Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
t * Meddig tart a létszámzárlat? Négysávos út é A z adminisztratív létszámzárlat .átmeneti jellegű kényszerintézkedés. Nemcsak haszna, kára is van. Egyformán érinti a szorgalmas és szervezett, valamint az embert és időt pazarló vállalatokat, intézményeket. Az íróasztalok melletti létszámnövekedést korlátozza, illetve csökkenti. Nagyok még a műhelyekben is a belső munkaerő- és munkaidő-tartalékok. Akkor miért vált éppen az irodai létszámzárlat szükségessé? Természetes, hogy a dolgozók ott helyezkednek el, ahol számukra kedvezőbbek a munka- és kereseti feltételek. Megtehetik, mivel teljes körű a foglalkoztatottság és általános a munkaerőhiány. Vonzó az állandó délelőttös műszak, az időbéres munka, a fehér köpeny, az íróasztal stb. A nagyon hátrányos munkakörülményeket — ahogy az élet- színvonal emelkedik — egyre nehezebb anyagiakkal ellensúlyozni. Különösen a fiataloknál figyelhetjük meg az anyagi ösztönzés korlátáit. Fontos feladat tehát a munkakörülményekben meglevő lényeges különbségek ki- egyenlítése. Egyebek közt a rutin jellegű irodai munka intenzitását is közelíteni lehet a normázott tevékenységhez, de a sajátosságokból és főleg a vélt presztízsből adódó különbségek azért óhatatlanul fennmaradnak. Meddig lesz hatályos, mikor fog megszűnni az adminisztratív létszámzárlat? Gyakori kérdés. A válasz szinte magától adódik. A létszámzárlat fölöslegessé válik, ha az intézkedés eléri célját, ha az irodákban megvalósul az észszerű, takarékos és szervezett munka. Az időpontot persze nehéz lenne megjósolni. Valószínűleg nem is jön létre mindenütt egyszerre a kívánatos és elfogadható állapot. Akkor pedig a zárlatot sem szabad feloldani egyetemes jelleggel, azonos időpontban mindenütt, hanem csak. differenciált módon, az adminisztratív létszámmal való takarékoskodás színvonalától függően. S valamennyi esetben az eredményes, jó munka, a hatékony és szervezett adminisztráció elismerése lesz majd a létszámstop feloldása, a szabad létszámgazdálkodás. Vagyis a vállalatokon, az intézményeken a sor: adjanak garanciákat, bizonyítsák, hogy megérdemlik a bizalmat. Ne általában a létszámzárlat feloldását szorgalmazzák, hanem a hatékony foglalkoztatás helyi feltételeinek megteremtését. Az egyedi elbírálás és a fokozatosság lehetővé teszi, hogy a zárlatot ne ott oldják fel majd legelőször, ahol leghangosabban protestálnak ellene, vagy ahol esetleg a legnagyobb létszámmegtakarítást érték el, hanem ott, ahol intézményesítették a jó munkát, ahol a lehető legésszerűbben szervezték meg az adminisztrációt. M inderről nyíltan szükséges szólni, mivel a vállalatok, a tanácsok, az intézmények többsége máról holnapra él, és csupán a létszámzárlat nyomán keletkező réseket igyekszik eltömni. Akkor is, amikor az átfogó tevékenységből kiragadva gépesítik például a manuális könyvelési, bérelszámolási munkákat. A termelést, a gazdálkodást, a fejlesztést kisérő teljes , adminisztráció áttekintése, kritikai elemzése és újraépítése, a funkciók, a célok, a rendező elvek megfogalmazása hozhat csak érdemi eredményt. Ennek az átfogó tevékenységnek szerves része a gépesítés, a szakemberképzés, a személyzeti munka. Nélkülözhetetlen a rendszerszemlélet, a vezetési, a szervezési, valamint a helyi ismeret, illetve a gyakorlaÁ termőföld ereje A fold akkor terem, ha visszaadjuk neki azt a tápanyagot, melyet a növény élete során elvesz tőle. E napokban különösen sok szó esik erről országszerte, és számos intézkedésnek, erőfeszi tésnek is tanúi lehetünk. *Megnőtt minden mezőgazdasági nyersanyag becsülete fontos tehát, hogy a tápanyaggazdálkodás rangja nagy legyen ... A talajműveléssel is sok elérhető, nem beszélve arról, hogy a szerves trágya jól hasznosuljon...« (Idézet Romany Pálnak az Üj gazdasági év előtt című cikkéből.) Miért fordult a figyelem a tápanyag-gazdálkodás felé? Az okok összetettek, s közülük csak a leglényegesebbekre utalunk. Gazdaságpolitikánknak megfelelően mezőgazdasági célkitűzéseink elérésében kiemelt szerepe van a belső tartalékok feltárásának, kihasználásának. A talajerő-gazdálkodásban ez a tartalék adott, nem más, mint az évente termelődő, nagy mennyiségű szerves- trágyalkészlet. Az ez évi országos fölmérés tapasztalatai megdöbbentően elgondolkodtatóak: c szerves trágya mintegy egyharrrmda felhasználatlan marad. Csupán a szakszerűtlen tárolás miatt annyi hatóanyag vész el, amennyi több mint kétszáznyolcvanezer hektár terület teljes műtrágyaszükségletét kielégítené! Az országos tapasztalat alól nem kivétel Somogy sem. A megye mezőgazdasági üzemeiben — a híg trágyalét nem számítva — 1 170 000 tonna istállótrágya termelődik. Ha ezt a 117 millió forintos értéket műtrágyában számítjuk, akkor ez 134 000 mázsa összes hatóanyagnak felel meg. (Nem beszélve arról a sok fontos nyomelemről és mikroelemről, melyet ez a mennyiségű szerves anyag tartalmaz!) Mondhatná bárki: önmaga ellensége az az üzemi vezető, aki veszni hagyja ezt az értéket Am nem a felhasználási szándék hiányzik, hanem az eszköz, a módszer. A nagy feladathoz nincs megfelelő rakodó- és kiszárókapacitás. A robbantásos terítés módszere (a közelmúltban Somogybán is bemutatták ezt az eljárást az érdeklődőknek) most van kialakulóban, széles körű elterjesztéséhez egy sor feltételt kell megteremteni. A talajerő-gazdálkodás, a tápanyag visszapótlása pedig nem tűr halasztást. Ebben az évben gazdaságaink tervei szerint 26 000 hektárra kell kijuttatni 936 000 tonna szerves trágyát. A jelenlegi adottságok mellett ennek a mennyiségnek alig több mint ötödrészénél lehet csak számítani a robbantásos terítésre. A feladat nagyobb hányada az üzemekben meglevő 239 rakodó- és 427 szervestrágyaszóró gépre vár. Fölmérések bizonyítják, hogy ez kevés. Huszonöt olyan szövetkezetünk van, amely saját eszközeivel nem tudja megoldani az év második felében ezt a fontos, tervezett feladatát. Az aratáson már túl vannak gazdaságaink, de még nem kezdődtek meg a nagy őszi betakarítási, vetési, szállítási munkák. Most van lehetőség arra, hogy szervezetten, az eszközök maximális kihasználásával végezzék el a jövő évi jó termés érdekében alapvetően fontos munkájukat. Legfőbb üzemi érdek, hogy a nyár folyamán tapasztalt szervezettség, fegyelem ennél a feladatnál ha lehet, még fokozódjék. A gazdaságok segítségére siet a Dél-dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat. Ahol igénylik, készséggel segítenek mind a kihordás, mint a szétterítés munkájában. A föld akkor terem, ha visszaadjuk neki azt a tápanyagot, melyet a növény élete során elvesz tőle. A jó termés érdekében most szükséges végrehajtani ezt a fontos feladatot! Vörös Márta tiasság. A döntések előkészítésének különösen hasznos segítője lehet az élenjáró tapasztalatok tanulmányozása. A hasonló adottságú, a rokon profilú vállalatok összehasonlításakor derül fény ugyanis arra, hogy milyen létszámtöbbletet igényel például, ha sok az ügyintézéstől mentesített vezető és titkárnő, vagy ha a gyáregység, az üzem vezetőjét nem hozzáértő, intézkedni, dönteni képes helyettes,' hanem referáló, levelező, az ügyeket gyártó és halmozó adminisztrátorok, előadók segítik. A tapasztalatcserék nemcsak a szervezők, a vezetők, hanem az ügyintézők számára is meggyőzően bizonyíthatják, hogy lehet másként és lehet jobban végezni ugyanazt a célt szolgáló munkát. S most a létszáimsitop miatt még attól sem kell tartani, hogy a valóban meggyőző erejű tapasztalatcsere kilépéssel, munkahely-változtatással zárul. A szakszerű, gyors, érdemi ügyvitel és adminisztráció nélkülözhetetlenül szükséges, a létszámzárlat csupán a vadhajtások, az ésszerűtlen, szervezetlen megoldások, a munkaerő-pazarlás ellen irányul. Ezért a létszám-lemorzsolódás kivédése, átvészelése sem lehet célravezető, ha hosszú távon nem alapozzák meg a hatékony irodai munkát, a korszerű ügyvitelt, a gyors ügyintézést és informálást. Szükséges, hogy a kényszerhelyzet előidézte rögtönzéseket, az ösztönösséget a tudatosság, az előrelátás váltsa fel. Nem a napi munkában — ott óhatatlanul sok a mechanikus és rutinelem —, hanem az adminisztráció egész rendszerének, keretének, szervezetének kialakításában. A létszámzárlatot követően tovább növekedtek az irodai munka szervezettségében, hatásfokában levő különbségek, attól függően, hogy hol hogyan reagáltak az intézkedésre. Az adminisztratív létszámzárlat feloldásában már csak azért sem engedhető az »egyenlős- di«. Az élenjáró vállalatoknál és intézményeknél célszerű már 1977-től megszüntetni a zárlatot, bizonyítva, hogy vannak példamutató eredmények, jelezve, hogy a kényszerhelyzet kulcsa a helyi vezetőik kezében van. K. J. Nincsenek irigylésre méltő helyzetben az útépítők. Autók jönnek, buszok, furgonok, sok tonnányi kamionok. Napközben a teherforgalom növekszik, estefelé megindul a személykocsik áradata: a Balatonhoz, a parkerdőbe, s hazafelé, a szomszédos falvakba. A szegény építőmunkás pedig csak kapkodja a fejét! Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a volán mellett ülők sem. Alkalmi forgalom- irányító lámpák fénye hunyorog, ideiglenes forgalmi sávokon keli várakozni hosszú percekig, míg átengedik a szemben vesztegelő kocsisort. Autóbusz és ponyvás teherkocsi, öreg Volga és ziháló Zaporozsec torlódik, s közben kétszeresen is figyelni keli: nagy a baleset veszélye. Mindez azonban csak múló kellemetlenség, minden építéssel együtt járó zavar. Október közepére elcsitul a munkazaj, elvonulnak a gépek és a munkások. Az autósokat pedig kárpótolja az új úttest. Ütépítés folyik Kaposváron, a városból kivezető 67-es útnak az Arany utcától kezdődő három kilométeres szakaszán. Áprilisban vonultak fel az első földmunkagépek, majd sorban érkeztek a különböző alvállalkozók. Vezetéket szereltek a DÉDÁSZ emberei, postakábeleket a távközlési üzem szakemberei, s a különböző, az építést akadályozó tűzcsapokat helyezték át a vízvezeték-szerelők. Az alapozás és az út szélesítése után jelenleg az aszfaltozás folyik. Dolgozik a nagy teljesítményű, nyugatnémet Vögele aszfaltozó; a munkát beprogramozva, automatikusan végzi. Milyen lesz majd az út végleges képe? Három kilométer hosszan — egészen a benzinkútig — húzódik a korszerűsített szakasz. Az út mindenekelőtt szélesebb: tizenhárom méter. Kényelmesen elfér rajta a négy forgalmi sáv. Igazi városias profilt kap az Arany utcától számított egy kilométernyi szakasz. Komplett csatornázás, kiemelt szegély mindkét oldalon és tökéletesen sima burkolat. Ha így lesz, könnyen elfelejtjük a mostani bosszúságot. Az út kétharmada szeptember közepére, egyharmada pedig októberben készül el. Pályázat gyártmányfejlesztésre A vállalatok és szövetkezetek gondos előkészületeket tesznek a könnyűipar termékeinek színvonalas bemutatására a BNV-n. Három fő sémát ölel fel bemutátkozásuk: az »öltözködés-“, az »otthon“ és a »szabad idő“ ágazatban állítanak ki. Az »öltözködés“ kiállításon valamivel több mint 60 vállalat kíván részt venni. Az »otthon« kiállítás lakberendezési termékbemutatójára 20 minisztériumi és 6 tanácsi vállalat, valamint 32 szövetkezet jelentette be részvétedét. A könnyűipar kiállításain bemutatásra kerülő termékek 80—85 százaléka gyártási feltételekkel biztosított, »piacérett« áru. míg a fennmaradó hányadot a legújabb termékek teszik ki. Ezek bemutatása elsősorban a hosszú távú üzletkötéseket célozza, s egyidejűleg a szakma és a fogyasztók véleményének megismerését az újdonságokról. A Könnyűipari Minisztérium jó előre pályázatok meghirdetésével adott ösztönzést a gyártmányfejlesztésre, korszerűsítésre. így ez évben is jó alkalom nyílik a tervezők, modellezők egyéni és kollektív bemutatkozására, újításaira. A mintegy 30 vállalat közreműködésével rendezendő napi hét divatbemutatón kívül további érdekességként a sportszerkiállításon az OTSH közreműködésével sportbemutatókat tartanak, ahol neves sportemberekkel találkozhatnak majd a vásárlátogatók. Növényvédelem felsőfokon A megyei növényvédő állomás laboratóriumaiban folyó kísérletek eredményeinek alkalmazása milliókkal növelheti egy-egy gazdaság termés- értékét. Melyik a legjóbb szer és mi a kijuttatás legeredményesebb módja? Ugyanerre a kérdésre keresték a választ öt vagy tíz évvel ezelőtt is. Feladatuk ma mégis bonyolultabb, hiszen az agrokémia és -technika azóta rengeteget fejlődött. Bizalomdollárok Más megyebeli testvérintézményeikkel együtt évente több tucat, hazánkban még soha nem használt szert próbálnak ki. Munkájuknak ez a I része — első pillanatban meglepő — titkos. Ennek oka nem valamiféle fontoskodás, hanem nagyon is indokolt kereskedelempolitikai óvatasság. Egy szer idő előtt nyilvánosságra hozott összehasonlító minősítésével — például a kereskedelmi tárgyalásokon — alaposan visszaélhetne az egyik vagy másik nyugati cég. Az évek során kia’akult bizalom jele, hogy több olyan tőkés nagyvállalat is hozzájuk küldi készítményeit kivizsgálásra, amelynek saját laboratóriumai vannak. Csaknem 100 dollárt fizetnek vizsgálatonként csupán azért, hogy hiteles, a reklámszem- pantoktói nem befolyásolt eredményekhez jussanak. A növényvédő szerek világpiaci ára évek óta rohamosan emelkedik. így hát külkereskedelmi mérlegünk alakulásával is összefügg, hány méregdrága világmárkát tudunk olcsóbb, de azonos hatású szerrel pótolni. Természetesen az se mindegy, mennyi idő alatt »állunk át«, így az ilyen készítmények vizsgálata még nagyobb gyorsaságot és precizitást követel. Kényszerű„hatőságosdi” Népgazdasági szempontból nem kevésbé fontosak az úgynevezett technológiai fejlesztési vizsgálatok sem. A már forgalomban levő sok növényvédő szer közül választják ki a megye természeti adottságainak legmegfelelőbbeket. A labor »egérpoha- raiban« és az állomás üvegházában mesterségesen fertőzik meg a különféle növényi kultúrákat, hogy azután a növényvédő szerek bizonyíthassák hatásosságukat.' A legkiválóbbakat a szántóföldön is kipróbálják, ahol a kevésbé optimális körülmények között még inkább »kiugranak« a szerek fogyatékosságai. Hiába azonban a legerősebb hatóanyag, ha azt nem kellő időben és megfelelő szakszerűséggel juttatják ki a földekre. Jó példával szolgált erre Ludován Zsolt laborvezető. — Emlékezetes, milyen gondot okozott tavaly a fitof- tóra. Az egyik gazdaságban a szükségesnél kevesebb vízzel permetezték ki a növényvédő szereket. Néhány nap múlva azután nem értették, miért pusztít továbbra is a betegség. Talán a gazdaságok növény- védősei nem ismerik a szerek keverésének módját? Erről szó sincs. A fentihez hasonló esetek oka inkább az, hogy az üzemi szakirányítókat számos. a »növényvédelemnél fontosabb« teendővel bízzák meg. Ezt ők becsülettel el is végzik, csak éppen a növény- védelmi feladatokra nem marad Idejük. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy mennyi »hatóságosdira«, ellenőrzésre és felszólításra van szükség ahhoz, hogy egy-egy gazdaság valódi érdekeinek megfelelően cselekedjen. 11 szakmai bemutató A vegyszerek gyorsan elévülnek az egyre fokozódó hatékonysági és gazdaságos- sági versenyben. Így sokszor még a csak egy-két éve végzett szakemberek sem ismerik a legújabb készítményeket. Tájékoztatásuk legjobb módja a szakmai bemutató, ahol nemcsak a szerek hatását szemléltetik, hanem részletes számításokkal szolgálnak a költségekről is. Figyelemre méltó, hogy az állomás laboratóriumában alig fejeződik be egy kísérletsorozat, máris küldik a meghívókat az érdekelteknek, akik így a szak- folyóiratokénál is frissebb információkat szerezhetnek. Legutóbb a cukorrépa és a burgonya növényvédelmével kapcsolatban rendeztek bemutatót. Tavaly kettő volt, az idén 11 alkalommal kerül sor ilyen konzultációra. Az érdeklődés szinte hónapról hónapra fokozódik. A megyei növényvédő állomás laboratóriumának feladatai az idén különösen megszaporodtak. Több »segédanyagot« is kipróbálnak. Az elnevezésbői' valamiféle másodrendű, »ha nincs jobb« szerre lehetne következtetni. Pedig ezek a segédanyagok a legkorszerűbb készítmények, alkalmazásukkal akár fele annyi növényvédő szerrel is elérhetik a kívánt hatást. Segítik más készítmények felszívódását, vagy éppen csökkentik a permet lemosódását. A kaposvári laboratóriumban ezekben a napokban a tavasszal megkezdett kísérletek kiértékelése folyik és felkészülés az őszre. Így például a gyümölcsszüretre. Bizonyos anyagok a gyümölcs kocsonyában elősegítik a leválasztó palaréteg képződését, azaz, ha a szer hat. a gyümölcs szinte magától lehullik. Ez a megoldás teszi lehetővé Balatonbogláron — a már üzemi méretekben — a gépi szüretelést. A vegyszert néhány nap különbséggel kiszórva a gazdaság a gépek számától függően »programozhatja« a szüretet. E munka előkészítésében is közreműködnek a növényvédő állomás mérnökei. Mindebből kitűnik, munkájuknak sok a közvetlen, forintokban és mázsákban lemérhető haszna. Még több függ azonban attól, mennyit hasznosítanak a gazdaságok a számukra összegyűjtött tapasztalatokból. Bíró Fereae
