Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
A középiskolai felnőttoktatás helyzete Somogybán Nagyobb felelősséggel A harminc év? folyó felnőttoktatás szerepe, jelentősége gazdasági életünk velejárójaként tovább fokozódott. Somogy megyében a most befejeződött oktatási évben négyezer «hatszáztizenegyen tanultak a középiskolák esti és levelező tagozatain. A munka mellett tanulók számát érdemes öszevetni a középiskolákba n tanulók számával, amely 1970/71-foen 7961, 1974/ 75-ben 9586 volt. így is érzékelhető, hogy milyen fontos egyónd és társadalmi igényt elégít ki a felnőttoktatás. A megyei művelődésügyi osztály és a továbbképzési kabinet két alkalommal tartott — legutóbb hétfőn — tanácskozást a felnőttoktatás témakörében, előtérbe helyezve a munkásművelődést. Hiszen a dolgozók levelező és esti középiskolai oktatása ma már elválaszthatatlan a szélesebb értelemben vett közművelődéstől, amelynek homlokterében a munkások műveltségének az emelése áll. A társadalmi felelősség mellett, mely a felnőttoktatás három évtizedes történetében mindig »húzó erő« volt, a dolgozók középiskolai oktatásánál is nagy szerepe van a munkahelyi felelősségnek, illetve az egyéni elhatározásnak és következetességnek. Lássuk, mi a helyzet jelenleg Somogybán? A középiskolák esti tagozatán 1191-en tanulnak, levelező úton ennél jóval többen, 3420an. Különösen az esti tagozaton jelentősen több a fiatal, aki a munka mellett középiskolai tanulmányokba kezd. Hatvan százalékuk 15—20 éves' a 24—25 évesek aránya 17 százalék. A levelező tagozaton a 25—45 évesek vannak többségben, 36 százalékot tesz ki a számuk. A két oktatási forma között azonban nemcsak ilyen — életkor szerinti — megoszlás van, ennél fontosabb az, hogy az esti tagozaton tanulók oktatása eredményesebb. Itt a beiratkozottak hetvenöt százaléka megszerzi az általános és szakmai műveltséget, míg a levelező tagozaton csupán az ötven százalékról mondható el ez. A levelező tagozaton tanulók felelősségérzete alacsonyabb, mutatja ezt az is, hogy rendszeresen elhanyagolják a konzultációkat, a tanulóknak mintegy a fele nem használja ki ezeket a lehetőségeket. Általános |ond, hogy az első osztályba iratkozottak köny- nyelműbben veszik a tanulást, lemorzsolódásuk harmincötv-en százalék között mozog. A második osztályban -csak« tíz százalékuk hagyja abba a tanulást év köziben. Az üzemek többsége — ál- I lapította meg jelentésében a megyei szakfelügyelő — nem sokat törődik munkásainak tanulásával. Az oktatási felelősök nem mindenhol kisérik figyelemmel a dolgozók tanulmányi fegyelmét, eredményét. De jó példákról is beszélhetünk. Az üzemi pártszervezetek egyre jobban segítik a felnőttoktatást. A Kaposvári Ruhagyárban, a Pamutfonó- ipaxi Vállalat Kaposvári Gyára, a cukorgyár, a SÁÉV és a Tanácsi Építőipari Vállalat, a Bútoripari Vállalat jó kapcsolatot alakított ki az iskolákkal, nyomon követi dolgozóinak tanulmányait. A felnőttoktatás feltételeinek a javítására állandóan gondot fordítanak. Az-okat a szemléltető eszközöket alkalmazzák a dolgozók középiskoláiban is, melyekkel az anya- iskolák rendelkeznek. A felnőttoktatás színvonalának az emelése azonban azt is megköveteli, hogy a középiskolákban folyó kísérleteket mielőbb alkalmazzák az esti és a levelező oktatásban is, illetve önálló kísérletekkel segítsék a dolgozókat tanulmányaik megköny- nyebbítésében. A felnőttoktatási tanácskozás programja részben garancia arra is, hogy az említett gondokon változtatni kívánnak középiskoláink. Horányi Barna Őrjárat a vízen Feledékeny ügyfelek Kabátba varrt százasok — A töltőtoll roncsol — Egy Izgatott férfi rohant be a Patyolathoz. Azt mondta, hogy a felesége előző nap beadta a kabátját tisztíttatni. ő pedig háromszáz forintot varrt a bélésébe azért, hogy a felesége ne tudjon róla. Másik alkalommal egy asszony . jött kétségbeesetten, mert a férje elől — a tavaszi kabátja fölhajtott ujjábán — rejtegetett egy ötszázast. — Vegy tiszti tás előtt a raktári dolgozók »zsebelést« végeznek. Ilyenkor az apró vacakoktól kezdve a több ezer forintos takarékbetétkönyvig mindenfélét találnak. Akkor azután kezdjük a nyomozást, hogy a tulajdonos ne károsodjon — mondja Gelencsér Gyula, a Somogy megyei Patyolat Vállalat vegytisztító részlegének a vezetője. A Május 1. utcában található Kaposvár legrégebbi Patyolat-üzlete. A zsúfolt raktárhelyiségben négy nő dolgozik. — Hanyagok az emberek — szól az ítélet. — Mi nem »zsebelünk«, nekünk arra nem is futná az időnkből, de ha csörög a zsebben a kulcs, vagy a kabátot kézbe fogva kemény igazolványra tapintunk, természetesen nem küldjük tovább. Mindig mondjuk a megrendelőknek, hogy ürítsék ki a zsebeket, mégis sok kesztyű, sál, zsebkendő kerül hozzánk. Vállalatunk aranygyűrűket, hivatalos papírokat, bérleteket, igazolványokat küld vissza. — Nagy megkönnyebbülés tanúi is voltunk már. Mórt nemcsak a ruhában, hanem a pulton is felejtenek értékeket. Egyszer egy házaspár már lemondott a külföldi útjáról, mert elvesztette az iratokat tartalmazó táskát. Mindenhol keresték, csak nálunk nem. Mikor kinyitottuk, megtudtuk, hol dolgoznak. Telefonon értesítettük őket. — Hanem amikor az a negyvenöt év körüli férfi zörgetett zárás után ... A havi fizetése volt az elhagyott táskájában. Kiverte a víz az ijedtségtől. Hihetetlenül feledékenyek. 1974-ben beadott ruháért jöttek valamelyik nap ... Előfordul, hogy vállalójegy nélkül kérik a ruhát, mert azt is elvesztették. Az Ady Endre utcai vegytisztító szalon alig két éve nyílt meg. Akik itt dolgoznak, fiatalok még a Patyolatnál, mégis sok rossz tulajdonságunkról tudnak már. rencnét találtuk a boltban. Áramszünet van éppen: kicsit szusszanhatnak a kánikulában, hiszen a gépek gőz nélkül élettelenek. Dobozt szednek elő. Bőröndkulcsok, gombok, fényképek, kiskanál, rózsafűzér. Azok a tárgyak, amelyekért nem jöttek. — A buszbérletet felejtik legtöbbször a zsebben. Ilyenkor azután »megérjük« a tulajdonost kutatni. Egyszer egy nő a száz forintját meg a tűzkövét kereste, amelyet a kabátjában hagyott. Igaz, a megrendelők is néha »feledékenységen« csípik a Patyolat dolgozóit. Amikor az expressz tisztításra vállalt ruhát gépmeghibásodásra, szállítási csúszásra hivatkozva nem tudják az ígért határidőre átadni, nemegyszer »elfelejtik« visszafizetni a többlet- pénzt. Kassai László igazgató erről azt mondta: — Bár többnyire megbízható embereink tárgyalnak az ügyfelekkel, hanyagság néha előadódik. A mi embereink sem angyalok. A gyorstisztításra vállalt ruha, ha késik, plusz könyvelési feladatot okoz. Ha a dolgozónk ezt nem végzi el, a különbözetet nem fizeti vissza, ez többnek számít a szabálysértésnél. Szigorúan büntetjük azt az üzletvezetőt, akinél ilyen mulasztást tapasztalunk, hiszen a jogtalan haszon mellett hitelünket is rontja. Kicsi, de nagy forgalmú bolt a 7. számú a dr. Kovács Sebestyén Gyula utcában. Ketten dolgoznak itt. Kárpáti Jánosáéval beszélgettünk. — Kötelességünk, hogy visszajuttassuk gazdájához az elhagyott holmit, mégis megdöbbentett. ami a vezetőmmel történt. Valamelyik télen egy zakóból kétezer forint került elő. Aki beadta, már az utcán járt. amikor észrevettük. A főnöknőm utánaszaladt. A tulajdonos azt se mondta, hogy köszönöm. Még egy érdekes dolgot megfigyeltem: a házaspárok egymásra kenik a mulasztást. Frissen telepített virágágyás díszük a szolgáltatóház vegytisztító szalonja előtt. A virágok java részét a hálás ügyfelek hozták. Tarka virágos köpenyben dolgoznak itt az asszonyok. Vezetőjük: For ragó István né jókedvűen emlékszik vissza a legérdekesebb — Budapesten szállodai szobát kért az egyik férfi, s akkor csapott a homlokára, hogy a másik, előző nap hozzánk beadott zakójában felejtette a személyi igazolván;-át. Egyébként a fiatalok sokkal szórakozottabbak, mint az idősek. A nők rendszerint sok csomaggal fölpakolva jönnek a tisztított ruhákért. Fizetnek, aztán a lakásban jönnek rá: »hoppá, a Patyolatban felejtettem, amiért mentem...« A töltőtoll kárt tesz a ruhában, ha vele együtt a gépbe kerül. Szinte naponta találunk ceruzát, bicskát is. Sőt, egyszer egy értékes kutya születési dokumentumait szolgáltattuk vissza a kétség- beesett gazdának. Az esetek tanulsága csak ennyi: vigyázzunk jobban értékeinkre. Gombos Jolán Csendes délután a Balatonnál. Legalább 30 fok meleg van, a túlsó part nem látszik Siófokról. A vízi rendőrségen kezdődik a délutáni szolgálat. Két motorcsónak indul rövidesen, a Wartburg motoros Szántód felé, a Volvo Balaiton- szabadi irányába. A kék-fehér motoros kormányánál Bakó József főtörzsőrmester. Siófok környékén szinte néptelen a part, Zamár- di felé haladva azonban egyre többen lubickolnak a tükörsima vízben. Jobbra a motorostól egy gumimatracon fiatalember napozik. A zajra meg sem rezzen, békésen szundikál. Leáll a motor, a csónak lassan a gumimatrac felé aszik. A rendőr óvatosan megérinti a fiatalember karját, akiről, rövidesen kiderül, hogy Lengyelországból érkezett pihenni. A tűző napon a gumimatrac álomba ringatta, és lassan sodródott a tó közepe felé. Rágondolni is rossz, mi történik, ha feltámad a déli szél, és még beljebb sodorja. Vitorlás halad Balatonfüred felé. Német turisták. Pár szót váltanak a járőrrel, azután lassan, szelet keresve haladnak tovább. Közben benépesülnek az üdülőik strandjai. Véget ért az ebéd utáni pihenő, mindenki a hús vízbe menekül a forró- ság elől. A vízen gumicsónak áll, fiatal pár fürdik mellette. A járőr figyelmezteti őket: egyiküknek a csónakban kell maradnia, ha a másikkal baj történne, segíthessen rajta. A motoros Szántódrévbe ér. Pár perc pihenő, csak éppen annyi, míg üdvözli a kikötő dolgozóit Bafkó József, azután mái- száguld is vissza, ugyanazon az útvonalon. Most több dolga akad. Vitorlás halad a rév'közelében; a két fiatalember láthatóan zavarba jön, amikor meglátja a kék-fehér rendőrségi motorost. Van is okuk az ijedtségre. Rögtön kiderül, hogy nem mestered a hajózásnak, nem tudják szélbe állítani a vitorlást. Nincs vízi jártassági vizsgájuk, semmilyen igazolványt nem tartanak maguknáL A járőr visszaküldi őket a földvári kikötőbe, ahonnan indultak, azután rádión értesíti az ottani őrsöt, hogy „fogadja” a két meggondolatlan fiatalembert. Arrébb egy kétszemélyes alumínium csónakban négyen: házaspár két gyermekével. Nem tudták, hogy a csónakban egy gyermek is egy személynek számit. A víz itt másfél méteres, ha a csónak felborul, a gyerekek lába nem ér talajt. A csónakon semmiféle jelzés, ez az üdülő gondnokának súlyos mulasztása. A csónak nem jöhet a vízre, a gondnoknak pedig a zsebébe kell nyúlnia... A család indul vissza az üdülőbe. A járőr dolga a mentőcsónakok. ellenőrzése is. Az egyik- nem tartózkodik a helyén. Bakó József figyelmezteti a | csónakost, azután indul tovább. A motoros fedélzetén nem érezni a hőséget, kellemesen simogat a szél. Néhány motorcsónak is kimerészkedik a vízre. Az egyik a fürdőzők között gyorsabban haladt, mint azt a »vízi KRESZ« előírja. Megússza egy figyelmeztetéssel. Ahogy múlnak az órák, ügy jön meg a fürdőzők kedve, no és a bátorsága is. Egyre többször fordul a rendőrségi csónak, egyre többször kell inteni a matracon napozóknak, hogy inkább a part közelében maradjanak. A nap egyre mélyebbre bukik, táncolnak az apró vízfodrokon a sugarak. A kék- fehér motorcsónak bekanyarodik a kikötőbe, és odasdmul a hatalmas cölöpök mellé. Elmúlt a délután, csendesen, különösebb esemény nélkül. Dán Tibor Minőségvizsgálat A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézetben a már forgalomban lévő, valamint az új termékeket ellenőrzik. Tizennégy osztályon évi százezer írásos szakvéleményt adnak különféle termékekről. Képünkön: Az új típusú LYRA rádió minőségét ellenőrzik. Új szovjet filmek Csaknem 30 játékfilmet és feleannyi rajz-, illetve bábfilmet tekintett meg a közelmúltban Moszkvában járt filmátvételi delegáció. Végül is 16 alkotást vásárolt meg, melyeket a későbbiekben láthatnak majd a nézők. A világhírű kirgiz fró, Cstn- giz Ajtmatov költői szépségű kisregényéből, a Fehér hajóból készített filmet Bolotbek Samsiev rendezte. 1 Napjainkban játszódó pszichológiai krimi a Félelem a magányosságtól című film, amely egy tudós meggyilkolásáról szól. Üj változat készül a Robin Hoodról: a Robin Hood nyilát Szergej Taraszov rendezte. Zenés vígjáték a Center az égből. Egy híres táncdalénekesről szól a Te vagy a dalom. A zenés kalandok kedvelőinek szerezhet örömet A fekete rák ollójában. Pitz Lászlónét és Varga Fe~ esetekre. Bajban fogant barátság A z igazi barátság gyak- [ élelem, állatok, vetőmag nél- ran a bajban fogain. Az | kül kellett újra kezdeni az egymásrautaltság, a se- j életet, szinte a semmiből foly- gítségre szorulás sokszor drá- tatai a gazdálkodást, mai feszültségű óráiban, nap- i A nagy világégés e tragikus hónapjai alapozták meg a két község barátságát. A kapcsolat ugyan először csak egyes jaiban. Az így kötődött kapcsolatok állják tartósan az idő próbáját. Így van ez a közösségek barátságával is: a munkahelyi csoportokéval, az üzemekével, a lakóhelyével. Ezt példázza két, bár korántsem szomszédos somogyi község, Miklósi és Boronka egymáshoz kötődése. 1944 utolsó napjaiban kezdődött. A német ellentámadás tartós védekezésre kényszerítette a szovjet csapatokat Marcali—Balatonkeresztúr vonalában, így Boronkán is. A lakosság közvetlen életveszélybe került. A családok otthontalanná válva, élelem nélkül, mindenüket hátrahagyva vágtak neki a havas mezőnek: a közeli pusztán, majd Somogyszentpálon pihenhettek meg, de néhány nap , múlva biztonságosabb helyre kellett menniük. A harcoktól távol eső község, Miklósi fogadta be őket. A helyi családok megosztották velük otthonukat, kenyerüket, és amikor négy hónap múlva visszatérhettek községükbe, akkor sem engedték el őket üres kézzel. Hiszen a harcok színterévé vált Boronkán egyetlen ép ház sem maradt, családok között folytatódott — keresztelőre, lakodalomra hívták egymást —, és csak a hatvanas években szélesedett ki, vált a települések közös ünnepévé egy-egy látogatás. Mert akkor már — az első hivatalos megkeresés, meghívás után — autóbusszal, gépkocsikkal érkeztek Miklósiba a hajdan szekéren, de inkább gyalog menekültek, és a befogadó-falu népes küldöttsége is hasonlóan kereste föl Boron- kát. Azt mondják: valóságos népünnepélyek ezek a találkozók. Sütés, főzés, lázas készülődés jelzi a vendégvárást, és az érkezés perceit a ritka élmények sorába emeli az őszinte öröm, a figyelmesség, a szeretet megannyi megnyilvánulása. És itt nemcsak a régi ismerősök: találkoznak, hanem — hiszen részben cserélődött a falvak lakossága — új barátságok is szövődnek az eddig ismeretlen családok között. No és a nap programja! A lyezett ünnepség, a mérkőzés, a KISZ-isták műsora és a táncmulatság! Mert nemcsak azok tartják a barátságot, akik megalapozták, hanem a fiatalok is. ök ugyan már csak szüleik elbeszéléséből ismerik a frontidőszak alig elképzelhető eseményeit, de magukénak érzik az idősebbek emlékeit, a két község lakosságának barátságát, és változatos eszközökkel igyekeznek ápolná, újabb és újabb színekkel gazdagítani. A mik- lósi lányokkal, fiúkkal legutóbbi, májusi látogatásukkor is kart karba öltve járták végig a falut, mutatták meg a gazdag portákat, az ifjúsági klubot, a könyvtárat, idézték az idősebbektől hallott, három évtizeddel ezelőtti eseményeket — amíg a felnőttek poha- razgatás közben, családi körben elevenítették föl az emlékeket, beszélték meg a gazdálkodás azonos gondjait érdeklődtek a közös ismerősökről. A két község kapcsolatáról érdeklődve több boronkai és miklósd lakossal beszéltem. Olyanokkal, akik közvetlen, barátságos egyéniségük révén különösen népszerűek voltak abban az időben; fiatalokkal, a hagyományok buzgó ápolóival; idősebb férfiakkal, akik I akkor valahol a fronton vagy dúl ásókat , és csak később ismerkedtek meg a baráti falu több családjával. Idézhetnénk a visszaemlékezésekből, az azóta lezajlott találkozások futball- 1 vidám vagy éppen megható mozzanataiból. Mégsem említek neveket, hiszen mint azt többen megjegyezték, most már nem egyes családok vagy a szervezők a fontosak; a kapcsolat, mely a két község életét gazdagítja. E hivatalos, de korántsem feszié- ' hadifogságban várták szab a gy nevet mégis hadd írjak le: Bencze Józsefét. A Boronkán élő és itt született költőét, aki ennek a — tudomásom szerint a megyében egyedülálló — kapcsolatnak köszönheti, hogy szülőfaluja meghallgatta és elfogadta verseit. Nem mintha eddig nem ismerték volna többen Boronkán is a napilapokban, kiadványokban megjelent verseit, nem forgatták volna köteteit, de most, a legutóbbi találkozás alkalmával rendezett műsorban zsúfolt nézőtér hallgatta a helyi irodalmi színpad tagjai által tolmácsolt, a honi táj, a körülötte formálódó sorsok ihlette sorait. így a boronkaiak nemcsak a miklósiakkal, hanem egy kicsit önmagukkal is találkoztak. Hajdani befogadóik pedig más oldalról, a líra közvetítésével is ismerkedtek a vendéglátók falujával. Paál László (
