Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

Kevesebb a kavics Törlés a menetokmányon Á szállításban most jön a csúcs A gyékényes! kavicsbányá­ban nem olyan vidám a han­gulat, mint tavaly ilyenkor volt. Akkor a Kavicsbánya Vállalat tíz egysége közül a gyékényesi kapta meg az él­üzem címet. Egyedül itt 26 millió forint volt a nyereség. Az egész vállalaté 60 millió. Ritecz János üzemvezető: — Tizenhárom napos csú­szás elegendő volt ahhoz, hogy most főjön a fejünk. Február végén, március elején szoktuk kezdeni a kotrást. Az idén ké­sőbb tudtunk vízre szállni: 40 ezer köbméterrel kevesebb ka­vicsot hoztunk a felszínre. Megrendelőink 2t! 500 köbmé­terrel kevesebb közúti bánya­kavicsot igényeltek. A második negyedévben pedig nem kap­tunk elegendő vasúti kocsit a szállításainkhoz. Emiatt 30 ezer köbméterrel maradtunk el a tervezettől. Most aztán nem győzzük utolérni magunkat. Jócskán törlesztettünk már az elmaradásunkból. Éjjel-nappal dolgozunk, a legapróbb lazasá­Á vizező asszony A munkájáról kérdez­tem. az életéről mesélt. Úgy kötötte össze ezt a két fogal­mat, mint parasztasszonyok a búzát és az életet. Kemencék, kazlak, napon száradó nyerstéglarakások — »bangéták-« — között vezet ütünk a kaposvári téglagyár­ban. Nézem a síneket, mint iránymutató szalagot a labi­rintusban. Egy sínpár kiválik a sokból és bekanyarodik a nagy, régi épületbe. Itt csu­pa asszony dolgozik az egyet­len téglapréselő gépnél, ame­lyik csaknem betölti az.egész csarnokot. Ezen jön ki a nyers tégla; azon mód felrakják a kocsikra és kitolják a síne­ken. Az agyaggyúró óriás gép újakat teremt, elszedni is alig győzik a fürge asszonykezek. Még beljebb, a présgép tövé­ből meredek falépcső emeli fel a tekintetet. Ott fenn, hat­nyolc méter magasan egy asz- szony áll a korlát mellett, pi­ros színű, fehér pettyes, hát­ra kötött fejkendőben. Geges Györgync csaknem húsz esztendeje dolgozik itt. Még fiatalasszony volt, ami­kor ide került, férjével a gyárban kapott lakást és meg­élhetést is. Elszedöként kez­dett 1300 forint fizetéssel. Ti­zenhárom évig csinálta ezt, szedte a présgép elöl a nyer­set és rakta a targoncákra. Később ezeket tolta, három évig kellerezett a síneken. Amit most végez havi kétezer­kétszáz forintért, az első mun­kafolyamat az egész gyárban. Futószalagon jön be a bányá­ból a kitermelt agyag, ö adja hozzá a vizet, a gép közben darálja, s a nedves, csomók­ban álló agyag — amelybe előbb már szénport is kever­nek — ezután már lefelé ha­lad. Egy tölcséren át a két préshenger közé kerül. Ge- gesné értő szemmel figyeli a föld minőségét, hiszen az ada­golás is ettől függ. Ha túl 6ok a víz. szétmállik a nyers tég­la, ha kevés, akkor törede­zik, és az égetéskor porha- nyós lesz. — Idegölő munka ez — mondja. A falépcsőt még negyvenhét évesen sem tartja fárasztónak. Nagyobb teher a felelősség meg az állandó fi­gyelem. Érthető ez is. Ameny­nyi agyagot ő bekever és elő­készít; annyi és olyan lesz a tégla. — Fárasztóbb volt az elsze- dé6, de főleg a kellerezés. Né­ha még ma is vissza kell térni ahhoz a munkához akkor, ha valaki hiányzik. Tizenheten vagyunk, huszonhétre lenne szükség. Amikor egy el szedő hiányzik, akkor lemegyek, s addig az én munkámat más végzi el, aki talán a kellere- zést nem vállalná, mert az nagyon nehéz. Néhány hete három napig egyvégtéöen kellett mennie a VOO—120 darab nyers téglá­val megrakott kocsikat kitolni. Lassan, vontatottan beszél erről, mintha a megerőltető fizikai munka emléke a fá­radtságot is újból felidézné. Amikor azonban a családra terelődik a beszélgetés, észre­vehetően megelevenedik a szó. Két lánya van. Már férjhez mentek. — Ketten maradtunk — só­hajt, de a sóhaj is- elégedett. Sorra veszi a három , uno­kát. A gyárban is'voltak már a nagymamánál, s mint mond­ja: a nagy géptől nemhogy megijedtek, inkább csodálták. Társadalmi megbíza­tásainak a munkája mellett is képes eleget tenni. Kétszer kapott Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Az elsőt 1972-ben, a nők napjára, a másodikat most, az Építők napjára. — Júniusban — meséld — Lengyelországban voltunk tí­zen a gyárból. Két hétig tar­tott, hát az valami csodálatos volt. Életemben először vol­tam külföldön. Ez kirándulás és tapasztalatcsere is volt egyben. Négy ottani gyárat lá­togattunk meg, nagyon, szép, modern téglagyárakat. Turis­ta-szállóban laktunk és Krak­kóban, Katowiczében is jár­tunk. A lengyel munkások is jönnek majd a nagyvállalat­hoz. Azt hiszem Balatonszent- györgyre. A mi téglagyárunk ré'fei, s az új még sokára ké­szül el. Nem találtak neki m«g agyagot és helyet sem a vá­roson kívül. Amit itt, nálunk kitermelnek, az négy-öt évig lesz elég. De mi, régiek sze­retnénk még dolgozni az új kaposvári téglagyárban is. Fekete Gábor Folklór találkozó Szombathelyen A Savaria rendezvénysoro­zat egyik kiemelkedő esemé­nyeként szombaton első ízben rendezték meg Szombathe­lyen, a művelődési és sport­házban az ország legrango­sabb néptánc és népzenei együtteseinek találkozóját, be­mutatóját. Ül Somogy! Népig Az első folklór találkozón részt vett többek között Keszthelyről a Gazsuj népze­nei együttes, Székesfehérvár­ról a Mákvirág együttes, Bu­dapestről a Regős együtt», Bé­késcsabáról a Balassi tánc- együttes, a kalocsai népi együt­tes, a Fejér megyei népi együt­tes, a zalai táncegyüttes, a nagyecsedi népművészek, • a szombathelyi Ungaresca tánc- együttes. got sem engedjük meg ma­gunknak. Szerencsére a hat szocialista brigád vállalásaira nyugodtan számíthatunk. Főleg Márkovics Dezső huszonkét ta­gú brigádja végez néha ember- felettinek látszó munkát. Rá­juk építünk, amikor azt mond­juk, hogy a harmadik negyed­év végére behozzuk a lemara­dást. Ezt nemcsak több termelés­sel, de jobb minőséggel is igyekeznek elérni. Jobban oda­figyelnek az osztályozásra, a mosási és törési folyamatokra, a kevésbé értékes anyagok he­lyett olyan tört-mosott kavi­csot adnák a megrendelőknek, amelyet a kényesebb munkák­nál használhatnak az építő­ipari vállalatok. Nagyon kere­sik ezt a jobb minőségű vál­tozatot. Az igaz, hogy nemcsak a szocialista brigádokra épít a vezetőség: 160 ezer forint ju­talom segíti azt, hogy a tava­lyi 1 196 000 köbméter helyett, 1976-ban 1 200 000 köbmétert bányásszanak. Jól tudják, hogy szeptember­től már vasúti kocsihiánnyal számolhatnak, ezért augusztus­ban kell a legtöbb árut elszál­lítaniuk. Ha beköszönt a szál­lítási csúcsidény, megkezdik a téli depó kialakítását. Szerző­dést kötöttek a Volánnal, hogy a 35—40 kilométeres körzetben található megrendelőiknek közvetlenül a felhasználás helyszínére szállítsák az építő­anyagot. G. J. Szeberényi Lehel| I I R É h1 i| A szoba tele volt. Az asz- .szonyok összebújtak, feketén, mint a varjak, s jóllehet a mindenszentek litániája zsongta be a kissé nyirkos, de friss léget, egyöjük csuklójá­ról se hiányzott a rózsafüzér, s nyitott imakönyvüket, mely csatos és veretes volt, sűrűn illették remegő ajkukkal. A vigasztaló Szentlélek eljövetele által ments meg, Uram, minket! Az ítélet napján, mi, bűnös lelkek, kérünk téged, hallgass meg minket!... A trafikos az ajtóban állt, s hogy véget vessen, beleka- nyarította a maga basszusát: Isten báránya, ki elveszed a világ bűneit, hallgass meg minket!... Az asszonyok odakapták a fejüket, elsápadtak. Meglepetésük csak egy pil­lanatig tartott. Teráza kivált a bolyból. Marisa követte. Zokogtak, és zokogott a többi asszony is. Körülvették a trafikost. húzogatták zokog­va a ruháját, vállába-karjába kapaszkodtak, térképtáskáját szorongatták, térdét ölelték, a bő zacskójú térdnadrágját. Taréza kezét a kis ember mellére tette, hogy a kis em­ber szíve beledobogott a te­nyerébe. — Jaj, trafikos űr, könyö­rüljön rajtunk! Ne hozza ránk a bajt! S az asszonyok kórusban felelték, jajgattak: — N« hozza iánk a bajt! TIT-mérleg 2721 előadás az első félévben Elkészült a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei szervezetének első féléves mér­lege. Hat hónap alatt 2721 elő­adást tartottak a megyében. A járások közül a barcsi jár elöl 203 előadással, a városok közül pedig Kaposvár 452-vel. Sok­féle témáról hallhattak az ér­deklődőik, a földrajziaktól az űrhajózáson keresztül a gyer­meknevelésig, a pszichológiáig. A legnagyobb sikere annak a komplex sorozatnak volt, mely a természettudományok külön­böző ágait tartalmazta, és kö­zéppontjában az ember állt. A kísérletként bevezetett soroza­tot a Nagyatádi Konzervgyár­ban és három községi klub­ban — a várdaiban, a somogy- gesztiben és a somogysárdiban — hallhatták az érdeklődők. Szerepeltek közöttük az élet keletkezésével, az anyagszer­kezet kialakulásával foglalko­zó részek, az utolsók között pe­dig az otthonok berendezéséről szóló téma is. Az első félévben kísérlet­képpen tartottak olyan vetí­tettképes előadásokat, amelyek keretében különböző előadók más-más területről világították meg ugyanazt a témát. Pél­dául Kaposváron volt olyan sorozat a babonáról, amelynek első részét néprajzos, a követ­kezőt pedig filozófus, illetve pszichológus tartotta. Jól sikerült néhány üzemi TIT-rendezvény is. A textil­művekben, az állami építőipari vállalat munkásszállásán tíz előadásiból álló sorozatot hall­gattak az érdeklődők. A TIT megyei szervezetének munka­társai azt tervezik, hogy bőví­tik a gyári rendezvények körét. Az iskolai TIT-rendezvenyek sorában a kaposvári Táncsics gimnázium, a gépészeti szak­közép iskola jár az élen. ök ön­álló javaslatokkal, ötletekkel keresték meg a megyei szierve- zetet, amely előadókat biztosí- tótt a témákhoz. Elkészült a TIT-ben a máso­dik félév terve, amelynek kö­zéppontjában A szocialista életmód kérdései című sorozat áll. Mint a zsolozsmát az imént. Nyílott az ajtó. Erős férfi jött be. Zsíros inget viselt, és borostás arca sötétlett. Az asszonyok közé lépett, a tra­li koshoz : — Jöjjön maga kicsikét — mondta a foga közül. 4. Az asszonyok ott maradtak együtt, a nagy ember kilépett a konyhába a kicsivel. — Adjál bort! — mondta a lánvnak, aki szatyirán rak­ta a haját, készülődött hazul­ról. — Maga üljöin le! — for­dult a kis emberhez. Esetle­nül forgott szálában a magyar szó. esetlenebbül. mint sokak­nak a faluban, akik kijárnak a hegyek közül, meg mint az asszonyoknak, akiknek rende­sen hajlékonyabb a nyelvük. Iskolát is keveset járt, bera­gadt a házi beszédbe, ami itt­hon járja, s amit az anyjá­tól tanult; öreg beszéd az is, nehéz már a mozgása, foghí­jas is. A trafikos elhelyezkedett a komyh a széken. — No. mit akarsz? — Mit akarsz, mit akarsz? — morgott az ember. T^üR ő is. A borostából szelíd, kék szempár tekintett ki. Az asztal fölött Anyiraka fürge ujiai röoködtek. Térí­tőt hozott, maid két poharat helyezett el rajta. Az üveg- kancsót a sö+étes színű, zavaros borral középre tette, s ment vissza a kredenchez, hogy folytassa a maga készülődé­sét. Harisnyáját is össze kel­lett húznia finom öltésekkel, mert egv helvep megpattant, egv gombot pedig meg kellett erősítenie. A gazda töltött. Tttak. A bor összehúzta a trafikos szá­ját. Várta, hogy a gazda el­kezdje, s a lányt nézte jó ér­zéssel, hogy nekipendült. Indokoiailanyi magas a szolgáltató járművek száma! Egy NEB-vizsgálal tapasztalatai Több vállalatnál, gazdaság­nál és intézménynél vizsgál­ták népi ellenőreink az álta­lános célú és a szolgáltató gépjárművek használatát. Ez részben utóvizsgálat volt, mert a múlt esztendőben néhány vállalatnál már tartottak ha­sonló ellenőrzést. Szabálytalan menetlevelek Tavaly a menetokmányok szabálytalan kezelése, az ez­zel kapcsolatos utasítások fi­gyelmen kívül hagyása volta legkirívóbb hiba. A Balaton- nagybereki Állami Gazdaság­nál a gépjárművek törzs­könyvét — nyomtatvány- hiánnyal magyarázva — nem vezették, a meglévőket is hi­ányosan töltötték ki. így nem tudták ellenőrizni a kocsik üzemóráját, a teljesítményt. A Marcali Járási Építő- és Szakipari Szövetkezetbein a személygépkocsi vezetője üres menetlevé’tömböt kapott, s azt a gópjárműelőadó utólag sem írta alá. Nem igazolták a megtett útvonalat, a gépiár- művezető engedély nélkül többször is megtett 50—150 kilométert járművével. Előfordult, hogy az üzemi személyszállító járművek csak olyan kijelölt személyeket szállíthattak — főként veze­tőket —. akik ezenkívül még más járműveket is igénybe vettek. A gépjármű-előadók­nak nem volt meg az előírt szakvizsgájuk, jiem tartották be az üzemanyag-fogyasztás­sal — a takarékossággal — kapcsolatos előírásokat. Ta­láltak olyan jármüveket is, ame'yek ioo kilométeren 5— 8, sőt 11 literrel is többet fo­gyasztottak a megengedettnél. A túlfogvasztás okát sehol sem elemezték, és nem intéz­kedtek megszüntetésére sem. Határozott intézkedések A halatonmáriai áfész-nél, a Marcali Járási Építő-:és Szak­ipari Szövetkezetnél a hibákat elkövetőket a vizsgálat után fegyelmileg felelősségre von­ták. A túl fogyasztó, javításra alkalmatlan járműveket kise­lejtezték, szakképzett gépjár­mű-előadókat alkalmaztak. A marcali járásban megvizsgált gazdálkodó egységek többsé­génél javult az okmányíegye­— Hány éves vagy, Anyics- ka? — Tizenhét múltam. — Egyik napról a másikra nagylány lettél. Anyicska egy ajakmozdítás- sal felelt. — Kereső — mondta a gazida, büszkélkedett. Mintha nem úgy lenne az minden háznál, ahol a nvo’c osztályt elvégezték a lányok. De Anyicska egy kicsit itthon volt, hogy erősödjön. A gazda töltött. Közben pedig a mosolya, mely a lá­nya dolgának s’ólt, leszállt az arcáról. Leszállt, ahogv a nap leszáll az égről, és sötét lesz. — Most már beszéljünk ma­gával — mondta. ! — Hát beszéljünk! — Az asszonyokat maga mért bőszé1 te tele? — Nem úgy van az, Matej. ők csúnyán rászedtek. Matej nézett a kék szemé­vel, csodálkozott: — Ök szedték rá mázát? Hát ez nem szép. Ilyet mond ... — Nincs ott semmi. — De van ott — mond!" hittel Matej. — Láttak azt. De nem szabad odamenni. — Hát aztán miért nem Matej? — tette !e a poharat a trafikos. Most ő nézett. — Nem mondhatok — mondta Matej. — És ne is práhá'la 'Odamenni, ment rossz vége lesz. — összezárta az ajkát. összezárta, és a poharakba töltött. Mária-ének hallatszott ki a szobából. Itt pedig csak a bor «orgása hallatszott, a sötét színű, zavaros- sű”ű bo­ré. amely itt termett az erdő szélében, kon kordia- és no- vatőkén. (Folytatjuk.) lem Általános célú és szol­gáltató járművet magáncélra — jogszabályellenesen — nem vesznek igénybe. Az eredmé­nyele azonban e járásban és másutt sem általánosíthatók. A pusztakovácsi tsz sze­mélygépjárművei többször nem a menetokmányban meg­határozott útvonalon közle­kedtek. A Nagyatádi Konzerv­gyárban nyolc nap alatt a járművek 322 kilométert tet­tek meg szabálytalanul. A Kőolajvezeték Építő Vállalat­nál a menetlevelek kivétel nélkül hiányosan voltak ki­töltve. Az ellenőrzést formá­lisnak. szakszerűtlennek talál­ták a népi ellenőrök. Általá­nos tapasztalat, hogy a jár­művet használók nem íriák alá a menetlevelet, sok a tör­lés. Az utasok nevét nem tün­tetik fel, s csak részben tart­ják be a rendeleteket. Csak indokolt esetben! Az ilyen szabálytalan me­netokmány-vezetés súlyosabb visszaéléshez vezethet. A népi ellenőrök észleltek kirívó pél­dákat is. A Kőolajvezeték Építő Vál­lalat a rendelet értelmében »A« kategóriában van, egy nyugati gépkocsit tarthat, mégis két Mercedesük van. E vállalatnál a fő-építésvezető­nek havi 1500 kilométer saját gépkocsihasználatot. 3000 fo­rmt átalányt állapítottak meg. Engedélyezték részére a vál­lalati gépkocsi vezetését, s ezért havi 300 forint bérpótlé­kot kapott, noha csak egyféle térítést vehetne igénybe. Egy rendelet előírja, hogy az általános célú és hagyomá­nyos szolgáltató járművek ki­lométer-teljesítményét 1974- hez viszonyítva 10 százaik­kal csökkenteni kell. A Gaz- ős Olajszállító Vállalatnál há­rom szemé’ygépkocsi teljesít- rr.én' e tavaly egyenként mint­egy 40 ezer kilométerrel emel­kedett az előző évihez ké­nest Az Un’tech Inari Szövet­kezetnél is 9 százalékos túllé­pést tapasztaltak. A kányái Március Tsz-nél az elnök a gépkocsit jogszabályé’lenesen vesz* igénybe. Túllépést ta­pasztaltak a babócsai és a komi ósdi tsz-nél is. Magas a szolgáltató — fe­kete rend szám táhl ás — jár­müvek száma: 1972 n varán 130 volt. 1975 végén 237. A túlzott biztonságra való tö­rekvést ész’e'ték a népi él len- őrök e tekintetben a Gáz- és O’aisrällitn Vál'atatrá1. Ez a vá’lalat 1974. július 1-én ala- lcu’t. ekkor 52 szolgáltató jár­művük volt. a múlt esztendő végén már 114! Következetes felelősségre vonást! A népi ellenőrök megálla­pítása szerint a KPM-nek az üzemben tartási engedélyek kiadásakor körültekintőbben kellene eljárnia. A vizsgált egységeknél ugyanis jelenleg 13 génkocsira van még fel­használatlan enged év. Véle­ményük szerint a szolgába tó járműyek számának további emelése indokolatlan. Ezért is javasolják a már kiadott szol - gá'tató gépkocsik üzem,ben tartási engedéseinek feUil- vlzBgá’atót. s azt, hogv 3 fel­használatlan engedélyeket vonják vissza! A vállalatok többsége a szolgáltató járművek he’vet* a dolgozók salát gépkocsjiá* veszi igénybe. Tava’v né'dá':’ a 22 ví7sgá’t gazdálkodó p"v­sórmó| ösezp-on ° *>75 OOO ki 1 »n á?er-m est r > a r: v értek e’ fnv, ami 111 rül'tá forintot ie’ent. A kiküldetési kö’tsé- gek összege is 46 százalékkal csökkent, s ez. úiabb 18 mil­lió fnrmt. Átalány-, illetve té­rítési dóként egvüriesen csak 1,9 rm’ljó forintot fizettek ki a múlt es-oerdőhen. A meg­takarítás 27 miniót A néni e’’enőrök javasolják a gémárművek üzemben tar­tásának egvséges számviteli szabályozását, a menetokmá­nyok rendsnoreg f.v ü gye1 eh fl'er érrósét Fokozzák a gén- járművek közúti ellenőrzését s a rendieteket mezsértőket következetesen vonják fele­lősségre ! Szálai László

Next

/
Thumbnails
Contents