Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
1980-ig elkészülnek A drávai hajéiásról Társasházak helyett szövetkezeti lakások — Nem kérem, már nem Tagyok tagja a társulásnak. Kinek van annyi pénze, ideje és türelme, hogy évekig várakozzon hiába egy lakásra? Azt hiszem, akik évekkel ezelőtt velem együtt összefogtak társasház építésére, azok már valamennyien lemondjak erről, átadták másnak, s egyéb lehetőségeket keresve oldották meg — hozzám hasonlóan — lakásgondjukat. Városképet rontó telkek Jogos volt ez a vélemény, melyet a Kaposváron, az Április 4. és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkára tervezett társasházról mondott az egyik érdekelt. Az ennek helyén levő házat már 1969-ben lebontották, s azóta az üres telek rontja a városképet. — Társasház helyett szövetkezeti lakás épül itt — tájékoztattak a városi tanácson, s erről erősített meg Németh József, a MÉSZÖV lakásszövetkezetének titkárhelyettese is. Azt is elmondta, hogy a lakásszövetkezet megalakításával gondjaik vannak. A telek értéke és lakásköltségek a duplájára emelkedtek, s a mostani tulajdonosok közül ezeket sokan nem tudják vállalni. Megalakították a szervező bizottságot, hamarosan közgyűlést hívnak össze, de már előzőleg felszólítanak mindenkit nyilatkozattételre: tudja-e vállalni a költségeket, vagy pedig átadja másnak a jogot. E ház építését sok akadály gátolta. Eredetileg 24 lakást terveztek -— meg is adták az engedélyt, s a tervek is így készültek —, majd módosították, s csak 19 lakást engedélyeztek. Most,az eredeti 24 lakást hagyták jóvá, megvan a kivitelező is — a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat —, s 1980-ig föl kell építeni ezt a házat. Az eltelt évek alatt a társasház építésére összefogók már szerettek volna lakásszövetkezetet alakítani, ám kivitelező hiányában erre nem volt lehetőségük. Jó néhány TÖVÁL, építőipari szövetkezet ígéretet tett az építés megkezdésére, azonban mindegyikük meggondolta magát. A tanulságokat nem árt levonni. A jövőben csak akkor szabad ilyen társasházak szervezését megengedni, ha a kivitelező felelősséggel vállalja a munkát. S az sem fordulhat elő — mert erre is van példa —, hogy építés helvett inkább a kötbért fizessék. öt szint 40 lakás Erre figyelmeztet a Bajcsy- Zsilinszky és a Kossuth Lajos utca sarkán levő — említhetnénk az Iszák utcai teraszházakat — foghíj is. Ide szintén társasházat terveztek eredetileg. A kivitelező a Ba- téi TÖVÁL, majd a kaposmé- rői ktsz lett volna. A szerződést is megkötötték, ám a TÖVÁL — igazgatóváltozásra hivatkozva — nem volt hajlandó a munka elvégzésére. Most a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kapta ezt a feladatot. A tervek szerint ebben a hónapban megkezdik és 1978 végére befejezik az építkezést. Az ötszintes épületben 40 lakás lesz, a földszinten pedig két közületet helyeznek el. Az épület 18 millió forintba kerül. Németh József arról is tájékoztatott, hogy nemcsak ez a két foghíj tűnik el hamarosan; a város más részeiben is terveznek szövetkezeti lakóházat, amely 1980-ig elkészül. Többek között a Dimitrov utcában az Egyesült Izzó munkásainak épül 28 lakás, az épület földszintjén a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat nyit ABC-áru- házat. A Tóth Lajos közben 19 lakás, a Berzsenyi utca és a Latinca utca sarkán ötszintes, 30 lakásos szövetkezeti lakóház épül, a Kovács Sebestyén utcában pedig 16 lakásos házat emelnek. A Hegyi utcában már megkezdték egy 20 lakásos épület munkálatait, s 1978-ban adják át a tula jdonosoknak. Az említett házakat a SÁÉV, illetve a Tanép építi, s a tervek szerint 1980-ig valamennyit át kell adni. Remélhetőleg erről a tényről tudjuk majd olvasóinkat tájékoztatni, s nem a kivitelező vagy a határidő megváltozásáról! Szalai László Alkatrészért szövőgépet A szovjet—magyar textilipari együttműködés segítségével jelentősen meggyorsult a szövőgépek korszerűsítése. A kooperáció lényege, hogy a nálunk készült alkatrészekért kész gépeket kapunk a Szovjetunióból. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat ebben az évben 3200 SZTB szövőgéphez készít egységeket 200 millió forint értékben. A vállalatnál készülnek a szövőgépek legfontosabb alkatrészei, a mikroÚjabb négy ország a nemzetközi távhívásban A posta tovább bővítette nemzetközi távhívó szolgáltatását, amelybe újabb négy országot vont be. A nemzetközi hálózatba bekapcsolt budapesti, sifóki és balatonföldvári telefonelőfizetők augusztus 7-től közvetlenül hívhatják Olaszország, a Vatikán, San Mario és Finnország előfizetőit. Olaszország, a Vatikán és San Mario ország hívószáma 39, Finnországé 358. Ezekkel 24-re növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyek telefonelőfizetői kezelő közreműködése nélkül, közvetlen tárcsázással hívhatják az érintett magyar előfizetők. . vetélők. A puskagolyó sebességével száguldó apró alkatrész nemcsak a gép termelékenységét, hanem a szövet miSzeberényi Lehel | TThímI Fölkapaszkodtak a gyökereken, s nekivágtak a sötét erdőnek. Ott, ahol a legsűrűbb. Magába nyelte őket a fekete faL Eleinte széles szekémyomon haladtak; amelyet azonban csak sejteni lehetett, mert vastag harasztszőnyeg takarta. Ám a kerékvágásban még mindig puha volt a föld, pedig már három hete tartott a szárazság. Mint ódon csarnok, mélyben örökös a templomhomály, szürke ónf énnyel derengett az erdő; alig-alig mosolyin tóttá el magát benne a zöld vagy a kék, egy-egy virág, vagy fűszál, vagy fattyúlevélke. Fenn a magasban terült el a sűrű zöld égbolt, e végtelen kupola, amelyet hatalmas gyertyán és bükkoszlopok tartottak, és amely a fénynek némi tört cserepeit hullajtottá a lábuk elé, a sze- kérútra. nőségét is befolyásolja. A képen: az alkatrészeket légüres térben összebegesztő elektroßu- garas hegesztőgép. A kis ember szaporán szedegette a lábát az asszonyok mögött. Ismerte ezeket az asszonyokat, mint ahogy mindenkit ismert a faluban, és furcsának találta viselkedésüket. Furcsának a hallgatagságu- kat, furcsának a loholásukat. Mint akiket űznek. Vagy mint akik gyorsan túl akarnak esni valamely kellemetlen dolgon. Behunyni a szemet, és gyorsan túlesni. Ez is eszébe jutott, ilyen képtelenség. Arra is gondolt, hogy talán a szokatlan helyzet zavarja őket: egy idegen férfival az erdőn, s titokban. A maga szemével látta ezt a helyzetet, nem a máséval, így nem is mosolyo- dott el rajta. Különben is lefoglalta a töprengés. Végül is érthetetlen. Fele az övék lesz, még busás napszámot is fizet, jobbat, mint az Erdészet; mi kell még, hogy megjöjjön a kedvük? Vagy nem hisznek a vállalkozásban?... Vagy nem is akarják, hogy sikerüljön? Megállt futtában, mert meglepte töprengésében e fordulat Nyelve lógott, s bosszús pillantást vetett az asszonyokra, kik máris messzire távolodEgy szendergő folyó Régészeti nyoma van annak, hogy a nagyon szeszélyes folyóval már korán bárokra kelt az ügyes kezű ember. Hajózott rajta, valamikor legendásan gazdag halállományát kérges tenyerű halászok ritkították a fatörzsből kivájt ladikjaikból bevetett hálóikkal. Vízi országút — gyakori és megszokott kifejezésünk. Egy- egy széles vizű folyó ma már elképzelhetetlen uszályok, vontatók, vízibuszok nélkül. A Dráva azonban nehezen adta a hátát. Gyors folyása örvényeket szült, medre szeszélyes volt, kanyarok nehezítették a hajózást, vízbe dőlt tüskök, alattomos zátonyok karcolták a ladikok fenekét. A Drávát sokféleképpen jellemezték már. Nevezték elavult folyónak, és hazánk egyik legenergikusabb vízének is. Az utóbbi azt is jelzi, hogy csak nagy nehézségek árán és időnként hajózhatták. Mégis, már 1817-ben megépült Sellyén egy gőzhajó, a Carolina. Egy pécsi polgár, Bernhard Antal építette, s ez volt Magyarország első gőzhajója. Nem sokat járta a Drávát: a dunai bemutatók után 1819-ben még egyszer feluszott a folyóra. Ezt követően Eszéken maradt. Tutajok, evezős fahajók azonban sűrűn jártak a Dráván. A XIX. század elején Verőcén Pejacsevics gróf építette a legnagyobbakat. Rakodóképességük 9—10 ezer mérő volt, ezek azonban már túl nagynak bizonyultak a folyóra. A Dunára és az Alsó- Tiszára kerültek a tölgyfából készült monstrumok. A Drávát kezdetben a kisebb vízi járművek használták. Különösen akkor volt ez a jellemző, amikor tervbe vették a Mura bekapcsolását a vízi közlekedésbe. E folyó közbeiktatásával fát, sót, követ és vasat szállítottak a Dráva alsó szakaszára. A múlt század első felében még sok, a folyón érkezett árut kínáltak a pécsi piacokon, elsősorban stájer almát. Ezt hordókban rakták a tutajokra, úgy úsztatták le Eszékre, ahonnan szekerek vitték Pécsre. A múlt század közepétől egyre erőteljesebben fejlődött a hajózás. Ennek főleg gazdasági okai voltak. Annak ellenére, hogy korábban már a Drávát is próbálták bizonyos részein »megregulázni«, az 1850- es években még mindig hazánk iegrakoncátlanabb folyója volt. 1856-ban jelent meg Barcson az első gőzhajó, s egy évtizednek kellett eltelnie, míg a nehéz mederviszonyok közepette elindíthatták az első rendszeres járatot, ame- i lyik egyaránt szállított személyeket és árut Csaknem 300 kilométeres víziút állt ekkor rendelkezésre. Végcélja Légrád—Kakonya volt, a Déli Vasút egyik jelentős állomása. A hosszú út gazdaságtalan volt, ezért a tulajdonos, a Duna Gőzhajózási Társaság hamarosan beszüntette. Akadt azonban egy merész vállalkozó, Kranitz Károly bécsi bankár, hajótulajdonos. Bebizonyitotta, hogy a Bácskából és a Bánátból a Tiszán, a Dunán és a Ferenc- csatornán keresztül Triesztig a legrövidebb és legolcsóbb víziút a Dráván vezet. Első járatának 1864 őszén sikerült eljutnia a Dráva alsó részéről Kakonyáig. 1869-ig összesen három és fél millió mázsa árut szállítottak Kranitz hajói. A vasút azonban győzött. A Nagykanizsa—Barcs vonal megépítésével a vízen szállított áruk mennyisége 50 százalékkal csökkent, így Kranitz vállalata megszűnt. A rendszeres drávai gőzhajózást elsősorban a folyó szabályozatlansága akadályozta. A vízben levő fatuskók jelentették a legnagyobb gondot. A szabályozást 1868-ban kezdték meg, de csak részeredményeket értek el. A virágkor 1880-tól következett, amikora Dráva valóban vízi országút lett. Egy 1895-ben hozott, illetve az ehhez kapcsolódó 1908-as jogszabály csaknem 30 millió koronát biztosított a Dráva szabályozására. Nagy összeg volt ez akkoriban; az első világháborúig mindössze 10 milliót használtak fel. A nem Az elmúlt napok csapadékos időjárásának hatására megjelentek a szőlő szürkerothadásának első tünetei a zöld fürtökön. A betegség elsősorban ott jelentkezik, ahol valamilyen mechanikai sérülés fordult elő (szőlőmoly-kártétel, vihar, jégverés). A kórokozókra jellemző, hogy párás, meleg, csapadékos viszonyok között — főleg zárt, mélyebben fekvő szőlőkben — a sérüléseken keresztül gyorsan fertőz. Az eddigi csapadék mennyisége még nem idézett elő járványveszélyt, de egy újabb esős periódus a fertőzés ugrásszerű növekedéséhez vezethet. -A fertőzés veszélyét növeli, hogy az aszályos idő után hirtelen lehullott sok eső bogyórepedéseszafaályozott mederréezeken levő, néhol csak 90 centiméter mély gázlók miatt igen nehezen lehetett a folyamatos hajózást biztosítani. Ennek volt a következménye, hogy a drávai hajózásra — veszélyessége, költségessége, bizonytalansága miatt — csak a nagy vállalatok mertek vállalkozni. További akadályokat jelentettek a hidak, amelyek alatt — magas vízállás esetén — nem tudtak a hajók elmenni. Mindössze két kereskedelmi kikötő volt, Barcson és Eszéken. A két világháború között végképp elsorvadt a Dráván a hajózás. Talán ekkor mondták rá először: elavult folyó. Pedig Barcs élete, fejlődése a folyó függvénye volt. Jó példa erre az, hogy a hajózás megindulása után és különösen a virágzása idején rohamosan nőtt a település lélek- száma: öt évtized alatt megnégyszereződött. A iöv5 — a jelek szerint — ismét a Dráváé. A folyó jelenlegi állapotában kihasználatlan lehetőség, hazánk legkevésbé hasznosított folyóvize. Néhány éve azonban jugoszláv—magyar munkabizottságot hoztak létre, s ennek feladata kidolgozni a Dráva hasznosításának terveit. A VÁTI-ban pedig elkészült már a Dráva mentének regionális tanulmányterve. A gyorsan iparosodó vidéknek a jövőben nagy szüksége lesz a most még szendergő folyóra. két idéz elő, s az így keletkezett sebek utat nyitnak a fertőző spóráknak. Elengedhetetlenül fontos feladat a megelőző védekezés. A betegség könnyen felismerhető arról, hogy a fertőzött bogyók teljesen elrothadnak, s ha közben szárazra fordul az idő a folyamat ugyan lassul, de a penészes, összezsugorodott bogyók értéktelenek, savanyúak maradnak. A borszőlőket a peronoszpó- ra és szürkerothadás ellen hatásos Antracoll, Dithane M—45 0,2, Ortho-Phal tan 0,25—0,3 százalékos oldatával permetezhetjük, illetve az Ortho-Fhal- tan porozóval kezelhetjük Mészáros Attila Növényvédelmi tájékoztató A szőlő szürkerothadása elleni tennivalók ván, ennyi pihenőt se hagytak. — Ugyan mért lóg az orrotok?! — kiáltott rájuk. Az asszonyok visszafordultak, és csodálkoztak, egy kicsit mosolyogtak is. »Lehet, hogy átejtettek, és humbug az egész? — fordult meg a kis ember fejében, amelyet azonban mindjárt meg is rázott. — Nem, az nem lehet. Marisa és Teréza komoly asszonyok.« — Ide figyeljetek! Várjatok már, ne kelljen folyton kiabálni! Az asszonyok lassítottak. — Mért is voltatok ti akkor az erdőn? — No, hogy mondjam.-. — habozott Marisa. — Seprűvel voltunk — mondta Teréza. — Szóval lovagolni voltatok! — harsogott a kis emberből az elpusztíthatatlan jókedv, hogy az erdő is visszazengte. De az asszonyok nem vették tréfának. Mentegetőztek: — Nem, nem lovagolni... — No persze — mondta a kis ember elnézően —, tudom én, ez akkor volt, a nagy vadászat idején. Cserkészutat sepertetek meg lormbtalanítottatok. De ez már elég régen volt, halljátok-e! — Mért régen? Tavaly — mondta Teréza. — Tavalyelőtt volt az, te — igazította ki Marisa. — Vagy még azelőtt... És azóta nem láttátok? — Azóta nem. — Akkor most hogy fogjuk megtalálni ? — Hét bükkfa van ott. Jó óra hosszat mentek a mély erdőben. A terep mind nyugtalanabb lett. Meredélyeket kellett megmászni, mélységek fölött, az oldalba vágott úton ereszkedni. Akkor az asszonyok megálltak, s fejüket összedugva tanakodtak. Gyalogösvény ágazott el a szekérnyom tol, sejthetően inkább, mint láthatóan. Kövek közé veszve, tüskés bokrok közt elakadva hol harasztszőnyeg alatt, hol csa’ánfafkák martalékául vetve. A kis ember kétkedve nézte a nyomot. — Mikor tapodta ezt emberláb? A török óta alig. — Pedig akkor pucoltuk ki ezt, simára — mondta Teréza. (Folytatjuk.)-(17,5—28 dkg/100 négyzetméter adagban). A csemegeszőlőket csak Ortho-Phaltannal, Orthociddal permetezzük, porozzuk; ezeknek a készítményeknek 10 nap az élelmezésegészségügyi várakozási idejük. A szüretet megelőző 14 napig csemege- és borszőlőben használhatjuk a szürkerothadás ellen a Chinoin Fundazol 50 WP-t 0,08—0,1 százalékos töménységben. A hosszú tenyészidejű káposztafélék fejlődésének, megerősödésének idején még min- dik szükséges a különböző bagolylepkefajok, a káposztalepkék, a repcelepke hernyói, valamint a földi bolhák nyári nemzedékének fokozatosan szaporodó egyedei elleni védekezés. Erre — az őszi betakarítás miatt — a hosszabb ha- tástar.tamú Anthio 25 EC 0,2, az Anthio 40 EC 0,15 százalékos oldatának valamelyikét használhatjuk. A jelenlegi csapadékos, párás időjárásban javasoljuk a permedéhez — a káposzta peronoszpóra fertőzésének megakadályozására — az Orthocid vagy a Zineb 0,2 százalékos töménységű oldatának hozzáadását.
