Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
A Balaton szerelmese A badacsonyi hegy tonen úgy látszik, mintha a felhőkbe kapaszkodna, a Balaton pedig lejtene a fonyódi hegy lábáig. A szemlélődő szinte várja, hogy a hatalmas víztömeg egyszer csak a déli partra zúdul. Pazar kép — a panorámát Keszthelytől Ti- hanyig fogja be a szem. Ott áll a félköríves emlékoszlop, melyet először 1934-ben avattak fel. A rajta elhelyezett, bronzból domborított arcmás nap nap után gyönyörködhetett e tájban. A háború viharában azután eltűnt, senki sem tudja, hova. Harminc év mulasztását pótolta most a Fonyódi Nagyközségi Tanács V. B. és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Augusztus húszadikán délután sokan gyülekeztek Fonyód—Bélatelepen, a Szaplon- czay-emlékműnél, hogy tanúi legyenek az új, bronz arckép leleplezésének, melyet Kiss László René budapesti szobrászművész ajándékozott a nagyközségnek. Dr. Franki József főorvos, az orvostudományok kandidátusa emlékezett meg dr. Szaplonczay Manóról, Somogy vármegye egykori tiszti főorvosáról, aki munkásságával kivívta az utókor tiszteletét. Dr. Szaplonczai Szaplonczay Mamát orvosdoktorrá avatása után Marcaliba helyezték, aihol előbb körorvos, majd az újonnan épült helyi kórház első igazgatója lett. Itt rövid ideig tevékenykedhetett, mert Somogy megye tiszti főorvosává nevezték ki. Ebben a beosztásában sokat tett a megye egészségügyéért. Az ő kezdeményezésére indult be Somogybán hazánk első úgynevezett másodrendű bábaképző tanfolyama, ahol néhány év alatt több mint száz bábát képeztek a megye községeinek. A viszonylag magas csecsemőhalandóság korszakában ennek nagy jelentősége volt — országszerte visszhangra és követésre talált. Négyéves harc és kilincse- lés után — újabb javaslatát elfogadva — 1897-ben felépült Kaposváron egy százhúsz ágyas — elmebetegek befogadására és ápolására alkalmas — épület. Kezdeményezője és egyik megalapítója volt az 1906-ban életre kelt Somogy- vármegyei Tüdővész Ellen Védekező Egyesületnek, melyet rövidesen az országban az elsők közé tartozó tüdőbeteggondozó megnyitása is követett. Négy évvel később ennek az egyesületnek aktív támogatásával megkezdhette gyógyító tevékenységét a kaposvári kórház tüdőbetegeket fogadó í pavilonja a kornak megfelelő modern felszereléssel, negyven ággyal. Szaplonczay doktor szerelmese volt a Balatonnak. Különösen Fonyódon időzött sokat. Itt fogalmazódott meg benne a gondolat egy üdülőtelep létesítéséről. A kezdeményezésiben társakra lelt Berzsenyi Sándor lengyeltóti kör- orvosiban (Berzsenyi Dániel unokaöccsében) és Zichy Béla grófban, aki a tulajdonát képező mintegy másfél száz holdra kiterjedő, erdős fonyódi domboldalt kedvezményes áron bocsátotta a köz rendelkezésére. »A fonyódhegyi telep nem egyszerű balatoni fürdőhely, hanem klimatikus gyógyhely is, melynek tiszta levegője, enyhe éghajlata, nagy erdeje és sétaútjai nemcsak az elgyengült szervezetűeknek, hanem a tüdőbajos betegeknek is kiválóan alkalmas... Fonyód lesz a somogyi parton a legszebb és legtökéletesebb nyaraló és fürdőhely ...« — írta akkoriban Szaplonczay. A jeles férfinak ez a vágya még életében megvalósult, 1916-ban halt meg. Kívánságának megfelelően a fonyód— bélatelepi hegyoldalban temették el, síremléke ma is ott áll. Az utóikor sem feledkezett meg róla — ez csendült ki az jva tóbeszéd bői, és ezt példázza az emlékmű pótlása is. Jutási Róbert Dijak után, szerepek előtt „Munka nélkül művészet nem születik” Vetélkedő a fiataloknak Ismét megrendezik a Ki mit tud?-ot A hatodik Ki mit tud?-vetélkedő meghirdetésével ismét megkezdődött a fiatalok felkészülése a különböző művészeti ágakban. Az előző öt versenysorozaton mintegy 120 —130 ezer fiatal állt a zsűri és a közönség elé. Az érdeklődés bizonyára nem lankadt, a művészeti csoportokba az elmúlt Ki mit tud? óta sok új fiatal jelentkezett, s fejlesztette tehetségét. Kik vehetnek részt a vetélkedőn? A korhatár: 14—26 év, a csoportok tagjai nem lehetnek 30 évinél idősebbek. A bábjáték műfajában leszállították a korhatárt: a tizennégy éven aluliak is részt vehetnek a csoportok vetélkedőjén. Nem nevezhetnek azok, akik az eddigi döntőkön képernyőre kerültek, valamint azok a szólisták, együttesek, akik, illetve amelyek a szakági fesztiválokon, az országos döntőkön a tv-ben szerepeltek. Kivételt képeznek a Játsszunk bábszínházát! döntőjében szerepelt csoportok. Az ének kategóriában mindazok jelentkezésére szá- ~'í+anak, akik a népdal, műdal, opera, kórus, pol-beat, folkbeat, sanzon és táncdal tehetséges megszólaltatói; részt vehetnek szólisták, vo- kálegyüttesek, kamarakórusok, éneklő csoportok. A hangszeres zenében a klasszikus és modem zene, a népzene, a tánczene, a dzsessz- és a beatzene művelői vetélkednek majd. A vers- és prózamondásra jelentkezők elsősorban arra törekedjenek, hogy képességüknek, egyéniségüknek megfelelő müveket válasszanak. A színjáték kategóriában változás történt. Az amatőr színjátszók legföljebb hatszemélyes együttessel ötperces játékot mutathatnak be. A bábjátszásban újdonság, hogy a felnőtt kategóriában csak kettősök és szólisták indulhatnak, ám 10—14 éves gyerekekből álló együttesek is részt vehetnek a Ki mit tud?- on. Mindig kedvelt műfaja volt a fiatalok vetélkedőjének a néptánc. Szólisták, tizenkét tagú csoportok jelentkezhetnek. A legtágabb kategória az egyéb műfajokat foglalja magába, így a balettben, művészi tornában, akrobatikus táncban, pantomimben, paródiában, bűvészkedésben, akrobatikában jeleskedők sem maradnak ki a vetélkedésből. A megyei bemutatókat októbertől december közepéig tartják. Az országos válogatás december 27-től 1977. január 8-ig lesz. Az 1977. január 27- től március 24-ig tartó elő- és középdöntőket a televízió egyenes adásban közvetíti. Az öt elődöntő és a három középdöntő után a Ki mit tud? országos döntőjét 1977 áprilisában, felszabadulásunk évfordulójának a tiszteletére rendezik meg. A nevezési lapokat szeptember 25-ig kell beküldeni a helyi, a területileg illetékes művelődési otthonokba, művelődési központokba, illetve a KISZ-alapszervezetekhez. Az idei őszi amatőr művészeti rendezvényeket úgy érdemes megtartani, hogy azok részét képezzék a jelentkezőik felkészülésének, illetve a Ki mit tud ?-versenyeknek. A felhívásból idézzük: Fiatalok! Készüljetek a Ki mit tud? versenyeire! Rendezzetek a K LS Z - al a pszervezetek - ben, a művelődési intézményekben, az üzemekben, klubokban Ki mit tud?-esteiket! Vittem a színészklubbeli találkozóra emlékeim nehéz zsákját, hogy eléjük pergessem mindazt, amit ők érleltek bennem. Ol- savszky Évát Mária főhadnagyként láttam először. Tapsoltam neki, amikor Szent Johannaként jelent meg. S Cleo- pátraként, Stuart Mária- ként, Éváiként, majd Filurné- naként. Kurázsi mamaként, százéves Ingán ga királynőként, Arka- gyina színésznőként, tűzi- játékos Rámaként. És sorolhatnám még hosszan. Miként Kun Vilmos remekléseit is. A fehér ló Zsigáját, akinek leleplező mozdulatsora máig megmaradt bennem: a gyermekből felnőtté cseperedést úgy jellemezte, hogy végül fasiszta köszöntésbe merevedett a karja. Mitugnász Dauphin volt Shaw művében. És vérlázító Ekipa- zsev a Műveltség netovábbja című Katajev-darabban. Esendő, de bőhumorú Vizeslepe- dős a Pompás Gedeonban. Hadd idézzem egy másik, emlékezetes mozdulatát is a Filumena házasságából. Nem tudja, hogy a három gyerek közül melyik az övé: a ruhakefét próbálja az orra alá, amikor a bajuszos »fiajelölttel-« keres hasonlóságot. Olsavszky Éva már csendesen megküzdött a nem várt eredmény »bénító« hatásával: két Jászai- és a Kossuth-dij mellé a társulat neki szavazta meg a Komor István-em- lékmedaliont. — A jó érzés maradt a meghökkenés után bennem — mondja. — Férfi kollégáimra tippeltem volna. — Osztrovszkij Erdő című művében a főszerepet, Gurzs- mizsszkaja földfoirtokosnőt játssza majd. Milyen »előtanulmányokkal« ? — Már játszottam Oszt- rovszkijt, A művésznő és hódolóit; ez kicsit emlékeztet Csehov Sirályára. Ügy tudom JÉk egyébként, hogy »benne leszek« Bohu- mil Hrabal művében, a Bambini di Praga címűműben is, melyet Gazdag Gyula alkalmaz színpadra, A tervek szerint egy színész több szerepet alakit e darabban, — Pihent vagy dolgozott a nyáron? — Is, is. Nemsokára bemutatja a televízió azt a dokumentum játékot, melyben Al- lende özvegyét játszom. Egri István pedig még a tavasz- szal rendezte Racine Britan- nicusáit, ennek egyik főszerepét alakítom. Kun Vilmos áprilisban Munka Érdemrenden kapott. Akkor nem sikerült vele beszélgetnünk. Miért? — Szabó István új filmjében. a Budapesti mesékben dolgoztam. Mit mondjak? A film valahogy elkerült eddig engem. Mondhatom, »otthon« éreztem magam a forgatás idején. Csapatmunka folyt, s ehhez mi, kaposvári színészek hozzászoktunk. A színház a legmesszebbmenöen támogatott: Az Alapítvány fogháa- igazgató szerepét elfoglaltságom idején Pólyák Zoltán barátom játszotta. Az a furcsa dolog történt velem, hogy ötvenéves koromra színészi ideáljaim »termettek«. A hetvenöt éves Kovács Károly szinte biológiai csoda: jéghidegben reggel hattól este hatig fiatalokat megszégyenítő helytállással dolgozott, s mindig a legtökéletesebb szövegtudással, türelemmel. Most -— immár ötödik évada — másodszor »állomáshelyük« Kaposvár. — Igazából 1971 óta érezzük itthon magunkat a városban, a színházban. Egy Sirály-előadás óta. Akkor játszót először együtt a csapat. A darabot Zsámbéki Gábor rendezte, de valahogy benne munkált Komor István szelleme is. Sok keserves óra, kín, és gyötrődés van ebben * szóban, hogy Kaposvár. Minden munka vajúdás: sokan és sokat beszélnek mostanában a művészetről, s keveset, vagy semmit a munkáról Reakcióidő és házi feladat Valóban túlterheltek a diákok? — erre az utóbbi években szinte divattá vált kérdésre keréste a választ az Országos Közegészségügyi Intézet. Négy fővárosi középiskolában és a jászberényi borászati szakközépiskolában négy éven át folytatták vizsgálataikat, tanévenként három ízben, ősszel, télen és a tanév vége felé. A munkacsoport megállapította, az általános gimnázium I. osztályában a diákok a tanév folyamán nem fáradtak ki, az általános iskolából a középiskolába az átmenet szinte törésmentes volt. A tanév megterhelő volt a tanulók számára a vizsgált híradástechnikai és közgazdasági szakközépiskolában; kevésbé voltak igénybevevő a gimnázium matematika szakos osztályában és a borászati szak- középiskolában. Az általános gimnáziumi terhelést a tanulók a négy év folyamán végig jól bírták. A továbbiakban azt is megnézték, hogy egy-egy napra hány tanítási óra jutott. A gimnázium szakosított III. osztályában egy ízben, hétfőn volt 7 óra, holott köztudomású, hogy ezen a napon a hét közepéhez viszonyítva, a teljesítőképesség alacsonyabb. A szakközépiskolai osztályokban rendszeresen előfordult — hetente kétszer is — a 7 órás tanítási nap. A szakemberek véleménye: ha már mindenképpen elkerülhetetlen, e magas óraszám, akkor azt szerdára, csütörtökre ajánlják, amikor a legjobb a tantilók teljesítőképessége. A háztartásban, a ház körüli munkában — a kérdőívek tanúsága szerint — főleg a vidéki, a jászberényi tanulók serénykednek. A budapesti diákok naponta 8—9, a jászberényi tanulók naponta 9— 11 órát töltenek munkával, ez 48—66 órás munkaheteket jelent. Szórakozásra a gimnazistáknak jut a legtöbb, a jászberényieknek pedig a legkevesebb idejük. A középiskolások aktív pihenésre naponta átlag 1—3 órát fordítanak. A budapesti iskolákban évfolyamról évfolyamra csökken ez az idő. Különösen figyelemre méltó, hogy a fővárosi diákok rendkívül kevés időt töltenek a sportolással. Az egészséges fejlődéshez, a jó munkaképességhez szükséges éjszakai pihenés sem éri el a középiskolásoknál — az általános gimnázium tanulóit kivéve — a megkívántat. A szakemberek hangsúlyozzák: a problémák egy részét az iskola önmagában nem képes megoldani, nélkülözhetetlen a szülőik eddiginél nagyobb fokú közreműkodiése is. Szeptemberre elkészül? Iskolanézőben AZ IDÉN a szokásosnál néhány nappal később nyitják meg kapuikat az iskolák, ám szeptember hatodika is közel van már. Iskolaigazgatók találgatják: elkészül-e időre a festés, a tatarozás? A nagyatádi járás iskoláiban néztük meg, hol tartanak az építők. Csurgón nagy munkában van a Nagyatádi TÖVÁL építőbrigádja. Az általános iskola mögött hatalmas gödröt készítenek a vízvezetékrendszer számára. Az épület körül mindenütt tégla- és kőhalmok, a hátsó udvarban a hőközipont épülete, amelynek még csak a falai állnak. Hat tanteremmel bővül az iskola. Az új szárny egy — szaknyelven — nyaktaggal kapaszkodik a régibe. A tantermek elkészültek, azonban a két épületet összekötő folyosó még »átmeneti állapotban« van. Valószínű, hogy nem készül el, és a kazánház is csak nagy munka árán üzemel majd októberben. — Az átalakítás 1972 óta húzódik — mondta az építésvezető. — Volt olyan időszak, amikor megállt a munka, majd újra kezdődött. Mi szeptemberre elkészülünk. Azután igyekszünk a kazánházat — máshonnan áthívott szakemberekkel — időre be- I fejezni. I Az eredeti tervek szerint az általános iskolához tornaterem is épült volna — ez egyelőre elmarad. Nem tudni, hogy az iskolai folyosóra miért írta elő a tervező a legdrágább üvegfalat — hatvanhét-ezer forintért? Ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző lesz ősztől a csurgói mezőgazdasági szakmunkásképző. Bővíteni, átalakítani kellett. Az épületben kap helyet a kollégium, amelynek zuhanyozójában dolgoztak a vívzezeték-szere- lők. Elkészülnek szeptemberre? — kérdeztük. — Mi igen — hangzott a válasz —, de utánunk még kőművesek, festők jönnek, azt nem tudjuk, hogy ők is elvégeznek-e? A legnagyobb felfordulás a csurgói gimnáziumban fogadja a látogatót. Serényen dolgoztak a kőművesek az iskola átalakításán, A tavaly megkezdett munka egész nyáron folyik. Az emeleti diákotthont márciusban kezdték átalakítani, talán jövőre elkészül. — A korszerűsítéshez tartozik, hogy néhány falat bontani kellett, másokat beépíteni. A pincétől a padlásig csöveket vezettek, mert központi fűtéses lesz az iskola — -mondta Földházi János igazgatóhelyettes, amikor végigkalauzolt az átmenetileg csatatérre változott épületben. Az igazgatóhelyettes bizakodott. A tantermek készek — most kezdték a meszelést. Ahol végeztek, oda máris mehetnek a takarítók. Ha elmentek a munkások, valamilyen módon megoldják a fűtést is. Mert a nagy szerelésben — amely februárra készül el — megfeledkeztek arról, hogy addig is fűteni kell. A régi kémények egy részét az átalakítás miatt befalazták. Hogyan fűtenek februárig? Az igazgatóhelyettes azt mondja: ahol maradt kémény, oda olajkályhákat tesznek, és ott lesz majd tanítás, ahol éppen meleg van. Mi lesz szeptemberben? 1 Ha a Nagyatádi TÖVÁL brigádja gyorsan dolgozik, a tanítást meg lehet kezdeni a tantermekben. Hány helyen fűtenek? Az akkor derül ki, ha pontosan fölmérték, hány kémény maradt az átalakítás után... SZEPTEMBER elejére ígérte az építőipar a nagyatádi óvoda átadását. Azóta határidő-módosítást kaptak, decemberig. A falak már állnak, két ember a padlót szigetelte, amikor ott jártunk. A kép, amelyet láttunk, nem túl rózsás. g, m. Munka nélkül művészet nem születik! Kun Vilmost a munka szó kapcsán az áprilisban kapott érdemrendről faggatom. Ezt válaszolja: — Miért kaphattam? Töprengtem rajta. De miután az a neve, hogy Munka Érdemrend, a munkáért kaptam. Én már korábban arra a megállapításra jutottam, hogy munkás vagyok. A színpad- munkása. És ezt itt sokan valljuk magunkról, színészek. Talán ez adja azt a jó alaphangulatot, amely ma jellemző itt. Hogy örülni tudunk a másik sikerének. Vagy a családi eseményeinek. Hogy szinte naponta kérdezzük a másikat. Vajda Lacit, Molnár Piroskát, vagy Koltaiékat a gyerekükről. — A kisebb szerepek nem árnyékolják be az alaphangú- latot? — Ügy gondoljuk, hogy nem lehet minden évad egyforma. Néha »összejön« négyöt olyan szerep is, amelyik talán sohasem ismétlődik meg a pályánkon. Máskor terjedelemre kisebb szerepeket játszunk. De ami a lényeg: ott kell lenni akkor is, ha más »rúgja a gólt«. Ez a sportszabály érvényes a mi munkánkra is. Éneikül nincs siker. Ezt sokan átérzik, s talán ez az oka, hogy olyan könnyen épülnek be az új kollégák. Elég talán Pólyák Zoltánra vagy N Rajhona Ádámra utalni itt. Lakáskörülményeikről kérdezem őket, mivel tudom, hogy kaposvári helyzetük nem a legmegfelelőbb. Kun Vilmos ezt mondja: — Lehetett volna kaposvári lakásunk. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy ilyen tekintetben is együtt kell emelkednie a társulatnak. Mi szeretnénk megfelelőbb körülmények között élni, dolgozni, de a többiekkel egy sorban. Kommunisták vagyunk s ezt így diktálja igazságérzetünk. Az embernek — no, persze ez sarkítás! — el kell döntenie: játszani akar vagy lakni. Shakespeare Troilus és Cressida című színművében látjuk majd. Leendő emlékeinknek -új zsákot« nyitunk tehát... Leskó Láe4é
