Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Torony ház cölöpökön A KGST-tagországok mű­szaki tudományos együttmű­ködése a, geotechn.itkai kuta­tásokra is kiterjed. A közed:- múitban adták át egymásnak az e téren ejárt eredményeket egyezte téire, koordinálásra. A Földmérő es Talajvizsgáló VáiMatot is részt vesz az együttímCiködéebein, s több ku­tatási eredményét már a gya­korlatban is alkalmazzák más tagországiakban.. A geotechruka tudományá­nak fejlődése a nagyobb ter­helést igénylő épületek meg­jelenésével kapott lendületet, a 15—20 emeletes tarcnyhá- zaik, az óriás silók és más építmények ugyanis a kciiráb- tóaikniál köi'ültéE-cinbőbb talaj- mechanikai vizsgálatot igé­nyelnek. Az alapozáshoz új módszerek is bevezetésre ke­rültek, ilyenek a modernizált cölöpözés! eljárások. Magyarország talajviszonyai ugyancsak "szeszélyesek« — a szendvics fétegeződésban gyakran 2—3 deciméter&nikiérnt váltakozik a talajösszetétel, így a geetechnikai szaikemibe- retoek különösein nehéz fal­adat agy-egy nagy súlyú épü­let alapozása. Egyik jól be­vált módszer az úgyneveziett Franki-cöCiöpözés. Ennek lé- ,nyegle, hogy a földbe levert csövei; betonnal töltik fel. leg­alul hagymaszerűén kisaálese- dik a cölöp, ily módon tovább növekszik a teherbíró képes­sége, a ISO tonnáit is könnye­dén megtartja. Ilyen módszert alkalmaznak többek között a békásmegyeri lakótelep házai­nak alapozásánál. A Frank;- cölöpözéf-it már a Szovjetunió­ban is belezették, és Bulgá­ria is érdeklődik iránta. Az óriás siló alapozásánál nyert tapasztalatokat is átvet­ték. más KGST - tagországok. A magyar szakemiberek is hasznosítják a KGST-országok gieoitechniikai kutatási eredmé­nyeit. A közelmúltban routat- kazott be az a szovjet beren­dezés, mely a talaj teherbíró képességét vrástgállja a hely­színem. Felhasználják a többi ország kutatási eredményeit a süllyedés előrejelzés témakö­rében is. BEKE ES BARÁTSÁG a bombázások-1 esett, nem lehet kívül hagyni a egyik kiemelkedő kampányát I mely az új stockholmi felhí figyelmen békehónap S zép hagyomány hazánk- [ táborokban ban, hogy a tavasz leg- j ban. szebb hónapjában, aj természet megújhodását oly [ világ megszabadult a fa- ___^ __ __________ ____ h arsányan hirdető májusban j sizmus rémétől. Egyszersmind J yás támogatására serkenti esztendőről esztendőre béke-: a szocializmus kilépett egy ; társadalmunkat. Huszonöt és barátsági hópap kezdődik, j ország határai közül, s azóta : évvel ezelőtt a Béke-világta­eszme- új erő született: a szocialista nács elnöksége a svéd fővá­Kóvetkezetes rosból felhívással fordult MAI KOMMENTÁRUNK Együttműködés Párbeszéd, kötetlen csere a magyar társadalom I vilácrenHcwr legkülönbözőbb rétegeiben a békéről és a barátságról — így is nevezhetnénk az idei, sorrendben 18. tavaszi béke­seregszemlét. A nemes hagyományokhoz igazodván az idei rendezvény- sorozat is május 8-án, a győ­zelem napja előestéjén indul. Kimondatlanul is emlékeztet a 31 évvel ezelőtt véget ért világégésre, a 61 országra ki­terjedt és 50 millió emberéle­tet követelt második világhá­borúra. amelvnek utolsó csa­és egyeztetett külpolitikai vo- földkerekség valamennyi or- nalvezetés, a lenini békepoli- 'szagának közvéleményéhez: . , , egyesítsek erői eszi teseiket a tika szellemében meghirdetett ; e^ilsák erőfeszítéseiket a ... , I nukleans ha’sza meealhté­nagyszaoasu bekeprogram megvalósítása jellemzi a szó­nukleáris hajsza megállító sáért, az atomfegyverek be­tiltásáért. Az évfordulón pialista országokat. Ha majd : újabb felhívást bocsátott ki a a következő napokban, hetek- j BVT elnöksége Stockholm­ban megvonják a múlt évek : ból: szűnjék meg a fegyver- mérlegét. megnyugvással al- kezési hajsza, valósuljon meg lapíthatják meg: koraink jel- j 3 leszerelés! Akinek drága a lemzője az enyhülés. Ezt a folyamatot azonban visszafor­díthatatlanná kell tenni. Ép- | béke. a népek szabadsága, a társadalmi haladás, csatla­kozzék a ; felhíváshoz, juttas­sa kifejezésre egyetértését a ttitTMs“ ^ kannái kÜ1Önféle f~k°n' « *ze­Mostantól egv hónapon át [ k 1 kU>r'* | mek. tömegszervezetek, moz­a tegnap tanulságait igvek- í yvh I eK’, a leszere.esnek, galmak. tudományos. okta- szünk napjaink tapasztalatéi- i * íegJwraetek í tási és kulturális intézmények val ötvözve a holnap: a kö­zeli és a távolabbi jövő szá­testületi ülésein---- hangzik m ára leszűrni. Hogy meny- rendezvényeinek esemény- nyi az ezzel összefüggő teen- í naptárában lapozgatva meg- dő. világosan tükrözi az or- állapíthatjuk, hogy ezeket a szagos Béketénács gazdag j témákat nemcsak fiatalok és programja az idei béke- és | nagyüzemi munkások, hanem barátsági hónapra. Magától |. tudósok, szakértők is napi- értetődik, hogy a magyar bé- | rendre tűzik majd eszmecse- kemozgalom a Hazafias Néo- | réiken. Különös tekintettel fronttal, a társadalmi és tö- ! Helsinkire, az európai bizton- megszervezetekkel szoros I sági és együttműködési kon­együttműködésben dolgozta \ ferencia záróokmányára, ki és valósítja meg a prog- ! amely ismét hangsúlyt kap a I tavaszi békedemonstrációban. A béke- és barátsági hónap • az Országos Béketénács fel­' hívása. M áj us 8—16-a között ugyanis a »tavaszi bé- keseregszemle idején az Európai Biztonság es zeti Bizottságával közös ren­dezésben — európai bizton- j megtisztelő kötelessége. sági és leszerelési hét színbe- I ramot. Ha békét akarsz, készülj a békére!« — írta Ilja Ehren- burg. Nos. aligha kínálkozik jobb lehetőség a béke áldár 1 sainak és távlatainak hű ér­zékeltetésére, mint a háború tanulságainak elemzése. Egy szűk emberöltő telt el 1945 öté. de a német fasizmus szét- I Ive hazánk. A Béke-világta- zúzása a ma emberének i6 nács javaslatával összhangban számtalan tanulságot kínál. A i megrendezendő hét esemény- most kibontakozó országos *>™zatét athaHa a felisme- , „ , . ; rés. hogy a békés egymás meretu eszmecserén bizonyai* mellett' élés megvalósítasa sok szó esik majd arról, hogy szempontjából alapvető je- a hitleri fasizmus elleni há- j lentő6égű az európai bizton- borúban a legnagyobb áldó- ság megteremtése., a konti- zatot a szovjet nép hozta: a j nens különböző társadalmi Nagy Honvédő Háború 1418 j berendezkedésű államainak napos poklában 20 millió , együttműködése, szovjet ember életét oltották.; Ha már a leszerelésről, a ki a fronton, a koncentrációs I katonai enyhülésről is szó A natole France szerint azért valósul majd meg egykor a világbé­ke, mert a békés állapotot valamely új tudomány, netán a gazdasági szükségszerűség, vagyis a dolgok új rendje rá­kényszeríti az emberiségre. Históriánk 14 ezer 513 hábo­rút .jegyzett, föl. Könyvtárnyi irodalmat tartanak' számon a hadművészetről. A béke művészete viszony­lag űj keletű. Tanulmányo­zása és űj elemekkel gazda­Együttműködés Magyar Nem-1 BÍtása a béke- és barátsági hónap idején társadalmunk Gy. D. A népfrontválasztások tapasztalatai Üj arányok Nehéz lenne pontosan felsorolni, hogy a Hazafias Népfront községi és város­körzeti bizottságainak új,iá­választásakor milyen felada­tokat határoztak meg, akar az országos tanács, akár a me­gyei vezető szervek. Hiszen a népfront tevékenysége ma már beépült mindennapjaink­ba, különböző életkorú, fog­lalkozású emberek közös el­foglaltságának. programjának teremt kereteket. A választási munka leg­fontosabb céljait azonban már sorra lehet venni, a megyei párt-vb egeket a feladatokat meghatározta. Cél volt, hogy segítse elő a szövetségi poli­tika érvényre juttatását, a munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítését. A választá­sok alkalmat teremtettek ar­ra is. hogy a megye lakossá­ga aktívabban vegyen részt a politikában, annak végre­hajtásában. A választási mun­ka során célul tűzték ki, hogy erő^idjön a kapcsolat, javuljon az együttműködés a szakszervezetekkel, a KiSZ- szel és más társadalmi és? tö­megszervezetekkel. Ami vi­szont elsősorban a lakosságot érintette: az elmúlt hetekben lezajlott választások a nép­frontmunka hatókörének bő­vítését is szolgálták, új pusz­tai és városkörzeti bizottsá­gok megalakításával. A kü­lönböző társadalmi osztályok­ra és rétegekre figyelemmel az újjáválasztott bizottságok­ban nőtt a munkáéok, a nők és a harminc éven aluliak aránya, de emelkedett á nép­frontmunkába bevont párton- kívüliek száma is. Néhány számot leírunk, el­sősorban annak érzékelteté­sére, hogy a megye lakossá­gának milyen széles körét érintették a népfrontválasztá­sok. Somogybán összesen — február 15-e és március 31-e között — 282 népfrontbizott­ságot választó gyűlést szer­tek — az előadók és a hoz­zászólók egyaránt — a moz­galmi munka , hiányosságairól, a testületi élet rendszertelen­ségéről. Kifogásolták a taná­csi székhelyközségekben a ta­Nehéz magyarázatot talál­ni arra. hogy Somogy mező­gazdaságában miért olyan vontatottan, olyan. nehezen alakul ki a termelést, a fej­lődést szolgáló együttműkö­dés. Alig akad néhány példa arra. hogy egy adott cél ér­dekében társul vagy kapcso­latot alakit ki egy mezőgaz­dasági üzem valamely másik üzemmel, vagy felvásárló, feldolgozó vállalattal. Hallottam már olyan véle­ményt: »Lehet. hogy valami különleges vírus az oka en­nek a sajátosan somogyi be­tegségnek.« Nos, ha ironikus is, de a tényekre jellemző ez a megállapítás. Elegendő túl­pillantani a megyehatáron, figyelni az ország gazdasági életében zajló eseményeket, a következtetés túlzás nélkül az lehet: bátrabban, széle­sebb körben élnek az együtt­működésben, a társulásban rejlő lehetőségekkel másutt. A számos példa helyett hadd emlékeztessek egy egészen frissre: a Hajdúságban alig több mint egy hete. egészen új típusú agráripari egyesü­lés alakult. Tizennégy terme­lőszövetkezet, egy állami gaz­daság és egy állami vállalat fogott össze eszközeik éssze­rűbb hasznosítása, gazdálko­dásuk színyonalárLak emelése érdekében. A sok jó példa csak nehe­zen, vontatottan talál köve­tőkre megyénkben. Holott köztudomású, hogy szövetke­zeteink többsége viszonylag tőkeszegény, nehezen tudja előteremteni a nélkülözhetet­len fejlesztésekhez szüksé­ges pénzösszeget. Tervek készülnek, s kap­nak végleges formát a gaz­dasagokban. Nem egy helyen napokon, heteken keresztül tanácskoznak a vezetők, kon­zultálnak különböző irányító szervekkel arról, hogy milyen célokat tűzhetnek maguk elé, . hogyan biztosíthatják a vég­rehajtáshoz szükséges felté­teleket. Különösképpen al­kalmas ez az időszak arra, hogy a korábbinál jobban számoljanak — mint megle­vő tartalékkal — az együtt­működésben rejlő lehetősé­gekkel. Ha eleve úgy alakít­ja ki egy üzem a programját, hogy épít az ilyen jellegű, egy adott célt iszolgáló összefo­gásra, akkor bizonyos, hogy az együttműködés is megala­pozottabb. céltudatosabb és mindenkeppen eredménye­sebb lesz. A jó tapasztalatokra, a jó példákra hivatk'" ira. És ha érdemes elutazni az ország másik részebe például egy szakosított telep üzemelteté­sét tanulmányozni, akkor ép­pen így érdemes megismerni részleteiben is az összefogás másutt kialakult, bevált, jó módszereit. Ezek a tapaszta­latok olykor többet érhetnek, mint sok százezer forint tá­mogatás. Az együttműködés lehető­ség. De nem túlzás úgy mon­dani ma már: szükségszerű­ség. A tervezés időszakában célszerű ezt is figyelembe venni, jobban alapozni rá. tjzemí és népgazdasági érdek is, hogy megszűnjön végre a már emlífétt sajá,tosan somo­gyi betegség. v M Munkahely és brigád Vidám lánycsivitelés. Jobb­ra hallgatag gépek, mint fá­radt állatok. Az óriás mű­helyben megszűnt a zümmö­gés« Vége a műszaknak. A Kaposvári Ruhagyár ka­darkúti telepén vagyunk. Az óriás H-ra emlékeztető, szab­vány-épületben. amely napon­ta 180 embert fogad be nyolc órára. Ez heti negyvennégy, havi százhetvenhat és — dur­ván számítva — évi kétezer óra. Itt töltik az évnek majd­nem egynegyedét. S nem is á «• akárhogyan. A munka ritmu- JST 0 sa, kerete által ’ szükséges .egységbe szorftottán., Vári-e ennek , a közös ke­retnek, szükséges egységnek meghatározható ••. jellemzője, egyéniséget formáló, jellemet gyaíuló ereje? Egészen bizo­nyosan. S ezért nem közöm­Lörincz Józsefné _,, , , ... . , ., . sadalmi munka szervezésének v éstek, ebből 242-t a kozse- hihá;t Sz6vá tették azl is> gekben, egyet falukörzetben, hogy a társközségekben a ta­nács és a népfront együttes üléseinek elmaradását, a tár- bős milyen ez az erő. A kadarkúti telepen dolgo­18-at városkörzetben, de a különböző pusztákon is 21 alkalommal tartottak válasz­tó gyűlést. Általában jellem­ző volt, hogy a kisközségek­ben népesebbek voltak ezek a rendezvények, mint másutt. Somogy település viszo­nácsi vezetők né a tanácstagi csoportokkal akarjanak min­dent elinteztetni, hanem igé­nyeljék a népfrontbizottságok közreműködését is. Mindezek természetesen megszívlelendő tapasztala­tok. Mint ahogy az is meg­jegyzésre érdemes, hogy a fel nyai között — »-aprófalvas« I szólalok nagy többsége nem a megye vagyunk — az átlagos j saját problémáiról beszél, ha- megjelenési arány jó volt. | nem az egész közösséget Több mint huszonegyezer j érintőkről, ezen belül is első­ember vett részt a gyűlése- sorban a fejlesztésekre vol- ken, s az 1972. évi választó- j tak kíváncsiak. Utak és ut- sokhoz viszonyítva jelentősen | cák, hidak és járdák építé- nőtt a nők aránya: most 32,9 | sére kérdeztek rá, a köztisz­százalék volt. Kevesebben voltak a 'munkások, de ez nem feltűnő: elsősorban a bejáró dolgozók utazási, ne­hézségei adják a magyaráza­tot. A hépfrontbizottságokat új­jáválasztó gyűlések a közsé­gek közéletének jelentős fó­rumai voltak, amelyeken — a ; tasággal. a parkosítással, a fásítással foglalkoztak, de na- gybn sokan érintették felszó­lalásukban a kulturális lehe­tőségek alakulását es a ház-- táji gazdaságokat is. Mindezek alapján mond­hatjuk. hogy Somdgy megyé­ben a népfront választási beszámolókon keresztül — a j gyűlései jó politikai légkörben lakosság széleskörűen tájéko- j zajlottak le. Üj aktívák bevo- zódhatott a párt szövetségi j náséval (több mint 2600 a politikájáról, a X. és a XI, i 6858 bizottsági tag közüli, a pártkongresszus erre vonatko­zó határozatairól. a nép­frontmozgalom sokrétű tevé­kenységéről, a társadalmi ösz- szefogás szükségességéről, az előző tervidőszakban elért or­szágos és helyi eredmények­ről. az V. ötéves terv helyi célkitűzéseiről. Egy-egy ilyen fórumon nemcsak a pozitívumok ke­rültek szóba. Bátrán beszél-1 munkások, a nők és a fiata­lok arányának növelésével szervezetileg is erősödött a mozgalom. A szerzett tapasz­talatokat már a közeljövőben hasznosítják: a járási szék­helyi választások következ­nek, majd a megyei küldött- értekezlet. M. A. zók átlagéletkora 22 év. A korábban tsz-ben, erdőgazdar ságban dolgozók száma egy­re kevesebb, így kevésbé ja­víthatják a közszellemet, a munkaerkölcsöt, a munkatár­si kapcsolatokat. Mit jelent ez? A kialakult, »»felnőtt« vi­lágszemlélettel. a munkáról, a családról, az emberi kapcso­latokról »»éretten« véleményt nyilvánítók vannak kevesen. A kadarkút! telepen fiatalok dolgoznak. Fiatalok, i akik szinte még tegnap is az is­kolapadot koptatták, szerte­len. gyerekes fiatalok. Meg­tanulják, hogyan kell befűzni a cérnát a tűbe, el varrni a ru­haéleket, összeilleszteni, gom- bozni, vasalni, simítani, gépet beindítani. S mit még ezen­kívül? Ami az üzem légkö­rében, mindennapos közszel­lemében »benne van«. Az, hogy a munka vérükké vá­lik-e, az, hogy a munkafe­gyelmet természetesnek, vagy szükséges rossznak tartják-e, az, hogy elmélyült tevékeny­ségre, vagy a tétlen, könnyű percek szaporítására töreked­nek-e majdan, itt, az üzem falai között dől el. A minden­napok sodrában. Az egyhan­gú gyakorisággal múló hét­köznapokban. Minden attól Nehezebb itt összefogni az embereket, mint városon — mondja. — Nehezebb ott, ahol kert. föld, nagy "TtááJ'tedvar várja otthon a munkából ha­zatérőt. — Pedig brigádjuk közösséggé alakulásának máris néhány szép, emberi példájával találkozhatunk. A liismama szalagon dolgoznak mindannyian, reggel fél nyolctól délután háromne­gyed négyig. A közös mun­kán kívül közös téma is akad: a gyerek és a család. Asszo- 1| nyok közt a szó mindig e legszebb, legkeresetlenebb »témához« kanyarodik. A bri­gád szokásos, társadalmi mun­kafelajánlásai is . ilyen csalód­ás gyermekközpontúak: az óvodának, iskolának már évek óla ők varrják a műsorokhoz szükséges kis jelmezeket (leg­utóbb csákókat) vagy a ter­meket díszítő textíliát. Az apró gyermekek miatt örök időzavarral küszködő nők szí­vesen áldoznak idejükből munkaidő után is erre a cél­ra. Ilyen a közös rendezvé­nyeik, hangulata is. A klub­délutánokon, szellemi vetél­kedőkön ott ülnek a férjek: megismerik egymást, »a csa­ládot« közelebbről is. így — számomra — sokkal embe­függ: mit lát maga körül ez j ribbnek látszik a közös mun- a sok törhetetlen kedélyű. , ka és 1 az egybe szabott sors, nevetős, mindent befogadni moha a brigád mindössze két kész. alakítható, gyúrható \ éve alakult. lánygyerek ? Iszonyú felelősség! A kadarkútiaké fiatéi kö­A munkahely itt, Kadarkú- | ton ma elsősorban a száza­lékok es a munkafogások Dolgozik a kismama szalag. zösség. Még csak most izmo- I megismerését jelenti. A szak- sodik, formálódik. Lőrincz Jó- \ inát, a gyors ütemű,- szalag- zsefné. a Salvador Allende f ra bontott munkát jól meg brigád vezetője rádupláz: — l kell tanulni. A termelés es az egyén igényei azonban en­nél már többet is követel­nek: mind többen jelentkez­nek és végzik el a szakmun­kásképző.' esti tagozatét. Kö­zösségi életükben pedig együvé párolódnak a társa- .daimi késztetések (politikai oktatások), a hazulról hozott, családias érzelmek, a gondol­kodás. és a fiatalos, könnyed szórakozás igénye. (Keziiab- da-csapat, sakk- és asztali- tenisz-spartakiád.) Fontos, hogy miként válik mindez jó közszellerrimé, ter­mékeny munkahelyi légkör­ré. Nagy a felelősség! Itt. e kapukon belül is nő. formáló­dik a jövő munkásosztálya. Nem mindegy, hogy milyen­né. Cs. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents