Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

Nyár és fürdőruha Otthon is könnyen elkészíthetjük X nyári rn- foák között az egyik legfon­tosabb a für­dőruha. Még annak is, aki viszonylag ke­veset jár Strandra. A fürdőruhadi­vat alakul, vál­tozik — színei­ben és anyagá­ban egyaránt. (Az idén az élénk, friss, tü­zes színek mellett megjelennek a pasztell-árnyalatok is.) A ru­galmas, a test formájára simu­ló, könnyen száradó, vékony műszálas anyagok a legjobbak. Aki házilag készíti fürdőruhá­ját, vagy csináltatja, a méter­áruüzletekben vagy a mara- dékboltban könnyen talál ma­gának alkalmas anyagot. A két részes és egy részes fürdőruha egyaránt divatos. Azt nem mondhatnánk, hogy a teltkarcsúaknak feltétlenül csak egy részes fürdőruhát ajánlunk, de ez a megoldás az apróbb szépséghibák elfedésére kiválóan alkalmas. Akik ked­velik a fürdőruha anyagával megegyező ruhadarabokat, ké­szíthetnek hozzá tunikát, szok­nyát stb. Az ilyen megoldások főleg nyaralás alkalmával tesz­nek jó szolgálatot. A rajtokon olyan modelleket mutatunk be, amelyeket a sza­bás-varrásban kevésbé jártas nők is elkészíthetnek. Elsőként há­rom, két ré­szes fürdőruha — fiataloknak, azoknak, akik­nek az alakja megengedi. Mindhárom fürdőruha na­gyon kevés anyagot igé­nyel. Ezeket akár régebbi, megunt egyré- szes fürdőruhá­ból vagy ma­radékból is el­készíthetjük. (1. számú rajz.) A 2. számú rajzon látható két részes für­dőruha nyakba akasztható * pánttal készül, hátán gumizott pánttal. Az egy részes fürdőruha ér­dekessége az elején lévő mély kivágás szintén nyakba akasztható pánttal. Ezekhez a fürdőruhákhoz bemutatunk egy-egy kiegészítő öltözéket, melyek anyaguktól függően strandruhák vagy fürdőhelyen nappali ruhák is lehetnek. (3. számú rajz.) A két részes für­dőruhához való a nyakba akasztható, egyenes vonalú, pöttyös blúz, melyet derékban húzott szoknya egészít ki. A másik ruha teljesen egyenes vonalú, ejtett vállal készült. El tisztázásához élénk színű keskeny pántot használjunk, amelyből hosszú öv is készül­het, s a derékon több sorosan körültekerve viseljük. Törődjön többet egészségével I A kétarcú nap Az idői árás viszontag­ságaiból eredő egészségkáro­sodások hazánkban lényege­sen ritkábbak (és kevésbé sú­lyosak), mint a szélsőséges éghajlatú vidékeken. Az egészséges szervezet nálunk többnyire jól tűri a meteo­rológiai változásokat. Ennek ellenére nem árt, ha tudjuk: hogyan alkalmazkodik szerve­zetünk a párás, fülledt me­leghez. Tudatos cselekvéssel ugyanis megkönnyíthetjük ezt az alkalmazkodást. A szervezetben végbemenő égési folyamatok révén állan­dóan hő termelődik; az. egész testfelületen át és a léguta- kon keresztül pedig folyama­tos a hőleadás. A hőtermelés és a hőleadás arányának szükség szerinti változása biz­tosítja az állandó hőmérsék­letet. A hőleadásnak többféle módja van. A leghatékonyabb a párolgás. Ez a bőrön át. a verejtékmirigyek működésé­vel valósul meg. A verejté­kezés a hőszabályozás óriási tartalékát képezi; forró, szá­raz időben, nehéz testi mun­ka közben a kiválasztott ve­rejték mennyisége napi 10— 12 literre is emelkedhet. A szervezet csupán párologta­tással le tudja adni nyugal­mi hőmérsékletének akár több mint tízszeresét is. A párologtatásos hővesztésnek azonban határt szab, ha a környező levegő nemcsak me­leg, hanem nedves, páratelt. A nagyobb hőleadás minden­képpen nagy terhet ró vérke­ringésünkre, mert a fokozott vérkeringést a szív energiku- sabb és szaporább működése biztosítja. A melegtartalom. az úgynevezett hőpangás tehát elsősorban akkor fenyeget, ha fokozott hőtermeléskor — ki­merítő munka alkalmával — a hőleadás lehetőségei nem megfelelőek. A hőleadást aka­dályozhatja a zárt öltözet és a meleg, párás, alig mozgó le­vegő. A hőpangás tünetei: meleg, vörös, izzadt bőr, száj- szárazság és szomjúságérzés, fejfájás, szédülés, erős szív­dobogás, légszomj, továbbá álmosság, a lábak elneheze- dése, az agyműködés lassu­lása. Hőguta tulajdonképpen csak az ezt követő igen súlyos ál­lapot, amikor a hőszabályozás már teljesen felmondja a szolgálatot. A testhőmérsék­let erősen megnő, s légzési és keringési zavarok lépnek föl. (Ez utóbbi súlyos állapottal a mi éghajlatunkon szerencsére nem nagyon találkozunk.) Az enyhébb hőpangás tüneteit — mikor a szervezetet az eről­tetett alkalmazkodás megvi­seli, a légzést, a vérkeringést, a szívet megterheli — viszont gyakran észleljük. Már vi­szonylag alacsony hőmérsék­leten mutatkoznak a tüne­tek: a magas vérnyomás és szívbetegeknél, idült légző­szervi megbetegedésben szenvedőknél, valamint pajzs- mirigy-túltengésben szenve­Hogyan védekezzünk Mt a hőguta (illetve hőpangás), va­lamint a napszúrás ellen? Melegben végzett munkáho* viseljünk jól szellőző, könnyű ruházatot; zárt helyiségben gondoskodjunk a megfelelő légáramlásról. Tűző napon óvjuk fejünket a napsugár közvetlen hatásától! Tekintet­tel arra, hogy a párologtatás a hőleadás leghatékonyabb módja, ezt időnként fejünk megnedvesítésével is elősegít­hetjük. Gondoljunk arra, hogy a verítékezés, a párolgás nagy só- és vízveszteséget okoz, ne feledkezzünk meg tehát a megfelelő folyadékfo­gyasztásról. Az ételeket pedig a szokásosnál jobban sózzuk meg. Legjobb a tej és a hús­leves, valamint a szénsavmen­tes gyümölcslevek fogyasz­tása. Feltétlenül tartózkod­junk viszont a szeszes italok­tól, mert a felszívódó alkohol égése a szervezetben jelentős plusz hő termelésével jár. És mi a teendőnk akkor, ha valakinél mégis hőpangás vagy napszúrás tüneteit ész­leljük? A beteget vigyük hű­vös, árnyékos, huzatos helyre, vetkőztessük le derékig; a bő­rét mossuk le hideg vízzel, gatást, alkoholmentes itallal itassuk. Ha a rosszullét sú­lyosabbnak látszik vagy nem szűnik, haladéktalanul hív­junk orvost. Dr. Péteri Miklós A csecsemő ,„iskolája”: a környezet Hosszú az út, amelynek so­rán a hátán fekvő, rendezet­lenül kapálódzó újszülöttből két lábon biztonsággal járó, sok önálló cselekvés elhatá­rozására és véghezvitelére ké­pes, kívánságait, éírzéseit és gondolatait szóban is kifejez­ni tudó kisgyerek válik. Ért­hető, hogy a szülök izgatottan lesik ennek az útnak minden »állomását-“. Pedig nemcsak az állomá­sok érdekesek. Sokszor érde­kesebb és a gyerek egász fej­lődése szempontjából értéke­sebb maga az útszakasz, ame­lyen keresztül egy-egy új tel­jesítményhez, eredményihez, testhelyzethez, ismerethez jut. Ha csak néhány percig fi­gyeljük is a saját tevékenysé­gébe merült, próbálkozó cse­csemőt — akár egy játékszer megkaparintásával, két játék­szer egymáshoz ütögetésével, vagy új mozgásmód pl. az ön­álló hasrafordúlás gyakorlásá­val kísérletezik —, nem lehet nem észrevenni azt a később alig visszatérő derűt, nyugal­mat, összpontosított figyelmet és megelégedettséget. ami árad belőle. Túl a tevékeny­ség pillanatnyi örömén — magának a »tanulás«-nak az iskolája ez, mégpedig a saját belső késztetés vezette, elmé­lyült, örömteli tanulásé. A jól fejlődő csecsemő 3—i hónapos korától kezdve egy­re pontosabban követi tekin­tetével. majd fejfordítással is a figyelmét felkeltő, fényes, vagy mozgó tárgyakat. Saját testrészei köziül elsőnek rend­szerint a kezét fedezi föl, s hosszú időn keresztül kitar­tóan szemléli kezének, csuk­lójának! ujjainak mozgását. Közben egyre jobban töké­letesedik az egész végtag be­idegzése, s a kezdetben vé­letlenül végzett mozgásokat már tetszése szerint megtud­ja ismételni. Az első negyed­évben még veleszületett fogó­reflexe következtében mar­kolja meg azt, ami véletlenül a keze ügyébe kerül, a má­sodik negyedévben már nyúl a kezével az őt érdeklő tár­gyak után. Megfogja, magá­hoz közelíti őket, de akarat­lagosan elengedni, egyik ke­zéből a másikba tenni — ezt csak további próbálkozások eredményeképpen tanulja meg. (Folytatjuk.) Étkezzünk vitamindúsan ! A háziasszony a család egészségének legfőbb őre, ha az étrend összeállításában mindig gondol arra, hogy le­gyen benne vitamindús zöld­ségféle és gyümölcs, és ha az étel készítésénél, a nyers­anyagok tárolásánál betartja a vitaminok megtartására vo­natkozó szabályokat. Néhány gyakorlati tanács: _ Minél rövidebb ideig pá­roljuk, főzzük a zöldségfélé­ket, annál több vitamin ma­rad meg bennük. A túlfőzés csökkenti az étel vitaminér­tékét. A zöldipetrezselymet köz­vetlenül felhasználás előtt vágjuk apróra, és a tűzről le­vett kész ételbe keverjük be­le. Így tel jes mértékben meg­őrzi vitamintartalmát, zama­tét. A friss sárgarépát, fehér­répát ne hámozzuk, hanem kaparjuk vagy kefével mos­suk tisztára. A zöldségféléket közvetlenül főzés előtt aprít­suk föl. Ha a felaprított zöld­séget hosszabb ideig hagyjuk a levegőn, C-vitamin tartal­mának jelentős részét elvesz­ti. dőknél. Az erős verítékezéssel a fejére tegyünk hideg boro- járó víz- és sóveszteség a ve­sebetegek számára is veszé­lyes. A napszúrást — a hőgutá­val ellentétben — a fejet és a tarkótájt közvetlenül érő napsugárzás váltja ki. már relatíve alacsonyabb, hőpan­gást még nem okozó külső hőmérsékleten is. A nap el­nyelő ibolyántúli sugarainak ratására általában rosszullét, ;rős fejfájás, hányás, kábult­ig, fülzúgás jön létre. Vi- ■szonylag gyakori a napszúrás a strandokon, ha a fa árayé- cában elalszik valaki, s nem gondol arra, hogy bizonyos idő múlva már nem lesz fö­lötte árnyék. Ugyanez azon­ban mezőgazdasági munkák­nál, ebéd utáni pihenéskor is előfordulhat. OTTHON CSALAD Parkerdők Somogybán Harc a cukorbetegség ellen Korunk gyakori betegsége a cukorbetegség, amelynek érde­kes jellemzője, hogy tudjuk az okát, általában ismerjük a ke­zelés módját, de a megszünte­tésére irányuló . próbálkozások eddig még nem vezettek ered­ményre. Kétségtelen, hogy az anyagcsere zavarában nyilvá­nul meg, amelynek az a lénye­ge, hogy a szervezet a táplá­lékkal bevitt szénhidrátokat nem képes értékesíteni, tehát felszaporodik a vérben. A vese innen kiválasztja, tehát megje­lenik a vizeletben is. Minthogy azonban a cukor oldásához víz­re van szükség, minél több cukrot választ ki a vese, annál több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Növekszik te­hát a vizelet mennyisége, ezért a beteg szomjazik és sokat kell innia. A cukor felihasználását a szervezetben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin teszi le­hetővé. Cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a hasnyálmirigy inzulintermelésében, bár újab­ban az agyalapi mirigy és egyéb belső elválasztásé mi­rigy zavarát is feltételezik a cukorbetegség létrejöttében. Felismerték azt is, hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is, hogy az utóbbi évtize­dekben különösen szaporodott a cukorbeteg nők száma. Ez késztette arra az NDK kuta­tóit, hogy különös gondot for­dítsanak a cukorbeteg terhes nőkre, akik szülés után gyer­mekükkel az első heteket egy erre a célra létesített intézetben töltik. Az intézet működésének máris meg van az eredménye: a veszélyeztetett csecsemők ha­landósága a minimálisra csök­kent. Az NDK-ban egyébként 17 éve rendszeres nyilvántar­tást vezetnek a cukorbetegek­ről, amely lehetővé teszi a be­tegség korai felismerését és ha­tásos kezelését. Í969-ben létesí­tették a Gerhardt Kutsch Köz­ponti Cukorbeteggondozó Inté­zetet, amely irányítja az NDK- ban a cukorbetegség leküzdé­sére irányuló kutató- és gyó­gyító munkát. Képünkön: az intézet csecsemőosztálya. 1 2 3 4 ft 5 6 7 8 ft 9 10 ft 11 ft ft 12 13 n ft IS 16 ft 17 18 m 19 ft 20 ft 21 22 23 m 24 25 ft 26 ft 27 m 28 29 ft 30 31 32 33 34 ft VÍZSZINTES: 1. AUóvlzl. 5. Dala. 9. Megfejtendő. 11. Nem változik. 12. Mássalhangzó kiejtve 14. Tehergéykocsi-márka. 15. Csalogat — visszafelé 17. Komor közepe. 18. Kicsinyítő képző. 20. Kutya. 21. Tiltószó — visszafelé. 22. Származás. 24. Majdnem moly. 25. Dia — hangtalanul. 2€. Ez a lassító. 27 É. O. 28. Partvédő. 30. Csőd mássalhángzói. 31. Megfejtendő. 38. Hibáztat. 34. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 2. Fát alakítók (névelővel). 3. Erődítménye. 4. Női név becézve. 5. Személyem. G. Húz — visszafelé. 7. Félig esik. 8. Hangsúlyozásra. \ Férfinév becézve. 11. Megfejtendő. 13. Megfejtendő. 16. Megfejtendő. 1.9. Ide mozdít. 23. Ez a száj beli rész. 29. Rámol közepe. 3>0. Uralkodói cím. 31. Ételízesítő. 32. Az MTK nevéhez kapcsolódott. K. J. Beküldési határidő: augusztus 9-én, hétfőn délig. Kérünk benne­teket. hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s Ír­játok rá: »Gyermekkeresztrejt­vény-«!

Next

/
Thumbnails
Contents