Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

/A tisztesség fokmérője o munka A MOZGALOM TEKINTÉLYE Népfront-küldöttgyűlés Kaposváron Az egyén és a társadalom, a közös akarat és az egyé­niség, a szocialista nemzeti egység és a közélet, a kö­zösségért vállalt cselekvés és az egyéni boldogulás viszo­nya, kölcsönhatása állt a ta­nácskozás középpontjában. Négy év embert, környezetet formáló tetteit összegezte ti­zenkét városi és négy város­környéki népfrontkörzet 132 küldötte. Már beszámolónk elején megállapíthatjuk: az alaphangot szenvedély és el­kötelezettség jellemezte, s az a vitathatatlan megállapítás serkentett újabb tettekre, hogy az elmúlt években to­vább nőtt a mozgalom tekin­télye. Dr. Kanyar József elnöki megnyitójában üdvözölte a küldötteket, s az elnökségben helyet foglaló Sarlós Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a Hazafias Népfront főtitkárát, Honfi Istvánt, a megyei párt- bizottság titkárát, Deák Fe­rencet, a városi pártbizottság első titkárát, Kocsis Lászlót és Varga Károlyt, a népfront megyed tisztségviselőit, Koszto- lánczi Jánosné és Szigeti István országgyűlési képvise­lőket, Kovács Ferencet, a vá­rosi tanács elnökét. Cselekvő partnerré lépett elő a nép­front; tenniakaró, várost sze­rető-építő mozgalom adhat számot a munkájáról — nemcsak az utcák, terek és parkok szépítésére, hanem en­nél jóval nagyobb munkára sarkall. S a tettek sokasága visszahat az emberek város- szeretetére, ragaszkodására, így formálódik a politikai, mozgalmi és cselekvési egyseg a megyeszékhelyen. Munkás—paraszt találko­zók, barátsági estek, kiállítá­sok és népes békegyűlések, szolidaritási akciók sikere jelzi, milyen hallatlan erőt képes összefogni, szervezni és egységbe kovácsolni a mozga­lom. S a bizottság tevékeny­sége — saját megállapítása szerint — tovább javítható. Minden körzetben kialakult az a közösség, amely tiszte­letre méltó akarással együtt dolgozik, s amelyre mindig lehet számítani. A kör bőví­tésének azonban nincs akadá­lya. Fejlődött a párt és a népfront-szervek együttmű­ködése, s a mozgalom egyéb kapcsolatait is elemezte a küldöttgyűlés. Megvitatta ■ az országos tanács állásfoglalás­tervezetét és a művelődéspo­litikai feladatokról szóló vita­anyagot, melyet majd a Ha- zaifas Népfront VI. kong­resszusán terjesztenek elő. Gondolkodási, cselekvési egy­ség kibontakoztatása a cél, hiszen a népfront óriási fel­adatokat vállalt a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­mondta az elnök. S bevezető j sfnefc tennivalóiból Egyetlen szavai után Novák Ferenc, a ■ ldezet okvetlenül ide kíván- városi mépfroiröbizottság titka- j ^OZ1^ a beszámolóból^ »Fra- ra terjesztett elő elemző és ■ tatjaink lendülete ereje biz­részletes, tartalmas beszarna tos JOTTas; tobbet j mentenünk belőle, s meg kell " . , . | mutatnunk számukra a köz­Mi történt a négy év alatt? életbe rezctő ,mt«. Rokon. Szemünk előtt zajlottak az előrelátás, esemenyek, s az összegezem A arra jó, hogy következtéié- \ * k€*° °raklg tartott a seit hasznosítsuk a következő j vl^a" , T'zenketten mondtak időszakban. Nem kétséges: a népfrontmozgalom részese ha-'1 , . , .............. z ánk minden eredményének, j fet a szwiahsta közösseget véleményt a jelentésről, ad­tak tanácsot, s vállaltak töb­az erők összefogásának, a társadalmat építő munkának. Segítette a társadalompolitikai célok megvalósítását, erősítet­te az osztályszöveiséget, s hozzájárult az alkotó munka feltételeinek megteremtéséhez. Kaposváron több mint ezer aktiinsta kapcsolódott be a testületek és munkabizottsá­gok tevékenységébe, s egyre többen vonzódnak a közélet­hez. őszinte véleménynyilvá­nítással, közérdekű javasla­tokkal és tettekkel, társadal­mi munkával segítik közös céljaink elérését. A népfront közéleti aktivitásra buzdított, politikai állásfoglalásra kész­tetett, s nem felszólítás út­ján, hanem úgy. hogy jóval nagyobb részt vállalt a párt politikájának terjesztéséből, elfogjad tatásából és a mozgósí­tásból, mint a korábbi évek­ben. A beszámoló természetesen részletes elemzést adott az osztályok, rétegek és társadal­mi csoportok helyzetéről, munkájáról: a népfront városi bizottságának és körzeteinek, aktivistáinak közjogi, város- politikai, béke- és' barátsági, testületi munkájáról. Ezek , részleteire nem térhetünk kif de néhány megállapítást ér­demes fölidézni. Azért is, mert a beszámolóból kiderült: a mozgalom tekintélyének nö­vekedése, a kézzelfogható eredmények ellenére sincs szó valamiféle önelégültség­ről. Kritikus befelétekintéssel és oknyomozással tette lehe­tővé a testület, hogy a párt politikájának szellemében je­löljön utat a mozgalom szá­mára. s a következő években tovább szélesítse a közért munkálkodók körét, a politi­kai aktivitást, a haza és vá- rosszeretetet, a tenniakarást. A népfront elmélyült vá­lasztási tevékenysége közis­mert; a továbblépést éppen az bizonyítja, hogy a mozgal­mat ma már nem egyszerűen »választási szervezetnek« te­kinti a közvélemény. A vá­rospolitikai munkában kétség­kívül a fejlődés, mint — mondjuk — a jogi tanács­formáló tettekből. Ez utóbbi gondolatkör határozta meg a népfront főtitkárának, Sarlós Istvánnak nagy figyelemmel kísért, útmutató felszólalását is. A közösség és az egyén viszonya állt mondanivalójá­nak középpontjában: az egyén jellemének, egyéniségé­nek alakulása, a család, a legkisebb közösség, az iskola, a munkahely, a társadalmi és tömegszervezetek a városi környezet hatására. A pusz­tában a legtehetségesebb em­ber sem válhatna tudóssá — mondta. De milyen borzasztó lenne, ha fizikai és szellemi értelemben is uniformisban járna mindenki. Ügy kell iga­zodnia az egyénnek környe­zetéhez, úgy kell elfogadnia, megtartania a közösség tör­vényeit, hogy közben kiala­kuljon az egyénisége, legyen önálló véleménye, alkotó ked­ve, s tudjon emberül élni és dolgozni. A munka legyen a tisztesség és a becsület fok­mérője, ennél aligha lehet szebb cél. S ha a szocialista demokrácia általános szokás­sá, magatartásformává lesz, akkor az hajlíthatatlan ge­rincet, egyenes járást bizto­sít az embereknek. Mit értünk szocialista embertípus fogal­ma alatt? Semmiképp sem aszkétizmust. Megtanultunk elégedetlenek lenni, s ha az elégedetlen ember okos, ak­kor tud gondolkodni, tenni, változtam, többet és jobbat akarni — önmaga és a társa­dalom javára. Nemcsak a jö­vőre gondol, ő is részesedni akar erőfeszítésének gyümöl­cséből. Csak arra kell töre­kednünk: úgy tegyük dúsabbá a kertünket, hogy a szom­szédé se legyen szegényes. A közösségért fáradozó tettek sokasága az egyént gazdagít­ja. Alapvető tulajdonsága az embernek, hogy szeret dol­gozni önmagáért s az utána jövőkért. Cselekvésének az lesz a mércéje, hogy jobb, emberibb, munkakészebb, hazát szeretőbb és műveltebb lesz-e az utána következő nemzedék. Ezért érdemes és kell fáradozni az igényes, mű­velt, gerinces, szocialista em­ber jellemvonásainak kialakí­tásáért. A küldöttgyűlés elnökének viitazárója után nyílt szava­zással választották meg a Ha­zafias Népfront 75 tagú városi bizottságát, és 50 küldöttet a megyei értekezletre. Ezután zárt ülésen megválasztották az elnökséget és a munkabi­zottságokat. A Hazafias Nép­front Kaposvári Városi Bi­zottságának elnöke ismét dr. Kanyar József, titkára pedig Novák Ferenc lett. Az értékelő, útjelző ta­nácskozás tanulságai nyilván­valóak, s közülük a legfőbb: a párt nem nélkülözheti a népfront aktivistáinak mun­káját, a tömegek támogatását. Számít az alkotó egység ki­alakítására. Ez pedig a kö­vetkező évek hétköznapi tet­teiben tükröződhet. Zöldborsó, zöldbab a konzervgyárnak Tavass Komlósdon A gépek zöme a kukoricavetésnél dolgozik. Amikor a hosszú eső után először sütött ki a nap, min­denki felsóhajtott. Jó, jó a le­vegőt frissítő eső, de ami sok az sok. A nap mégis más, még ha túl forrón süt is, és árnyék­ba kergeti az embert. A me­zőgazdászok különösen örültek a jó időnek: a tavaszi munká­kat ugyanis hátráltatta az eső. és most bizony gyorsan be kell hozni a lemaradást. Komlósdon a Béke Termelő- szövetkezetben is »teljes erő­bedobással« dolgoznak. Ezek­nek a napoknak a legfonto­sabb munkája a kukorica el­vetése — erre a feladatra össz­pontosították a gépeket. Ere­detileg úgy tervezték, hogy május elsejére befejezik a ve­tést, addigra mind a 600 hek- j táron földbe kerül a mag. j A traktorosoknak célprémiu­mot is kitűztek, ám a terv nem | válhatott valóra, s.ennek egye- j dűli oka az időjárás. A trakto- | ros szocialista brigád azonban ! mindent elkövet, hogy a lema- j radást behozzák, s talán ez élt- ' ben a napokban már sikerül befejezni a kukorica vetését. A gazdaság vezetőivel jár­tuk a gépektől hangos határt. Tíz traktor dolgozott az egyik táblán: három vetőgépet von­tatott, a többi a magágyat ké­szítette a kukoricának. A vető­gép tartályai csávázószertől lila maggal teltek meg, aztán né­hány forduló után újra »tan­kolt« a gép. — Ez a fajta, amelyet Ju­goszláviából importáltunk — mondja Békefi Lajos főagro- nómus. — Tavaly 80 mázsa termést adott hektáronként, reméljük az idén sem terem kevesebbet. A gazdaság üzemi átlaga egyébként a múlt év­ben 54 mázsa volt. Az egyik vetőgéppel valami baj van. Le kellett venni egy tartályt, de visszatenni már ne­hezebb. A gazdaság elnöke é3 főagronómusa is nekilát, hogy rendbehozzák a gépet, s mie­lőbb újra indulhasson. Még fotóriporterünk is közbelép — így aztán nem csoda, ha kicsit tovább tart a szerelés. Egész nap nyújtott műszak­ban dolgoznak a gépek. Reggel fél hatkor már kint vannak a földeken, és este addig nem jönnek be, míg rájuk nem sö­tétedik. A tankolás sem gond: a tsz vashordókban a munka­helyre szállítja az üzemanya­got. s így a kiürült tartályok teletöltése nem sok időt igé­nyel. A traktorosbrigád kémé nyen dolgozik — régi, össze­szokott brigád, sok nehéz fel­adatot megoldottak már. A gazdaság másik fontos nö­vénye a borsó. Ebből 204 hek­tárnyi területet vetettek, és most már szépen zöldéi! a nö­vény. Az egész termést a kon­zervgyárnak szállítják majd; mintegy hárommillió forintra számítanak. Ez a növényter­mesztés összes bevételének a 20 százaléka. Addig azonban még néhány hónap hátravan. A héten a borsó vegyszerezését kezdték el — ez egyik feltétele a jó termésnek. A konzervgyárnak még egy növényt termesztenek, a zöld­babot. Ebből negyven hektárt vetnek az idén. Néhány nap múlva a majdani zöldbabtáb­lákra is kigördülnek a vetőgé­pek. D. T. Nemzeti történelmünk, kultúránk és irodalmunk nagy egyénisége Berzsenyi Dániel. Születésének kétszázadik év­fordulójáról emlékezett So­mogy megye — Vas megyé­vel közösen — a hálás utó­kor nevében. E nevezetes ün­nepre felújították Nlklán a .régi Berzsenyi-kúriát, ,s ^fel­avatták a költő fehér mész­kőből faragott mellszobrát. Az ünnepség része annak a törekvésnek, amely a magyar kultúra kimagasló értékeinek megőrzését szorgalmazza. A ma nem a semmiből kelet­kezett, előzménye van. S eb­ben egy-egv nagy egyéniség munkája, törekvései, szebbet- jobbat akarása mindig az egyetemes emberi haladás igényével ötvöződött. Ez az évszázadok fölött ívelő híd köti személyüket, gondolatai­kat — életművüket — a má­hoz. Ezért is olyan jelentős számunkra a Berzsenyi-emlék- ünnepség. A haladásnak ma — ter­mészetesen — egészen más a tartalma, mint kétszáz évvel ezelőtt, Berzsenyi korában volt. A ma és a holnap tár­sadalmának alakításában, fölépítésében fokozott szerepe van az ifjúságnak. Hogyan adásban, az állampolgári is- • dolgózzék az ifjúság a fej­meretek bővítésében. De ez utóbbi felismerés is előrelé­pést sejtet. A városi népfront­bizottság és a tanács egyre tartalmasabb együttműködé­se a különböző — városépí­tő és szépítő — akciók sike­rén mérhető le; A társadal­mi munkára szólílas ma már lett szocialista társadalom építéséért;, melyek azok a közös eszmények és erkölcsi­politikai normák, amelyek a hatékonyabb cselekvést segí­tik? — erről tanácskozik teg­nap óta Budapesten a KISZ IX. kongresszusa, s ebben az értelemben vesz részt a kongresszus munkájában a somogyi küldöttség is. A jelek szerint immár vég­érvényesen tavaszira fordult az idő. A verőfényes domb­oldalakon, zöld rétekén elénk munka folyik. Tetőznek — megyeszerte — a mezőgazda- sági munkák. Kaszálják a pillangósokat, készül az idei első takarmány; traktorok pöfögnek a földeken, vetik a kukoricát... A friss, vi.ta- mindús zöldtakarmány min- 1 den gazdaságban jótékony ha- | tással van a tejtermelésre, s! ezért a legtöbb helyen már ezzel etetik az állatokat. A j komiósdi tsz-ben hallottuk j ennek tej hozamot fokozó köz- j vetlen hatásáról: amióta az \ állatok zoldtakarmányt kap- í nak,. az állomány napi tej- j termetese átlag négyszáz li­terrel növekedett. A jó időt minden gazda- j Ságban igyekeznek kihasznál­ni. Egyes tsz-ekben azonban megkéstek néhány munkával, az április végi esős időjárás miatt. Régi szokás a megye J mezőgazdasági üzemeinél a kölcsönös segítség: ahol előbb végeznek, segítik a lemara- ; dottakat. Most is várható, hogy hamarosan néhány jó példáról számolhatunk be. A megyében év eleje óta j sorozatos tárgyalások folynak.! A megyei vezetők az egyes; iparágak képviselőivel egyez- tetik elképzeléseiket, s meg­határozzák, hogy milyen vál- ! tozások — beruházás, fejlesz- j tés, korszerűsítés — várha- i tók. A héten a Közép-dunán­túli Gázszolgáltató és Szerelő j Vállalat vezetői járták a I megyei tanácson; az ott kö­tött megállapodás igen je­lentős a megye jövőbeli ener­giaellátásában. Kaposvár gáz­ellátását alapvetően megja­vítja, hogy 1980-ig a városi hálózatot összekötik az or­szágos körvezetékkel. Ezzel a város gázellátásának fejlesz­tése új lendületet kap. Több ipari és mezőgazdasági nagy- fogyasztó is kaphat ebből az olcsó, könnyen fölhasználható energiahordozóból, s az egyes városnegyedek fogyasztóinak köre is szélesedik. A gázhá­lózat technikai korszerűsödé­se is elősegíti ezt. A somogyi fiatalok újabb csoportja készül az NDK-bí: munkára. 1967 óta hatszáz­nyolcvan an jártak a megyé­ből a baráti szocialista or­szágban — szakmai ismere­teiket gyarapítani, nyelvet ta­nulni, világot látni. Az idén újabb száz fiatal jelentkezé­sére számítanak. Az NDK- ban az üzemek, gyárak hoz­zájárulnak. hogy a magya­rok továbbkápezzék magukat, s mindezt fejlett nagyüzemi körülmények között tehetik. Az NDK-beli vállalat a szak­mai gyakorlatról vagy’ a kint szerzett képesítésről bizonyít­ványt is ad. A fiatalok kiutazásának szervezése egyúttal azt is jel­zi: végéhez közeledik a tanév. Kétezernél is több megyei kö­zépiskolás számára a tegnapi ballagással lezárult a négy év sok-sok izgalma, s a tan­órák egymást követő sora. És következik: az érettségi. Csupor Tibor Folytatódik a vízmű építése Eddig ötszáz telket parcelláztak Balaton keresztáron A NYÁRRA KÉSZÜLŐDÉS jeleivel találkozunk Balaton- keresztúron, A családi házak és a hétvégi nyaralók kertjei­ben kapálgató, rendezgető embereket látni. A Delta étte­rem és a strand előtt kialakí­tott szép autóparkolókon az utolsó simításokat végzik. E két helyen 120 jármű részére biztosítanak parkolási lehető­séget. A strand hatalmas terű- j létén fűmagot szórnak, — Megkezdtük a vízmű 1 második szakaszának az épí­tését is. A társulat 1974 de­cemberében alakúit, s az év elejere 300 családhoz vezettük be a jó ivóvizet. A rákötés folyamatos, elsősorban az ál­landóan itt lakó családoknál végezzük el ezt a munkát. A j területünkön 1400 nyaralóépü­let van. Azok, akik kérik a I vízbekötést, biztosítják a szűk- J séges feltételeket, két hét alatt megkapják. A 42 millió forin­tos beruházás elkészültével ! összesen 3200 családi házhoz, í nyaralóhoz, üdülőhöz jut el a j jó ivóvíz — tájékoztatott No- j vak József, a közös tanács vb- j titkára. Az állandó lakók és az üdü­lőtulaj donosok nagy örömmel fogadták a vízműtársulás meg­alakítását. Annak ellenben nem örülnek, hogy az üdülő­hely legszebb utcáját — a Rá­kóczi utat — ismét fel kellett törni, noha nemrég készült el. Kiderült ugyanis, hogy ko­rábban lefektetett csövekre nem lehet minden rákötést el­végezni, újabb csőre van szük­ség. A forgalmas út felbontása, a csatornázás tovább nehezíti az üdülőhelyen áthaladó jármű­vek közlekedését. A hatóságok megtiltották a 7-es úton a vontatók, traktorok és foga­tok haladását, s emiatt a fő­útvonal melletti Tüzép-telepet csak 5—6 kilométeres kerülő­vel tudják megközelíteni. Hz nehezíti a tüzelő és az építő­anyag beszerzését, zavarja az itt nyaralók, üdülők nyugal­mát is. Találni kellene vala­milyen megoldást. Legalább a kora reggeli órákban feloldani a 7-es úton a tilalmat, hogy a Tüzép-telepet a fogatok, trak­torok könyebben megközelít­hessek. Évek óta megoldatlan Bala- tonmária és Balatonkeresztúr között a 7-es úton a gyalogosok áthaladása, mert nincs kije­lölt gyalogátkelőhely. Pedig ezt az egyre növekvő gyalogos- és járműforgalom is indokolna. A tanulók az iskolába es a napközibe csak a forgalmas 7-es úton áthaladva juthatnak el, s hiába kísérik őket a ta­nárok. félő. hogy egyszer bal­eset történik. A tanács már elkészítette a védőláncot, ki­jelölte az átkelőhelyet, ám a KPM a „fölfestést'’ addig nem végzi el, amíg a megfelelő vi­lágítást nem biztosítják. De épp itt van egy műemlék templom, s nem engedik a lámpatest fölszerelését. Sötét­ben, rosszul megvilágított he­lyen ezért még nagyobb ve­szély leselkedik a gyalogosok­ra, mint nappal. Sürgősen in­tézkedni kellene. A BALATONKERESZTÜRI Közös Községi Tanács még íg’íl-ben megállapodott az OTP-vel, hogy az üdülőterüle­ten 1000 — nyaraló építésére alkalmas — telket parcelláz­nak. Eddig 500 telket adtak át a takarékpénztárnak. Az idén újabb 50 telket adnak át er­re a célra, a Rákóczi út és a Balaton között, illetve a régi és az új 7-es főút által határolt területen. Sz. L. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents