Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-29 / 152. szám

Vállalataink és a szociálpolitikai tervezés mint a bér- és jövedelemgaz­S->kan állítják — és nem minden alap nélkül —, hogy a szocializmus­ban lényegét tekintve minden tervezés »szociális tervezés« hiszen célja és centruma a dolgozó ember. Mégis föl kell figyelnünk tervezésünknek ar­ra az ágára, amely a 70-es években terjedt el a szocialis­ta országokban. Ez a tervezési ág annyira új, hogy egységes elnevezése sem alakult még ki. Nevezik »szocialista tervezésnek« (fő­ként a Szovjetunióban), lé­nyegében ennek magyar for­dítása — de sok szempontból más tartalommal — a »társa­dalmi tervezés« elnevezés, ugyanakkor vállalataink leg­inkább »szociálpolitikai ter­vezés« néven ismerik, és al­kalmazzák. Ha nagyon röviden foglal­juk össze tartalmát, azt kell mondanunk: a gazdasági te­vékenység társadalmi vetüle- tének, hatásainak tervezését jelenti. Az egyes elnevezések különbségei éppen abban rej­lenek, hogy a terv a társadal­mi viszonyok milyen tág körét öleli fel (népgazdasági, ága­zati, területi, üzemi, válla­lati). A vállalat szociálpolitikai tervezése a dolgozókról tör­ténő gondoskodást, a közösség emberi viszonylatainak a fej­lesztését szolgáló célokat és eszközrendszerét öleli fel. En­nek érdekében a szociális terv már ma is betölt bizonyos »integrativ« funkciót, azaz összegez és egyesít egy sor tervet és tevékenységet, mely a vállalat gazdasági tevé­kenységére épülve, azzal ösz- szefüggésben, a szociális fej­lesztésre vonatkozik. Azok tartoznak ide konkré­tan, melyek a nők helyzeté­nek javítására, az ifjúsági törvény végrehajtására, a munkások helyzetének javítá­sára, a közművelődés vállalati feladataira vonatkoznak; melyek a munkaerő-, vala­dálkodás szociálpolitikai vo­natkozásait, különösképpen az alacsony alapbérek emelé­sének mértékét, a gazdasági hatékonyságból eredő munka­erő-átcsoportosítósok szociá­lis feltételeit tartalmazzák; azonkívül a szakmai képzés, továbbképzés programja. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejlesz­tésével kapcsolatos intézke­dési tervek (ide tartozik: az öltöző-mosdó, a munkahelyek világítása, lég-, hőkondício- nálása, a munkavédőruha, vé­dőfelszerelés stb. feladatcso­portja). Ugyanakkor a vállalati szo­ciális terv felöleli az üzem­egészségügyi intézkedési ter­vet; a munkahelyi emberi vi­szonyok fejlesztésével, a kö­zösségi neveléssel, mozgalmi aktivitással kapcsolatos te­vékenységek programját; a vállalati szociális ellátások, juttatások, kedvezmények ter­vét. T ermészetesen ma még nem állíthatjuk, hogy a szociális terv egésze ugyanolyan részletességgel, ugyanolyan minőségi színvo­nalon kimunkált a különböző vállalatoknál. Általában jel­lemző, hogy a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő szo­ciális ellátás terve (pl. egyen­ruha, védőruha, öltöző-mosdó, munkásszállás stb.) jól kidol­gozott. és a munkavégzéssel nem közvetlenül összefüggő szociális ellátás terve (pl. la­kásépítési támogatás. gyer­mekintézmények, üdültetés, sport stb.) is tükrözi, hogy a vállalatok mindinkább felis­merik eme juttatások szere­pét a dolgozók megtartásában, jó közérzetük és munkatelje­sítményük biztosításában. Ugyanakkor a társadalmi szo­ciálpolitikai feladatok (pl. nők és fiatalok, nagycsaládosok kiemelt kezelése) vállalati al­kalmazása még sokszor csak formálisan valósul meg; a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésének terve pedig úgyszólván még ismeretlen vállalataink számára. Mindezek alapján, hogyan vázolhatjuk fel a fejlődés irá­nyát? A jövőben — az anyagi igé­nyek kielégítettségének függ­vényében — előtérbe kerül­nek a humán szükségletek, azaz a társadalmi elismerésre, a jó munkahelyi viszonyokra, a továbbtanulásra, az előme­neteli perspektívára stb. vo­natkozó igények. Ez hatással lesz a szociális tervezésre is. s új követelményeket támaszt a tervezés adatbázisával szemben. Megnő az érdeklő­dés olyan adatok iránt, ame­lyek ma még csak töredéke­sen állnak rendelkezésre vál­lalatainknál, vagy éppen is­meretlenek, mint pl. a dol­gozók lakáshelyzete, munka­helyi, személyi törekvései stb. A teljes komplexitásban fel­épülő szociális terv magába integrálja majd a vállalati munkaügyi és szociálpolitikai tervezés ma még legtöbbször széttagolt részfeladatait' s ez­zel új szintre emelkedhet a vállalati tervezés egésze. A ma még széttagolt, egymással csak laza kapcsolatban levő tervek helyére két komplex terv lép. amelyek fő muta­tóik tekintetében pontosan összehangoltak — a termelési terv és a szociális terv. E két terv kifejeződése lesz annak a ténynek, hogy minden vál­lalat gazdasági és társadalmi egység, s e két vonatkozás nem szakítható el egymástól. a szociális tervezés nap­ról napra formálódó gyakorlatában már ma is ki tapinthatók ezek a ten­denciák, s egyre inkább meg­határozókká válnak a válla­lati tervezésben. Munkánk, közérzetünk, egész életmó­dunk természetes, szocialista elemeként. Sz. P. Új komp a Balatonon ♦ ­Tegnap Balatonfüreden át­adták a MAHART Balatoni Üzemigazgatóságának a tó új, minden eddiginél nagyobb kompját, amelyet Baross Gá­borról neveztek el. A vízi jár­mű rekordidő alatt készült el a füredi hajógyárban. A múlt év végén kezdték a gyárban a tervezést, s most — év köze­pén — már szállíthatja is az utasokat. Sőt. a Baross Gábor komp már néhány napja járta a Balatont, s több próbának és ellenőrzésnek alávetették. A komp már uasokat is szál­lított Szántódról az északi ■ partra. A kikötési próbánál a Szántódrévnél várakozó uta­sok elözönlötték a fedélzetét, s a vízi jármű próbaűtja so­rán kéretlenül bár, de besegí­tett az átkelőforgalömba. A komp 41 méter hosszú és csaknem 11 méter széles. A hagyományos kompokkal szemben rendhagyó formájú. Csak egyik oldalán emeltek utasteret, és itt helyezték el a kormányfülkét is. A másik ol­dala szabad. Ezáltal négy sáv­ban sorakozhatnak egymás mögött a gépkocsik. A szállító- kapacitás növelését segíti az is, hogy az új jármű hat mé­terrel hosszabb a másik há­rom balatoni kompnál. Így a gépkocsikon kívül 500 sze­mélyt tud átvinni egy-egy al­kalommal, míg a többiek csak 340-et. A Baross Gábort nagy teljesítményű nyugatnémet hajócsavar hajtja. A tegnapi rövid ünnepség után másfél órás hajókázásra vitték a részvevőket. Hamaro­san azonban munkás hétköz­napok, jönnek: a komp a meg­növekedett forgalom jobb le­bonyolítását segíti a jövőben. A KISZOV közgy űlése 527 lakássa! többet építenek Korszerűsítik a szolgáltatásokat Védik, javítják a talajt Érhálózat” a föld alatt — Visszaállított termőképesség kedő táblákat tesz termőké­Szombaton tartotta kül- * termelni, hogy kihasználják munkaerő-tartalékaikat, és ahol lehet, a műszakszámo­»» Amikor a kiránduló a ho­moki borókásban vagy a zse­lici, a Tab környéki dombvi­dékben gyönyörködik, dehogy is gondol arra, hogy a termé­szet »adományait« az ember­nek mennyit kell alakítgatnia, formálnia, amíg itt — lehető­leg kifizetődő termeléssel — terméshez juthat. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága csak­nem másfél évvel ezelőtt, 1975. február 2-án tárgyalta azt a jelentést, mely termelőszövet­kezeteink melorációs beruhá­zásait, a rét- és legelőjavítások helyzetét elemezte. Az akkor hozott határozatok között ta­lálni: 1980-ig fejeződjenek be a Tetves-patak, a zselicségi tájegység, valamint a Rinya, a Nagykoppány és a Gyöngyös vízgyűjtőjének területén a komplex meliorációs beruhá­zások és a gyepjavítások; a lehetőséghez képest gyorsítsák az erdőtelepítést (amíg ez nem valósul meg, talajvédő gyepe­sítést kell végezni). Szabados Károlytói, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfelügye­lőjétől kértünk tájékoztatást arról, mi valősült meg az el­ső tervidőszakban, s hogyan kapcsolódnak az elvégzettek­hez a most folyó és az ezután kezdődő munkák. — Az öt vízgyűjtő területen a IV. ötéves terv éveiben 13 430 hektáron végeztek víz­rendezést, ebből 1529 hektáron alagcsöveztek. Hasonló munka ért véget tavaly a kiemelt helyként kezelt simonfai és az akkor még önálló gazdálkodó egységnek számító hedrehelyi termelőszövetkezetben. A szennaiaknál az idén fejező­dik be a munka, itt most már — 2,5 millió forintos költség­gel — a műszaki megoldáso­kat kiegészítő tevékenység fo­lyik: az erdő helyén 900 hek­táron gyepesítenek. Ennek be­fejeztével ezen a részen is pontot tesznek a munkák vé­gére. A hajmási és a szentba- lázsi térségben ugyancsak vé­get értek a talajvédelmi ten­nivalók, az idén kezdik — és 1980-ban fejezik be — 13 mil­lió forintos költséggel a komp­lex vízrendezést. Evvel a zse­licségi tájegységben megold­ják a kiemelt feladatokat. A Tetves-patak vízgyűjtőjé­nek térségében, a látrányi és a somogybabodi tsz földjein komplex vízrendezés, ezen be­lül alagcsövezés folyik. Mind­két helyen befejeződik az idén a munka. A babodiaknál a jövő évtől újabb 15 milliót költenek talajvédelemre, s ebben már a gamási rész rendbetétele is szerepel. A Ri­nya vígyűjtőjében az idén 11,5 millió forintos komplex víz- rendezési program valósul meg — Nagyatád kivételével teljes egészében. Az atádiak- nál a befejezés 1978-ban vár­ható. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban az éppen folyó mun­kák befejezése a fő cél. Ennek a feladatnak a teljesítésével az öt vízgyűjtő körzetében 1980-ig csaknem 37 ezer hek­tárra nő a teljes vízrendezés­ben és talajvédelemben része­sített terület, ezen belül az alagcsövezés 3200 hektárra terjed ki. Ez utóbbi mély fek­vésű. völgyfenékben elhelyez­A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a kedvez­ményes szakszervezeti üdülte­tés jövő évi tervét. Összesen 375 ezer dolgozó kedvezmé­nyes üdültetését tervezik 1977-re. Fokozott gondot for­dítanak a családok, főiként a nagycsaládok, a gyermekgon­dozási segélyben részesülő anyák és gyermekeik együttes nyaraltatására. Jövőre 1730 szülő és 13:/) gyermek üdülé­sére tudnak beutalót biztosíta­ni, ami néhány százzal több, mint az idei. 9800 fiatal házast is üdültetnek jövőre 7 és 10 napos turnusokban. A külföldi pessé, a meredek domboldala­kon pedig erdősítenek, legelőt telepítenek: 1352 hektár szán­tót erdőként, 2799 hektárt le­gelőnként hasznosítanak majd a munkák befejeztével. Az ötödik ötéves tervben az említett, már megkezdett fel­adatokon túl hozzáfognak a Rinya vízgyűjtőjében, a Marót völgyében meg a tabi domb­vidéken a meliorációs prog­ram megvalósításához. A ki­emelt feladatokon felül is folynak, illetve kezdődnek be­ruházások a talaj termőképes­ségének fokozása érdekében, például a nagybajomi, a csur­gói, a kéthelyi tsz-ben. A ta­lajjavításokat a termelőszö­vetkezetek — az OMMI szak- véleménye alapján — elsősor­ban a lucernatelepítésre szánt táblákon végzik. A további, a termőképesség javítását, illetve megóvását célzó tennivalók szakszerű le­bonyolítását intézkedési terv foglalja össze: a megvalósítás­nál a megyei tanácsi határo­zatok, a MÉM-irányelvek ad­nak támpontot a gazdaságok­nak és a beruházásokra fel- ügylő műszaki ellenőröknek. H. F. hajóüdültetés keretében 57 utat szerveznek 10 518 dolgozó részvételével, a külföldi cse- reüdültetéstoem több mint 3 ezren, a külföldi turistaüdül­tetésben pedig 4800-an vesznek részt. Fokozott gonddal ügyelnek arra, hogy a gyógyüdülőkbe és az üdülőszanatóriumokba va­lóban a rászorulók kerüljenek. Ezekre a helyekre üzemi or­vos, vagy szakorvosi rendelő- intézet szakorvosának javas­lata nélkül senkit sem szabad beutalni. Jövőre körülbelül 20 felnőtt és gyermeküdülőt újítanak fel, vetkezetek Somogy megyei Szövetsége, melyen részt vett Szamosi Pálné, az OKISZ fő­osztályvezetője, Kovács Lász­ló, az MSZMP Somogy me­gyei Bizottságának munkatár­sa, Kelemen Ferenc, a So­mogy megyei Tanács V. B. ipari osztályának vezetője, Dolgos Gyula, a HVDSZ me­gyei bizottságának , titkára, Bogó László, a Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének titkára. Sikeres öt évről számoltak be, hiszen ez idő alatt — a csokonyavisontai kivételével — nem volt közöt­tük veszteséges szövetkezet. Az üzembe helyezett beruhá­zások értéke 166 millió forint volt: kétszer annyi, mint a III. ötéves tervben. A fejlesz­tésnek több mint felét sa­ját erőből valósították meg a szövetkezetek, és itt is túl­teljesítés mutatkozik. Külö­nösen erőteljes volt az ipar és a szolgáltatás fejlesztése. Az ötödik ötéves tervben a gyártmányszerkezet átalakí­tására helyezik a hangsúlyt. Minőségben, megbízhatóság­ban nem az átlagos szint el­érése a céljuk, hanem az, hogy termékeik kiimlóak le­gyenek. A létszámmal és esz­közökkel úgy akarnak többet befejezik a lillafüredi re­konstrukciót és elkezdik a hé­vízi szanatórium, a Vasas és a Park üdülők felújítását. Be­fejeződik a bükfürdői 300 sze­mélyes és folytatódik a hajdú- szoboszlói, ugyancsak 300 sze­mélyes üdülő építése, s koo­perációban megkezdődik a ba- latonszéplaki üdülő második szakaszának építése. A SZOT elnöksége a szak- szervezetek és a SZOT 1977. évi költségvetésének irányel­veiről és a szakszervezeti se­gélyezés arányának módosítá­sáról is tárgyalt. kát is növelik. A Somogy megyei ipari szövetkezetek az V. ötéves tervben 48 százalékkal kíván­ják növelni termelésüket. 1469 új lakás megépítését ha­tározták el, melyből 1393 több szintes lesz. 527 lakással töb­bet építenek, mint a IV. öt­éves tervben. Nagyobb gon­dot fordítanak a jövőben a lakások karbantartására is. A lakosság részére végzett szol­gáltatásokat 1980-ig 59 száza­lékkal növelik; ebben igen jelentős a gépjárműjavítás, az elektroakusztikai és háztartá­si gépek javításának az ará­nya. A szövetkezetek fokoz­zák a piacképes áruk gyártá­sát. A termelékenységet az ipari tevékenységükben 41, az építőiparban pedig 44 száza­lékkal emelik. Termelési értékükét 1975- höz viszonyítva 47,9 százaléka kai növelik 1980-ra: 1 milliárd 316,9 millió forintot akarnak elérni. A termelésnövekedés az építőiparban jóval maga­sabb a szövetkezeti ipar or­szágos előirányzatánál. Ez főleg az építőiparban beveze­tett újfajta Wimpey-technoló- gia eredménye. A szolgáltató­ipar tervezett fejlődése vi­szont mélyen alatta marad az országos átlagnak. Mit kap a lakosság a szö­vetkezetektől? Balatonboglá- ron új kozmetikai és fodrász­szalont nyit a Balatanlellei Vegyesipari Szövetkezet. Cé­lul tűzték a kis települések jobb ellátását: Lengyeltótiban cipőjavító részleget, kozmeti­kai szalont nyit a Sió Ipari Szövetkezet. Ugyancsak ez a szövetkezet Balatonföldváron fényképészüzletet épít. Cipő gyorsjavító lesz még Kapos­váron és Siófokon. A csurgói ipari szövetkezet .Berzencén és Zákánytelepen tervez új fod­rászatot és kozmetikai sza­lont. Több autót javíttathat­nak majd az V. ötéves terv­ben Balatonbogláron és Nagy­atádon, és több ruhát ren­delhetnek majd a lakók a kaposvári Lady Szövetkezet méretes szabóságánál. Bár a IV. ötéves terv ered­ményeit a 'küldöttközgyűlés elismerte, szóvá tették, hogy a megyeszékhelyen a tervezett szövetkezeti ipartelep építése nem halad a kellő ütemben. A jövőben éppen ez az iparte­lep teszi majd lehetővé, hogy a kaposvári Universal Szövet­kezet jobb körülmények kö­zött, termelékenyebben dol­gozzon. Több korszerű létesít­mény építését is tervezik: kö­zülük való a Somogy vári Építőipari Szövetkezet új te­lepe is. A somogyi szövetkezetekben készült termékek sok ország­ban megtalálhatók. Azt ter­vezik, hogy a szocialista ex­portot a tavalyi szinten tart­ják, a tőkés exportjukat pe­dig 1980-ra majdnem 200 szá­zalékkal növelik. Ebben fő­leg a kaposvári Delta, a csur­gói Napsugár és a barcsi Unitech szövetkezetek vállal­tak nagy szerepet. A Kaposvári Lakberendező Szövetkezet a faipari szak­munkásképzésben kíván töb­bet tenni az eddiginél úgy, hogy nemcsak a szövetkezet­tel, hanem a Bútoripari Vál­lalattal is együttműködik. Az együttműködésről külö­nösen sok szó esett a tanács­kozáson. Azt mindenki elis­merte, hogy a IV. ötéves terv kiemelkedő eredményét nagy­ban elősegítette ez, bár még mindig nem használták ki tel­jesen a lehetőségeket. Céljuk tovább kutatni az együttmű­ködés útjait. Hat és fél ezer ember dol­gozik a huszonnégy ipari szö­vetkezetben. Nem valószínű, hogy ez a létszám a követ­kező öt évben növekedni fog. A tanácskozáson megválasz­tották az OKISZ VII. kong­resszusán részt vevő tizenkét tagú küldöttséget és az Ipari Szövetkezetek! Országos Taná­csának két Somogy megyei tagját: Biczó Pétert és Katona Jánosnét. G. J. Több nagycsaládos üdülhet jövőre Tanácskozott a SZOT elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents