Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
JtLBÍ': Hétköznapjaink Mauglik HÉT VÉGI ATci elsőként csak a fölére hagyatkozik, annak telt ház van a háztömbök közé szorított kifutóban. Azután alig akar hinni a szemének, hogy csupán négy gyerek játszik. Megsokszorozzák önmagukat, fittyet hányva minden kerékkötő megfontolásnak. Ha akarják, hétfejű sárkányok, parázsevő táltos paripák, griffmadarak, de ugyanannyi fáradtsággal lehetnek vándorlegények, királyfiak, fanyűvők, Hüvelyk Matyik és űrhajósok. Az alakítások hangjából ítélve Maugli története volt a soros. Eszményi kisszínpa- dot alkot a fészekaljnyi zsenge nemzedék. Nincs szereposztás, beskatulyázás, se szakmai irigység. Mindenki lehet minden, akár az egész Dzsungel könyve egy személyben, hiszen nekik varázsszóra sincs szükségük. Egy »-házi-« Shakespeare-vi- tában hangzott el egy megjegyzés: keveset játszott volna Shakespeare gyerekkorában, azért nem tudott felnőttként betelni ezzel az örömmel? Mindenesetre csak az képes olyan játékosan féktelen »■kilengésekre«, amilyenekre ő a drámáiban, aki gyerekszeme meghökkentő látásmódját megmenti felnőtt korára. Talán ezért is igényelt a Glo- be-színház színpada éppen olyan kevés kelléket, mint a gyermekek játéka? • Ha úgy hozza a szükség, az aszfalt csenevész iája minden hókusz-pókusz nélkül őserdővé változik, és máris békésen vadulhatnak benne különböző lakói. Tudni való: egy vérbeli óriáskígyó folyton hason csúszik, még akkor is, ha tetőtől talpig patyolat. Mire anyu leér a harmadik emeletről, a ruhácskának már édesmindegy, hogy gazdája akkorra visongó Csilként repül a hintán. Buldeó vadász és egyben vadbivaly, de némi lövöldözés, öklelődés után már Sir-kánként üvölt a Van- giunga partján. Ha azonban a béna lábú tigris a kukába települ, az se csendes foglalkozás, mert akkor már Bagira tombol, nyilván Udipur királyi ketreceinek egyikében. Az se számít, ha minden szerep forgalmazva van már; több Balu, Ká is megfér egy tisztességes őserdőben. Az se zavar senkit, mikor olyan szereplők lépnek színre, kiknek semmiféle létjogosultságuk nincs a történetben. Azért mászhat Meng, a denevér, mint a víziló; ha ugrik, akkor kenguru, ha azonban föle botját se mozdítja az anyai szóra, akkor Bender-log. Gyűlik a panasz az elgépdesedés felé iramló világunkban, hogy egyre több gyermekből válik érzelemszegény felnőtt. Kevés dolgozó szülő türelméből futja az élményátadásra, vagy éppen a modern nevelés megfontolásából nem beszélnek a gyerekkel. Pedig ő akkor is az élőszó-mesét habzsolja elsőként, mikor már könyv van a kezében. % Ésszerűséget ne keressünk a gyerekjátékban. Ne siettessük az időt, mire a játékok »■megokosodnak«. Felnőttek vagyunk és soha többé nem leszünk olyan éltető »földközelségben«, mint gyermekkorunkban, de megőrizhetjük magunkban érzékeink tiszta fogékonyságát abból a korszakból, mikor még az állatok nyelvén is tudtunk, A gyermeki foglalatosság csak a jni szemünkkel játék; benne van egész eljövendő felnőttségünk... Kis húgom hangjában mennyi kitartó és aggodalmas segíteni akarás volt, amikor így próbált közvetíteni a palánkon át egymásra acsarkodó Szilajuhk és a szomszédék Tiszájának habzó szájú, örökös vitájában: — Szijaj, hajdass, most a Tisza hadd udasson! Mihályi Margit Régi somogyi lóversenyek Gyógyszerész orvosok Indiában a nyomasztó or- vosiMány miatt Madras államban engedélyezték, hogy a tízévi gyakorlattal rendel» kező gyógyszerészeik orvosként is működhessenek. Orvosi tevékenységüket mán- denesetre csak korlátozottan) gyaikonoíihatják: nem végezhetnek , például műtétet. Madura állam egészségügyi minisztere úgy nyilatkozott, ezt a példát ők is követni fogják. Az Indiai Orvostudományi Tanács egyébként ezt a kisegítő megoldást valamennyi álltam figyelmébe ajánlóiba. Madras államiban 6000 gyógyszerész nyerhet jogot ily módon orvosi gyakorlatra. Kipusztul-e az antilop? A londoni állatkertiben antilopbébi született, ami ritkaságnak számít. A fotóriporternek száguldozás közben sikerült ilyen furcsa helyzetben megörökítenie a fiatal állatot. A világ egyik legruganyosabb és kétségtelenül leggyorsabb állata — 10—12 méteres ugrásokai képes haladni és óránkénti 100 kilométeres sebességgel tud futni — sajnos kiveszőiéiben van. Dél-Afrikában például már csak mindössze 400 antilopot tartanak nyilván. Indiában is erősen megcsapant a kecses állatok száma, sokáig ugyanis nagy divat volt a félénk és gyors állat vadászata. Sólymokkal és gepárdokkal üldözték a vadászok az indiai an- tiloppkat, így egyetlen évszázad alatt töredékükre csökkentek falkáik. Az Ázsia —■ főként a Szovjetunió — területén honos tatárantilop is csaknem kipusztult, a XX. század elejére mindösze ezer példány élt a jóízű húsáért nagy előszeretettel vadászott állatfajtából. Miután a Szovjetunióban 1919-től tilos a tatárantilop vadászata, az állatok száma napjainkban megközelíti az 1,3 milliót. Az antilop igénytelen állat, tápláléka főképpen a bozótok lombja. Elsősorban éjszaka táplálkozik, amikor a levelek nedvességtartalma nagyobb. Mint említettük, az antilop a leggyorsabban futó állat, ezért reftifisívür nehéz féládát' a rezervátumok példányainak a megjelölése, oltás céljából való befogása. Helikopterrel közelítik meg az állatokat, és kábító injekciós puskával »ejtik el« őket. Légibuszok térhódítása Egy évtizeddel ezelőtt az Sgyesült Államokban vető- iött fel először olyan, repülő- géptípus kialakításának a gondolata, ' amely 900—1000 tm/óra sebességgel, 250—400 utassal a fedélzetén (vagy en- rek megfelelő súlyú teherrel), 5000—5000 km közötti távolságom belül közlekedhet, és a lágy gépekhez hasonlítva kb. igyihanmaddal csökkentett lel- és leszállótávols ággal is ^megelégszik«. Időközben el- césaüllt és »légibusz« néven /ált közismertté, elfogadottá íz az utasgép-kategória. Az amerikai Locíkheed-tröszt »TniStar« néven (L—1011), a Douglas-gyár DC—10 jelzéssel, a Szovjetunió IL—86 tí- pusimagmevezéssel konstruált légibuszt. A nyugat-európai közös építésű légibusz »Airbus« (A—30ÜB—4) néven vált ismertté. A képen látható »TriStar« légibusz maxiiimáilds hasznos terhelése 38 tonna, a gazdaságos utazósabessége 900 km/ óra (10 ezer méter magasságban) ; fedélzetén 400 utas számára van hely. A felszálláshoz 2,3, a leszálláshoz 1,8 km hosszú pályára van szüksége e géptípusnak. A »TniStar«-nak három, egyenként 19 ezer kg tolóenejű hajtóműve van. Ezeket az angol Rolls-Royce gyár készíti. Képünk egy tartalék hajtő- speciális felfüggesztési módműnek az elszállítás előtti, ját mutatja. Széchenyi István, akit Berzsenyi »a diadal fia« címmel illetett, országot fejlesztő terve között is igen szívén viselte az Angliában megkedvelt lótenyésztést és lófuttatásokat. A kettő szorosan összefüggött egymással, mert jó lo- j vak tenyésztése nélkül nem volt érdekes a lófuttatás — altkor még így nevezték a versenyeket —, és a közönség által igen kedvelt vei-senyek közvetlenül a napóleoni »háborúk befejezése után, 1815- ben — atyjához küldött leveleiben sokat emlegeti az ottani lótenyésztést. Széchenyi a napóleoni háborúkban huszárkapitány volt, kitűnő lovas, és bár többször bukott, szerencsére komoly sérülést nem szenvedett. Wesselényi Miklóssal még- egyszer elment Angliába. Folytatta lótenyésztési tanulmányait, majd már itthon serkentőleg hatottak egyre jobb lovak kitenyésztésére. Már első angliai útján — Francia óceán kutatás A tengerek meghódításáért a francia óceánkutatók tovább folytatják a küzdelmet. A cél az, hogy az ember tartós munkahelyeket tudjon létesíteni a tengerfenéken, s ott a helyszínen el tudja végezni a különböző természeti kincsek kiaknázását. A munkából a francia ipar fokozott mértékben kiveszi részét. Hajók, robotok, műszerek, radarok, Kzonárok, fúrófedélzetek, elektronikus számítógépek segítik az embert e munkában. A toordeaux-i Oceanexpo kiállításon a francia cégek különféle elektronikus készülékeket vonultattak föl s a víz alatti járművek navigációs berendezéseinek, víz alatti tv-kameráknak, ultrahangos visszhangméröknek (szo- nároknak) bemutatásával lepték meg a látogatókat. Az egyik nagy gyár, amely a tengerkutatás számára dolgozik, a víz alatti olajtartályok és fúrótornyok gyártására specializálta magát. Az Electricité de France égisze alatt új kísérleti medencét is terveztek. Ez egy 60 méter hosszú, 5 méter széles, csatomarendszerű medence, amelyben a tengerjárás dinamizmusát tanulmányozhatják a kutatók. A hul- lámgenerátorok, a széLcsa- toma és a szivattyú segítségével lehet szelet, tengermozgást, hullámzást gerjeszteni a kísérleti medencében, s a gátakra, hajókra, tartályokra, fúró plattformokra, víz alatti csővezetékre gyakorolt hatását is vizsgálják. 1818-ban megírta első cikkét a lovakról. A Lónemesítő Társaságot, amely később a Lótenyésztő Egyesület nevet kapta, 1822-ben alapította. Nehezen ment, sokat panaszkodott az országos hivatalokban uralkodó lassúságokra, aktatologatásokra. Naplójában fel is jegyezte: »Milyen ostobaság, hogy olyan embereknek kell a lóügyben határoz- niok, akik egy lovat az öszvértől alig tudnak megkülönböztetni.-« Megírta híres könyvét Tavakról címmel, amely több idegen, nyelven is megjelent. »Megbocsáthatatlan hanyagságnak tartom — írja — oly keveset gondolni az általános lónemesítéssel, mint mi magyarok gondolunk azzal.« Jellemző demokratizmusára, hogy már az első tervekben sem kizárólag az arisztokráciának szánt ebben szerepet. Elképzelése az volt, és ezt következetesen meg is valósította, hogy minden birtokos, legyen az nemes vagy nem nemes, ha saját tenyésztésű lova van, indulhasson a futtatásokon. Sőt külön, csak a lovakkal foglalkozó csikósok és más pusztai emberek részvételét is szükségesnek látta, és részükre is külön futamok indítását javasolta a versenyek színesítésére és jó lovasok felfedezése miatt. Fáradozásainak eredményeként 1827. június 6-án megrendezték az első lóversenyt az Üllői út és Soroksári út közti gyepen, magyar tenyészlovakkal. Az első szám az elegyes futtatás volt. Leírása szerint: »Pályára kelhet akárki. Nem méneses gazdák és csikósok ingyen akármi teherrel.« Hű maradt már az első számnál is elveihez. Az első verseny után követésre buzdította az ország megyéit. És itt lépett a szűrre Somogy, nem is utolsóként. Zákonyi Ferenc (Folytatjuk.) A BIG BEN Képünkön: a harangot működtető szerkezet. A Big Ben London jelképének számít. De mi is valójában a Big Ben? — London kormányzati negyede tulajdonképpen két történelmi tér — a Trafalgar tér és a Parlament tér — között helyezkedik el, közel a Temze partjához. Ezen a területen van az Admiralitás, a miniszterelnök szerény külsejű rezidenciája, illetve a pénzügyminisztérium és a rendőrség központja, a Scotland Yard. S London szívében, a Parlament téren található a parÁ boldog férj R engeteg boldog férj van a világon. Többek között Pista barátom. Sétálgattunk a főutcán; a virágüzlet előtt hirtelen lehorgonyzóit: — Csak egy pillanatra beugróm. Várj meg! — szólt, és eltűnt az üzlet ajtajában. Két perc múlva hatalmas virágcsokorral tért vissza. — Kinek, öregem? — kérdeztem Pistától. — Klárinak. Ma van a házasságunk tizedik évfordulója. Gyere velem, az asszony biztosan örülni fog. Felvisított Pista keze alatt a csengő, s máris kitárult az ajtó. Csodálatos nő mosolygott Pistára és a virágcsokorra: — Hogy jutott eszedbe, Pista? — kérdezte, átvéve és szagolgatva a csokrot. Pista kihúzta magát: — Gondolkozzál csak, Klára. Éppen ma tíz éve ... — Csakugyan. Látod, milyen feledékeny vagyok. Egymásra néztek hosszan, forrón. Már röstelltem magam, mint fölösleges ötödik kerék. Éreztem, hogy el kell mennem, ne zavarjam őket. De azon is rágódtam: hogyan lehet ilyen forró szerelem közöttük tíz év után is, ilyen túláradó gyöngédség. Oda- bókoltam Klárának: — Méghogy tíz esztendő! Asszonyom, meg sem látszik magán. Pista rögtön rádörmögött: — Hja, barátom, egy jó férj a legjobb szépítöszer és konzerváló. — Jobb férjet keresve sem találhattam volna — mosolygott olvadozva Klára. Bántam hogy feljöttem. Émelyítő ez az egymást töm- jénezés előttem, idegen előtt, ez a kérdés a boldogsággal. Ekkor váratlanul kinyílt az ajtó, a jövevénynek nyilván kulcsa volt hozzá. S a jövevény férfi volt. Pista idegesen nézett rá. az ugyanolyan idegességgel viszonozta a pillantást. A helyzet kínossá vált. Klára is zavarban volt. Azonnal megérez- tem, hogy az egyik férfi most fölösleges. — Éppen menni akartunk! — mondta Pista mentegetőzve. Mi akar ez lenni? — ál- mélkodtam. Ilyen a boldog férj? Egyedül hagyja a feleségét az udvarlójával? Mert nyilvánvaló, hogy az idegen férfit gyöngéd szálak fűzik Klárához. Végre Pista köhögött párat, meghajolt, köszönt, és kisomfordált az ajtón. Én meg utána. A lépcsőházban nekisze- geztem a kérdést: — Ki volt az a pasas? És miért kell éppen neked, nekünk távozni ilyen sürgősen a saját feleséged mellől? Pista a korlátba kapaszkodott, fújtatott néhányat, rám meresztette a szemét és csendesen mondta: — A férje volt, öregem. A férje. — Azután hozzátette: — Klára két éve elvált tőlem, és azóta én vagyok a legboldogabb férj a világon. Dénes Géza lament épülete, amelynek száz lépcsőháza és ezer szobája van. Az épületet 1840- ben kezdték építeni, s Viktória királynő nyitotta meg itt 1852-ben az első ülésszakot. Viktória királynőről nevezték el az épület déli részén az úgynevezett perpendikulá- ris stílusú angol katedrálisok tornyainak a mintájára épült — Io3 méter magas — tornyot, mely a világ legmagasabb négyszögletes tornya. Az épület másik szárnyán van a 6 méterrel alacsonyabb óratorony, amelynek híres harangja, a Big Ben dallamosan üti az órákat. A Big Ben tehát nem a torony, nem a híres óra, hanem a harang neve. Izotóptermelés — nagyban A mssendorfi Központi Atomkutató Intézetben a közelmúltban adták át az NDK legnagyobb radioaktív-izotóp- termelő berendezését. Ennek segítségével 1980-ig meglket- tőzik a gyógyászat, az ipar és a tudomány céljaira szükséges izotóptenmelést. A legmodernebb elveit, korszerű tapasztalatok alapján készült / berendezés nagy részét az NDK ' kutatói fejlesztettek ki. Az NDK 1958 óta 16 országba szállít izotópokat. A termelés növelése biztosítja — a KGST -megállapod ások és ' kétoldalú egyezmények alapján — a szocialista országok növekvő izotápszükség'leteé- nek folyamatos kielégítését.
