Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
Uj nyomdát avattak Kaposváron MAI KOMMENTÁRUNK Figyelmeztető számok! ÜJ nyomdát avattak tegnap Kaposváron: méltó otthont a betűknek és egészséges munkahelyet a nyomdászoknak. A Virág utca és a Május 1. utca sarkán a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökeinek elképzelése alapján 1970-ben kezdődött meg az építkezés. Az első ütemben — 1973-ra — a legmostohább körülmények között dolgozó részleg, a könyvkötészet és a Somogyi Néplapot előállító üzem költözött ide. A második ütemben készítette el a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a géptermet, a raktárakat és az igazgatási épületet. Az 51,3 millió forintos költséggel készült beruházás korszerű körülményeket teremt az újságok, a könyvek és a nyomtatványok előállításához. Tegnap délelőtt 11-kor rövid időre megálltak a nyomógépek a világos gépteremben. A vendégeket Balogh János, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat párttitkára köszöntötte. Részt vett az avatóünnepségen Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói- Szakszervezetének főtitkára, Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Szerényt János, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának titkára, Rostás Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Vass Henrik- né, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese, Lengyel Lajos Kossuth-díjas, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke, - valamint a kaposvári városi pártbizottság, a tanács és a megyeszékhely üzemeinek képviselői. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese avatóbeszédében hangsúlyozta: az államosítás után a megye nyomdászainak rohamosan növekvő feladatot kellett megoldaniuk. Gyorsan nőtt az előállított termékek mennyisége és emelkedett a minőséggel szemben támasztott követelmény is. A létszámnövekedés miatt egyre sosszabb körülmények között dolgoztak a nyomdászok. Az új nyomda építésének szükségességét 6enki sem vitatta, a megye rendelkezésére álló pénzt azonban elsősorban olyan üzemek telepítésére kellett fordítani, amelyek enyhítették a foglalkoztatási gopdokat. A nyomdászok a rossz körülmények ellenére is szép sikereket értek el: tizenháromszor nyerték el az élüzem címet, kétszer pedig a vörös vándorzászlót is megkapták. — A vállalat dolgozóinak többsége jó szakmai képzettséggel rendelkezik — hangsúlyozta Tóth Lajos. — A fiatal dolgozók példás iskolát kaptak tanítómestereiktől: nemcsak a szakma szeretetét tanulták meg, hanem a politikai heytállásban is példát mutatott az idősebb generáció. A nyomdászok először 1966- ban egy párttaggyűlésen értesültek arról, hogy új nyomda épül Kaposváron. Ebben az időben született határozat a magyar nyomdaipar fejlesztésére, technológiájának korszerűsítésére. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat beruházási elképzeléseinek megvalósításához húszmillió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. Az új üzem — sok nehézség, határidőcsúszás után — az idén teljesen elkészült. Munkába állítása azt jelenti, hogy jobb körülmények között kezdhetnek a gyorsan növekvő feladatok teljesítéséhez. Az üzem teljesítőképességének kihasználásával — a vállalat ötödik ötéves tervének célkitűzései alapján — f hatvan százalékkal kívánják növelni a termelést. E gyors ütemű emelkedés megvalósítása az egyik feltétele annak, hogy a beruházáshoz kért bankhitelt visszafizethesse a vállalat. Az ünnepségen a beruházás sikeres megvalósítása érdeké-* ben kifejtett munkája elismeréseként a Könnyűipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést kapta Farkas Béla igazgató, Kisdeák József igazgatóhelyettes, Vágó János rotációs gépmester, Gajdacsi Tibor, a tmk-csoport vezetője és Balogh János párttitkár. A Kiváló dolgozó vállalati kitüntetést Fcmai László szb- titkár, a korrektorcsoport vezetője, Marosi József lakatos, Gerse Ferenc, a tmk-műhely munkása és Androsits János gondnok kapta meg. Az új nyomda szép kivitelű, új épülete hosszú időre meghatározza ennek az iparágnak a fejlődését. Dr. Kercza Imre Az év első hat hónapjában a múlt évinél csupán eggyel több, összesen 34 közlekedési baleset történt a nagyatádi járásban. Ez — a járművek számának alakulását tekintve — nem is látszik talán magasnak. Am a halálos kimenetelű és súlyos sérülésekkel végződő karambolok száma figyelmeztet: ebben a járásban nemcsak a közlekedési hatóságoknak kell többet tenniük a közúti morál megszilárdításáért! Június végéig hárman vesztették életüket, s az eltelt másfél hónap alatt ugyancsak hárman haltak meg. Hat halál, hat családi tragédia. Tavaly a fél év alatt 19 volt a súlyos, illetve az életveszélyes sérülésekkel végződő karambolok száma, az idén 21, s azóta ez a szám tovább emelkedett. A gépjárművek számának növekedése arra kell késztessen mindenkit, hogy még fegyelmezettebben, óvatosabban, a szabályokat megtartva vezesse a gondjaira bízott vagy a tulajdonában levő járművet. Igen nagy szükség van a rendszeresebb közúti ellenőrzésre. S ezt nemcsak a baleseti statisztika alakulása indokolja. A népi ellenőrök nemrég tartott vizsgálata is azt bizonyítja, hogy a közületi járművek használatánál nagyon sok a szabálytalanság. Apróságnak tűnhet, hogyt a menetokmányokat felületesen, hiányosan töltik ki. Am az a járművezető, aki tudja, hogy megszegte a előírásokat — félve az ellenőrzéstől — zaklatott idegállapotban dolgozik, s emiatt sokkal nagyobb a baleseti veszély. Több olyan gyár, gazda- . ság van a járás területén, amelyik sok gépjárművel rendelkezik. Ezeknél a korábbinál sokkal nagyobb gondot kell fordítani a szabályok betartására, a kocsik műszaki állapotának ellenőrzésére. Érdemes lenne arról is beszélgetni a hivatásos jáművezetőkkel, hogy fegyelmezettségükkel miként segíthetnék elő a közúti morál javítását. Ilyen beszélgetési tarthatna az autóklub is. Hiszen ebben a járásban is sok a magángépkocsi, s az ittas vezetés, a gyorshajtás azt bizonyítja: nem minden jogosítvánnyal rendelkező érzi a felelősséget, amikor • kormánykerék mögé ül. Nem állítjuk, hogy « nagyatádi járásban levő hivatásos és magángépjárművezetők többségének szemléletével van baj. Mégis, az öt halálos és a húsznál több súlyos, életveszélyes sérüléssel végződő baleset figyel meztet: tenni kell azért, hogy megelőzzük az újabb tragédiákat! Sz. L Munkaidőben, vagy azon túl Bizonyára sokak számára meglepő adatokkal lehetne alátámasztani: egy-egy nap Kaposvár üzemeiből, intézményeiből, az íróasztalok mellől több száz ember lép ki az utcákra, hogy ügyes-bajos dolgait elintézze. Mégpedig munkaidőben, és korántsem azért a délelőtti vagy a kora délutáni órákban, mert így rövid időre »megléphet«. Nincs más választása, mert mindazok a hivatalok, szervek, melyek a megyeszékhely lakóinak valamilyen szolgáltatást nyújtanak, melyekhez a hivatalos ügyek intézése végett fordulniuk kell — ugyancsak munkaidőben dolgoznak. Reggel nyolctól délután fél ötig. Ez az »átfedés« okozza a több száz órás munkakiesést. Hogyan lehetne megoldani a munkaidőn túli ügyfélfogadást? A megyei végrehajtó bizottság — a városi tanácson dolgozó ügyfélszolgálati iroda működésével kapcsolatban — már hónapokkal ezelőtt indokoltnak tartotta a munkaidőn túli félfogadást. A megoldás formáit még keresik, előbb- utóbb meg is találják. Az idő — a termelés szempontjából »eltűnő« módon — azonban múlik... Van már jó példa is a városban. Hogy az ilyesfajta • kezdeményezések milyen szé- 1 les körben találnak visszhangra, elég a boltok lépcsőzetes nyitva tartási idejének bevezetésére gondolni. Sokan fogadták örömmel, bár mindjárt hozzá kell tenni: más a bevásárlás, és megint más, mondjuk, egy lakásügy »vé- gighajtása«. A tanácshoz fordulókba ugyanis már hosszú idő óta beidegződött az ügy- félfogadás rendje: a délelőtti vagy a délutáni órákban, de semmiképpen sem munkaidő előtt vagy után. Tapasztalat a városi tanácson, hogy az ügyfélszolgálati irodát főleg a délelőtti órákban keresik föl. Az egyik szomszédos megyében meglepődve észlelték: hiába hosszabbították meg délután a félfogadás idejét, mindössze tizenheten mentek el az irodába négy óra után. Ugyanakkor több mint 550 ember intézte valamilyen ügyét — munkaidőben... A gondon enyhíteni nem egyszerű. Hiszen akik a szolgáltatásokat nyújtó irodákban dolgoznak, akik különböző hivatalokban ügyfeleket fogadnak, azoknak is meghatározott életritmusa — és ugyancsak sok, más helyen intézhető ügye — van. Reggel ők is óvodába vagy bölcsődébe viszik a gyerekeket, este főzni kell, vagy más otthoni munkát elvégezni. Ezt figyelembe véve nyilván csak lépcsőzetesen lehet bevezetni a munkaidőn túli ügyfélfogadást. És ha erre sor kerül, akkor összehangoltan kell megoldani: nemcsak kaposvári, hanem megyei szinten is. Mindenütt, ahol ügyfeleket fogadnak. Hiszen szó lehet például lakásügyekről, a hibás televízió bejelentéséről, a biztosítási ügyek intézéséről, a táppénzes papírok utáni szaladgálásról, a gépkocsiadó befizetéséről, útlevélkérelemről — és rengeteg ügyes-bajos dologról, amelyet most még csak — igaz, aránylag könnyen megkapható — kilépöcédula árán lehet elintézni. Sürgető a megoldás keresése. Ezt indokolja az is, ha forintban számoljuk a kieső időt, de az is, hogy alaposabb lenne az ügyek intézése. Többek között ez a felismerés késztette korábban a városi tanácsot az ügyfélfogadás új rendjének bevezetésére: legyen elegendő idő a bejelentések, panaszok, hivatalos eljárások intézésére. A tapasztalat azóta igazolta a döntés helyességét. Ä munkaidőn kívüli ügyintézés valószínűleg még tovább javítaná a munka minőségét. M. A. Zárás előtt az úitörőíáliorok 140 ezer táborozó Fél nap Szarkaváron A tenyésztés szolgálatában Hazánk legszebb hegyvidékein és a tavak mentén már az utolsó úttörő tábori turnusok élvezik a vakáció örömeit. Ezen a nyáron a tavalyinál 10 százalékkal több kisdiák, mintegy 140 000 kisdobos és úttörő vett részt a táborozásban. Az ország különböző vidékein a csapatok több mint a fele, körülijeiül 2500 úttörőközösség vert sátrat. Amint a Magyar Úttörők Országos Szövetségének illetékesei elmondták: a piros és kék nyakkendős gyermeksereg szünidejének megszépítéséhez jelentős anyagi támogatást adtak a tanácsok, s 20 000, egyenként 200 forintos utalvánnyal járult a táborozáshoz az Állami Ifjúsági Bizottság is. Több váltótábor részére 4300 darab 100 forintos utalványt biztosítottak. A nyári hónapokban a tavalyinál 20- szal több, összesen 140 járási, városi és megyei tábor volt a vakációzó gyermekek élményeinek színhelye. Ezenkívül 700—800 csapat önállóan, saját fölszereléssel táborozott. Legtovább — augusztus 27-ig — Csillebércen és Zán- kán tart az úttörőnyár. A csillebérci nagytáborban az utolsó turnusban szervezték meg az úttörő népművész és népi játék szaktábort. Az ország minden tájáról érkezett ide 1000 »ifjú művész« és szakköri tag. Sok újdonságot, eredeti népi motívumot »fedezhetnek fel« a pajtások, hiszen a felnőtt amatőr együttesek bemutatóin kívül Csillebércre látogatnak a népművészet kiváló mesterei Is. Augusztus 20-án színpompás népijáték- és folklórbemutatót rendeznek a táborlakók. A szünidőben összesen 12 000 kis vendéget fogadtak a zán- kai úttörővárosban! ezekben a napokban a jubileumi honvédelmi »összfegyvernemi« tábor tölt itt vidám napokat. Az országútról csak az egykori kastély sárga épülete látszik Kaposvár határában, öreg fák, bokrok takarják szem elől az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség Teljesítményvizsgáló Állomását. Szarkavárról az átlag kaposvárinak hajdani majálisok jutnak az eszébe, meg talán az, hogy sokszor gazdát cserélt ez a terület. Kevesen tudják, hogy itt — immár több mint tíz éve — igen fontos állattenyésztési munkát végeznek. — Feladatunk az állattenyésztés szolgálata — mondta tegnap a teljesítményvizsgáló állomás igazgatója, Moór Mihály. — Nagyon tömör megfogalmazása ez az állomás rendeltetésének, hiszen az állattenyésztési munka számos összetevője közül a mi fő témánk a tenyésztéspolitikai célok valóra váltsásának elősegítése. Az állomás neve magába foglalja az itt folyó munkát: teljesítményvizsgáló. Köz- nyelvre lefordítva azt jelenti az; kutatják, elemzik, értékelik, milyen tulajdonságai vannak, mire képes egy tenyészállat (tenyészbika vagy sertéskan), illetve miként öröklődnek az utódokban a tulajdonságok, és a tenyészpolitikai céloknak megfelelő tulajdonságok öröklődnek-e. — Tulajdonképpen három fő területen dolgozunk — magyarázta az igazgató —, a szarvasmarha-ágazatban a tenyészbikák nevelése és teljesítményük vizsgálata a feladatunk. A sertéságazatban egyrészt a tenyészkansertések nevelése és teljesítményük értékelése, másrészt pedig az utódok hízékonyság-, illetve ivadékvizsgálata a feladatunk. Feszes szervezés, különösen gondos, fegyelmezett technológiai, és az állategészségügyi szabályok lehető legszigorúbb betartása; az állomás tevékenységének ezek a legfőbb jellemzői. A szarvasmarhaágazatban ezt a munkát az országban összesen négy állomás végzi — a negyedik nemrég alakult meg. Ez a szám utal arra, hogy az Itt folyó tevékenység jelentősége meszsze túlnő a megyehatáron. Somogy, Tolna, Baranya (korábban Fejér megye) nagyüzemi törzstenyészeteiből kerülnek ide vizsgálatra . tízharminc napos korban a Bika- borjak. Oldalakat igényelne annak leírása, hogy milyen szakmai, technológiai előírásoknak megfelelően nevelődnek itt 365 n^pos korukig, amikor elvégzik minősítésüket. A tenyésztésre alkalmas egyedek innen a termékenyítő állomásra kerülnek, ahol további vizsgálatok következnek. Távolról sem öncélú munka ez, csak így biztosítható, hogy a tenyésztéspolitikai céloknak megfelelő, legjobb egyedek maradjanak tenyésztésben. — Az sem mellékes — tette hozzá az igazgató —, hogy a törzstenyésztő gazdaságok is megtalálják számításukat. Ezt a munkát mi három éve végezzük — éppen két éve annak. hogy megvoltak az első minősítések —, azt megelőzően a gazdaság nevelte és választotta ki az apaállatot. Természetesen az itteni vizsgálatok pontosabbak, a következtetések közelebb vannak az igazsághoz. A sertéstenyészkan nevelésénél és a saját teljesítmények vizsgálatánál hasonló feladatot lát el az állomás. Az egész Dunántúl ide tartozik, az országban rajta kívül csak Kecskeméten és Atkáron végeznek hasonló munkát. Ebben az évben az állomáson 261 tenyészkant minősítettek. Ezek az állatok a százkilós súlyt 166 nap alatt érték el. Egy kiló súlygyarapodáshoz 2 92 kiló abrakot használtak fel. Valamennyi mutató jobb a tavalyi átlagnál. — Mindenütt és mindenkor van finomítani, javítani való. Például ezeket az eredményeket két apróságnak látszó mődosíiásnak köszönhetjük: javítottunk az istállók klímáján, módosítottuk a szellőzés rendszerét, és az önetetés technológiáján változtattunk. Sajátos munka az itteni, de módszerben, elvekben és nem utolsósorban szervezett fegyelemben van mit tanuniuk a nagyüzemeknek is. Egy láncszem a tenyésztés egészében az állomás tevékenysége, de egy különösen fontos, jelentős láncszem, összesen öfevenhét ember látja el ezt a felelősségteljes munkát. Vo Bt
