Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
Takarékosabban, hatékonyabban Vitaülés állattenyésztésünk feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) reket, melyekkel a termelés gyorsan, gazdaságosan növelhető. A miniszterhelyettes beszéde további részében az állat- tenyésztésünkben fellelhető gondokat vázolta: tűrhetetlenül alacsony a termelési színvonal, főként a szarvasmarhaágazatban; rossz az eszközhatékonyság; nem megfelélő a takarmánytermelés és értékesítés: nem kielégítő a termelési fegyelem. Mondanivalóját elsősorban a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésére összpontosította. Érdekes összevetésre hívta fel a jelenlevők figyelmét: százhetven évvel ezelőtt Muskatorovits János tollából könyv alakban jelent meg egy összegezés, amely lényegben hazánk első szarvasmarhaprogramjának tekinthető. Az 1804-ben leírt gondok is, a leendő intézkedések is hasonlatosak a maiakhoz, és a könyv mottóját is magunkénak tekinthetjük: »Cyalázni nem mester- ség, hanem jobbat csinálni vagy előadni!« — Első feladatunk — hangoztatta Váncsa Jenő —, hogy a tehénlétszám növelését végrehajtsuk. Sajnos, az idei első negyedév tapasztalatai szerint a múlt év azonos időszakához viszonyítva tovább romlott a helyzet. Többek között Somogybán is csökkent a tehénlétszám. Alapvető érdek megállítani, illetve az ellenkezőjére fordítani ezt a tendenciát! Szólt az előadó a takarmánytermelési. a takarmányozási gondokról. Hangsúlyozta. hogy az olcsó tömegtakarmányok helyett indokolatlanul sok abrakot használnak jel a szar vasmarha-ágazatban. Elengedhetetlen a jövőben a tömegtakarmányok és a melléktermékek fokozott hasznosítása, e cél megvalósítását kell szolgálnia a fejlesztő, a kuttató munkának. Legalább ennyire fontos az eszközhatékonyság növelése (az év elején az országban százezer tehénférőhely állt üresen!) és a beruházások olcsóbbá tétele. Megdöbbentő a tény: egy telepen egy férőhely nyolcvanezer forintba kerül, és ebből az összegből maga a hely, ahol jószág van, mindössze tizennégy ezer forint, a többi az .istállón kívüli járulékos beruházásokból tevődik össze. A minisztérium mo6t felülvizsgálja a normatívákat és gyűjti a javaslatokat, hogy milyen módszerekkel lehet ezen a helyzeten változtatni. Végezetül Váncsa Jenő a munkatermelékenység lehetőségeiről szólott, felhívta a figyelmet a termelési fegyelem, a szakmai hozzáértés fokozásának szükségességére. Az előadást hét korreferátum egészítette ki, az azt követő vitában ugyancsak heten kértek szót. A korreferátumokban a főiskola kutatói, oktatói keresztmetszetet adtak több esztendős kutatómunkájuk eredményeiről. A tudományos tanácskozás vitazárójában méltán állapította meg Váncsa Jenő: — Rendkívül színvonalas vitafórum volt ez a mai. Minden elhangzott mondat valóban az állattenyésztés hatékonyságának fokozását szolgálta, azokat a lehetőségeket tárta fel, amelyekkel élni kell. A korreferátumok tükrözték a kaposvári főiskola igen komoly szellemi felkészültségét, amely nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó helyen áll. A' jubileumhoz gratulálok és kívánom, hogy ez a nagy szellemi erő még jobban hasznosuljon az ország, de első- | sorban Somogy mezőgazdaságában! A köszöntő szavakért dr. Guba Sándor mondott köszönetét. A vitaülés részvevői a délutáni órákban a főiskolára látogattak, ahol megtekintették az intézmény kutatási központjait. V. M. Kitüntetés, jutalom a legjobbaknak Megemlékezés a V öröskereszt világnapjáról A VÖRÖSKERESZT fiatal. Ezzel a jelmondattal kezdte dr. Varga Levente megyei főorvos megemlékezését a Vöröskereszt világnapjának alkalmából megtartott kibővített vezetőségi ülésen. A Dcrottva- étterem télikertjében tartott összejövetelre meghívót kaptak a járási-városi vöröskeresztes titkárok, elnökök, valamint azok az aktívák, ákik kiemelkedő munkájuk jutalmaként arany, ezüst, illetve bronz érdemérmet kaptak. A Vöröskereszt olyan tömegmozgalom s egyben tömegszervezet, mely mindig a béke ügyét szolgálta. Megalakulásakor háborúk idején védelmező, természeti katasztrófák esetén segítő szerepe volt — az utóbbi évtizedekben bővült a családvédelmi, az egészségügyi felvilágosító munka, a véradómozgalom és az alkohol elleni küzdelem feladataival. 122 országra kiterjedő hálózatával egy olyan nagyméretű nemzetközi szervezet, mely a tagállamok létszámát tekintve meghaladja az ENSZ-t. Nem egy olyan békehatározat született különböző nemzetközi konferenciákon, melyet a Vöröskereszt terjesztett elő, s támogatott az emberiességtől, az egymáson való segítéstől indíttatva. Dr. Kovács János, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének nevében köszöntötte az egybegyűlteket, és 23 munkatársnak adta át az elismerő kitüntetéseket, jutalmakat. Honfi Istvánná, a Vöröskereszt megyei titkára — aki majd két évtizede dolgozik a szervezetben — elmondta, hogy a Magyar Vöröskereszt három éve ünnepli meg május 11-én a nemzetközi világnapot. A megyei szervezet külön büszke arra, hogy 32 000 tagja van a voröskeresztes mozgalomnak Somogybán, s ezek csaknem 500 helyi szervezetben tevékenykednék. Az aktív tagokon kívül számon tartják a szimpatizánsokat is, akik tényleges munkát ugyan nem végeznek, de alkalman- ként*vonakodás nélkül vállalják az áldozathozatalt: ennek eredményeképpen gyűlt össze például megyénkben a múlt év során, a katasztrófa sújtotta népek javára indított bélyegakció révén majd 800 ezer forint. A Vöröskereszt megyei titkára külön kiemelte a véradásnál tevékenykedők feladatának fontosságát, mely a mindannyiunk számára életet jelenthető vért eredményezi. Beszélt a területi aktíváikról, akiknek munkája rendkívül széles .körű: nap nap után foglalkoznak a gondjaikra bízóit település vagy egyéb egység családvédelmi, egészség- ügyi, sokszor oktatásügyi — esetleg alkoholellenes küzdelmének — gondjaival, feladataival. A MEGYEI Vöröskereszt igyekszik a folyamatosságot megtartani a fiatal aktívák képzésében. Az általános iskolákban csakúgy, mint a középiskolákban és a szakmunkásképzőkben már jelen van a szervezet, és felfigyel azokra a fiatalokra, akikben készség és érdeklődés van ennek a nemes és humánus missziónak az ellátásához, a feladatvállaláshoz. Kádár János szavait idézte búcsúzóul: »Jók az emberek — csak meg kell találni hozzájuk a kulcsot.« Az ülés második felében a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei szervezeteinek a IV. kongresszustól napjainkig végzett munkájáról szóló beszámolót vitatta meg a vezetőség. B. I. Köztudomású, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a szakmunkás-utánpótlás biztosítása egyre égetőbb gond. Vannak olyan szakmák, melyek csak kevés fiatal érdeklődését keltik föl, más ágazatokban pedig egy-egy szakmunkás pótlása, vagy helyettesítése szinte lehetetlen. Talán egyetlen olyan ágazat akadt, ahol eddig még nem okozott gpndot a munkaerő- hiány: a gépesítés. Hiszen itt a dolgozók munkaideje előre meghatározott, és a munka- körülmények — ha nem vetekedhetnek is az ipari üzemekével — valamivel jobbak. A helyzet azonban mintha itt is változna, legalábbis a 'gölleieknek ez a tapászta- latuk. Szerelők még csak akadnak a gépekhez, de a traktoros egyre .kevesebb. A korszerű, nagy teljesítményű erőgépek vezetőfülkéje ugyan jobban' fölszerelt, mint némelyik személygépkocsié, ám ilyen gép egyelőre még nincs mindenütt, és a kisebb teljesítményű, »rázós« gépekre is emberek kellenek. Azi utánpótlás hiánya ösztönözte a göllei Béke és a Jcisgyaláni Egyesült Erő termelőszövetkezetet arra, hogy az általános iskolások «érdeklődését fölkeltse a gépek iránt, megszerettesse velük ezt á szakmát. A környék falvainak gyermekei Colién Szakkör a termelőszövetkezetben Segítség a pályaválasztáshoz tanulnak, az iskola vezetőségének közösen kellett tehát tenni valamit. Az intézet igazgatója Mezei Béla: — A göllei tsz vezetői azzal a kéréssel kerestek föl bennünket, hogy alakítsunk egy gépészeti szakkört. A kisgyaláni gazdaság is csatlakozott ehhez. Amikor az ifjúsági törvényben foglaltaknak megfelelően elkészült a tsz intézkedési terve,. nemcsak a KISZ-esekre gondoltak, hanem az úttörőkre is. Ekkor merült fel a szakkör gondolata, ami hasznos elfoglaltság a gyermekeknek, segíti őket a pályaválasztásban, és már itt megkezdődhet a szakember-utáfnpótlá6 nevelése. Az idén tavasszal kezdődött a szakkörökben a mujnka, 25-en jelentkeztek a 6. es 7. osztályosok közül. Elsősorban az ő számukra alakították a szakkört. Jelenleg kéthetenként tartanak foglalkozásokat, (Göilén és 'Kisgyalánban külön-külön. Mindkét helyen a tsz-ek gépészmérnökei ismertetik meg a fiúkkal a gépeket. A göllei szakkör veze- ! tője Katona Gábor. | — A fiúk már alig várják, j hogy elteljen a két hét, legszívesebben minden ' délutánt a gépműhelyben töltenének. Közülük jó párnak az édesapja traktoros vagy szerelő, így már korábban fölébredt bennük -az érdeklődés a gépek iránt. Mi nem törekszünk arra. hogy szakismeretet szerezzenek a gyerekek, inkább azt szeretnénk, ha megbarátkoznának a szakmával és egy kicsit közelebbről megismernék. A gépudvarban semmi sem marad rejtve a gyerekek előtt. Egy-egy új gépet majd- csaknem előbb vehetnek szemügyre, mint az ott dolgozók. Van egy saját traktor ruk is, melyet a gazdaság adott a szakkörnek. Az egyik szocialista brigád fiataljai segítettek rendbe hozni. Egy- egy fontosabb szerkezeti elemet működés közben is megfigyelhetnek. A két gazdaság 10—10 ezer forintért gépmaketteket is rendelt a szakkörnek. Ha ezek megérkeznek, még színvonalasabb foglalkozásokat tarthatnak a gyerekeknek a tsz-ek gépészmérnökei. Ám nemcsak a gépek működéséről, a szerkezeti elemekről kapnak képet a tanulók, hanem balesetvédelmi és KRESZ-oktatáson is részt vesznek. . A szakkör munkája ebben a hónapban befejeződik,; hiszen a gyerekek számára rövidesen elkezdődik a nyári szünidő. Az ősszel azonban újra eljárnak majd a gépműhelybe. A gazdasági vezetők sokat várnak ettől a kezdeményezéstől. Hogy végül is hány gépész lesz a fiúk közül, az majd elválik. Egy bizonyos: amit a szakkörön tanulnak, annak mindig hasznát veszik. Azt hiszem, nem lenne hiábavaló, ha más gazdaságok is követnék a göllei példát és gépesitési vagy állattenyésztési, kertészeti szakkörök létrehozásával segítenék a fiatalok pályaválasztását, gondoskodnának az utánpótlás neveléséről. Dán Tibor M egkésett méltatás? Nem hiszem. Az utókor számára megörökített valóság soha sem évülhet el. Törtenet- írókról le&z szó: munkások írjál: a történelmet. A gép mellett, a munkapadoknál, orsók, szerelvények és alkatrészek rengetegében. Fürge új jakkal, erős markólással. gyakorlott mozdulattal, szenvedéllyel. Es azzal a belső indítékkal, amit úgy hívunk: munkásbecsület. Évtizedek óta írják a történelmet; körülöttük változik a világ, s régvolt önmagukra sem ismerhetnek már. A hivatásos krónikaírók aligha tudnak olyan hitelesen, megkapó szépséggel, belülről ábrázolni a folyamatot, a történelem állomásait, mint ők. Nemcsak azzal vallottak, hogy anyagi és emberi értékek rengetegét hozták létre, hanem azzal is, hogy papírra vetették legbensöbb "titkaikat-, a mozgalom kibontakozását, hasznát és sikerét, a szocialista embert teremtő közösségi élet mozzanatait. Pályaműveket olvastam. Á szocialista brigádok a munkások érzéseit és gondolatait, véleményét, gyötrődését és örömét, a gyárak, az üzemcsarnokok és az emberek változását örökítették meg egy okos ösztönzés nyomán. Izgalmas olvasmányok. A megyei művelőd esi központ ezúttal jól értette hivatását. A múlt év közepén hirdetett pályázatot a szocialista brigádok számára, s azóta bábáskodott, sarkallt, segített — ragyogó eredménnyel. Már a díjakat is kiosztották a felszabadulás ünnepén: elhangzott az értékelés. Megkésett méltatás volna a mai? Nem hiszem. A pályázatok múltba tekintenek, példázatuk azonban jövőt építő. Negyvenhárom közül csak a három legjobbat olvashattam el; egy gondolatgazdag sorozatot,' melyről úgy hiszem, érdemes elmondani egyet és mást. Május 1., Asszonyok és Zrínyi Ilona brigád. Munkahelyük a kefeüzern, a textilművek és a Nagyatádi Konzervgyár. Az üzemek jellege, a brigádok’ összetétele, a feldolgozás módja is más. De egy közös: mindhárom üzemben munkások írták a történelmet... »Az ember életében nincs nagyobb öröm, mint visszapillantani nehéz, fáradságos munkájának eredményére« — így kezdődik az egyik pályamű, s hogy érzékeljük a változást, sötét tónusokkal fest képet tizenkét munkáslány múltbeli gyötrelméről, »megalázott engedelmességéről«. S a felszabadulás után? »Volt. aki éjjel is dolgozott a közös ügyért, sziliéi másnap aggódva keresték a lányukat. Így éltek már akkor a mi példaképeink, akik ma kérges kezű munkásasszonyok, alapító brigádtagjaink«. Megelevenedik a gyártörténet. Szinte magunk előtt láthatjuk a munkást, aki átalakítja az üzemet, s emberebb emberré nő; megbecsült, művelt, igazi gazdává. A másik pályázatban ezt olvastam a kezdeti lépésekről: »Akkor még nem értettük a hármas követelményt. Csak tettük a dolgunkat, teljesítettük a vállalást — munkásbccsülciből. Ereztük, ha az ösz- szes fonónő ezt teszi, akkor nyugodtan alhat mindenki«. Arról beszél a brigád, hogy a munka az élet, a biztonság; az egyént és társadalmi boldogulás hordozója. Szép gondolat. a z egyik brigád büszkén felsorolja tagjait, a másik szerényen elhallgatja a neveket. Az egyik aprólékosan, a munkafolyamatok változását is bemutató írással jelentkezik, a másik »csak« összefüggéseket keres és értékel. Nyíltszívűén, szókimondóan, néha keserűséggel a hangjábaru De kézzelfogható érvekkel, valósághűen. Nem beszélnek ezek a brigádok a nagyvilágba úgy. hogy »van olyan jelenség is«. Nem. ök megmondják, hogy tisztelik az igazgatót szakértelméért, emberségéért, s nem értik, hogy miért nem követi őt a többi vezető. Kimondják: nem az a baj. hogy nem kaptak aranykoszorús jelvényt, hanem az. hogy nem tudták megmondani, miért? Nem viselik el a köntörfalazást, a felületességet, a kivagyiságot, de értékelik1 a vezetőt akkor is. ha határozottan nemet mond valamire. Csak tudjon érvelni, hogy miért? Látják az üzem, belső dolgait? Jobban, mint ahogy az a termelési tanácskozásokon kiderül. Amit ezekben az írásokban olvastam, az valami hallhatatlan erőt, magabiztosságot ad. tapasztalatok halmazát, jó ötleteket és elgondolások sokaságát. Hogyan formálódik a munkásember? »Bíztattak, hogy vállaljam a brigád vezetését. Tiltakoztam, nem volt bátorságom ... hiszen napszámos voltam azelőtt. De láttam, hogy bíznak bennem, segítenek a régi, megbecsült dolgozók, az idősebbek is; nem utasíthatom vissza ...« Múltból fakadó félénkséget, kisebbségi érzést oldott a bizalom mindenütt. Nyomában emberek nőttek, sokan vezetővé értek, és sohasem felejtik indíttatásuk emlékeit. Az egyik brigádpályázat tiszteletet parancsoló felsorolásba kezdett. Arról van szó, hogy melyik fiatallal mikor ég miért foglalkozott külön is a brigád. »Irénke igazolatlanul mulasztott és csúnyán beszélt; Ibolya nem akarta megadni a tartozásait: Margitnak rossz volt a munkabeosztása: Gyuszi megengedhetetlen szavakat mondott a kislányoknak: Marika lassú volt, lelkiismeretesebb munkát váriunk tőle . . — és so- , rolják tovább. Mi ez a brigád, ha nem család a szó legnemesebb értelmében? Fészekrakóknak nevezik a brigádot alakító -ősöket«, s a fogalom, már önmagában is tiszteletre késztet. Mint ahogy az a szó is, hogy igazgató, ha hordozója közvetlen, megértő és felelősséget vállaló, ha nem a diplomájával kérkedik, hanem dolgozik emberséggel, s az üzémhez, a munkához ragaszkodásával megnyeri a dolgozók bizalmát. Tisztelik a vezetőt. Csak azt nem, aki fennhéjázik, s magasabb régiókban jár. Olvastam a pályázatok értékelését. Elmélyült, értő és szeretetteljes munka. Idézek az egyikből: »Múltidézés közben leírták nehézségeiket, gondjaikat, a sikert és a lelkesedést is, mely összekovácsolta őket. Ilyen bátor és kritikus dolgozatot C3ak azok tudnak írni, akik mögött fedezetként becsületesen végzett munka van.« a z egyik brigád lírai szépséggel fogalmazza meg a brigádmozgalom lényegéi: -A társadalmi élet legnagyobb egysége az erő. erőben a munka, munkában a becsület, becsületben az ember, az emberben a szocialista jellem — s ezek kovácsa a szocialista brigádmozgalom«. Annyi sok mihaszna, olvasatíanul feledésbe merült kiadvány helyett boldogan ajánlanék az olvasó szíves figyelmébe egy kötetet a pályázatok jövőt formáló soraival... Jávori Béla • Új típusú szolgáltatőházak Űj típusú szolgáltatóházak nyíltak Berlinben, amelyek mintájára később az új lakótelepeken is hasonlókat létesítenek. A kétemeletes, üve,gfelületű épület hasznos területe 1700 négyzetméter. Hat egységben összesen húsz különféle szolgáltatást vehetnek igénybe a vendégek. Van itt posta, gyoa-s- tisztító, felvevőhely ágyne- műmosásra. vegytisztításra, ing-, függönymosásra, cipőjavító, ernyőjavítói vas.a'.ószo’.- gáilat, hímzőműhely. fényképész műterem. elektromos háztartási gépek javítórészlege és így tovább. Kedves kiegészítője a szolgál tatóháznak az ifjúsági klub. amelynek három, kénye: mesen berendezett helyiségében 140 személy szórakozhat. A szolgáltatót)ázat a vásár- csarnok közvetlen közelében építették, s a nyitási és zárási időt mindig egyeztetek. Egy- egy ilyen központ 70 dolgozója 15—20 000 lakos igényeit elégíti ki. \
