Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

A ro, rontgengyár somogyi Özeméiben Átalakított mifielyek, nar/oi íetaiatok A rend tűnik először a lá­togatónak a szemébe a Medi­cor Művek röntgengyárának somogyi telepein, Iharosbe- rényben és Tapsonyban. Űj gépek kerültek a régiek he­lyére, szervezett a munka, s bizakodóak az emberek. A két Üzem fejlesztésére harminc- millió forintot fordít a vál­lalat. Iharosberénvben a ter­melőeszközök korszerűsítése lényegiében befejeződött: új szerszámgépek kerültek a ki­festett csarnokba, s a kábel- szerelő részlegben ötven lány és asszony kezdte meg a munkát. Ez jelentősen enyhí­ti a településen és környékén a nők foglalkoztatásának gondját. A világos üzemcsar­nokban jó körülmények kö­zött dolgoznak. Ezen a telepen azonban még nem fejeződött be a korszerűsítés: az idén — a tervek alapján — új konyhát kap a régi, elavult helyett az üzem, s megkezdődik a mai igényeknek megfelelő öltöző építése is. A gyár tanműhelyt létesít Iharosberényben, hogy a fiatal munkásgárda után­pótlását biztosítsa Tapsonyban — amely ké­sőbb került a röntgengyárhoz — tovább tart az üzemcsar­nok átalakítása Néhány új üzem — mint például a for­gácsoló, a lakatos — már el­készült. Kész a transzformá­torokat gyártó műhely és a tanműhely is. Ebben az üzemben, külön festőműhely készül, ahol -+■ NDK-gyártmá- nyú berendezésekkel — az alkatrészeket festik majd. Üj gépek kerültek a régiek helyére. Segítenek a vegyszerek — de árthatnak is! A Balaton élővilágának védelméért Ä szakemberek integrális növényvédelemnek mondják együttesén a vegyi védelem eddiginél hatékonyabb eljá­rásait. Ennék lényege, hogy elsősorban nem a kártevők ki­irtására hanem a kártétel megelőzésére törekszenek. Nemcsak a kártevő és a hasz­nos növény viszonyát tartják szem előtt, hanem az egész élő közösséget. Ügy védekea- nek a kártétel eliten, hogy semmiképpen se veszélyeztes­sék a környezet biológiai egyensúlyát és tisztaságát. Mit ér az olyan védekezés, amely néhány száz hektárnyi nővényt véd ugyan a kárte­vőktől, de pusztítja a kör­nyéken levő más hasznos nö­vényiéket, vagy éopan egy fo­lyó, tó élővilágát? Hagy a gondatlanság, ké­nyelmesség, vagy a megfelelő szakiismeretek hiánya ne okoz­hasson ilyen veszélyt, a Bala­ton kornyékén, a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai főosztálya új, a korábbinál is A Somogy megyei Tanács V. B. Tüdőgyógyintézetének főorvosa (Lengyeltóti) PÁLYÁZATOT HIRDET VILLANYSZERELŐI ALLÄS BETÖLTÉSÉRE. Elektronikához értők előnyben! Fizetés: az E 403. kulcsszám szerint, képzettségtől és gyakorlattól függően. Az állás azonnal elfoglalható. <13282) szigorúbb rendeletet hocaatt a tó környezetének védelmiére. E szerint 15 növényvédő szert — így például a Tlhimet, Meliipax, Ämtern és Gabolin készítményeiket — tilos a víz­part teljes hosszában az egy- kátométeres parti sávon, belül használni. A Tháodtan, Tháo- nék, Tormona és Trifenixon nevű vegyszereket pedig még a Balatoniba folyó patakok partjaitól 6zámitott 1—1 Mo- métenen belül sem szabad al­kalmazni. A Tetves-patak mentán Somogytórig, a Keile- tibozót-csatama mentén Bu- zsókiig, a Jamai-csatorna men­tén Szőflősgyőrökág, a Nyugati- övcsatorna mentén Ősöm en­dig, a Boromka mentén pedig a Balatomszantgyöpgy—So- mogysziab vasútvonalig tilos a fenti vegyszerek használata! A koncentrált szennyezés le­hetőségének megszünteté­séért nem szabad a Balaton partjáihoiz egy kilométernél közelebb növényvédő szert és műtrágyát tárolni, (ömlesztett állapotban, fedettemül pedig még öt kilométeren bedül sem.) A Somogy megyei Növény­védő Áldomás analitikusai rendszeresen vizsgálják a ba­latoni vízmintáikat, eddig azonban semmiféle ddyen ár­talmas vegyszert nem tudtak kimutatni. (Legalálbbás semmi­vel sem többet, mint a kont­rollként használt csapd víz­ben.) A megyéiben 23 üzemet — szövetkezetét, állami gazdasá­got, erdészetét — érintő ren­dedet betartását ezután rend­szeresen éLtemőrzik a KÖJÁL, a Vízügyi Igazgatóság szak­embered és a növényvédelmi felügyelők. A tilalom alá eső vegyszerek pontos listáját a már megküldte valamennyi éidékeltnek. A Böhönyei Állami Gazdaság építészeti üzemága fölvesz kőműveseket és segédmunkásokat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a gazdaság központjában, (Terebezd puszta), Nagy István építésvezetőnél. «73819) öt ven asszony dolgozik Iha-' rosberényben. f A röntgengyár két fiatal, somogyi telepe elsősorban al­katrészeket készít a nagy ér­tékű berendezésekhez. A nagyvállalati keretek közé történő gyors beilleszkedés egyik jele az is, hgoy az al­katrészek mellett megkezdő­dött a nagyobb egységek, a komplett szerelvények készí­tése. Burger György, a gyár igazgatója szerint a szerelvé­nyek gyártását továbbfejlesz­tik, s növelik a vidéki tele­pek szakmai színvonalát Elfecsérelt gondolkodási idő Szuloki „várakozók” Több mint egy év telt el azóta. Hetvenöt januárjá­ban egyszer már Canossát jártam S zu lökön. Most hár­man kezdtünk új kálváriába, Komáromy Istvánnal, a me­gyei KISZ - bizottság munka­társával és Svégel Lászlóval, a járási KISZ-titkárral. A sablon sem változott. Névtelen levél — ugyanabból az írógépből, ugyanazzal a stílussal —, soha senki nem fogja megtudni, hogy ki ír­ta. Az »alkotóról-« elhangzott néhány vaskos megjegyzés, egyetértek velük. Pedig igazat ír. Csak az igazság név nél­kül, önmagában agyaglábú óriás. Valaki találóan mond­ta: az igaz dolgokért vállalni kell a felelősséget, és ez ne­hezebb, mint egy hibát be­vallani. A kérdéseink mások, a vá­laszok — nekem — visszakö­szönnek. Már meg sem lepő­döm, két társam bosszanko­dik. Hedrang Erzsébet KISZ-tag nem tud semmiről. — Valamin összekapott a Haracsi a KISZ-esekkel, de én nem tudom, hogy min. De olyan biztosan nem történt, hogy nem mehettünk be a klubba. — Nem tudja, hogy min, de rögtön hozzáteszi, hogy ml nem történt. Kicsit túl lo­gikus ez az asszociáció. — Nem tudom. De a klub működik. — Elmondaná, hogy mivolt a múlt hónapban? Félmillió palánta a háztájiból (Tudósítónktól.) A lengyeltóti fogyasztási szövetkezet több kisgazdaság segítségével félmillió palántát neveltetett és hoz forgalom­ba. A paprikán, paradicso­mon, káposztaféléken kívül tízféle virágpalántát is elő­állítottak. Elsősorban azoknak juttat­ják a szaporítóanyagot, akik szerződést kötöttek az áfész- szel különféle növények ter­melésére. A szovetkezetl^pz tartozó nagyobb községekben ezekben a hetekben sokan veszik a palántát. Több tíz­ezret vásárolt például a marcali, a balatonmáriai és a kadarkúti áfész. A lengyel­tóti zöldségboltban különösen nagy a választék. A szerződések alapján 35 kisgazdaság termel fólia alatt 12 000 négyzetméteren primő­röket. A helyi ellátáson kí­vül az áru legnagyobb részét a fonyódligeti MÉK-nek ad­ják el. Így került a Balaton- partra körzetükből már 10 000 fej saláta és 30 000 csomó re­tek. A szövetkezetnél arra ' számítanak, hogy június ele­jén már szállíthatnak papri- ; kát és június végén paradi- | csomot Fonyódligetre. Az előbbiből 150 000 darabot, az utóbbiból 200 mázsát akarnak adni a Balaton-part vendégei­nek ellátásához. 40 holdon 107 termelővel van megállapodásunk mint­egy 50 vagon szántóföldi zöldség termelésére. A többi között szállítanak — ugyan­csak a MÉK-nek — 100 000 csomó főzőhagymát, 200 000 csomó vegyes zöldséget, 5 vagon nyári káposztafélét és 2 vagon zöldbabot. 1975-ben 200 négyszögölön próbálkoz­tak a támrendszeres uborka termelésével. A^ idén már három holdem termelik az uborkát ezzel a módszerrel. A szövetkezet a kisgazdasá­gok vetőmagigényét ki tudja elégíteni. Kisebb hiányossá­goktól eltekintve jó volt a műtrágya- és növényvédőszer- ellátás is. A fóliás termelés iránti érdeklődést mutatja, hogy 1976-ban 40 mázsa fó­liasátrat hoztak forgalomba. Fölsorol néhány dolgot. Egyik sem igazi klubprogram. De a klub nyitva van, ez tény. Be lehet menni. Később kiderül, hogy a szulökiak többsége a nyitva tartó helyi­séget azonosítja az ifjúsági klub fogalmával. Ezzel a szer­rel a kocsma, a vegyesbolt is •klub. Régebben nem találkoz­tam Huber Józseffel. Nemrég lett a KISZ-alapszervezet tagja. A termelőszövetkezet fiatal mérnöke — később tud­tuk meg, ő nem mondta — vállalta a kulturális munka felélesztését. A klubról vi­szont hasonlókat mondott, mint a többiek. Azt még hoz­zátette: ezen a helyen, ahol van, soha nem fog működni, ö tudott az »összecsapásról« is. De erről hallgassuk meg Haracsi Imrét, a tánccsoport vezetőjét, a legilletékesebbet: — Nem tagadom, be volt zárva a klub húsvétkor. Ak­kor, egyszer. Nem voltam itt­hon és nem láttam jónak, hogy nyitva hagyjam a kül­ső kaput. A fiatalok már ak­kor is garázda módon visel­kedtek, amikor itthon voltam. Édesanyám idegbeteg. A KISZ és a kultúrcsoport — a táncosok is itt próbálnak — macska-egér viszonyban van. (Vajon melyik kergeti melyi­ket? Ez nem derült ki.) Vagy tegyék el innen a klubot vagy tegyék ki az ajtaját az utcára. A panasz jogos. A klub és Haracsi Imre lakása egy ház­ban van, egy pitvarról nyílik. Még Horváth György nyug­díjas, tanácsi kirendeltségve­zető is »bevallotta«, hogy a fiatalok előbb »bekapják« a magukét, és csak azután men­nek a klubba. Pedig ő in­kább elnéző velük szemben. (Svégel László szerint ő az egyetlen, aki igazán törődik a KISZ-szeL A legidősebb.. J Persze Haracsi és a KISZ ellentéte is megszűnne, ha osak a fegyelmezett tagok jár­nának a klubba és nem min­denki, aki él és iszik. A fia­taloknak sem kellene bojkot- tálniuk — személyi ellentétek miatt — a nemzetiségi tánc- együttest. Amely — reméljük csak pillanatnyilag — azonos a község kulturális életével. Horváth Gyuri bácsi kemé­nyen beszélt. Egyenesen, vilá­gosam Nem úgy, mint a fia­talok, akiknek állítólag eré­nyük a szókimondás. Vagy Szülök kivétel, és erősíti a szabályt? — A tanács segített anya­gilag. A pártszervezet »békél­tető tárgyalásokat« hívott össze. Az első pár hónap­ban ment is a dolog. Azután megszűnt a művelődés. Per­sze az értelmiség nem töri össze magát. (Ez a mondat, ahogy később olvasom, benn van az előző írásomban, ak­kor is Gyuri bácsi mondta.) Az a fiatal párttag, aki vál­lalta a pártfogolást az érté­kelésnél, nem kapott KISZ- tagsági igazolványt. Most nincs is fiatal párttagunk. Bo- dakos elvtáis, az iskola igaz­gatója, a művelődési ház megbízott igazgatója is. Ö ja­vasolta egy régebbi párttag­gyűlésen, hogy vizsgáljuk fe­lül a KISZ-titkár tevékeny­ségét és javasolta a KISZ-tit- kár cseréjét is. Mert így ez nem mehet tovább... (Jegy­zőkönyv is van a javaslatról) Hallgassuk meg tehát Bo- dakos Károlyt: — A fiatalok nem kérnék segítséget. — Másfél éve arról beszél­gettünk, hogy ezt fel is le­het ajánlani. Ha kell, hát kezdeményezzen az értelmi­ség, a pártszervezet mozgó­sítsa a pedagógusokat, mező­gazdászokat, Azóta nincs vál­tozás. — Van változás —- válaszol az igazgató —, volt ez... Felsorol néhány rendez­vényt. Édeskevés. Jöjjenek a fiatalok. A klub gondja csak a helyiségprobléma. Ugyanaz, mint régen. Ennyi hónap alatt csak a rossz megindokolására jutott idő. KISZ-titkár cserét javasolni persze könnyebb. Dokumen­tum van, megtettük a magun­két. A látogatások «tán Komáromy István és Svégel László kettőse: — Levelet kell írni a KISZ-titkámak, hogy ezt ta­pasztaltuk. Törekedj ék min­denkivel jó kapcsolat tartásá­ra. Tessék a KISZ kulturális feladatait ellátni tudó, meg­felelő embert »kinevezni« ... A fiatalok tegyenek meg min­dent. Ez is egy lehetőség. De a fiataloknak itt — másfél éve leírtam — segítség kell. A fe­lelősök pedig arról akarnak meggyőzni, hogy igénytelenek az ifjak. Fölkelteni az igényt? Eszükbe sem jut. Egy Hor­váth Gyuri bácsi pedig nem csinál kultúrát. Valaki azzal »bocsátott el« a községből: ez jellemző Szu- lokra, névtelen levél, tenni nem akarás... És nem mond­ta, hogy ne írjam oda a nevét. Vállalja a felelősséget a saaivaiért. Ezúttal én hallga­tom el, az ő érdekében. Mert az elmondottak után így lá­tom jónak. Csak újabb alibi lenne a tétleneknek, hogy ve­le »tisztázzák a dolgokat...« Luthár Péter GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Nem törődtek mással, mint szűklátókörű, közvetlen, rosszul felfogott naturális ér­dekeikkel. Még azt sem akar­ták megérteni, hogy a job­bágy, aki ugyan katonáskodá­sa miatt nem kötelezhető ro­botra, ' fegyverré alakított szerszámával most annak a németnek árt, amelyik eltö­kélte magát a magyar ne­messég, s vele az ország po­litikai, történelmi megsemmi­sítésére. A győztes táborból kiadott náményi pátens egyelőre sü­ket fülekre talált. Olyannyira, hogy Szabolcs vármegye ne­messége csatlakozás helyett inkább Kisváráéra menekült, és a védekezés mellett dön­tött. Rákóczi ekkor a gyakor­latban is megmutatta, meny­nyire árnyaltan látja kényes politikai helyzetét. Nem en­gedte megtámadni Kisvárdát. Mert ha a német helyett me­gint a magyar nemeseket ve­ri meg, akkor végzetessé vál­hat a szakadék. Ha pedig ve­reséget szenvednek elszánt, de kevéssé fegyelmezett és rosz- szul fölfegyverzett katonái, mindjárt kezdetben aláássa a mozgalom tekintélyét. Nyers erőszak és tisztán katonai megoldások helyett tehát a politika eszköztárát is harc­ba vetette. Honi földön, ho­ni lakossággal szemben nem viselkedhetett hódítóként. Sem erkölcsi, sem diplomá­ciai okokból. Hiszen, amikor a külföldi hatalmak támoga­tására épített, a nemzetközi érvek mellett elsősorban ar­ra hivatkozott teljes meg­győződéssel, hogy céljai a nemzet akaratát fejezik ki. Ecsed, a Rákóczi-.birtokok központja örömmel csatlako­zott hozzá. Más fontos tele­pülésekkel együtt Bihardió- szeg is a kuruc zászlót vá­lasztotta. Nehezebben boldo­gultak a hajdú városokkal. Bercsényi Miklós nagy-nagy türelemmel tárgyalt, érvelt, egyik tanácstól a másikhoz utazott, miközben a fejede­lem Debrecen alatt táboro­zott. Maga a nagy cívis köz­pont, Debrecen semleges sze­retett volna maradni. Féltette vagyonát, kereskedelmét, a császári területeken lévő ösz- szeköttetéseit. Rákóczi hosz- szasan egyezkedett a város képviselőivel, végül sikerült megállapodni velük, hogy ka­tonáskodni ugyan nem fog­nak, de hajdú öltözékkel lát­ják el a kuruc katonaságot, élelemmel, pénzzel segítik a hadjáratot. Ez is komoly győ­zelem volt. Rákóczihoz épp elég szegény özönlött, nélkü­lözhette a debreceniek had­ba vonulását. Annál nagyobb szükségét látta a háború anyagi fedezetének. Noha birtokai összes jövedelmét, teljes magánvagyonát katonai kiadásokra fordította, aggasz­tóan hiányosnak bizonyult a fegyverzet, a ruházat, az élel­mezés. Nagynehezen Hajdúsámson és Nagykálló is beadta a de­rekát. így tekintélyes terület­re- növekedett a szabadság- harc bázisa. Egész Tiszántúl, vele a Partium kuruc fenn­hatóság alá került. Jónak ígérkeztek a további kilátá­sok is. Rákóczi fontolóra ve­hette a Felvidék felszabadí­tását. Hadászatilag más nem is következhetett, mert a spa­nyol örökösödési háborúval összhangban az volt a cél, hogy miközben a franciák nyugatról igyekeznék Becs felé, addig a kurucok ugyan­ezt teszik kelet felől. Akkori­ban a Felvidék jelentette Magyarország legértékesebb részét, sűrű településeivel, erős, gazdag városaival, erő­dítményeivel, iparával, útjai­val. Földrajzi kulcsfontossá­gát az osztrák örökös tarto­mányokhoz való közelségle adta meg. Innen indultak a stratégiai útvonalak egyrészt Lengyelország, másrészt a Cseh- és Morvaországon át a nyugati Európa felé. Minde­nekelőtt azonban a bécsi me­dencét érhették el innen a legkönnyebben. De alig vehette fontolóra Rákóczi messzebbre tekintő haditerveinek megvalósítását, amikor híre érkezett a Nagy­várad környéki rác lázadás­nak. Váratlanul, egyik nap­ról a másikra borult lángba Bihar vármegye. A fejedelem haladéktalanul Diószsegre ■vo­nult, onnan irányította a hátba támadás leverését. Fék­telen pusztításnak kellett gá­tat szabni, és gyorsan terem­tették rendet a kurucok. A kényszerű kitérő után & felvidéki hadjárat nyitánya­ként Tokaj elfoglalására küldte Bercsényi Miklóst, maga pedig Szatmár felszaba­dítására indult. Mindkét vár­nál patthelyzet alakult ki. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents