, arról nem párhuzamos, hanem széttartó sugarak jutnak a szembe. Ahhöz, hogy ezek a sugarak szintén az ideghártyán találkozzanak, nagyobb törőerőre van szükség. A szem belső izmai ilyenkor összehúzódnak, a rugalmas szemlencse domborúvá válik, gömbformát vesz föl, és ezáltal nöGyereb eknek Egérfésseh a fű között Egérlyukat bizonyára mindnyájan láttatok már. Vagy otthon a kamra sarkában, esetleg a küszöb alatt, illetve az erdőben, árokparton vagy éppen a lucernaföldeken. Bár az utóbbiakat valószínűleg inkább a mezei pockok lakták. Az egerekről köztudott: lyukakban élnek, s onnét óvakodnak elő, ha senki sem látja —, hogy eleséget keressenek. Van azonban olyan egérfaj is — érdekes módon éppen a legkisebb —, amelyik fittyet hányt ennek az ősi »lakásépítési« módnak és a fészkelésnek az egerek között egészen szokatlan formáját választotta. Ha gazos mesgyéken, náddal tarkított árkok mentén vagy olyan dűlőúton jártok, amely gabonaföldekkel határos, nézzetek körül alaposan a magasra nőtt gazszárak között. Előbb-utóbb biztosan rá fogtok bukkanni arra az ök- lömnyi, fűszálakból épített fészekre, amely ott lapul valahol, gondosan beszőve a növények közé. Ha pedig szerencsétek van, még a »tulajdonost« is otthon találjátok. A törpe egér — a legkisebb hazai rágcsáló — ebben a művésziesen megépített fészekben tanyázik, s a nőstény is itt neveli föl kicsinyeit. A fészek néha csaknem méteres magasságban épült, a bejárata pedig ravaszul elrejtett nyílás. Egereinknek ez a törpéje kitűnően kúszik, s ha megzavarják, pillanat alatt kint terem a fészekből, hihetetlen ügyességgel végigszalad a növények szárain, és máris eltűnik szem elől. Vörhenyes barna bundája úgy beleolvad környezetébe, hogy csak a legélesebb szem veszi észre. Mozgás közben nagy hasznát veszi hosszú farkának is, mely- lyel ügyesen kapaszkodik a növények száraiba, miközben leereszkedik a földre. Igaz, nagyon sokat nem kell tartania, hiszen ennek a parányi állatnak a súlya mindössze 6 —7 gramm. Ekkora súlyt pedig még a leggyengébb növények is megbírnak. Ha véletlenül sikerül megfognotok egy ilyen kis állatkát, érdemes részére inkább magas, mint széles terráriu- mot berendezni. A törpe egerek nagyon hamar alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz — vidáman élnek, sőt szaporodnak is a terráriumbán. A berendezésnél nagyon vigyázzatok arra, hogy az egyik sarokban függőlegesen álló nádszálak is legyenek, amelyeken az apró légtornászok örömmel mászkálnak és ugrálnak. Fészekanyagként maroknyi száraz fűszálat kell odahelyezni, az építést már ők maguk végzik el. Azt természetesen mondanom sem kell, hogy a dróthálós tetőnek igen jól kell zárnia, mert ha valamelyik egérke kiszökik a szobába, bizony bajlódhattok, míg sikerül újra befogni őket. Táplálékul különböző magvakat, al- maszeletkét, diót, sárgarépát adhattok nekik. Szabadban a törpe egerek megfigyelése — rejtett életmódjuk miatt — úgyszólván lehetetlen. A terráriumbán viszont kitűnően tanulmányozhatók, sőt ha fényképezőgépetek van, jó felvételeket is készíthettek a kis állatok érdekes életéről. Schmidt Egon vekszik törőereje. Ezt a folyamatot pevezzük közeire való alkalmazkodásnak. A lencsék törőerejének optikai mértékegysége a dioptria. A szemüveg erősségét is ebben az egységben fejezik ki. A közeli munka és az olvasás átlagos távolsága 30— 40 cm. Ilyen távolságra akkor látunk tisztán, ha a törőerő 2,5—3,5 dioptriával nő, azaz a szem 2,5—3,5 dioptriá- nyit alkalmazkodik. Gyermekkorban az alkalmazkodás lehetséges mértéke ennek a többszöröse. A lencse rugalmassága azonban az élet folyamán fokozatosan csökken. Éz a normális élettani folyamat már tulajdonképpen a gyermekkorban megkezdődik, s az évek múlásával, kb. 40 éves korban éri el azt a fokot, amikor a lencse már az olvasáshoz szükséges 3 dioptriányi alkalmazkodásra sem képes. Ettől a kortól kezdve tehát az egészséges szemű, normális fénytörésű ember is szemüveggel olvas. Üvegét azonban időnként erősebbre kell cserélni — mindaddig, amíg az alkalmazkodás teljesen meg nem szűnik. (Ez általában 60 év körül következik be.) A szemlencse rugalmasságának megszűnése természetesen a távoli, 5 méteren túli tárgyak látását nem érinti, a látás- élesség változatlan marad. A rövidlátó szem törőereje a normálisnál nagyobb. Az ilyen szem tehát nyugalomban, alkalmazkodás nélkül is mintegy »közeire van beállítva«. Ha a rövidlátás nem nagy fokú — mértéke kb. 2 és 5 dioptria között van —, akkor éppen a közeli munka, az olvasás távolsága az, ahonnan a rövidlátó a tárgyakat élesen látja. Az ilyen ember azután 80 éves korában is szemüveg nélkül olvashat, hiszen alkalmazkodnia nem kell. Ha a rövidlátás a fent említettnél nagyobb mértékű, akkor olvasáshoz 3 dioptriával gyengébb szemüveg szükséges, mint amilyet az illető távolra hord — minthogy ez a fénytörési hiba a közeire való látás szempontjából kedvező. 40 éves kor előtt persze mindig csak egyféle szemüveg kell, hiszen ekkor a különböző távolságokhoz való alkalmazkodást a lencse rugalmassága — a fénytörési hibától függetlenül — biztosítja. A túllátásnál éppen az ellenkező helyzetről van szó. A szem törőereje ahhoz is kevés, hogy a távoli tárgyakat az ideghártyára vetítse, így már távolra is gyűjtőlencse viselése szükséges. Az alkalmazkodás megszűnte után pedig olvasáshoz 3—3,5 dioptriával erősebb szemüveget kap a túllátó, mint amilyet utcára, közlekedéshez állandóan visel. Egyébként nagyon nehéz lenne megmondani, mikor kezdődik az öregkor. A 25 éves ember már öreg, mint úszóbajnok, a 35 éves már öregnek számít, mint labdarúgó ... 40 éves borban olvasáshoz föltenni a szemüveget épp olyan természetes dolog, mint 18 éves korban letenni az iskolatáskát vagy 35 körül szögre akasztani a futballci- pőt. 40 évet jelent az olvasó- szemüveg, semmivel sem többet. Ha viszont valaki szé- gyelli hordani, s inkább erőlteti, fárasztja a szemét, annak megfájdul a feje. Szédelgés, kimerült, kedvetlen lesz, • joggal érzi magát öregnek. Dr. Péteri Miklós OTTHON CSALAD Évfordulók augusztusban 1 2 3 4 3 6 7 8 9 10 n $ 12 13 $ 14 15 m 16 17 18 $ 19 $ 20 21 \ 22 23 o 24 25 26 27 28 29 30 31 m 32 33 $ 34 35 36 37 & 38 VÍZSZINTES: 1. Vágyakozó. 6. Vetette. 10. 35 éve, augusztus 4-én elhunyt magyar költő. 12. A sav teszi. 13. Mint a méz. 14. ... van (sokat kapott). 16. Közel mássalhangzói. 18. Nem valóság. 19. Félig régi! 20. Nem haladja meg erejét. 22. Pottyantja. 24. Tagadás. 26. A föld felé. 27. Máriát. 30. Sértetlen mérőeszköz. (Két szó.) 32. Erdő fele. 33. Gaz párja. 34. Olasz operaénekes. 55 éve, augusztus 2-án halt meg. 36. Maga. 37. Igen — oroszul. 38. Izmos. FÜGGŐLEGES: 1. A fő étkezés. 2. Ülő alkalmatosság. 3. Kutyákét. 4. Cicoma. 5. Személyét. 7. Egyszer felemel. 8. Hindu költő. 36 éve, augusztus 7-én halt meg. 9. A győztesnek jár. 11. Tagadás. 15. Végtag. 17. Mint a vízsz. 26. 19. Orosz festő. 132 éve, augusztus 5-én született. 21. Spanyol költő. 40 éve, augusztus 19-én halt meg. 22. A tűz martaléka lesz. 23. Lám. 25. Magyar határfolyó. 28. Abrázatja. 29. Vércsatornái — visszafelé. 31. Magyar Zoltán. 32. Csapadék. 35. Régen a paraszt ellentéte volt. Beküldési határidő: 1976. augusztus 16-án, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: fácánosi, somogyvá- ri, mikei, fonyódi, hetényi. Dékány András »Mexikói legények« című könyvét nyerte: Radó Attila (Lengyeltóti). Abo- nyi Tóth Csaba (Kánosvár), Bittó Mária (Kadarkút), Kelemen Mária (Cserénfa). A könyveket postán küldjük el.
