Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
s Ifjú brigádvezetSk tanácskozása Védnökségek és vállalások Tegnap Siófokon tanácskoztak a város üzemeinek, szövetkezetednek ifj úsági szocialista brigádvezetői. Milyen tennivalóik vannak az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén, jelent-e sajátos gondokat a munkahelyen, hogy életkoruk fiatal, s miben segítheti mun~ kájukat a KISZ? Nagyjából ezek a kérdések álltak a tanácskozás középpontjában. A vállalati KlSZ-alapszer- vezeteknek nemcsak a politikai munkát, a tágabb értelemben vett gazdasági tevékenység színvonalának alakulását is figyelemmel kell kísérniük. Ennek a jelentősége több területen is érezhető. E tervidőszakban meggyorsul a korszerűtlen, alacsony termelékenységű üzemek felszámolása, s ez jelentős munkaerőmozgással, -átcsoportosítással jár majd. Az ilyenkor jelentkező emberi konfliktusokat, feszültségeket legköny- nyebben a fiatalok segíthetnek feloldani. Ok még rugalmasabbak, könnyebben átké- pezhetők más szakmára, mint a három-négy évtizede ugyanazt a munkát végző dolgozók. Ezeket a gondolatokat Brach- na János, a siófoki városi KISZ-bizottság titkára mondta el előadásában. Felhívta az ifjúsági brigádok vezetőinek figyelmét, hogy a fiatalok jobban kapcsolódjanak be a I kollektív szerződések összeállításának munkájába. Páratlan lehetőség ez a fiataloknak: a szerződés szerkezetének munkája során jobban megismerhetik jogaikat, s kötelességeiket is. A KISZ-fiatalok munkájának egyik alapeleme a védnökségvállalás. A védnökség jó és hasznos dolog. A hatékonyabb munkavégzés érdekében azonban arra van szükség, hogy pontosan határozzák meg, mit végezzenek a fiatalok, s a védnökségvállalásnál mérjék fel tényleges erejüket: azt, hogy valóban mennyit tudnak végezni. Siófokon egyébként több üzem, szövetkezet beruházásának megvalósításában vállalnak fontos szerepet a fiatalok. Ilyenek: a Sró áruház bővítése, a DRW szennyvíztisztító telepének építése, a kertészet üvegházainak rekonstrukciója, a halgazdaság pisztrángtelepének létesítése, a Pannónia Balatonföldváron épülő Nép- túri szállodájának berendezése és még egész sor más vállalás hangzott el a tanácskozáson. Nagyon fontos azonban, hogy konkrét határidőket jelöljenek ki e védnökségeknél, s ezeket következetesen tartsák is be. Siófokon egyébként már szép hagyománnyá kezd válni o városért végzett társadalmi munka. Legkimagaslóbb példája ennek április 24—25-én volt: a KlSZ-kongresszus tiszteletére a városi bizottság szervezésében 2300-an dolgoztak, s összesen 1,3 millió forint értékű munkát végeztek. Jelenleg azt vizsgálják, hogy miként lehetne a fiatalok társadalmi munkafelajánlásait és az üzemek, szövetkezetek igényeit jobban összehangolni. Felvetődött például az ötlet: szervezzenek Siófokon — vagy a környéken — helyi építőtábort. A titkári beszámoló után az új művelődési otthonban kötetlen eszmecserével folytatódott a találkozó. Itt a brigádélet legkülönbözőbb területei kerültek »terítékre«. Heves viták folytak az anyagi ösztönzés s a brigádok premizálása körüL A brigádvezet ők szavaiból kiderült, hogy a legtöbb vállalatnál a mun- kaverseny-szerződések és a szabályzat kevésbé alkalmasak arra, hogy a valóságnak megfelelően tükrözzék a teljesítményeket, s hogy anya- gilag-erkölcsileg valóban a kiemelkedően jó munkát jutalmazzák. Márpedig enélkül a munkában - kihasználatlanul rejlő tartalékok mozgósítása nehezen képzelhető el. Ez volt az ifjú brigádvezetők'véleménye, de ezt mondjuk mi is. Cs. T. Újságot tessék r Amikor messziről feltűnt jócskán megrakott kerékpárjával, először külföldinek nézte mindenki, aki így utazza körül a Balatont. Közelebb érve azonban már látni lehetett a biciklire rakott újságcsomagokat, s hallatszott a »kínálat« is: — Üjságot tessék! Megjelent a Somogyi, a Népszabadság, képes lapokat, lottót vegyenek ...! Gölöncsér Agnes, a pécsi közgazdasági szakközépiskola harmadéves tanulója az idén először jelentkezett a fonyódi postán mozgó hírlapárusnak. Fonyód és Fonyódli- get napi- és hetilappal való ellátása jelenti a feladatát. — Miért jelentkeztem erre a munkára? Egy kicsit erőpróbának tekintem a jövőm alakítása szempontjából. Elhatároztam: a szüleim segítsége nélkül, dolgozva biztosítom nyári pihenésemet, s amit lehet, megtakarítok a keresetemből. Tervem, hogy veszek egy motorkerékpárt, s a szabad időmben bejárom az országot... Naponta átlagosan csaknem ötven kilométert hajtja a kétkerekű járművet, de ez a fizikai munka nem f ár ászt ja el még a nagy melegben sem. Rendszeresen sportol, úszik, gimnasztikázik; ezt afféle kiegészítő sportnak tekinti. — Néhány nap alatt kialakult az állandó vevőköröm. Azok az emberek, akik itt laknak vagy dolgoznak, már számítanak arra, hogy reggel korán megkapják tőlem az újságot. Somogyi Néplapból sajnos, kevés van, sok kaposvári üdül Fonyódligeten. Német nyelvű lapokat is árulok; a vevőkkel nem nagyon tudok beszélni, de kézzel-láb- bal magyarázva csak megértetem magam... Miközben beszél, lopva az órájára pillant. Szívesen hajtana már tovább. — Hétfőtől már Esti Hírlapot is árulok. Kora délután hozzák vonattal, így még a strandokon napozóknak is kínálhatom majd. Igaz, ez többletmunkát jelent, mert újból be kell karikáznom a fonyódi postára, de szívesen csinálom, mert ezzel még több állandó vásárlót szerezhetek. Akadnak, akik nem tartják fontosnak ezt a munkát, nekem más a véleményem. Jó érzés tudná, hogy reggel már várnak a társasüdülőkben, számítanak arra, hogy pontosan megkapják a friss újságot Ezért elnézést, már mennem is kell... Naponta 500—600 forint értékű újságot ad el, s ez is mutatja, hogy nagyon komolyan veszi munkáját. Hangja néhány pillanat múlva már a Pannónia fonyódligeti bisztrója előtt hangzik fel: — Újságot tessék.,. ! SZ. L. FJODOR ABRAMOV | PELAGEJA Anyiszja szerette a fivérét — azért is, mert csak ez az egy volt neki, ráadásul betegeskedett is, meg aztán azért is, mert olyan jő lelkű, csendes ember volt, és soha sem tett neki szemrehányást kikapós viselkedéséért. De a sógornője, Pavel felesége előtt — ezt meg kell vallani — félénk volt. Félénk volt, és zavarba jött, mert elismerte, hogy az asszony mindenben fölötte áll. Jó gazda- asszony — Anyiszja nem tudott bánni a pénzzel, soha egyetlen kopejkája sem volt —, az életét előre eltervezi, és asszony! dolgokban — akár a kőszikla. Amikor a férje bevonult és ő kikísérte —— tizenkilenc éves volt akkor —, Pelageja azt mondta: »Számíthatsz rám, rajtad kívül senki egy ujjal se nyúlhat hozzám«. És amit mondott, be is tartotta: a háború egész ideje alatt egyetlenegyszer se lépte át a klub küszöbét. És minthogy Anyiszja tisztában volt sógornője előbbre- valóságával, valahányszor beszélt vele, fesztelen próbált lenni, hogy legalább szóban egyenlők lehessenek. Mint most is. — Te meg mit fekszel itt? — kérdezte Anyiszja. — Kelj csak fel. Megsavanyodik a bor. — Folyton csak a boron jár az eszed. Nem ittál még eleget?1 — Na hallod! Egy ilyen napon csak nem hagyom kiszáradni a torkom! — Anyiszja intett a fivérének. — Gyerünk, gyerünk, segítsd fel a feleséged. Te meg öltözz fel. Pavel zavarba jött. Anyiszja fesztelenül fogta az ágy végén lógó nadrágját. — Az isten szerelmére, hagyjad békén! — kiáltott fel bosszankodva Pelageja. — Hát nem látod, nem érzi jól magát! — Hát akkor legalább te gyere velem. — Én se megyék. TTgy fekszem itt, mint akit agyonvertek. Alig bírtam hazavonszol- mi magam a túlsó partról. Akár teleszórhatsz arannyal, akkor se bírok fölkelni. Nem, nem, köszönöm, Anyiszja ZaTavasbarlang Tapolcán Aligha van még egy olyan barlang a világon, mint ,a tapolcai tavasbarlang: helyét, címét utca és házszám jelzi. Tapolca, Kisfaludy utca 6. A pontos helyrajzi megjelölést fölfedezésének szokatlan körülményei magyarázzák. A Kisfaludy utca 6. szám alatti porta tulajdonosa a századfordulón Tóth Pál pékmester volt, aki, 1902-ben elhatározta, hogy saját kutat ásat magának. Németh Ferenc kőművesmesterrel kötött alkut a kút elkészítésére, s a vállalkozó el is kezdte a lyuk mélyítését. Ásott, csákányozott; amikor a mélyebb és keményebb talajhoz ért, még robbantott is. Egy ilyen robbantás után történt a nevezetes esemény: a kőművesmester egy tátongó lyukat fedezett föl a kút oldalfalában. Előbb maga vizsgáligatta a barlangnyílást, majd néhány barátjával be is mászott a sötét üregbe, azután — amikor megállapították, hogy az egymáshoz kapcsolódó üregek alját víz tölti ki — értesítették Lóczy Lajost, a Balaton környékének tudós kutatóját, hogy ő is. lássa a föld alatti világot. Nem kellett soká várni a tudományos magyarázatra. Az üregek a földkéreg mozgása nyomán megrepedezett mészkőben keletkeztek, mégpedig úgy, hogy a mélybe szivárgó, s ott felmelegedő csapadékvíz ismét és ismét a felszínre tört, miközben a repedéseket járatokká, barlangokká mosta. Az is kiderült, hogy miért váltak részben szárazzá a korábban vízzel elárasztott üregek: a balatoni medence a jégkorszak óta állandó süllyedésiben van, így a Balaton- kömyék mészkőhegyeiben harovna. Köszönöm a figyelmességed. De nekünk ma nincs kedvünk vendégeskedni. Anyiszja megdöbbent. Ke- rekded, piros arcára fehér foltok ültek ki. — Uramisten, milyenek vagytok! A legközelebbi rokonaim ... Mit szólnak majd az emberek... — Bánom is én, mit mondanak — felelte Pelageja. — Az okos ember nem szól meg senkit, az ostobára meg fütyülök. — Azután hirtelen Anyiszjára nézett rideg, szigorú tekintetével, s kissé felkönyökölt. — Mikor keltél föl máma? Én fölkeltem, be- fütöttem a kemencét, a. kertben lekaszáltam a füvet, megfejtem a tehenet, elmentem a folyón túlra — te még akkor fordultál a másik oldaladra, még a kéményed se füstölt. Aztán csodálkozol, hogy máris itt az este. — Hát tehetek én arról? — Én meg elmentem a sütödébe — folytatta Pelageja a zsörtölődést —, a másik kemencét is befűtöttem — egy hasáb fa egy százsany (2,13 méter) hosszú —, harminc veder vizet húztam fel, száz fekete kenyeret dagasztottam meg még hetven fehéret. Arról már nem is beszélek, hogy a kemencénél majd mind alább száll a vízszint, ezért egyre több a megüresedő barlang. Persze nemcsak geológusok, földrajzkutatók ereszkedtek le a nevezetes kút torkán, hanem szép számmal jöttek más érdeklődők is. A pékmester végül megunta a sok hívatlan vendéget, s 1913-ban — immár a Tóth-féle portán, kívül — elkészült a máig is használt lejárólépcső, majd 1928- tól kigyulladt odalent a villany is. 1938-ban összekötötték az addig különálló tavacsiká- kat — ilyenformán igazi nevezetességgé lett a tapolcai tavasbarlang. Az ma is! Aki leballag a pár tucatnyi kőlépcsőn, odalent sejtelmes föld alatti világot talál: kis csónakok himbálóznak az alulról megvilágított, zöldes vízben. Negyedóra, húsz perc alatt körbe lehet utazni velük a barlangrendszert. ja az a tény, hogy a nevezetes tavasbarlangtól nammesz- szire, a kórház alatt is találtak egy másik, jókora föld alatti üreget. Erre 1925-ben bukkantak építkezés közben, de kezdetben nem sokat törődtek vele. Megerősítését például csak 1946-ban végezték el, s akkor kapott villanyvilágítást is — mostanában azonban mind több szó esik róla. Nem mint látványosságot emlegetik, hanem mint gyógyhelyet: megkezdték benne az asztmás betegek föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű levegőjét egyszerre 10—15 beteg lélegzi be. Az idős, nehezen mozgó beutaltak leszállóitására nemrég lift is épült, mely a kórház épületéből indul a gyóigybarlang- ha. Egyelőre még nincs felelet arra, hogy a tavasbarlang kapcsolódik-e a kórház alatti nagy üreghez? De talán egy újabb szerencsés kútásás majd erre is választ ad. A. L. A Tapolca alatti barlang- rendszer nagyságát jól mutat------------------------------------j----------------------------------4 0 millió köbmétert „csapoltak” Naponta egy centivel csökken a vízszint A melegre fordult időjárás tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szakemberek szerint nyáron a napi átlagos párolgás meghaladja a 3 millió köbmétert, de előfordul, hogy egyetlen napon több mint négymillió köbméterrel apad a Balaton vize. A mostanihoz hasonló megsültem. Te meg lementéi a rétre, játszadoztál egy kicsit a gereblyével — hallottam, hogy fickándoztatok, a túlsó parton remegett az ablaküveg az éneklésetektől —, aztán még meg se izzadtatok, ott a teherautó: hazaszállít ... — Pelageja kifulladt, újra a vattakabátra feküdt, és behunyta a szemét. Pavel igyekezett elkerülni nővére tekintetét, ahogy békítőén mondta: .— Nehéz az. Mindenki tudja — a pékség. Én is csináltam. Tudom. — Szóval csakugyan nem jöttök? — kérdezte Anyiszja reszkető hangon. — Talán nem illő módon hívlak? — Azután hirtelen régies, mély meghajlással az öccse felé fordult: — Kedves öcsém, Pavel Za- harovics, tisztelj meg ... Pe- lageja Prokopjevna... Pelageja legyintett: — Nem, nem, Anyiszja Zaharovna! Nagyon hálásak vagyunk. Mink se hívtunk senkit, mink se megyünk senkihez. Nem tudunk. Fekszünk. Anyiszja többé nem erős- ködött. Némán, lehajtott fejjel kiment a házból. (Folytatjuk) időjárásban naponta csaknem egy centiméterrel csökken a majdnem hatszáz négyzetkilométer területű tó vízszintje. Az évi párolgás három évtizedes átlagban eléri a 360 millió köbmétert. A levegőbe szálló hatalmas víztömeg ellenére nem keletkezik nagyobb zavar a tó víz- háztartásában. A csapadék éves átlagban nagyjából kiegyenlíti a párolgás okozta veszteséget. A Zala folyó és a beömlő patakok másodpercenként átlag 17 köbméter vízzel táplálják a tavat, és ebből a mennyiségből jut a Sió feltöltésére és öntözésére is. Az idei csapadékból megfelelő készletet tároltak a tóban, a fölös mennyiséget, mintegy 40 millió köbmétert, a legutóbbi egyhónapos »csapolás« alkalmával leengedték a Dunába. A nagyarányú vízforgalomnak köszönhető, hogy a magyar tenger vize a nyár legmelegebb heteiben is friss és , üdítő hatású. , Termelö- szövelkezet juhászt keres Jelentkezés: levélben, »Becsületes« jeligére, a lapkiadóban. 13457)
