Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
SZOCIALISTA ÉLETMÓD Mata, közéieíiség, művelődés Alapvető eltérések mutatkoznak az ©gyes osztályok vagy rétegek életében, sőt érzékelhető különbségek alakultak ki az egyes szakmai csoportok vagy az egyének életmódjában is. S ezt a különbséget végső soron — de nem kizárólagosan — a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely adja. Az életmód jellegének kialakulásában alapvető kérdés, hogy valaki kereső-e vagy nem, szakképzett-e vagy szakképzetlen, milyen erősségű a munka, milyenek a munkakörülmények stb., mert mindez kihat valamennyi munkán kívüli tevékenységre. Itt is hangsúlyozni kell, hogy csak végső soron, hiszen ugyanazon munkaviszonyok mellett az egyes csoportok vagy az egyes egyének életmódjában nagy eltérések lehetnek. Előfordul, hogy két, egymás mellett, azonos gépen dolgozó, azonos keresetű ember életmódja homlokegyenest eltér egymástól. Ennek okát más tényezőkben, elsősorban a neveltségi szintben kell keresni, amelyben meghatározó szerepű a család (szükségletei, kulturáltsága, szelleme, erkölcse stb.) és az iskola (nevelési színvonala, demokratizmusa, a tantestület egysége és az egyes tanárok személyisége, az ifjúsági mozgalom szervezettsége, önkormányzata, tartalmi munkája stb.) Befolyással van az életmód alakulására a munkaidő csökkentéséből eredő szabadidőnövekedés, valamint az autó és a televízió elterjedése is. Sőt nem szabad figyelmen kívül hagyni a divatot sem, mely az utóbbi évtizedekben erős közvetítőként jelentkezik nemcsak az öltözködésben, hanem a kultúrában is, általában az értékek megítélésében. illetve az azokhoz való viszonyban. Az életmód alapvető váltó- • záson megy át a társadalmigazdasági formáció megváltozásával. Különösen akkor következik be minőségi változás az emberek életmódjában, amikor a kapitalizmust a szocialista—kommunista termelési mód váltja fel. J. Ka- pusztyin ezt írja: »A szocialista életmód egy új társadal- m'-gazdasági kategória, mely a szocializmus keletkezésével egyidejűleg jön létre, és vele párhuzamosan fejlődik a szocialista termelési viszonyok erősödése, a társadalmi tudat, a kollektív társadalmi szemlélet és erkölcs fejlődése és meggy ökeresedése során, harcban a magántulajdonosi, indivídua’ista magatartás és erkölcs törvényei ellen.-« Mindezekből következik, hogy a szocialista életmód ki- ' alakításának és meggyökereztetésének kérdése nem napjainkban vetődik fel először. A burzsoá életmód lerombolása már 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején megkezdődött. Lenin néhány írásában felvázolta a szocialista életmód fő vonásait, amelyek alapvetően megkülönböztetik a burzsoá életmódtól. Ezek között a legfontosabb az a nagy változás. melynek során a kényszerű munkát felváltja a magunknak végzett munka; az emberek személyes jóléte, amely elválaszthatatlan a társadalom jólétététől; a kollektivizmus, a humanizmus és az internacionalizmus. Mindezekből kitűnik, hogy a szocialista társadalomban kezdettől fogva létezik néhány alapelv, érték, amely ideális és elérendő célként fogalmazódott meg, s amelynek megvalósításához ma is keressük a kívánatos életstílust. A szocialista forradalom következményeként a munka jellege erős fejlődésen ment át. Társadalmunkban a munka szerinti elosztás elve érvényesül. Aki többet és eredményesebben dolgozik, magasabb erkölcsi és anyagi megbecsülést kap. Jellemző sajátossága a munkának, hogy egyre inkább megszűnik elidegenedése, és alkotó jellegűvé válik. Ez jut kifejezésre a tudatosság és a szocialista elkötelezettség alapján kibontakozott különböző munkamozgalmakban. De a munkahely az önkéntes társadalmi munka kibontakozásának helye is lett. Kommunista szombatok segítik a vállalati, az üzemi tervek teljesítését, új értékeket hoznak létre, gyorsítják a betakarítási munkákat, s a munkabérből gyermekin tézmcnyeket, üdülőket bővítenék és építenek, munkahelyeket korszerűsítenek, amelyekkel gyarapítják a munkahelyi közösségeket. Az egyéni és a közösségi érdek összehangolása alapján városon és falun egyaránt bővül és gazdagodik a társadalmi munka. Segítik az utak, járdák, gyermekintézmények, közművelődési intézmények, orvosi rendelők, közműhálózat kiépítését, a fásítást, a parkosítást. Értéke és rangja évről évre nő. 1975-ben kétmilliárd forint értékű volt ez a tevékenység, ami háromszáz- millióval több az előző évinél. Ez a közösségben, a közösségért végzett munka minden vonatkozásban szocialista jellegű. De jelentős vá’tozáson megy át a munka jellege a tudományos-technikai forradalom eredményei bevezetésének halárára is. Ez pedig szükségszerűen kihat az életmódra. Csökkenti a fizikai munkát, rövidíti a munkaidőt, ezáltal növekszik a szabad idő, átalakítja a személyiséget, megköveteli a korszerű általános és szakmai műveltséget, s növeli a közösségi és az egyéni kapcso átok lehetőségeit. Az életmódnak van egy másik igen nemes eleme, amely erőteljesen bontakozott ki a szocialista forradalom során: a közéletiség, a szocialista demokrácia. Ez a lényeges kérdések egyike. Különösen a munkahelyi demokrácia. Az adja meg jelentőségét, hogy itt kezdi felfogni az egyén a társadalom érdekét sajátjaként. Igen jelentős olyan szempontból is, hegy az emberek közéleti tevékenysége itt nyilvánulhat meg a legjobban. Tízezrek vállaltak s vállalnak szerepet, feladatot a párt és a tanács testületéiben, a különféle szervezetek, mozgalmak, egyesületek és nem is kevesen —; valóban a közösség érdekében fáradozva — igen elismerésre méltó munkát végeznek. Észrevehető változás, hogy a szocializmus építése során egyre jobban előtérbe kerülnek a »nem fogyasztói« szükségletek, a politikai és a kulturális élet Szinte életmóddá vált a tanulás. Az általános iskolát befejezőknek 90 százaléka tanul tovább. A felső- oktatásban százezren vesznek • részt. Nőtt a szakmai továbbképzés iránti igény. Az 1974— 75. tanévben több mint 170 ezer munkás kapcsolódott be valamilyen szintű továbbképzésbe. Esti és levelező tagozaton általános iskolában 50 ezren, középiskolában 165 ezren, felsőfokú tanintézményben 40 ezren tanultak. Megnőtt az olvasási igény. A könyvtárhálózat kiépítésével, a könyvkiadás gazdagodásával kialakultak ennek fő feltételei, s a lakosságnak ma 20 százaléka könyvtári o’va- só. a kultúrához való aktív viszonyt mutatja, hogy a műkedvelő művésrzeti mozgalomban és a szakkörök munkájában csaknem félmillióan vesznek részt. A kultúrában kiemelt helyet foglal el a politikai kultúra. Népünk elfogadta a párt politikáját, azonosul vele. Eredményeként megnőtt a politikai aktivitás és erősödött a marxizmus—leninizrmis eszméinek befolyása. Fontos feladat ezt magasabb szintre emelni, s ebben nagy szerepe van a pártoktatásnak. Németh Ernő (Folytatjuk.) Fehérjekoncentrátum készül Tamásiban VEPEX néven működik az a maga nemében egyedülálló üzem, ahol különböző növényekből, lucernából zöldborsóból, őszi takarmánykeverékből fehérjckonccnlrátu- mot vonnak ki. Tervszerű együttműködés a kalinyini ifjúkommunistákkal A SOMOGYI és a kalinyini ifjúkommunisták már régóta tartják a kapcsolatot, emlékezetes közös élményeik vannak; gondoljunk csak a magyar— szovjet barátságfesztivál somogyi eseményeire. A két ifjúsági szövetség megyei bizottságai között azonban nem volt eléggé tervszerű az együttműködés. Ezt a hiányosságot most pótolták. A múlt héten Szenes Imrének, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárának vezetésével delegáció járt Kalinyin- ban, és aláírták a Kalinyini terület és Somogy megye KISZ-, illetve Komszomol-bizottságai- nak együttműködési szerződését. A pártbizottságok között már meglévő program alapján az 197é és 1980 közötti Időszak tennivalóit határozták meg. A legfontosabb cél: megismerni egymás munkamódszerét. Ezért pontos tájékoztatási rendszert dolgoznak ki a két bizottságon. Kölcsönösen elküldik a kiadványokat — a Somogyi Ifjúság és a Szmena című lapokat. Kiállításokat rendeznek Kali- nyinban Somogyról, Somogybán Kalinyinról. Évenként utaznak majd küldöttségek egymáshoz. A sort 1977-ben a kalinyini delegáció nyitja meg. Különösen nagy jelentőségű lesz jövőre ez a látogatás, mert a KISZ megalakulásának 20. évfordulóját fogják ünnepelni a magyar fiatalok. A két szövetség tagjai tanulmányozzák: hogyan segítik a magyar és a szovjet fiatalok a két párt kongresszusi határozatainak végrehajtását hazájukban. Ehhez szintén segítséget adnak majd a kiadványok, amelyekben egymás életéről, munkájáról jelentetnek meg írásokat. A küldöttségeken kívül több más csoport is utazik ezentúl a testvérmegyékbe. Szakosított Expressz-csoportokat szerveznek. A turistáskodáson kívül a fiatalok megismerkednek a megye iparával, mezőgazdaságával. Ha a csoport tagjai mezőgazdaságban dolgoznak, termelőszövetkezeteket, kolhozokat látogatnak meg, ha egy üzemiből utaznak, akkor a testvérmegye hasonló üzemében töltenek néhány napot. Több olyan rendezvény lesz, melyen a magyar és a szovjet fiatalok összemérhetik tudásukat. Közös szántóversenyt terveznek és megrendezik a Ki tud többet... — természetesen a másikról — vetélkedőket. Építőtóborozók és úttörők »cseréjét« is tartalmazza az együttműködési szerződés. 1977-ben 60—80 kis- és nagydiák utazik kölcsönösen a megyei építőtáborokba, illetve a balatonfenyvesi és a szeliger- i tavi úttörőtáborokba. A KÜLDÖTTSÉGEK látogatásakor olyan programot szerveznek, amelyek során a látogatók valóban a másik ország fiataljainak életével ismerkednek. Nem íróásztal mellett, tárgyalótermekben lesznek a legfontosabb rendezvények, hanem üzem-, termelőszövetkezet- vagy épp családlátogatás szerepel majd a munkatervben. r Nemcsak a két megyei bizottság között erősödik az együttműködés. A járási, a városi és az üzemi bizottságok is fölveszik egymással a kapcsolatot. Szorgalmazzák az alapszervezetek közötti együttműködést is. L. P. Tanácsi tervezés Nyolcmillió lórin! értékű löldségvefőmago) adtak el a másodvetesekhez A z elmúlt esztendőkben több olyan határozat látott napvilágot, mely a tanácsoknak a korábbiaknál nagyobb önállóságot adott. A megyei, városi, községi tanácsok mindinkább gazdái területüknek — s ez a közép- és hosszú távú terveikben is tükröződik, A tanács egyszersmind hivatott a népgazdaság és a lakosság érdekeit képviselni — ám aligha kell külön hangsúlyozni: az esetek többségében a kettő elválaszthatatlan. Mi indokolja mégis, hogy a tanácsi tervezésről szólván e kettős feladatra kitérjünk? Az elmúlt hónapok tanácselnöki értekezletei is tükrözték: a megyék számára korántsem jelentett könnyű feladatot az ötödik ötéves terv területi előkészítése. Igaz ugyan, hogy a minisztériumok és a helyi szervek konzultációja már kp- rábban megkezdődött, s a népgazdaság egészét érintő elképzelésekről a tanácsi vezetők időben értesültek. Mégis: már az ötödik ötéves terv első heteit-hónapjait írtuk, mikor megannyi nyitott kérdés volt megválaszolatlan. Ismét nem szorul blzony- gatásra: egy-egy terület fejlődését alapvetően meghatározza az ipar fejlesztése. Hiszen ahova jelentősebb üzem vagv egyéb ipari létesítmény települ, ott az infrastrukturális ellátottságnak is érdemlegesen javulnia kell. Az ipartelepítés a lakások és az utak megépítését, a szolgáltató hálózat bővítését is feltételezi; s ha a lakásépítésekből a vállalatok mind hatékonyabban részt kérnek is, a terület előkészítése (de maga a lakásépítés is) elsődlegesen tanácsi feladat. A tanácsok viszont nem ritkán késve értesültek az ipari tárcák elképzeléseiről, nehezítette továbbá a területi tervező munkát a vállalati szabályozók késése, illetve az ugyancsak késedelmes és pontatlan vállalati adatszolgáltatás. Mindennek szerepe volt abban, hogy a megyei ötéves tervek csak a közelmúltban öltöttek végleges formát. Így azután csak az év derekán került sor a Parlamentben ama tanácselnöki értekezletre, amelyen — a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi vezetők, továbbá az őrszágos Tervhivatal képviselőinek részvételével — a tanácsok jóváhagyott ötödik ötéves tervének tapasztalatait vitatták meg. Ami a tanácsi tervező munkában kifogásolható, az a feladatok nem megfelelő rangsorolása és a megalapozatlanság. A lakásépítés társadalom-politikai tennivalóink élén áll, ám épp e területen gyakori a kapkodás, a bizonytalanság. Jobbára a tanácsok vagy a felügyeletükkel működő beruházási szervek felelnek azért, ha az építők a területelökészítés hiánya miatt nem — vagy csak késedelmesen láthatnak munkához. Emellett túlzottnak tűnnek a társasház-építésekre vonatkozó előirányzatok is. Nem veszik kellően figyelembe, hogy a vállalatok inkább a magánlakás-építési akciót támogatják — vagyis a rendelkezésre álló pénzeszközeiket több dolgozó között kívánják megosztani. A tervekben számos olyan elképzelés is rögzítődött, mely pénzügyileg csak látszólag megalapozott. Sok a formális és elfogadhatatlan mértékű gazdálkodási tartalék. Túlzottnak látszik a befejezésre tervezett létesítmények száma; az anyagi eszközökhöz és a folyamatos fejlesztés feltételeihez képest kevés összeg marad az átmenetet szolgáló létesítményekre. A beruházási költségek tervezése sem mindenütt megalapozott (különösen az oktatásnál szembetűnő ez.) Általában jellemző, hogy a kulturális ágazatban nem érvényesülnek a tervtörvényben kiemelt fejlesztési prioritások: az oktatási alágazatok ellátottsági színvonala alig javul. A tervtörvény kimondja: a közművelődési feladatok ellátását elsősorban az intézményhálózat korszerűsítésével, a meglevő létesítmények több célú hasznosításával kell elérni. Ezzel szemben a megyei terveket elsősorban az új művelődési intézmények iránti igény jellemzi; 13 művelődési központ, 7 nagyobb művelődési ház építése fejeződik be, s további 8 művelődési központ és 3 megyei könyvtár építése kezdődne meg... A helyi érdekek és a népgazdaság! lehetőségek egyeztetése továbbra is alapvető feladat. A tervkészítést megelőző konzultációknak a későbbiekben is folytatódniuk kell: az igények és a lehetőségek közötti eltéréseket az éves tervekben kell korrigálni. r. t. A szárazság miatti terméskiesés mérséklésére a termelők nagy területen alkalmaznak másod vetést. Egyes növények ismételt termesztésével nagyobb mennyiségű alapanyaghoz juthat a feldolgozó ipar és tovább javulhat a lakosság ellátása. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a tavalyinál lényegesen nagyobb készleteket bocsátott rendelkezésre. Az augusztus eleji összesítések szerint mintegy 60 ezer hektárra elegendő vetőmag talált gazdára, s nagyobb tételeket vásároltak a kistermelők is. A nagy vevők vásárlásainak összesítésekor kitűnt, hogy különösen a zöldségvetőmagvak iránt volt nagy az érdeklődés, ezekből mintegy 8 millió forint értékben adtak el, főleg uborkavetőmagot. Több mint 5 millió forint értékű zöldborsómagot vásároltak meg az elmúlt hetekben, és csaknem 4 millió forint értékű zöldbabvetőmag került a földbe az aszály miatt kiesett termés helyettesítésére. Az üzletekben elegendő kis csomagolású vetőmag állt a kiskerttulajdonosok rendelkezésére. A vetőmagboltok továbbra is gazdag választékban kínálják a különféle zöldségnövények szaporítóanyagait. Az aszály miatt a gazdaságokban nem sikerült begyűjteni a kellő mennyiségű takarmányt, ezért sok helyen került sor másodvetésre. Az ehhez szükséges vetőmagokból szintén minden igényt kielégített a vállalat, különösen a napraforgó, a köles, a szu- dáni cirokfű, a takarmányborsó és a csalamádékeveré- kek voltak keresettek az elmúlt hetekben. Természetesen nemcsak a vállalat »termékeit« használták fel a gazdálkodók, hanem saját vetőmagvaikat is. Például az állami gazdaságok nagyobb mennyiségű kukoricavetőmagot adtak át ß termelőszövetkezeteknek. A vidéki határszemlék tanúsága szerint az esők nyomán kizöldültek a másodvetésű növények, és a gazdálkodók abban bíznak, hogy az időjárás kedvezőbbre fordulásával sikerül javítani a zöldségkínálatot. A vetőmagboltokban továbbra is teljes készletet biztosítanak a másodvetések utolsó szakaszé hoz. Somogyi Néplap
