Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
Normarendezés »■Miért teljesítsem túl a normát?« — kérdezi kényszeredett mosollyal beszélgető- partnerem. »Jövőre norma- karbantartás lesz, és ami ma túlteljesítés, holnap követet mennyé válik. Hol ennek a vége ?« Az emberek általában tartanak a normák karbantartásától. S ahol a fentiek szellemében változik a megköve telhető teljesítmény, ott — többnyire — joggal is. A munkások többleterőfeszíté- se, jobbat akarása minősül követelménnyé. S ez a termelés növelésének, a keményebb akarat megsokszorozódásának gátjává válik. A karbantartástól való félelem gátolja, visszahúzza a jobb teljesítményt. A normákat viszont rendezni kell. Akadnak olyan vállalatok, melyeknél az év végén, a kimutatásokban 120— 130 százalékos teljesítések is szerepelnek. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a műhelyekben valóban ennyivel jobban dolgoztak. Az ilyen magas teljesítmény általában rendetlenséget takar. Rendetlenséget normaügyben. Mi is hát a norma? A munka mérése. A különböző munkafolyamatok — egymáshoz sokoldalúan kapcsolódva — időben zajlanak le. Közöttük a kívánatos összhang — amelytől alapvetően függ a munka hatékonysága — elsősorban időbeli összehangoltságot követel. Ebben a sorban a norma egység. A munkának valamilyen állandó időegysége. Szervezők, közgazdászok, műszakiak, középvezetők és a gép mellett dolgozók közös ügye, hogy megbízható mértékegységgé váljon. Részletes időmérlegek készítésére van szükség, amelyekben megismerik az egyes műveletek, munkafázisok idejét, s azok egymáshoz való kapcsolódását. Ügy is fogalmazhatnánk: egy-egy termék elkészüléséről részletes térkép készüljön. A norma így nem lehet csak a gép mellett dolgozók ügye, hanem összvállalati probléma, szó rosan összefügg a műszaki kultúrával és a közgazdasági környezettel. A korszerű, hatékony munkavégzéstől függ a dolgozók jövedelme az üzemekben. Jó normák nélkül azonban hatékony munka nehezen képzelhető el. A húsz-harminc százalékos . túlteljesítések csak látszólag takarnak jó munkát, valójában egy széles körű üzemi rendetlenséggel, zűrzavarral van dolgunk. A vállalatvezetőség nem ismeri kellőképpen a hatékony termelés föltételeit és folyamatát — a laza normák ezt bizonyítják. S azokban a gyárakban, üzemekben, ahol most felülvizsgálják a normaórákat — nem lehet elléggé hangsúlyozni — éppen annak érdekében teszik, hogy fizetéskor a boríték vastagabb legyen. A laza norma táptalaja a teljesítmények elfogult megítélésének; csak ilyen helyen fordulhat elő, hogy azonos munkáért egyesek több pénzt kaphatnak. A jó norma szilárd alapra helyezi az értékelést, az objektív mérce megvalósításával nő igazan az egyéni képességek, az akarat, a szakmai hozzáértés jelentősége. S így — a hamis vélekedésekkel ellentétben — a korszerű normarendezés a gyár minden dolgozójának alapvető érdeke. Ezért nő meg az eddigieknél jobban az idővel gazdálkodni tudó, időben gondolkodni képes műszaki-közgazdasági vezetők szerepe. Mert a jó normarendezes a hatékony munkavégzés egyik — nem is a legutolsó — záloga. Cs. T. Építőt keresünk Kisberuházásra nincs vállalkozó Száz ember öltözője címmel január 18-án írtunk a Tejipari Szállítási Vállalat Kaposvári Kirendeltségének egészségtelen szociális körülményeiről. Azt is megírtuk, hogy a Szakszervezeték Somogy megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjének határozata szerint, ha alapvető változás nem történik, június 30-án felfüggesztik a kirendeltség működését. A múlt hét végén a vállalat budapesti központjának főmérnöke, beruházási osztályvezetője . és a helyi kirendeltség. vezetője elmondta, hogy erre az évre 3 millió forintjuk van felújításra. Üjabb 3 milliót jövőre tudnak adni. A tervek elkészítésével a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Somogy megyei Kirendeltségét (AGRO- BER) bízták meg. Eredetileg június 20-ra ígérte a terveket, de hamarosan akadályt jelzett. Kivitelezőt is keresett a beruházó de egyik azért zárkózott el, mert »3 milliós munkával nem érdemes foglalkozni«, a másik azért, mert még nincs kezében a terv. Thurzó László, az AGRO- BER főmérnöke; — Valóban csúszik a tervezés, hiszen kiderült; a jelenlegi telep tőzeges, folyó- homdkos területen áll. Az épület, amelyhez hozzá kell tervezni az új szociális létesítményt, már süllyed. Az Építéstudományi Intézet talaj- mechanikai vizsgálatokat folytat és a pécsi AGROBER ta- lajmechanikusával is tárgyaltunk azért, hogy a költséges cölöpalapozás helyett olcsóbb megoldást találjanak. Nem szeretnénk, ha az alapozás többe kerülne, mint az épület. Kivitelezőt az AGROBER sem talált. Az állami építőipari vállalat föl sem vonul ennyiért. A tanácsi építőipari vállalatnál egy másik, hasonló összegű be-, , , , - .,.. . . . nullázásunk már két éve hú- ] PedlS lakaskarbantartó es Igaz, hogy a Tejipari Szállítási Vállalat későn jutott a beruházáshoz szükséges pénz birtokába. Az ott dolgozó embereknek azonban ez a legfontosabb beruházás. Ezért nem lehet belenyugodni az elutasító válaszokba. Megkérdeztük néhány építőipari vállalat, ktsz vezetőjét. Gyulavári Tamás, a Sompgy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója: — Az építőipar hatékonyságának növelését párthatározat is szorgalmazza. Határozat született arra, hogy csökkentsük munkahelyeink számát. éppen a termelékenyebb munka érdekében. Felújítással pedig a mi vállalatunk nem foglalkozhat. A Kaposvári Húskombinát több tízmilliós munkáján éppen emiatt nem dolgozhatunk. Nekünk oly nagy feladataink vannak, mint például a kaposvári gépipari szakközép- iskola vagy a sportcsarnok építése. A hatmilliós felújítást nem vállalhatjuk. Embersics Sándor, a tanácsi építőipari vállalat igazgatója azzal kezdte, hogy ők nem zárkóznak el a kisberu- házásoktól: vannak egy-kétmilliós feladataik is. Vállalatuk viszont túlterhelt, több fontos beruházáson is dolgoznak. Ilyen a SZÜV irodaháza, a nagyatádi burgonyatároló és a Kinizsi lakótömb. Elmondta még, hogy év közepén már képtelenek munkát vállalni. Magyarán: a beruházónak időben kellett volna kivitelezőről gondoskodnia. „Nem”-be ütköztünk a Kaposmérői Építőipari Ktsz- nél is. Stier Tibor elnök közölte, hogy 1980-ig nincs fölösleges kapacitásuk. Munkáik 60 százalékát a megyei tanács kijelölésére végzik, és 1978-ig főleg lakást építenek. Nem volt kedvezőbb a megyeszékhely építőipari ktsz- énél hallott válasz sem. Nagy Sándor elnök: »Az évünk telle van kötve, 1977-től jesen zódik. A Kaposmérői Építőipari Ktsz újonnan vásárolt angol szabadalommal akar lakásokat építeni. Hiába próbálkoztunk a Kaposvári Építőipari Ktsz-nél is: ők lakóházak tatarozására, felújítására rendezkedtek be. A So- mogyvári Ktsz a távolságra hivatkozva mondott nemet. Még a Barcsi TÖVÁL-t is megkerestük. Nekik Barcs iparosodása és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola ad több évre bőséges munkát. | mennünk olyan kocsival Kétségbeejtő kálváriát kell végigjárnunk a kisberuházá- sokkal. Hogy segítsünk mafelújító tevékenységgel foglalkozunk. Erre a tevékenységre az OKISZ jelölt ki bennünket.« .Pedig valamit tenni kell. Ezért írjuk le a szállítás: vállalat főmérnökének keserű szavait: »Nehezen teremtettük elő azt a 3 milliót, amelyre legyintenek az építők. Nekünk öt liter tejért is el kell is. amelyik egyébként ötezer liter tej szállítására szolgál. Férgünkön, a megyei tanács el- i sze, csak így tudtuk javítani Növekvő eredmények az egyesülés után Határjáráson a mernyei tsz-ben nökhelyetteséhez készülök: azt kérjük, jelöljön ki kivitelezőt. J a tejellátást Gombos Jolán Az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért kiemelkedő gazdasági eredményeik alapján a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter több vállalatnak, gazdaságnak, intézetnek, szövetkezetnek, szövetkezeti társulásnak és szocialista brigádnak adományozott kiváló címet. A kiváló szövetkezet címmel és oklevéllel kitüntetett so» mogyi közös gazdaságok között van a mernyei Űj Barázda termelőszövetkezet is. Annak idején a memvei, a polányi és a somogygeszti termelőszövetkezet nem tartozott a kimagasló eredményeket elérő gazdaságok közé. Nem sokat hallattak magukról ,— s ez a helyzet a három gazdaság egyesülését- közvetlenül követő időszakban sem sokat változott. Valami azonban történt ekkor — a kósőbbiök- ben egyre több munkasilker igazolta ezt. Olsovszky Zoltán főagronómus így summázta a történteket: — 1974-től a dinamikus fejlődés volt a jellemző az egyesült szövetkezetre. Az állat- tenyésztésben megszűnt a veszteség, a növénytermeszM **■ Naponta 8—10 vagon műtrágyát őrölnek Mernyeszentinik- lóson. kedése: 1973-ban 28, a múlt évben ennek épj$en a kétszerese volt a hektáronkénti termésátlag. Határjárásunk során a kukoricavetés befejező szakaszának voltunk tanúi a so- mogygeszti kerületben: a mernyei egyesült tsz geszti tábláin polányi traktoros. Varga László igyekezett mind IHC traktorral, Cyclo vetőgéppcl vetették a kukoricát. tósben pedig egyre nőtt a nyereség. Tavaly már 5 millió forint volt a gazdaság tiszta nyeresége, az 1974. évi 3 millióval szemben. Még valami, ami jól mutatja az erősödést, a gazdálkodásban fektetett energia és a korszerűségre való törekvés hasznosulását: a kukoricatermelés növekvő hozama. Tavaly 700 vagonnal takarítottunk be, s ez a meny- nyiség az 1973. évi összes termésnek mintegy a háromszorosa. Igaz ugyan, hogy közben a vetésterület is nőtt, a döntő azonban a hozam emelnagyöbb teljesítményt elérni IHC traktorával és a tizenkét soros Cyclo 400-as vetőgéppel. Nemcsak nappal, hanem éjjel is dolgoznak. Balassa János, a váltótárs, mernyei gépszerelő. Md láttunk még a múlt heti határjáráson? Vetés előtti talajelókészítést, s ugyancsak vetés előtti meg vetés utáni vegyszerezést a táblákon. Műtrágyát három. IFA gépkocsira szerelt műtrágyaszóró juttatott a talajra. A gyümölcsösben növényvédő permetezés folyt. Előkészítették a talajt a huszonegy hektár dinnye alá. Új vöröshere-, illetve lucernatelepítésük 170 hektáron van. A zöld takarmány-etetést rozzsal kezdték, ezen a héten vágják a balta- cimot Gesztiben a lovaknak és a szarvasmarháknak. A hideg levegős szárítót, a fűkaszákat és a rendsodrókat fölkészítik arra, hogy idejében rendelkezésre álljanak. Memyeszentmiklóson érdekes — a gyár jóvoltából talán elkerülhető — munkafolyamatot láthattunk: egy brigád műtrágyát őrölt. — Sajnos, összeállt műtrágya érkezik a vagonokban, így felhasználás előtt meg kell darálnunk — mondta a főagronómus. — Mázsánként ez körülbelül tíz forint többlet- költséget jelent. Szó van róla, hogy a gyár megtérít ebből valamit, de attól a munka csak ránk hárul. Ügy számolunk, hogy mintegy száz vagon műtrágyát kell megdarálnunk, máskülönben nem szórhatjuk ki. Biztató a kép, melyet az Üj Barázda Tsz-ben láttunk. Arra következtethettünk, hogy az utóbbi évek fejlődése az idén sem törik meg, sőt tovább erősítik azt az alapot, melyre a jövőben még eredményesebb gazdálkodást építhetnek. Hern esz Ferenc Kölcsönös érdek az együttműködés Feladatok a jobb cukorrépatermésért A Kaposvári Cukorgyárat három megye gazdaságai látják el nyersanyaggal, összesen 63 termelőszövetkezettel célja az volt, hogy a cukorgyár és a termelőüzemek meghatározzák azokat a feladatokat, melyeket teljesíteni kötöttek cukorrépaértékesitési j kell annak érdekében, hogy szerződést, és mintegy 10 300 hektáros területről szállítják a gyárba a gazdaságok a répát. Köztudomású, hogy a cukorrépa beltartalmi értéke az utóbbi években rohamosan csökkent, így még a termésátlag növekedése sem eredményezett több cukrot. 1973- ban például a répa cukortartalma 15,3 százalékos volt, tavaly pédig mindössze 10,8 százalékos. A h ét elején Kaposváron tartott tanácskozás Korszerűbb munkaszervezés Több mint egyharmada mentesül a monoton szalagrendszerű munkától a fehérneműgyár varrodai dolgozóinak. Az utóbbi három esztendő sikeres szervező munkájának eredménye ez. A , mostani tervidőszakban a vállalat valamennyi varroda- | jaban bevezetik az új, cso- magos megmunkálási rendszert. A munkaszervezés korszerűsítését több , lépcsőben, fokozatosan végzik. Legfejlettebb formájának lényege, hogy a munkadarabok gurítható dobozokban érkeznek a dolgozókhoz, s minden varrónő munkája független a vele együtt dolgozók teljesítményétől. javuljon a répa béltartalma, csökkenjen a tárólási és a feldolgozási veszteség. A tanácskozást követően Röhrig Imrével, a cukorgyár főosztályvezetőjével beszélgettünk a tennivalókról. Alapvető feladat az üzemekben a cukorrépaföldek őszi talajelőkészítése, a tápanyagpótlás. Az optimális idő, amikorra ezeket a munkákat be kell fejezni, szeptember 30. Tennivalójuk azonban nemcsak a gazdaságoknak, hanem a cukorgyárnak is akad. Az j átvételhez, a tároláshoz betonozott rakterületek, szellőző j berendezések kellenek, és ter- j mészetesen szoros együttmű- | ködés a gazdaságokkal. Közismert, hogy gyorsabban fejlődött a cukorrépa- j termesztés, mint ahogy a gyár ] kapacitása nőtt. Ez azt jelenti, | hogy a répafeldolgozás 901 nap helyett az idén is 150 napig tart. Azért, hogy a cukorrépa januárban es februárban is alkalmas legyen a feldolgozásra, előre meghatározott ütemben történhet az átvétele. Szeptemberben a termés még éretlen, ezért október elejéig csak annyi répát lehet átvenni, amennyit naponta feldolgoznak. A gyár érdeke itt nem egyezik a gazdaságok érdekével, hiszen a tsz-eknek az lenne jó, ha minél előbb elszállíthatnák a termést. Az egyetlen megol- | dás: növelni kell a gyár ka- I pacítását. Erre az V. ötéves tervidőszakban sor is kerül. A Kaposvári Cukorgyár rekonstrukciója az idén kezdődik, és a tervidőszak végére befejeződik. Így a jelenlegi kapacitás, mely napi 200—220 vagon répa feldolgozása, a tervidőszak végére eléri a 350—400 vagont. A gyár és a termelőüzemek kapcsolata, a megértés, rendkívül fontos tényező. A gyárnál úgy tervezik, hogy júliusban a Szigetvári Állami Gazdaságnál talajelőkészítési bemutatót tartanak a cukorrépatermesztő gazdaságok szakembereinek. D. T. Tizennyolcmillió gépesítésre Jobban kihasználni az adottságokat, ésszerűbben szervezni az üzem munkáját ez a szándék hatja át a nagyberki Káposvöigye Termelőszövetkezet ötödik ötéves tervi irányelveit. A növénytermelésben — a vetésszerkezetben, a művelési ágakban — nem terveznek jelentős változásokat. A kalászosok és az egyéb növékarmányozási módokon. A tervidőszak alatt építendő szarvasmarhatelep kötetlen tartási rendszerű lesz, és a kercseligeti, a mosdósi hízómarha-istállókat is ilyen rendszerűvé alakítják át. Az egész ágazat fo takarmányalapját a mintegy ezer hektár rét és legelő jelenti. Célul tűzte ki a szövetkezet, hogy intenzív gyepgazdálkodással a rét fűterméséből bizterhére összesen négy : íOSIjjék a szükséges silóta- százalékkal növelik a pillán ! karmány felét. Mind mennyigösok területét. Ez az elha j mind minőségben jetározas összefügg a szarvas- i marhalétszám emelkedésé- J vei,, illetve a líicernaliszt-ké- j szító üzem nyersanyagellátá- | savai. Fontos feladatnak tartják. hogy ezzel egyidőben jelentősen emeljék a kalászosok, a kukorica és a pillangósok hozamát.- Ennek feltételét jobb talajmunkával, folyamatosan végzett talajjavítással, a termelési rendszerek terjesztésével, valamint a termelt javak gondosabb betakarításával és tárolásával kívánják elérni. Különös gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Tehenlétszámukat másfél százzal növelve, a tervidőszak végére 550-re emelik. Erre az időre az egész állomány lentős- változást terveznek a juhtenyésztésben: a mintegy hatszázas anyajuhállomanyt I 1980-ra ezerre fejlesztik. Ennek érdekében mintegy két j és fél milliós költséggel juh- 1 hodálvt építenek.I Középtávú tervükben fon- I los helyen áll a műszaki szín- j vonal emelése. A rendelkezé- | sükre álló pénzeszközök csak- | nem negyven százalékát — j tizennyolcmillió forintot — fordítják gépek, munkaeszkö~ I zök, berendezések vásárlására. Az egyesült gazdaság előtt álló feladat nagyságát jól jelzi, hogy öt év alatt huszonkilenc százalékkal kívánják növelni az üzemben elöállí- Holstein-Friz fajtával kérész- | tott termelési értéket; így tezett lesz, ez részben biztosítékot jelent arra, hogy a jelenlegi 2620 literről 3400 literre emelkedjen a teheneru- kénti hozam. A hatékonyság fokozása érdekében változtatni kivannak a tartási és ta1980-ban elérik a százhuszonöt millió forintot.
