Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Brezsnyev- \ Honecker találkozó L évnyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön a Krím- félszigeten találkozott Erich Honeckerrel, a Német Szocia­lista Egységpáirt Központi Bi­zottságának főtitkárával, aki üdülésre érkezett a Szovjet­unióba. Marchais Helsinkiben Georges Marchais, az FKP főtitkára csütörtökön délben A ári Saarinennek, a Finn KP elnökének meghívására Hel­sinkibe utazott. Marchais ked­den tér vissza Párizsba. Elutazása előtt az újság­íróknak az esetleges francia kormányátalakításra vonat­kozó kérdésére válaszolva ki­jelentette: »egy kilyen kor­mányátalakítás nem sokat változtatna a monopóliumok érdekeit szolgáló kormánypo­litikán. Az ellenzék nem lát­hat lehetőséget egy olyan többséggel való egyeztetésre, amely visszautasítja a dolgo­zók jogos követeléseinek fon­tolóra vételét és nadrágszíj- meghúzó politikát tervez. Egy ilyen takarékossági program elfogadhatatlan számunkra, mert ugyanakkor bő teret biz­tosítana a spekulációnak ...« Illést tartott a leszerelési bizottság Csütörtökön megtartotta 722. hivatalos ülését a genfi lesze­relési bizottság. Ezúttal is a nemzetek palotájában rendez­ték a konferenciát, 30 ország küldötteinek részvételével, zárt ajtók mögött. Wyzner nagykövet, a len­gyel delegáció vezetője felszó­lalásában rámutatott arra, hogy a környezeti hadviselés betiltására vonatkozó konven­ció-tervezet végleges szöve­gének kidolgozása a bizottság fontos feladata. A szövegter­vezettel foglalkozó munkacso­portot sürgette, tegyen újabb erőfeszítéseket a konvenció mielőbbi kidolgozására. A lengyel képviselő arról nyilatkozott, hogy a leszerelé­si bizottság nyári ülésszakán lényegesen előbbre jutottak a vegyi fegyverek betiltásának kérdéséről folytatott tárgyalá­sokon. Aláhúzta a szocialista országok 1972-ben benyújtott szerződéstervezetének fontos­ságát és időszerűségét. Azok­kal szemben, akik a helyszíni ellenőrzésnek túlzott jelentő­séget tulajdonítanak, hangoz­tatta: a tudomány és technika mai szintjén az ellenőrzés nemzeti eszközeivel megnyug­tatóan rendeződhet ez a vi­tás probléma is. Grinberg, a bolgár küldött­ség helyettes vezetője ugyan­csak a környezeti hadviselés betiltására vonatkozó konven­ció kidolgozását sürgette. Mél­tatta a nukleáris lefegyverzés érdekében tett szovjet kezde­ményezéseket. Az ülés után közölték, hogy legközelebb augusztus 24-én tartja újabb tanácskozását a bizottság. A Sismik—I ismét w az Egei-tengeren Csütörtök reggel harmadíz- ben indult útra az izmíri .ki­kötőből a Sismik—1 török olajkutató hajó, amelynek te­vékenysége az Égei-tenger olajkinoseinek birtoklásáért heves vitát robbantott ki Athén és Ankara között. A hajó vasárnap este tért visz- sza az izmíri kikötőibe, nem a görög tiltakozásoknak enged­ve, hanem — mint az ezzel kapcsolatos közleményből ki­derült — üzemanyagfelvétel és az eddig gyűjtött adatok leadása céljából. A török rá­te a görög csapatok visszavo­nását a Törökország partjai­hoz közel eső szigetekről. A Biztonsági Tanács tagor­szágai, mindenekelőtt Nagy- Brit&nnia, Franciaország és Olaszország képviselői tovább folytatják a megbeszéléseket a vita rendezésére alkalmas ..ha­tározat-tervezetről. Megfigye­lők véleménye szerint a mér­sékletre felszólító határozat- tervezet eddig elkészített egyetlen változatát sem sike­rült elfogadtatni sem a görög, sem a török féllel. (MTI) Korotürk török köztársasági elnök (balról, világos ruhában) és Demirel miniszterelnök a Nemzeti Biztonsági Tanács ülése után, ahol a katonai vezetőkkel és a kabinet tagjaival az égei-tengeri helyzetet vitatták meg. Befejezte munkáját a colomból csúcsértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Szufanuvong herceg, a Lao­szi Népi Köztársaság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy tovább kell fokozni az el nem kötelezett mozgalom imperia­lista-ellenes jellegét. Rámuta­tott, hogy sem a laoszi nép, sem más népek győzelme nem lett volna lehetséges a szocia­lista országok aktív segítsége és támogatása nélkül. Az el nem kötelezett mozgalom to­vábbi növekedése és tekinté­lye attól függ. mennyire sike­rül megerősíteni a szövetséget a szocializmus, a demokrácia és a haladás erőivel, Szufanu­vong kijelentette, Laosz nem fogadhatja el Malaysiának azt a javaslatát, hogy Délkelet- Ázsia legyen a béke övezete. Emlékeztetett, hogy az ázsiai ország eredetileg 1971-ben tet­te ezt a javaslatot, amikor az Egyesült Államok még agresz- szív háborút vívott az indo­kínai népek ellen és a ma- laysiai nyilatkozat annak a leplezésére szolgált, hogy Washington be akarta vonni terveibe a többi délkelet­ázsiai • országokat. Lansana Beavogui, Guinea miniszterelnöke üdvözölte a független Angola és Mozam- bik megjelenését a konferen­cián és hangsúlyozta, hogy csak a világ haladó erőinek forradalmi szolidaritása képes véget vetni az imperializmus és a kolonializmus provoká­cióinak. A guineai kormány­fő sürgette az el nem köte­lezett államokat, hogy nyújt­sanak hatékonyabb támoga­tást a Dél-Afrikában folyó fel­szabadító küzdelemhez. Faruk Kaddumi, a Paleszti­nái Felszabad ítási Szervezet politikai osztályának vezetője Colombóban ismét felvetette, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből és sürgette, hogy haladéktalanul valósítsák meg a tűzszünetet Libanonban. Ezen kívül követelte, hogy vessenek véget minden külső beavatkozásnak és tartsák tiszteletben az Arab Liga Li­banonra vonatkozó határoza­tait, valamint alkalmazzák a PFSZ és a szíriai kormány július 29-én kötött megálla­podását. Faruk K,acldumi ki­fejtette, hogy a palesztinaiak Libanon területi egységének fenntartását támogatják és az országban meglevő politikai és társadalmi válságot a li­banoniaknak kell megolda­niuk. Hangoztatta, hogy a pa­lesztinok ideiglenesnek tekin­tik libanoni jelenlétüket, és igen nehéz körülmények kö­zött élnek, amelyeket csak súlyosbít a katonai interven­ció. A palesztin vezető éle6 szavakkal bélyegezte meg az imperialistákkal szövetséges fasisztákat,, akik népirtó hábo­rúba taszítják Libanont, s emlékeztetett rá, hogy Teli Zaatar táborában egyetlen nap leforgása alatt 3000 em­bert öltek meg. Kadhafi líbiai elnök csü­törtökön sajtóértekezletet tar­tott Colombóban. A több mint kétórás 'beszélgetés során le­szögezte, hogy Líbia kizáró- i lag emberiességi megfonto­lásokból, az érintett kormá­nyok kérésére adott leszállási engedélyt az eltérített repülő­gépeknek. Politikai kérdések­ről szólva kijelentette, hogy Líbia kész támogatni és ga­rantálni Málta semlegességét, mert éz fontos lenne a Föld­dió a hajó újabb elindulását bejelentve leszögezte, hogy a Sismik—I kutatómunkáját az Égei-tenger török, illetve nemzetközi felségvizein végzi. Szerdán Demirel török mi­niszterelnök megismételte a vitában többízben kifejtett tö­rök álláspontot Elmondta, hogy a Sismik—I még három­szor hajózik ki a nyílt ten­gerre. Hozzáfűzte, hogy indo­kolatlannak tartja a görög fel­háborodást, hiszen nem kato­nai akcióról van szó. Demirel szerint Törökország változat­lanul előnyben részesíti a né­zeteltérések békés, tárgyalásos rendezését. Minda mellett az­zal vádolta Görögországot, hogy katonai támaszpontokat tart fenn a görög szigeteken és ezzel megsérti a nemzet­közi egyezményeket. Követel­Elűzik e hegyvidéki mohamedánokat Politikai párbeszédet sürgetnek Libanonban folytatódnak a harcok, de az »igazi« hegyvi­déki csata tulajdonképpen még nem kezdődött meg — jelentette csütörtökön az AFP A francia hírügynökség sze­rint a libanoni konzervatív keresztények és »szíriai szö­vetségeseik« szerdán' »utolsó lehetőséget« adtak a paleszti- naiaknak a július 29-én létre­jött szíriai—palesztinéi .meg­állapodás végrehajtására és hegyvidéki állásaik kiürítésé­re. Ha erre nem hajlandók — fűzi hozzá az AFP hírügynök­ség —, akkor a csata elke­rülhetetlen. Egyébként több nyugati hír- ügynökség is azt az értesülé­sét szellőztette, hogy mint­egy tíz nap óta »jó úton ha­Bezárták a konzulátust Líbiai jegyzék Szadat kijelentése miatt New Yorkban közzétették annak a Waldheim ENSZ-fő- titkárhoz intézett líbiai jegy­zéknek a szövegét, amelyben Líbia tiltakozik Szadat egyip­tomi elnök egyik Kadhaíi-el- lenes kijelentése miatt. A jegyzék utal Szadat elnök egy nemrégiben tett kijelentésére, amely így Hangzott: »Ezúttal A KNDK nyilatkozata Tizennégy provokátor A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság a koreai ka­tonai fegyverszüneti bizottság Panmindzsontoan megtartott csütörtöki ülésén élesen tilta­kozott az amerikai katonák provokációja ellen, amelyet a KNDK és Dél-Korea közötti fegyverszüneti vonalon levő demilitarizált övezetben kö­vettek el — jelentette a KCNA, a hivatalos észak-ko­reai hírügynökség. A koreai néphadsereg főpa­rancsnokságának a provoká­cióról kiadott jelentése szerint 14 provokátor szerdán beha­tolt Pan mind zson térségébe, hogy — úgymond — »fákat vágjanak ki«. A KNDK részé­ről távozásra szólították fel őket, mivel semmiféle ilyen tárgyú megállapodás nem létezik a felek között. A beha­tolás ellenséges aktus volt, amelyet az amerikai imperia­listák szándékosan követtek el, hogy kiélezzék a helyzetei. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság a KCNA ál­tal közzétett hivatalos nyilat­kozatában tiltakozott a pro­vokáció ellen, és rámutatott, hogy az amerikai imperialis­táknak kell a teljes felelőssé­get viselniük, a vele járó ösz- szes követkeamenyekkel. (Kadhafi) nem csúszik ki a kezeim közül«. Tripoli e meg­jegyzést úgy értelmezi, hogy az egyiptomi elnök valamiféle akciót tervez Kadhafi meg­gyilkolására. Mivel Szadat ki­jelentését a világsajtó — be­leértve az egyiptomi lapokat i és a MEN A közel-keleti hír- í ügynökséget is — cáfolat nél­kül közölte, Líbia ebből arra következtet, hogy a megjegy­zés valóban elhangzott. A lí­biai jegyzék arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy hívja fel az ENSZ-tagok figyelmét, milyen súlyos precedenst te­remt e kijelentés a nemzetkö­zi kapcsolatokban. Első ízben fordul elő. hogy egy állam el­nöke kinyilvánítja szándékát egy másik állam elnöke elleni erőszak alkalmazásáról <— hangoztatja a jegyzék. A két ország közti kapcso­latok romlásának új fejlemé­nyeként az egyiptomi külügy­minisztérium szerdán elren­delte Líbia alexandriai konzu­látusának bezárását. A kairói külügyminisztériumi közle­mény a lépést pusztán védel­mi intézkedésnek nevezi és azzal indokolja, hogy a múlt heti alexandriai bombame­rénylet miatt felháborodott tömegek veszélyeztetik a kon­zulátus biztonságát. ] ladnak« a tárgyalások a li- ! banoni jobboldaliak és a pa- ] lesztin ellenállók között a hegyvidéki állások »békés« : kiürítéséről. A libanoni haladó erők és ia velük szövetséges paleszti­nok azonban cáfolták az állí­tólagos tárgyalások hírét. A WAFA palesztin hírügynökség a haladó erők egyik katonai vezetőjének nyilatkozatát kö­zölte, amely szerint a balol­dali fegyveresek »elhatározott szándéka«, hogy megőrzik Bejrut környéki hegyvidéki állásaikat. Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt el­nöke pedig ismételten kije­lentette, »a háború hosszú lesz, a hegyvidéki csata dön­tő lesz«. A UPI amerikai hírügynök­ség úgy tudja, hogy a jobb­oldal »fegyvernyugvási aján­latát« Alexander Gemajel, a falangista pártvezér unoka­öccse szerdán juttatta el a PFSZ-nek, az Arab Liga egyik közvetítője útján. Egy palesztin szóvivő — ugyancsak az UPI értesülése szerint — azt mondotta, hogy az ajánlatot »gondosan tanul­mányozzák«, de nem valószí­nű, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet mind­addig, ; amíg nem teljesítik elsőrendű követelését — azt ugyanis, hogy az összes szíriai csapatokat vonják ki Liba­nonból — hozzájáruljon hegy­vidéki állásainak kiürítésé­hez. »Ha a keresztények tá­madnak — mondotta —, ké­szek vagyunk a harcra.« A ‘ libanoni haladó erők rá­diójának híradása szerint lehetséges, hogy hamarosan összeül az egyiptomi, szíriai. szaúd-arábiai es kuvaiti ál­lamfő. s hogy e négyoldalú találkozót nyomon követi majd az összes arab államfők és uralkodók értekezlete. A libanoni mohamedán ve­zetőket,, köztük több volt mi­nisztert, egyesítő iszlám tö­mörülés szerdán este tartott ülése után felszólította a konfliktusban érintett összes feleket: »Vessenek véget a harcoknak, s azonnal kezdjék meg a politikai párbeszédet.« Libanonban továbbra is igen feszült a katonai és a politi- sai helyzet. Csütörtökön egy percre sem szüneteltek a har­cok Bejrut térségében es az ország más részein. Súlyos összecsapásokat jelentettek a fővárostól keletre húzódó hegyvidékről, Aintura, Mtein, Aley és Kahale települések körzetéből. Újból fellángoltak a harcok az onszág északi ré­szén levő Tripoli és Zghorta városoknál. A jobboldali erők csütörtökön több alkalommal heves tüzérségi tüzet * zúdítot­tak Bejrut nyugati részének sűrűn lakott kerületeire. He­ves tüzérségi párbaj folyt Bejrút több külvárosában is. Mohamed Hasszán Ghoneim tábornok, az Arab Liga Liba­nonba vezényelt erőinek pa­rancsnoka. többször is meg­kísérelt tűaszüneti megállapo­dást létrehozni a hegyvidéken harcoló felek között. A liba­noni szélsőjobboldali körök magatartása azonban minden erőfeszítését meghiúsítja. Így például Amin Gemajel — a falangisták vezére, Pierre Ge­majel fia, s a párt katonái szárnyának egyik vezetője — a tűzszüneti tárgyalások elő­feltételéül személyi változá­sokat követel a Palesztinái el­lenállási mozgalom vezetésé­ben. Az Olasz Kommunista Párt titkársága a libanoni vérontás megszüntetésére, a béke hely­reállítására és a palesztin nép nemzeti jogainak elismerésére szólított fel. Jóllehet csütörtökön Tunézia is csatlakozott azokhoz, akik kifejezésre juttatták, hogy részt vennének egy Libanon­ról tartandó arab csúcsérte­kezleten, a találkozó összehí­vása még távolról sem eldön­tött tény, mivel eddig hivata­losan csak Szudán és Kuvait tájékoztatta az Arab Ligát beleegyezéséről — közölte a szervezet szóvivője. Nem hivatalosan Egyiptom, az Arab Emirátusok Állam- szövetsége, Katar, a Jemeni Arab Köztársaság és a PFSZ jelezte, hogy egyetért a szaúd- arábiai javaslattal. A csúcsér­tekezlet összehívásához az szükséges, hogy az Arab Liga húsz tagjából legalább tizen­egyen jelentsék be a szerve­zetnek, hogy készek részt venni egy ilyen találkozón. I közi-tenger térségének biz­tonságához. Ami a Közös Piac és Izrael nemrég megkötött szabadke­reskedelmi megállapodását illeti, Kadhafi hangoztatta, hogy a nyugat-európaiaknak választaniuk kell Izrael és az arabok között. Az arabokkal való kapcsolatból sokat nyer­hetnek, míg Izraeltől semmit Az arabközi viszonyokról igen tartózkodóan szólt az elnök, neon viszonozta Szadat egyip­tomi elnök rá vonatkozó becs­mérléseit, és azt mondta, hogy semmi akadálya a Szudánnal való normális kapcsolatok helyreállításának. Az el nem kötelezett or­szágok csúcstalálkozóján fel­szólaló küldöttek nagy része az egyik legfontosabb felada­tot abban jelölte meg, hogy el kell érni a gazdasági ön­állóságot, meg kell szabadul­ni az imperialista függőség­től az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szállítás területén. A felszólalók azt is hangsúlyozták, hogy az im­perializmus ellen vívott poli- i tikai harc továbbra is a leg­fontosabb tényező az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok tevékenysé­gében. A kapitalizmus, amely súlyos gazdasági válságon megy át, a maga nehézségeit a fejlődő országok népeire próbálja áthárítani, ezért gaz­dasági téren fokozni kell az imperialistaellenes harcot — mutattak rá a küldötteik. Forbes Burnham guayanai miniszterelnök a TASZSZ tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában kijelentette: a colomból konferencia meggyőzően bi­zonyítja, hogy a mozgalomban részt vevő országok többsége szerint az el nem kötelezett államok Legfontosabb irányza­ta az antiimperialista és az antikolonialista harc. A népek ’küzdelme napjainkban kiter­jed a kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok területére is — mondotta. A harmadik vi­lág népei nem hajlandók be­lenyugodni, abba, hogy az im­perializmus a multinacionális társaságok útján kizsákmá­nyolja természeti kincseit és munkaerőit. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nagyon kedvező kilátások vannak a szocialista és az el nem köte­lezett országok közötti együtt­működés fejlesztésére. Gerald Ford elnökjelölt (folytatás az 1. oldalról) Robert Dole kansasi szená­tor a republikánus párt alel- nökjelöltje. Ezt Gerald Ford elnök csütörtökön jelentette be az országos elnökj elölő kongresszuson Kansas City­ben. Az 53 éves Dole jogász és 26 éves kora óta hivatásos poli­tikus; előbb a kansasi tör­vényhozás, majd — 1953— 1961 között — a washingtoni képviselőház tagja volt, azóta pedig szenátor. Dole a hetvenes évek ele­jén a köztársasági párt veze­tő testületé, az országos bi­zottság elnöke volt, s ebben a minőségében Nixon 1972-es választási győzelmének egyik lő szervezője. Jóllehet Dole szinte a végsőkig védelmezte Nixont, személy szerint nem keveredett a Watergate-ügy botrányaiba. Az a tény, hogy Ford vá­lasztása a párt egyik konzer­vatívnak tekintett politikusá­ra esett, a Reagan-tábomak tett gesztusnak tekinthető. Az elnök sajtóértekezletén , hangsúlyozta: választásával Ronald Reagan is egyetért. A republikánus konvenció utolsó, közép-európai idő sze­rint péntekre virradóan tar­tandó ülésén hivatalosan is megerősítik Dole jelölését, majd Gerald Ford és az alel- nökjelölt beszédével ér véget a kongresszus. A Reagan-tábomak azok a törekvései, hogy alelnökjelöl- tet csináljanak a jobboldal vezéralakjából, nem jártak si­kerrel. Reagan nem állt kö­télnek. s a Forddal szemben elszenvedett csekély arányú vereség után végéhez ért a 63 éves volt kaliforniai kor-' í manyzo politikai pályafutása."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents