Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

régi díszei eltűnnek, de a re­noválás után pár évre a fa­lakban ismét felszívódik a nedvesség, a vakolaton átüt a salétrom. A ház emeleti ablakából, lakot falaz a kőműves, s ez- megcsap a játék öröme, neve- sütő ára, úgy emlékszem, 370 két virágcserép közül zel elveszti a ház homlokza- tünk a színészek harsány dinár volt.. Reménytelenül cserzett férfiarc néz az ta n korábbi arányokat. A hangján, beszédes mozdula- álltunk a kirakat előtt, utcára. Elképzelem: a mögött külső falakat átfestjük, a te- tain, s ránk is átragad a né- Kísérőnk zágrábi barátom az ablak mögött négyszáz év- tőn a zsúpot cserépre, a cse- zötér vidámsága. megfogta a karomat- __ Eri v ei ezelőtt^valamelyik tenger- repeket palára, a palát ba- Amikor az előadás után ki- húsz dinárért szerzek nektek ]aro kalozosom lakott. A rét- dogra csereijük: uj, divatos fele megyünk az épületből, - Nem akartam hinni a fü- tegett Ulus Ali kalózvezér ka- ruhába öltözik a ház. De be- egV ismeretlen fiatalember lép lemnek. — Gyertek a piacra tonajakent végigrabolta a dal- lül, az udvaron marad a ke- hozzánk: __ mondta m át tengerpart városait, aztán rekes kút, a fáskamra, a desz- D n i a/ , öreg korára itt húzta meg kából összeütött budi. A ház .. ~ RazunÜJIV? Ne rasuml- . Átvágtunk a Köztársaság Jiv? térén, es a piacra vezető lep­— Persze, hogy razumljiv csosor alján megálltunk. — bólogatunk buzgón. — Most figyeljetek — Egy órára a játék az ide- mondta barátom. — Itt árui­gen nézők közösségébe kap- já't a cigánykovácsok Horvát- Irigylem a várost, ahol az csőit. Egy órára a háromszáz ország legjobb rostsütőit. A építészeti folytonosság há- éves falak visszavittek a rendőrök néha elzavarják töpörödött rom-négy-öt&záz évre nyúlik múltba: reneszánsz kori hvari őket, de aztán megint vissza- vissza. patríciusok, hajóskapitányok somfordáinak. Maradjatok le tőlem pár lépesre, ne lassék, hogy hozzám tartoztok. A kül­földieknek nem engednek al­kudni. Emlékeztek, mH mond­tam? Húsz dinár . . . Megindultunk a lépcsőn fel libasorban. A harmadik lépcsőfokon barátom egy pillanatra meg­állt, szétnézett. Azonnal mel­léje somfordáit egy cigany- iány: — Tessék mán megven­ni ezt a szép sütőt... — Mennyiért adod? — Nyolcvan dinár. Barátom mintha nem is hallotta volna, két lépcső­fokkal feljebb lépett. — Hat mit ád érte? Het­venet ? Barátom oda se nézett, ment tovább. — Odaadom hatvanért', — kiáltotta a lány. Amikor barátom felért magát. A főtérre nyíló kis, helyi kórház küszöbére, mint, egy varjú, fekete ruhás öregasz- szony telepedett. A sétálókra veti pillantását, magában be­szél, motyog, néha felnevet. Elképzelem: ez a kis öregasszony akár rokonom is lehetne. Legalábbis az a hajdani kalózősöm jól ismer­te ennek az öregasszonynak négyszáz évvel ezelőtt élt, csillogó szemű, sudár terme­tű, kívánatos asszony elődjét. Honnét van, hogy külföldön járva az egyik városban azon­nal otthon érezzük magunkat, a másik pedig akkor is idegen marad számunkra, ha siker, jó üzlet, szerencsés találkozás köt oda? Honnét van, hogy északra és délre, keletre és nyugatra megismerve már fél Európa tájait, ha alkalmam van Ma.- gyarországról, Pécsről az uta ­zásra, legszívesebben a dal­mát tengerpart városkáiban töltöm az időt? Itt mindig úgy érzem, hogy kicsit haza­jöttem. Itt azt képzelem. a falak mögött rokonaim élnek. Nemrég családi papírok ke­rültek a kezembe. Apai nagy ­anyámat, Czár Évának -hívták. Keresztlevelébe szülei (Bla.zi Car és Terezija Mardulal la­* TÜSKÉS TIBOR I * |\ Hvar! lyar szigetén A hvari házak fehér kö- és drámaírók veit á tenger sós lehelete tunk, tartja tisztán. De a hvari épületek reneszánsz szépségét — mindenkor csak a falak kö­zött lakó ember őrizheti meg. vendégei vol­Délelőttönként a ferences templom kőfala 'alatt, a két öböl között, kiugró sziklás lépcsősor tetejére, a lány már Színházi előadás a hvari paritokon napozunk, fürdünk. arzenál emeleti termében. Amikor egyik délben a Az épület közvetlenül a partról hazatértünk, szállás- kóhelyéül az van írva: Kral- parton áll, a halászkikötő acl° asszonyunk éppen tüzet jevac Nr. 37. Ügy tudom, mellett. Alapjait a XIII. szá- rakott az udvar sarkában. zadban rakták le. Pélídbríves, Akkor láttam elöszörv hogyan bolthajtásos kapuja a tenger- készül a valódi dalmai resté­re néz, valamikor a tengervíz lyos. A gazdaríca a szentjá- is befolyt alája Az épület a noskenyér-fa száraz ágat meg- hvari gályák dokkja volt. A gyújtotta, majd amikor a tűz rövid ideig megpihent.. (Nevét leszerelt árbocű hajók ide lelohadt, a parázs fölé állított , ■ , H haladt. í-f-i- ,, is innét kapta a sziget. Kral- vonultak, be javításra vagy egy négylábú vasrostélyt. Erre ., s ‘linrsősor »lián ’ oH jevac: királypárti, királyi.) telelésre.. Medencéjét később kerültek a hússzeletek. Eides -honnét elindultunk lanv MM M -„V .«rí. «»»* « « **»<* «■: “82 iäSf“„■Ä —* ÄSrÄÄSSr ™ ÜZSST. ' «*«» - — * «“>" •­Kraljevac a neve annak a Splittel szemben fekvő sziget­nek, ahol a tatárok elöl me­nekülő s korábban Trogirben tartózkodó IV. Béla király negyvenötnél tartott. Akkor barátom mintha egy pillanat­ra megingott volna, de nem. Később megfordult, és lassan visszaereszkedett a lépcsőn. A lány észrevette: — Hát ne csináljon Velem szégyent. Vegye meg negyve­nért. Barátom még tétovázott ki­csit, lépcsőfokról lépcsőfokra a másik adriai sziget: Hvar. Talán nem i<5 olyan lehetet­len, hogy a hvari kórház kü­szöbén üldögélő öregasszony mozi működik. Az épület emeleti részét rokonom. Talán nem is XVI. században emelték szín­olyan valószínűtlen, hogy an- játszás céljára. Ma oldalt, a nák a másik, emeletes ház- tar felől lehet feljutni. Vala- nak virágdíszes ablakán vala- mikor a hvari drámaírók mű­mikor kalózösöm tekintett az veit mutatták be itt. Ma este utcára... a hvari műkedvelők játsza­, nak. A színpadon egy három - —-—száz éves kulissza, a vá- Az építészet ott. kezdődik, cos hajdani képével ... Szín hogy két követ hogyan he- ház, ahol Ha ezt egyszer otthon, a Balaton mellett megpróbálhat- vátország legjobb nank! esőbb rostsütőjét. A parázsfogót rátom bennünket is leleple­zett. Kezembe nyomta Hor- es legol­mar nem Zágrábon keresztül lőttünk . . _ ...... . . , , , .. ■. . , , hagytam neki kifizetni, haza. Maradék dinarjainkat zsebünkben szorongatva jár Az értéktelen, filléres kis tűk a város utcáit, AZ egyik bádogdarabért öt dinárt kirakatban megpillantottuk a nyomtam a lány markába. lyez az ember egymásra. Az megszakításokkal, a XVI szá- épitészet mindig téralkotás. zad óta folyik az előadás ... Az épület falai belső teret Az első felvonás utáni szü- zárnak körül. Az épület meg- netben érkezünk ■ a térre. A levő környezetével új viszonyt fény. a hangok, a kíváncsiság teremt, külső teret hoz létre, nlőbh az emeleti teraszra, A legöregebb hvari épületek majd a színház előcsarnoká- három-négy-ötszáz évesek, ba. végül a nézőtérre csábit. Közben a ház nem cserélt Senki nem kér jegyeket. A gazdat. A tulajdon ugyanan- miniatűr nézőtéren nyikorgó nak a családnak a kezén ma- széksorok és félhomály. Min- radt. Ma is azok élnek a fa- den valószínűtlenül közelről lak között, akiknek ősei az látszik: a színpad, a festék­épületet emelték. szagú díszletek, a madát'kalit­kára emlékeztető, deszkafalú, A ház külső kepe rrzazado- bársonyfüggönyös páholyok, kon át alig változott A meg- a/ emeleti páholyok mellvéd­lazult követ kicserélték. A jére könyöklő nézők, a kezü- kikopott lépcsőfokok helyére ket-iabukat kilogato gyere- újat faragtak. De a ház »tö- kék. ni ege-, aránvai. homlokzata, , , .... .. ... stílusa ma is a reei forma- Folytatódik az eloadas. Ki- stilusa ma is a regi torma derüli valakinek ^foglaltuk a Kal orza- helyét, föl kell kelni, két sor­A felújítás, a. modernizálás ral hátrább ülünk. Mindez belül folyt. A konyhában pa- nagy székropogtatáSok köze- lackozott gázzal főznek. Az pette zajlik, de nagyon de- utcákat csatornázták. A fa- rüsen és békésén. A színpadi lakba vízvezetékcsöveket fék- játék, is vidám. A darab el­teltek. Éjszaka villannyal vi- me: Moja Kontroda. Ennyit tágítanak. A lakásban a ké- én ' is megértek: Az én ellen- nyelmet hideg-meleg vizes őröm. Rövidesen arra is sor fürdőszoba, angol vécé szol- kerül, hogy ki az »én ellen- gálja. őröm-? A gesztusok, a komi­Itt északon, a Dinari he- kus helyzetek, a nézők neve- gyeken innét, mi is lépést lése mindent elárul, fcgy de- akarunk tartani a korral, re- rék halász az özvegy fogadós hatnyelvű-, mindentudó rost- Ha most nyáron, a Balaton sütőt. Hússzeletet is. baromfit mellett. , húst. sütünk a roston, kísebb-nagyobb 's tehetett rajta sütni. A fel- egy hvari nyár emléke es egy tűzött húst elektromos meg- vásárlás jó ízei keverednek a hajtású tengely forgatta. A piruló hús illatába. Bábtanfolyam Nagyatádon A Somogy megyei bábesoportok vezetői egyhetes tanfolya­mon vettek részt Nagyatádon. Sok ötlet csereit gazdát, szá­mos új figjlrát készítettek a részvevők. A babcsoportveze­tők a tanfolyam végen vizsgát tettek. Rainer Maria Rilke KÖRHINTA A tető forgó árnyéka körül futkároz a tarka lóállomáiny, az a világ, mely soká tétován őgyeleg még, mielőtt elmerül. Bár némelyik kocsit húz, csupa láng a sörényük, es lobog a szemük; egy bősz, piros oroszlán fut velük - és időnként egy feliér elefánt. Sőt egy szarvas is, erdők ura; csak most nyerget hord és óvó szíjjal egy rácsatolt kék kislányt tartanak, á az oroszlánon egy fehér fiú nyargal; izgatott, fehér hős gyanánt, míg az oroszlán bőg és szája fu. fis időnként egy fehér elefánt. És lovaikon vágtatnak előttünk, s közöttük lányok, világos ruhában, már-már túl nagyok: s a kör mámorában átnéznek rajtunk, föl és el feledtünk — És időnként egy fehér elefánt. S az egész fut es kergeti a véget, kering, forog, s nincs célja. Mint szsalag nyúlik egy-egy folt, piros, szürke, mélykék s profil, mely kezdődött és elszakadt. S néha egy mosoly, játék üdve, békét s álmot sugárzó: tőle boldog és szép 1 ez az egesz, hajszás, vak forgatag. Szabó Lórin** fordítása Életre keltett klisék Jelzőket keresek annak a kiállításnak a bemutatásához, mely a Balaton-part kiemel­kedő eseményének számit teg­naptól augusztus elejeag. Ma­gyarázatra szorul a siófoki művelődési központban rende­zett. kiállítás címe is — Mű­vészet. a Művészetben. A képzőművészeti orgánum egy 'évfolyamában megjelent kli­sék elevenednek meg ezen a rendhagyó tárlaton, melyre éppúgy illik a formabontó jel­ző, mint az e:őbbi. Szokatlan, hogy egy folyóirat, mely hó­napról hónapra nyomon kö­veti — határainkon túlra is pillantva — a mai magyar művészeti életet, múzeum nél­A Művészet folyóirat kiállítása Siófokon küli múzeummá alakuljon át tője rendezte. Ennyit magáról arra az időre, míg szamba ve­szi évfolyamának termését. De a múzeumi kiállításokon is újít, formabontasát. máris követendőnek tartjuk. Nem egyszerűen a látványért, van ez a kiállítás. Formabontása nem abban nyilvánul me.g. hogy a látványt külsődlegesen hangsúlyozza, hanem az alko­tások, a képek, szobrok értel­mezésében nyújt újat. Éppen ezért a Művészet, a' Művészet­ben című kiállítás hatosa el­sősorban a vizuális nevelésen keresztül jut érvényre. A di­daktikusán felépített, meg­szerkesztett kiállítást Rideg Gábor, a Művészet foszerkesz­noválunk, modernizálunk. De hogyan? Leverjük a ház régi vakolatát, s ezzel eltüntetjük díszeit. Kiütjük a falból a régi ablaktokokat, két ablak he­lyére egyetlen új, háromszár­nyas, esslingeni redőnyös ab­nének teszi a szépet. De a ha­lasz feleségének ez sehogy se tetszik.. . Pereg az idegen nyelvű be­széd. A fordulatokat, a szójá­tékokat persze nem értjük. Lerí rólunk a külföldi. De TOLDALAGI PÁL NEM KÉRDELEK A hegyvidék, mit nézel, visszabámul és mélyértelme máris benned él. A tölgyek és a házak arra, hátul, a sziklás úton gördülő szekér, a felhők és a felhős, lusta barmok e perctől fogva halhatatlanok. A tested más és mostan más az arcod és benne többé én nem olvasok. Nem kérdelek, mert mit felelne szájad? Szelet, földomlást, záport, vagy csigát. Ha alszol, majd alusznak mind a tájak és veled együtt ébred a világ. So»»o*.yl József Dózsa című szohorferv*. a kezdeményezesiől, melynek folytatása lesz az évenkénti Művészet a Művészetben című kiállítás. Közelítsük meg még alapo­sabb figyelemmel a kiállítást. Ezt úgy tehetjük, hogy számba vesszük, mintegy leltár sze­rint, pontosabban a Művészet 1975, évi összesített tartalom- jegyzéke nyomán a folyóirat­ban tavaly bemutatott alko­tásokat, életműveket ismerte­tő írásokat, melyek a mai magyar képzőművészet ke­resztmetszetének kiemelkedő ponjtai. A Művészet 1975-ben részletesén elemezte Gábor István kerámiaművészetét. Kiss István. Kiss Nagy And­rás. Somogyi József szobrá­szok munkásságát, Vígh Ta­más, Deim Pál, Gecser Lujza, Karátson Gabor. Samu Géza Szalay Ferenc, Németh József es Makrisz Agamemnon egy- egy alkotását; s a kortársmű- vészet bemutatása során he­lyet kapott a somogyi képző­művészet is. Csak a felsoroltakat figye­lembe véve, törekedhetett-e a kiállitásrendező valamiféle egységre? Nem. Helyette föl­ismerte az egyetlen lehetsé­ges utat: a sokféleség sokol­dalú, a már említett módon történő megközelítését A néző aligha veszi zokon Makrisz Agamemnon nagy­szerű pécsi felszabadulási em­lékműve műhelytanulmányá­nak a szerepeltetését,. mely látványban alig mond valamit, mert mögötte hatalmas mére­tű fotó mutatja a megvalósult alkotást. Ez a módszer arra is ösztönöz, hogv élni kell ma jd azzal a lehetőséggel, amikor a kivitelezett alkotással szembe­nézhetünk. A kiállítás flven példái mellett mégis a fő figyelem a kamarateremben bemutatott anya&rg irányul. Somogyi Jó­zsef drámai erejű Dózsa-soro- zatának keletkezését követ­hetjük nyomon, illetve doku­mentum segítségével — s ez­zel a lehetőséggel is jól élt a rendező —. Somogyi József egy másik kisplasztika-soroza­tának műhelytitkaiba is be­pillanthatunk. Mindezeket ösz- szehasonlíthgtjuk a Mcd- nyánszky-siremlék , vázlatá ­val, a Fáradt bohóccal, a Diannaval. S ad még egy lehetőséget a nézőnek a kiállításrendező, hogy az élményt maradandób­bá tegye. A művekről megje­lent kritikák részleteivel vet/- heti össze ki-ki a maga véle­ményét. Ez esetben bízunk ab­ban. hogv az áttételen keresz­tül a művek alaposabb meg­értése le6z az eredmény. A Művészet tavalyi somogyi számaiból a kiemelkedőbb kép­zőművészek kaptak helyet a siófoki tárlaton. Bors István, Csiszár Elek, Honty Márta, Leither Sándor, Szabados Já­nos, Szekeres Emil es Wéeber Klára, Közülük is Bors István Piéta, illetve Bálvány-soroza­tára esett, a hangsúly, értő ta­nulmány részleteinek a kísé­retében. Jó ez a kiállítás azért is, mert a Művészet somogyi szá­mának az apropójából össze­vetésre, országos kitekintésre, másoknak somogyi betekintés­re ad módot. Egyféleképpen summázhatjuk véleményün­ket: a ki- és betekintés azo­nos mérce esetében azonos, vagyis egymáshoz közel álló pályasikerekről beszél. Hórányi Barn*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents