Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

Babaház az ÓYodásoknak A termelőszövetkezet min­den telepét tűvé tették, még­sem találták meg az elnököt. — Csak egy helyen nem ke­resték — mondja Szalai Jó­zsef —, a társadalmi munkát végző KISZ-esek között. A kapcsolat valóban ilyen jó a vezetők és a fiatalok között A jó munka adja a tartalmát, szinte mindenki figyelemmel kíséri a KISZ-szervezet ter­veinek, elképzeléseinek meg­valósulását. A segesdi Öj Élet Tsz fiataljai néhány év­vel ezelőtt kiváltak a községi alapszervezetből. Ez minden­képpen jó döntés volt, azóta sokkal tartalmasabb, az itteni fiatalokat érdeklő programo­kat tudnak megvalósítani. Erénye a lelkes gárdának, hogy az egész község fejlődé­sét segíti munkájával. Amikor megalakult az önálló alap­szervezet, akkor tizenöten voltak, most pedig huszonket- ten vannak. Varga Gyula KISZ-titkár erdész, most is valahol az er­dőt járja. Hiába küldenek utána gépkocsit, a hatalmas területen nem sikerül megta­lálni. Horváth Mária gépköny­velő — ő szervező titkár a ve­zetőségben— egészíti ki az el­nökszavait. A kis irodában so­kan vagyunk együtt, ott ül közöttünk Tóth Tibor is, ő hí­vott meg bennünket. — Mindennap, sőt a hétvé­geken is dolgoznak a gyerekek — jegyzi meg. — Naponta átlagosan tizen fogunk szerszámot — egészíti ki Horváth Mária —, egyrészt az óvodában, másrészt az épü­lő KISZ-klubban dolgozunk. Előkerült az alapszervezet tartalmas akcióterve. Figye­lemre méltó, hogy a szövetke­zet fiataljai a saját portáju­kon végzett munkán kívül a község fejlődését, csinosítását szolgáló terveket is rögzítet­ték. Azt már szinte mondanom sem kell, hogy pontról pontra megvalósítják az elképzelése­ket. — Mondd el, hogy mit csi­náltatok az 1 óvodánál — biz­tatják Marikát. — Az alapszervezet vállalta a védnökséget az I. számú 1 óvoda fölött. A hét végén pél­dául kaszáltunk, a sövényt nyírtuk. A műhelybeli fiúk nagy meglepetést készítenek a gyerekeknek: egy babaházon dolgoznak. Most két hétre be­zárt az ovk Mire visszamen­nek a gyerekek, már ott lesz az ajándékuk, felállítva az ud­varon. A KISZ-esek keze nyoma mindenhol megtalálható. Vi­rágtartókat készítettek, virá­got ültettek a szövetkezet ét­kezdéje elé, takarítottak a mű- 1 helyudvaron, összegyűjtötték a vas- és fémhulladékot. Az érte kapott ezerötszáz forin­tot befizették a fonyódligeti ifjúsági tábor építésére. — A tsz-irodával átellenben fölépült az új po6ta. Nagyon szép épület, sokan megfordul­nak majd ott. Vállaltuk, hogy parkosítjuk a környéket, most ugyanis még nagyon kopár. Egy szám mindenképpen ide kívánkozik. A fiatalok ezemégyszáz órát dolgoztak társadalmi munkában az idén Segesden. Szerény becslések szerint körülbelül huszonnégy­ezer forintra rúg az értéke. Jó másfél hetet töltöttek ed­dig az úgynevezett Tóber-ház pincéjében. .Csákányoztak, fúr­tak, hogy a hajdani borospin­cét klubbá alakítsák át. Meg­néztük, mint dolgoznak itt a fiatalok. Most még csupasz a helyiség, ők azonban már be­rendezve látják: a fal mellett lesznek a bőr bevonatú padok, ott a sarokban kap helyet a bárpult, a magnó, a televízió. A tsz, a járási KISZ-bizottság is segít, hogy szép otthonuk legyen a fiataloknak. — Az bizonyos, hogy most minden 6zabad időnket társa­dalmi munkával töltjük el — mondták a fiatalok, amikor visszaindultak a községbe. Lajos Géza Népvándorlás kedden és pénteken Az út két oldalát ellepi a tarka tömeg: jugoszlávok, bel­gák és svédek, ki tudja, hány­féle náció. Autócsodák fékez­nek, megtelik velük a Siófok és Balatonkiliti közötti útsza­kasz. Az út mentén sátorer­dők, kiabálás és por. A nép- vándorlás végállomása a sió­foki bazárpiac. Hetenként kétszer itt hömpölyög az óriási tömeg. Legalább há­romezer ember fordul meg azon a két délelőttön, amikor a nagyhangú árusok kínálják portékájukat. Figyeljünk egy kicsit. — Tessék, madamok — így a festett vágódeszkák és fa­kanalak árusa. — Tessék ezt megnézni. Azután a másik, a kosár­fonó: — Pite, madam, pite — de pite semmilyen nincs, csak kosarak apróbbak és egészen nagyok, kenyérnek, sütemény­nek, bevásárlásra. A madame itt úgy látszik bevett szó­használat, bár franciát egyet sem láttam, annál több a né­met, vörösre égett bőrrel, hirtelenszőke hajjal. A másik sátornál trikókat és forrónad­rágokat, fejkendőket és für­dőruhákat, parányi köntösöket próbálnak. Száz és száz pulóver, kendő és ing. Kínálják magukat, és jaj annak, aki enged a csá­bításnak í soványabb pénztár­cával áll tovább. Az áru soha nem fogy el, bármennyit vá­sárolnak is. Farmernadrág mázsaszámra, bársonydzseki. Itt-ott egy »Hajrá Dózsa !« sapka, persze az nem eladó, az kincs. Falra akasztható kis fapol­cot ajánlanak az egyik he­lyen. Rajta ugyancsak fából apró fűszertartók. A vevő — középkorú német asszony — egy kicsit hitetlenkedik: nem fog ez a falon maradni, biz­tosan leesik. Az eladó meg­nyugtatja, magyarul, németül, ahogy épp sikerül: — Ide veri a szöget, klp-kop szögecske bele. Aztán hadd lógjon. Nem esik le. Az asszony a másikért nyűi, kisebb és olcsóbb, de az el­adó igyekszik lebeszélni: — Ezt vegye, jobb. Gut. Sokkal gutabb, és csak kip-kop kell. Arrább kutyapórázok lóg­nak bőr nyakörvek társasá­gában. Alattuk eleven rek­lámnak egy fekete uszkár he­ver bágyadtan. Az árusok egy része az autóját is a piac területén tartja. Szomorúan gombolják le a harminc forintot, de mit lehet tenni, a rend az rend. Azt még szomorúbban veszik tudomásul, hogy legközelebb FJODOR ABRAMOV PELAGEJA Minden új volt neki ezen a napon. Az is, hogy fényes nappal a sütődébe megy, üres kézzel. Nem siet, élvezi a de­rűs, szép időt, és azt is fur­csállotta. hogy a mezőn már nem szénaillat szállong, ha­nem az érlelődő zsenge gabo­náé. önmagát is újnak érez­te — olyan frissen és könnye­dén járt. Mintha legalább tíz évet fiatalodott volna. Az egyetlen, ami időnként elhomályosította örömét: Anyiszja folyton Alkára pa­naszkodott. Amint hazajött a pékségből, majd minden este szóba hozta a tisztet. Egyre gyakoribb vendég, naponta nem is egyszer benéz a sütő­débe. Nem illik. — Miért ne illene? — ve­tette ellen Pelageja. — Hi­szen a megrendelőnk A mi sütödénkből viszi a kenyeret a katonáinak. Miért ne nézne be? — De nem a megrendelés miatt jön ám. Folyton csak Al­ka jár • fejében, ______ \ a harminc forint mellé kitil­tás jár a piacról. Inkább ki­viszik az autókat a parkoló­ba. Kavarog a por és egyre for­róbban tűz a nap. Kevesebb a vásárló is, de azért néhány százan még ott nyüzsögnek a sátrak között. Pedig az áru­sok unják már a dolgot, egy­re halkabban kínálják porté­kájukat. Néhányan sátrat is bontanak. Jönnek a különféle márkájú kocsik. Eltűnik ben­nük a sok száz pulóver, nad­rág és ing. Csak a por ma­rad. Lassan elvonul a 250 el­adó, és délutánra elnéptelene­dik a bazárpiac. D. T. — Ugyan már, néném, pál­cát törsz a rokonod felett. Te csak ne ítélkezz, ne ítélkezz, Anyiszja Zaharovna. Az ide­genek úgyis elítélik. Na és, ha csintalankodnak egy kicsit, azért fiatalok, hát nem? Te meg én, mi is el-elcicáztunk annak idején ... — Nem addig van az, nem jó a tűzzel játszani — hajto­gatta makacsul a magáét Anyiszja. Végül is Pelageja elindulta sütödébe, rászánta magát, hogy a saját szemével győződjék meg róla, miért fújtat annyi­ra Anyiszja. A folyó szinte anyai gyen­gédséggel fogadta Pelageiát. ‘Bögöly már nem volt, lejárt az ideje. Viszont csak úgy nyüzsögtek a partifecskék. Alacsonyan, a víz színe fölött repdestek csivitelve. Megállt a füves part mellett kitaposott ösvényen, s boldo­gan figyelte játszadozásukat, azután sietve leszaladt a gáz­lóhoz: valamiféle pajkos, a korához nem illő vágya tá­madt, hogy lerúgja a cipőjét, és mászkáljon egy kicsit a part mentén a langyos víz­ben, mezítelen talpával meg­simogassa a tutaj homokos kötőfáját, a murvás kiszögel- lésnél. Kisvártatva azonban meg­látta Antonyida Petrovnát, vagyis Tonjrecskát, ahogyan Gyorsabb ügyintézés, jobb kapcsolat A PEREK TANÚSÁGA Az Állami Biztosító 1976. március 19-i sajtótájékoztató­ján Gerebenics Imre vezér- igazgató a jövő feladatait em­lítve szólt az ügyintézés javí­tásáról és arról, hogy mind jobb kapcsolatot kell kialakí­tania a biztosítónak az ügyfe­lekkel. Miért van erre szük­ség? Ha az országos adatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk: az Állami Biztosító szinte va­lamennyi magyar családdal valamiféle kapcsolatban áll. Minden családnak van egy vagy két biztosítása. Somogy megyében szintén ez a hely­zet Kétszáztizenkétezer biz­tosítást tartanak nyilván, s ha ehhez hozzászámítjuk, hogy megyénkben háromszázhat­va n h á romezren élnek, akkor itt is megtalálható minden családban a biztosítási kötvé­nyek valamelyik fajtája. Sőt a biztosítás sokfélesége lehe­tőséget nyújt arra is, hogy egy-egy családban többféle biztosítást köthessenek. Mit tesznek a kapcsolat “és az ügyintézés javításáért me­gyénkben? Efelől érdeklőd­tünk az Állami Biztosító So-1 mogy megyei Igazgatóságán. A legtöbb utánajárást a gépkocsi-kárrendezés igényel­te. Ma már nem kell többfelé szaladgálni a papírral, s ez annak köszönhető, hogy a biztosító szerződést kötött az autójavítókkal. Az AFIT sió­foki, marcali és kaposvári te­lepén helyben intézik az ügye­ket csakúgy, mint a nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet, a barcsi Unitech, a balatonbog- lári és a kaposvári szövetke­zet autójavítójában. Az új biztosítási formák be­vezetésével jó néhány helyen csökkent a fölösleges ügyinté­zés. Mint arról korábban be­számoltunk, az életbiztosítási összegek felvételéhez például nem szűk séges már a hagya­téki végzés. Tizenkétezer fo­rint alatt elegendő a nyilatko­zat, s az ennél nagyobb ösz- geknél is csupán a tanács ál­tal kiadott úgynevezett örök­lési bizonyítvány szükséges. Csökken a papírmennyiség. A biztosító igyekszik gyorsab­I ban és egyszerűbben az ügy­felek segítségére sietni, s el­kerülni a biztosítottak fölös­leges zaklatását. Még mindig akadnak olyan ügyfelek, akik valamilyen módon megpróbálják »átver­ni« a biztosítót. A legtöbb a biztosítási csalás a gépkocsi­tulajdonosok körében. Az ügy­felek megfeledkeznek arról, hogy a rutinos ügyintéző gyor­san fölismeri, mi igaz a kár- felvételi lapon közöltek közül. A biztosító gyakori »vendé­ge« a bíróságnak. Nemcsak a csalók miatt. Tavaly négyezer gépjárműkért rendeztek So­mogybán. Ennek egy százalé­kát a bíróság előtt. Az ügy­felek nem tartják helyesnek a biztosító eljárását, ezért a bí­rósághoz fordulnak. A perek ötven százalékát az ügyfél nyeri. E perek — ez a tapasz­talat — sohasem azért kez­dődnek, hogy kell-e fizetnie a biztosítónak vagy sem, hanem azért, hogy mennyit fizessen. A biztosító általában kisebb kártérítési összeget állapít meg. N. J. A hétvége baleseti krónikája Egy halál, több súlyos sé Halálos balesettel kezdődött ez a hétvége Siófokon. Pén­teken délután a 14 éves Fá­bián Veronika siófoki tanuló figyelmetlenül kerékpározott, és a 13. számú Volán egyik Ikarus autóbusza elé hajtott. A kislány olyan súlyos kopo­nyasérülést szenvedett, hogy a kórházba szállítás után éle­tét véáztetíte-* ^ Ezt a tragikus eseményt szombaton több súlyos baleset követte. A 67-es főútvonal so- mogytúri szakaszán a 18 éves Végh Vendel segédmunkás, Somogyba bőd-tardpusztai la­kos ittasan, engedély nélkül, a megengedettnél nagyobb se­bességgel motorkerékpáro­zott; az útpadkára hajtott, majd a menetirány szerinti jobb oldalon egy villanyosz­lopnak ütközött. Súlyos sérü­lést szenvedett. Szabálysértési eljárást indítottak ellene. Memye és Somogygeszti kö­zött a 24 éves Orsós József somogygeszti segédmunkás, ugyancsak ittasan, és a meg­engedettnél nagyobb sebesség­gel vezette motorkerékpárját; az útpadkára hajtott, majd az magában Pjotr Ivanovics lá­nyát nevezte, és úgy ment a folyóhoz, mint máskor. Tonyecska napozott. Egy ta­karón. Könyvvel a kezében. Gyönyörű takaró — az a hatalmas, zöld bojtos nagy­kendő. melyet az anyja hor­dott télen — a piros színű könyv szinte tüzelt a kezé­ben. Antonyida Petrovna vi­szont mintha csak most jött volna a háborúból. Soványka, véznácska és olyan fehér, akár a tej — még a nap se fogja. Igaz, a szeme nagyon szép. Ezt aztán senki se ta­gadhatja. Akár az angyalé. Tisztább és finomabb, mint az ég. De most eltakarta a nap­szemüveg. — Szépítkezünk, szépítke- zünk,’ Antonyida Petrovna? — kérdezte Pelageja. — Napoz- gatsz, hát csak napozzál. A tudomány szerint kell élni. De mi az, hogy egyedül vagy? A filmekben a kisasszonyok mindig a lovagjukkal sütké­reznek ... Megsértette — azután meg­sajnálta. Pjotr Ivanovicsnak mind a két gyereke olyan ne- báncsvirág. Antonyida is, Szergej is. Isten tudja, kire hasonlítanak ezek, olyan fé­lénkek, nyámnyilák. Szerette volna jóvátenni a hibáját, s igazán őszintén, na­árokba borult. Orsós József könnyebben megsérült. Jogo­sítványát bevonták és sza­bálysértési eljárást indítottak ellene. Szombaton még két súlyos sérüléssel járó baleset történt. Az 53 éves Király Ferenc sió­foki gépkocsivezető egy Gaz személygépkocsival nem adta meg az elsőbbséget a főutcán szabályosan haladó 65 éves Mosoni József nyugalmazott siófoki tanár vezette motor­kerékpárnak, és a két jármű összeütközött. A baleset kö­vetkeztében Mosoni József sú­lyosan megsérült; Király Fe­renc ellen büntetőeljárást in­dítottak. Siófokon a Fő utcán a Sió-híd melletti szakaszon, figyelmetlenül vezette Citroen személygépkocsiját a 45 éves Víg Mária aschaffenburgi la­ke«, rossz helyen kanyarodott, s az út menti vaskoriéinak ütközött. A gépkocsi utasa, a 46 éves Hirt Károlyné szek­szárdi betanított munkás sú­lyosan megsérült. Víg Mária ellen eljárást indítottak. A balesetek számát tekint­gyon szívélyesen meghívta To- nyecskát, menjen át vele. — Átmegyünk, Antonyida Petrovna! Nem bánod meg. Kapsz nálam teát, de nem üresen, grízes lisztből sütött' kaláccsal — tudod, ahogy a régi nótákban szokták éne­kelni? Meg aztán a másik parton jobban lebarnulsz. — Nem, nem, köszönöm... Haza kell mennem... — mo­tyogta hadarva Tonyecska. Pelageja halkan sóhajtott, és — mivel mást nem tehe­tett — odament a csónakhoz. Minden, minden a helyén volt — maga a sütöde is, szé­lesre tárt ablakaival, lejjebb a fehér fenyőfarakás, a kere­kes kút, meg a helyenként be­dőlt, ócska kerítés. Az asszony fölment az ös­vényen a sövényhez, és érez­te a meleg kenyérillatot, ami­lyen csak a pékség közelében szokott lenni, és sírva fakadt. Méghozzá úgy sírt, hogy egy lépést sem tudott továbttmen- .ni. A tornác előtt a katonák — fát fűrészeltek — abbahagy­ták a munkát: hát teveled meg mi van, néném? Hát hi­szen, ha legalább a néném tudná, mi van vele?! (Folytatjuk.) ve a vasárnap sem volt sok­kal csendesebb a szombatnál. A 70-es főútvonalon, Siófok közelében a 33 éves Hász István budapesti elektromű­szerész menet közben akarta becsukni személygépkocsija ajtaját, közben áttért a me­netirány szerinti bal oldalra, erőteljes kormánymozdulat után" az egyik hátsó gumi le­fordult a kerékről, 3 a jármű a bal oldali árokba borult A baleset következtében az uta­sok közül a 53 éves Dávid Jánosné budapesti műszaki rajzoló súlyosan megsérült Hász István és felesége, vala­mint két gyermekük, a 3 éve« Miklós és a 2 éves Dóra, könnyebben megsérült. Az anyagi kár mintegy 15 ezer forint Csurgó és Szenta között a 21 éves Varga János műszaki ügyintéző, csurgói lakos, fi­gyelmetlenül vezette motorke­rékpárját s nekiütközött az előtte haladó Trabantnak, majd a gépkocsi mellett ke­rékpáron haladó 36 éves Hor­váth Tibor csurgónagymartoni segédmunkásra zuhant Mind­ketten könnyebben megsérül­tek; a motoros ellen szabály­sértési eljárás indult Kaposváron a József Attila utca és az Április 4. utca ke­reszteződésében a 35 éves Ágoston Istvánná tanárnő sze­mélygépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget a Petőfi utca felől szabályosan haladó motorkerékpárnak, s a két jármű összeütközött. A motor vezetője, a 29 éves Rubinszki Tibor pécsi öntő és utasa, az 52 éves Szabó József pécsi adminisztrátor könnyű sérü­lést szenvedett. Az autós ellen szabálysértési eljárás indult. Hétfőn hajnalban a 65-öt út siófoki szakaszán a 26 éves budapesti Mlavac Ferenc, a Merkur átadó-átvevője erősen ittas állapotban vezetett egy Polski Fiatot, s egy hídbejá- rónak ütközött. A jármű uta­sa, a 20 éves budapesti Barna Éva súlyosan megsérült. Mla­vac Ferenc jogosítványát a rendőrség bevonta, s büntető- eljárást indítanak ellene. A gépjárműben keletkezett kár 35 ezer forint a x.

Next

/
Thumbnails
Contents