Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
i fiz enyveskezű vendég és az intézeti lányok víkendje Naponta 65 000 liter tej Keresik a joghurtot és a kefirt 18 millióval több égetett tégla Rendőrségi razzia a Balaton-parton Csütörtökön hajnali két órakor kigördültek az autók a fonyódi rendőrőrs udvaráról. A rövid megbeszélés után négy csoport nyomozó és közrend- védelmi rendőr indult el a Fonyód—Siófok közötti vonalon, hogy átfésülje a Bala- ton-part szakaszán a zöldövezetét, a kempingeket, a vasútállomásokat. Az akció, melyben a megyei főkapitányság és a siófoki városi-járási rendőrkapitányság munkatársai vettek részt, kettős célt. szolgált. Egyrészt megelőző tevékenység volt, azaz azokat állították elő, akik a Balaton körül csavarognak, pénzük nincs, szállásuk sem, így előbb-utóbb megpróbálnak pénzt szerezni. Másrészt azokat kereste a rendőrség, akik ellen följelentés érkezett, körözés alatt állnak, vagy feltehetően már követtek el bűncselekményeket. A csoportok között felosztották a területet, és megkezdődött a kemény munka, mely pénteken hajnali egy óra körül ért véget. Csendesek a vasútállomások Az úgynevezett esövezők, akik a Balaton-parton töltik a nyár egy részét, ám elegendő pénzük és szállásuk nincs, gyakran alszanak a vasútállomásokon. Természetes tehat, hogy az ellenőrzés során mindenkit igazoltattak a nyomozók. Lellén, vonatra váró álmos utasok nyújtották személyi igazolványukat. Érkeztek és továbbhaladtak. ’ Balaton- szabadiban azonban egész lakályosan berendezkedett négy fiatal a vasútállomáson. Még heverő is került1. Az irataik rendben voltak — közülük kettő Lengyelországból érkezett —, a kora hajnali vonattal jöttek, és itt várták meg, míg nyit a kemping. A tapasztaltak szerint a vasútállomásokon és a zöldövezeteknél minden rendben volt. Gsövezőkkel alig találkozott a rendőrség, és az autóstoppal utazók is elsősorban olyan kevés pénzű diákok, akiknek tiszfessegehez nem férhet kétség. múlt hónap 30-án érkezett Siófokra 300 forinttal. A pénz gyorsan elfogyott, így azután a strandon szerzett utánpótlást, 100 forintot és egy búvárórát. Az egyik szálloda földszinti szobájába is bemászott. Rádiót, női kardigánt és 125 schillinget emelt el onnan. De nemcsak a Balaton- parton tevékenykedett: lopott Dunaújvárosban és Kecskeméten is. Jelenleg Budapesten büntetőeljárás folyik ellene lopás vétsége miatt. Éjszakai vendégek Az egyik fonyódi villában, melyet pincérek bérelnek, olyan éjszakai. .vendégek tartózkodtak, akiket régóta keres a rendőrség. Már elmúlt reggel kilenc óra, mire Kati és Mária — mindkettő fiatalkorú — beült a nyomozók kocsijába. A két lány a kaposvári átmeneti intézetből szökött meg es a Balaton-parton csavargóit. Néha Zala megyébe is leruccantak, ismerősökhöz. Jó darabig pedig egy idős férfinál laktak Szőlősgyö- rökön. Tagadták, hogy a pénz- és ruhaszerzésnek meg nem engedett módját választották volna. Minden a nagymamától szármázik, ö adott pénzt, rendszereben tőle hoztak ruhát is. Volt egy »sátorügy« is. A sátor a kölcsönzőből származott, egyik ismerősük bérelte nekik, ök azonban nem vitték vissza, csak ott hagyták — mondták — a leilei kertmozi udvarában. A könnyű élet számukra most véget ért'. A rendőrségi akció csütörtökön este a vendéglátóhelyeken végzett ellenőrzéssel ért véget. Itt mindenütt rendes, I kulturáltan 'szórakozó fiatalokat találtak a rendőrök. Az ellenőrzés során kevés személyt kellett előállítani. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy eredményesek voltaik a korábbi megelőző intézkedések, másrészt azt, hogy az állampolgárok zöme tisztességes szándékkal, valóban szórakozni, pihenni megy a Balaton partjára. Dán Tibor Otthon felejtett igazolványok A két fiatalember és a két lány bizony nem örült az ellenőrzésnek. Egészen más terveik voltak éjszakára. A fiúknál minden rendben volt, a lányok azonban sem személyi igazolványt, sem kempingbelépőt nem tudtak felmutatni. Idegesen tördelték a kezüket, és különösen akkor szégyenkeztek, amikor a rendőrségi autó megállt velük a kemping előtt, mivel azt mondták: ott maradtak az iratok. Az igazolványok azután előkerültek, így a lányok megúszták az előállítást. Az ellenőrzések során több esetben kiderült, hogy sokan nem tartják maguknál a személyi igazolványukat. Köny- nyelműség ez, hiszen aki nem tudja igazolni magát, azt bekísérik a rendőrségre, és mindaddig ott tartják, amíg minden kétséget kizáróan kiderül a személyazonossága. Ez a rendőri szerveknek sok többletmunkát okoz. az illetőnek pedig kellemetlenséget. Egy siófoki lakásba hajnalban érkeztek a nyomozók. A házigazdán kívül még valakit találtak: a 20 éves Sárközi Kálmánt, aki vendégként aludt ott, mivel a házigazdának valaha cellatársa volt. Sárköziről azután — aki június 25-e óta nem dolgozik — gyorsan kiderült egy és más. A rendőrség már várta ezt a találkozást, és jó néhány adat birtokában kezdődhetett meg a kihallgatás. A fiatalember kezdetben tagadta, hogy bármit is elkövetett volna, de amikor előkerült az egyik tárgyi bizonyíték, egy búváróra, csak annyit mondott: »»megbuktam«, és máris leírta vallomását. Kiderült, hogy a Somogyi NéM I FJODOR ABRAMOV | ÍPÉÜGEJH Vlagyiszlav Szergejevics, nemhiába fiatalember, mindjárt az udvart kezdte dicsérni. — Csinosan lakunk, csinosan! — mondta, mikor a lármás csoport a házhoz ért Bizony, van is mit csodálni. A homlokzatot sargara festett deszkával borították be, uj palatető (több mint kétszáz rubelbe került), a tornác városiasán beüvegezve — egy ilyen ház a városban sem utolsó. És milyen kellemes! Körülötte tágas udvar! Amikor Pelageja a községi tanácsnál kérte, hogy adják neki a ház mögötti parlagot, kinevették: nem vagy észnél, asszony. Még Pjotr Ivanov ics — azzal a híres eszével is —■ csak a bajszát pödörgette, képtelen volt öt évre előre gondolkodni. De ő gondolkodott. Elképzelte, milyen illatos lesz a parlag helyén a kis rét. Most aztán nincs, aki ne irigyelné a faluban! A nap már fölkelt a túlparton. mikor az asszony a vendégekkel az udvarra ért. Istenem, micsoda látomás! Minden csillogó, játékos volt, aztán mint a tüdérmesében, vörösbe váltott: az arcok is, a tető is, a fehér függönyök ás az ablakon. Vlagyiszlav Szergejevics vagy meggondolatlanságból — mégiscsak városi ember —, vagy tréfás kedvében fogta meg a tornác mellé támasztott villát es elkezdte a szénát gyűjteni. Na, erre aztán lett nagy folfordulaa. A naszaszÉrdemes vasutas A 26. v%sutasnap alkalmából Somogy vasúti csomópontjain tegnap délután tartották az ünnepi megemlékezest. Ekj^or köszöntöttek a kitüntetetteket is. Egy dolgozó kiváló, egy Ez már megszűnt, szabály van rá, hogy havonta csak 196 órát dolgozhatunk. Az után egyre Inkább dieselesi- tik a vasutat, kevesebb szénJol dolgoztak az első félévben a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserepipari Vállalat gyárai. A két megyében 24 téglagyár működik, s az év első Irat hónapjában összesen 108 millió nyers téglát gyártottak. Ez 14 millióval több, mint amennyi a múlt év hasonló időszakában készült Ütemesen dolgoztak az égetőkemencék is: fél év alatt 90 millió jó minőségű égetett tégla került ki a gyárakból. Tizennyolcmillióval több, mint egy évvel korábban. Az időarányos terv túlteljesítésében jelentős szerepet vállalt a négy új gyár: a balatonszentgyörgyi, a teskándi, a nagykanizsai és a kőroshe- gyi. Rilii, Bambino sajt Csehszlovákiából ~~ Szendvicsvaj Győrből Riki és a Bambino elnevezésűt, valamint a brinza juhtú- rót. Kínáinak finn sajtot is. Megnőtt az érdeklődés a joghurt iránt. Vaníliával, málnával, eperrel és őszibarackkal ízesített különleges joghurtot. is szállítanak a kiskereskedelemnek — Budapestről kapjak — és csokoládé-, vaníliaízű pudingot. Igen sokat rendelnek a. cseri telepen készülő kefirből, synelyből naponta 10 000 pohárral töltenek meg. Ebből 6000 Kaposvárra, 4000 pedig a balatoni ellátás javítására kerül. 15 000 poharas tejfölt adnak egy-egy nap a kereskedelemnek. ennek csaknem felét szállítják a (Balatonra. Automata tölti, zár ja a kefiri Ezekben a meleg napokban különösen nagy a forgalom a Kaposvári Tejipari Vállalat cseri telepén. Hatalmas tartálykocsikban hozzák a tejet, kamionokban és más járművekben — hűtővagonban is — szállítják el a feldolgozott, s az általuk forgalmazott tejterméket. — Naponta 60—65 000 liter tejet dolgozunk fel, ez csaknem kétszerese annak a mennyiségnek, amennyit a múlt év hasonló időszakában átvettünk és feldolgoztunk. Négy szocialista brigádunk vallatta, hogy a termelés növelésével a korábbi évekénél nagyobb részt vállalunk a Balaton tej- és tejtermékellátásából. Ez teszi elsősorban lehetővé, hogy naponta — liteszony meg csak olajat öntött a tűzre. Merített egy korsó vizet a tornác melletti dézsából, odafutott Vlagyiszlav Szerge- jevicshez: vizet nekik, vizet! Pillanatok alatt egyetlen ember se maradt szárazon. Mindenki csuromviz lett. Még a széna is. Összevissza dobálták, és úgy összetaposták, hogy a lovaknak is becsületére vált volna. De az asszony most semmit sem sajnált. Könnyű volt a szive — mindenkinél jobban nevetett.,. Nevetett... 1 Ezalatt pedig közvetlen közelben, a ház fala mögött, eszméletlenül feküdt Pavel, sí a halál ólálko- kodott körülötte... Nem, nem! Ö nem tagadja a bűnét. Bűnös. Nem lett volna szabad felügyelet. nélkül hagynia a beteg férjét. Nem szabad mulatságba menni, meg tiszteket meghívni, amikor a férje beteg. Másrészt azonban, tűnődött, később, jóval később Pelageja, mi lett volna Pavellal, ha akkor, abban a percben nincs ott Vlagyiszlav Szergejevics? Alka halálra rémült, ő maga szinte az eszét vesztette, a felcser részeg, otthon a fészerben fekszik, azt se tudja, fiú-e vagy lány... Vlagyiszlav Szergejevics meg, mintha egész életében azzal foglalkozott volna, hogy segít az olyan idétleneken, mint ők. — Petrenko! Cipeld a felcsert a kúthoz, és addig locsold, amíg az a kurafi magához nem tér. Fjodorov! Szerezz kocsit, és teljess gőzzel hozd a kerületből az orvost. Gyerünk! Azonkívül ő maga sem ült karba tett kézzel, amíg ki nem jött Pavelhoz az orvos. Kigombolta az inggallérját, kí- szellőztette a szobát, meghagyta, hogy minden ablakot nyissanak ki, meg egy csepp vizet i* töltött Pavel szájába — vajon iníndez eszebe jutott wotaa Pei&geiának ? s poharakat. rés és félliteres zacskókban — 25 000 liter tejet adjunk a Balatonra. Siófokra hűtővagonban, Balatonszárszóra pedig kamionokban szállítunk — tájékoztatott Nagy Imre főművezető. Nagy László, a telep vezetője azt is elmondta, hogy több új hazai és külföldi tejtermékkel bővítették a választékot. Így például a Győri Tejipari Vállalattól1 20 dekás csomagolású szendvicsvajat vesznek át. Ennek előnye, hogy könnyen kenhető, olcsó, s nemcsak szendvicsek készítésére alkalmas, hanem főzésre is. Egy másik újdonságuk a répcelakiak által készített, kellemes ízű Medvesajt. Csehszlovákiából többféle sajtot szereztek be. Így például a Nem, nem akármennyire rágalmazták is és kipletykalták az asszonyok a tiszt miatt, az igazat megvallva: akkor, azon a reggelen, ha valaki megmentette a haláltól Pavelt. akkor az ö volt, Vlagyiszlav Szergejevics. Pavel újabb, betegsége, gondolta eleinte Pelageja, maga a halál, az ő életének most már befellegzett. Elképzelhetetlen, lehetetlen, hogy egyedül elboldoguljon otthon is. meg a túlparton is. Ott kell hagynia a sütödét. De hát hogyan fog élni a pékség nélkül? Bemásszon a hátsó udvaron a házába, mint a csiga és elevenen eltemetkezzek? De hála istennek, a sütödét megtarthatta. Anyiszja kisegítette. Alkával együtt a kemence mellé állt. Pavel is gyorsabban gyógyult, mint ahogyan eleinte hittek. A kerületi orvos először akárha letaglózta volna Pelageját,: »»Paralízis. Soha többé nem tud lábra állni az urad ...« Pavel mégis fölkelt — a tizenötödik napon fölült az ágyban, három nappal ezután a feleségére támaszkodva kiment a tornácra. Egyszóval, ezúttal állták a sarat Amoszo- vék. 15. Pelageja két álló héten át éjjel-nappal virrasztóit a beteg férje mellett. Ezenkívül még egy csomó mindent elintézett: föl töltötte a krumplit, lekaszálta a Kis Manyá, szénáját . . . No és, a tehén meg a malac? Meg az ebéd? Meg a mosás? Azt 6e csinálták meg helyette a jólelkű szomszédasszonyok. Hogy az a sütöde milyen rémes — kipihente magát! Mintha szabadságon lejt volna. Legalábbis így érezte, amikor három hét szünet után elindult a túlpartra. (Folytatjuk.) pedig érdemes vasutas címet kapott. Két somogyi vasutas vezér jatdi dicséretben, tizenkilencen pedig vasútigaz- , gatói dicséretben részesültek. Pénteken a pécsi vasútigaz- gatóságon rendezett ünnepségen Bosnyák Vendelnek, a kaposvári vasútállomás szénrakó munkásának az érdemes vasutas kitüntetést adományoztak. A kitüntetettet nem tudtuk munkája közben. megtalálni. Közvetlen munkahelyén, a szertárfőnökségen azt mondták, hogy mindig ott van, ahol »»szorul a kapca«. A szertárfőnökség olyan, mint egy nagykereskedelmi vállalat, az egész vasutallomast innen látják el anyaggal, eszközzel, szerszámmal. Bosnyak Vendel pedig szívesen segít a gyékényes), a dombóvári vagy éppen a siófoki állomáson is. Végül az otthonában sikerült vele találkoznunk. Az ötvennégy éves, izmos, napbarnított emberből sugárzik a úel‘ű. a kiegyensúlyozottság. Feleségével és két fiával 1963-ban mondott búcsút Kőkútnak, s azzal együtt a termelőszövetkezetnek, erdészetnek. A cseri városrészben vettek egy öreg. kertes házat, amelyből kedves családi otthont teremtettek. Minden reggel fél hatkor indul munkába a családfő. — Igen, tizenhárom év óta néhány perccel hat előtt már a munkahelyemre érek. Hét- kot kezdődik ugyan a munkaidő, de ha tele vagon fogad, nekiállok. A szertárfőnökségtől kerül ki a mész, az olaj, a homok, a fa, hát nekem mindennel van dolgom. Régebben még tizenöt-húsz vagon szén is érkezet naponta, az volt csak a derekas munka... Hazajöttem, lefeküdtem, már verték is az ablakot, hogy menjek vissza. re van szükség. Régebben sok társam volt, de nehez a munka, hát elmentek könnyebbet keresni. Szerintem minden munka nehéz; a kaszálás, a kapálás,. a favágás sem volt könnj'ebb ... Egy tarsam maradt: Bombái István. Csakhogy neki baj lett a gyomrával, Könnyebb munkára tették; A többiek közül Mike József számadó lett, Bank Pista az irodába került. Még a mostani szertárfőnökünkkel, Zarka Józseffel is együtt lapátoltunk, amikor még iskolás volt... Közöttünk ül Bosnyák Vendel felesége is. — Három nap alatt olyan a ruhája, hogy nem ismerek rá. Csupa olaj, csupa szén a nadrág, az ing meg különösen nyáron ... — Van olyan munkatársam — veszi vissza a szót Bos- hyák Vendel —, aki mar a tizenkét fokos melegben ruhából hurkafélét teker a homlokára. hogy a verejték ne folyjon- az arcába. Az se jön már egy hete, csak üzenget. Én, ha megállók egy vagonban, akkor mintha égnék. Ha mozgok, nincs semmi baj. A múltkor is betolnak egy hatszáz mázsás, szénnel rakott vagont. Mellettem többen szörnyűl- ködni kezdtek: mikor fogy ez ki? Amikor üres lesz, vágtam ra.,. Bosnyak Vendel szívesen emlékszik vissza sikereire. Ilyen volt az a bizonyos siófoki eset. — Már három napja kínlódtak egy vagonkirakással, mikor megérkeztem. Az ottani főnök rám nézett gúnyoros megjegyzést tett: »No, meg vagyok nyugodva . ..« öregnek nezett. Aztán a markomba nyomtak egy idétlen, hosz- sz ’ nyelű lapátot. Akkor én csioHtam magamnak egy ügyes, »-kézre álló nyelet, és másfél órán belül üres volt a vagon... Az örömökre terelődik a szó, a két műszaki értelmiségi fiára, az unokákra, a kiskertre, amely pótolja az egykori mezőgazdasági munkát. De csak-csak kibukik belőle az, ami bosszantja. — Akkor szoktam mérges lenni, amikor hozzánk jön valaki, és esküdözik, foead- kozik, hogy ő bizony innen megy nyugdíjba. Azután, mikor »rá kell hajtani«, továbbáll. Mi meg, régiek — elég sokan vagyunk a szertárfőnökségen — egyre kevesebben végezhetünk nehéz fizikai munkát. Engem is csak kérdezgetnek. hogy bírod, meddig bírod? Odaszegődtünk, Itat becsülettel bírni kell... Gombos Jolán
