Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

Nikla lakosságának régi óhaja teljesült azzal, hogy délelőtt felavatták Berzsenyi egykori házának a parkjában a költő mellszobrát, amelyet Rieger Tibor szobrászművész faragott fehér mészkőbe. Avatóbeszédet a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese, Balassa Tibor mondott.

— Külön öröm számunkra — mondotta többek között —, hogy Berzsenyi életútjának (két legfontosabb községe és megyéje — Somogy és Vas megye — együtt ünnepel, közös és összehangolt rendezvényekkel emlékezik meg a költő születésének jubileumáról.

Két évig zárva tartották a köllő..<iesö5lSjCffi . hajlékában berendezett irodalmi emlékmúzeumot, s felújították az épületet. Megszépült ' Berzsenyi parkja - is, a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága pedig új kiállítás rendezésére kérte föl a Petőfi Irodalmi Múzeumot.

Juhász Ferenc Kossuth-dí- jas költő a niklai kúria bejárata előtt mondott beszédében a kései utókor, a ma Berzsenyi-képét vázolta a nagyszámú hallgatóságnak. Nagy Attila színművész Berzsenyi A magyarokhoz című versét szavalta.

Élnek még Niklán Berzsenyi leszármazottai, közülük a kúria lakóját, Berzsenyi Piroskát vörös szegfűcsokorral köszöntötte Bakay Kornél, a Somogy megyei Múzeumok igazgatója.

A megújult múzeum az eddiginél gazdagabb Berzsenyidokumentumokkal várja az irodalombarátokat, akik eddig is szívesen keresték föl a niklai kúriát. A kiállítást Sára Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa rendészté. A négy kiállítóteremben bemutatott irodalomtörténeti gyűjtemény Berzsenyi gyerekkorától A magyarok költőjének pályáján, a niklai gazdálkodó életén, a »Mezei szorgalom« írójának nemzetgyarapító gondolatain keresztül szinte a máig vezet. Elénk tárja a Berzsenyi-kultusz utóbbi évtizedeinek emlékeit is. Közel hozzák az irodalmat és bemutatják a Berzsenyi-kori Nikiét azok a korabeli néprajzi tárgyak is, amelyek szoros kapcsolatban voltak a kúria egykóri lakójának mindennapi tevékenységével.

Későbbi terv, hogy helyreállítják a ház mögötti kocsiszínt és Berzsenyi méhesét is, mely látnivalójával azt az udvart idézi majd, ahol a költő gazdálkodott.

látogatók seregét fogadta már az első napon az újra megnyílt niklai Berzsenyimúzeum.

Délután a megújult művelődési házban tartották a vasi és a somogyi versmondók Berzsenyi szavalóversenyének döntőjét. Tíz Vas megyei és tizenegy somogyi versmondó, tehetségének javát adva, tisztelgett a költő emléke előtt.

Este ünnepi műsorral fejeződött be a költő születése kétszázadik évfordulójának gazdag niklai eseménysorozata. Szita Ferencnek, a megyei könyvtár igazgatójának ünnepi megemlékezése után a Kaposvári Munkáskórus, a Barokk együttes, a helyi néptánccsoport és a citerazenekar mutatta be műsorát.

Tegnap Kaposváron is megemlékeztek Berzsenyi Dániel születésének kétezázadik évfordulójáról. A költő nevét viselő általános iskola tanulói a Szabadság parkban levő Berzsenyi-szobornál tartották emlékünnepségüket. Délben az intézményben kiállítás nyüt a költő, életéről és munkásságáról, délután az iskola úttörőcsapatának irodalmi szakköre tartott díszülést.

1 Horányi Barna

GERENCSÉR MIKLÓS

EMLÉKE

TISZTA FORRÁS

De mivel a bíboros és Kinsky gróf között .féktelen hiúsági rivalizálás folyt, Lipót inkább a hercegprímásra hallgatott, és szelídebb formában adta Rákóczi tudtára, hogy nem áll módjában megvalósítani a birtokcserét. Bizalomra, pláne kegyre azonban semmi kilátás. A fejedelemnek nincs más választása, mint hogy visszatérjen szülőföldjére,

vállalva a Rákóczi névhez méltó sorsot.

Soha többé nem tett kísérletet Becs jóindulatának elnyerésére- Lezárult a tétova- ság időszaka. 21 évesen, tengernyi élmény birtokában, a hegyaljai felkelés megrázó tapasztalataival végérvényesen nagykorú lett. Tisztában volt a felismerés nyomasztó súlyával.

Voltaképpen innen kezdődik az a pályafutása, amelyet történelmi szerepnek szoktak nevezni. Nem vágyott erre a szerepre. El kellett fogadnia. Személyes elhivatottságát bizonyítja. hogy mostantól mindvégig felelőssége tudatában cselekedett.

Felségárulás és vád

Zavaros időkben könnyen talál alkalmat a bosszú. Hiába tudta Rákóczi, hogy jelenlétére égető szükség lenne birtokain, mégis, a felkelés után huzamos ideig a nyugat-magyarországi Rohon- con, a Batthyányiak vendégségében vesztegelt. nehogy kitegye magát otthon a császáriak »véletlen« gyilokjá- nak. De készült haza, rendbe szedni gazdaságait. 1698 nyarától nagyszabású szervező munkába kezd, jobbnál jobb ötletekkel, lendületes szorgalommal iparkodik felvirágoztatni a termelést, nemcsak a maga majorságaiban, szőlőiben, de jobbágyok javára is. Példamutatóan emberséges a

parasztokhoz.' Ha kell, szigorúan büntet érdekükben, akár hivatalnokai, akár jobbágyai vétenek az élet normalizálását segítő intézkedései ellenMégsem javul anyagi helyzete. A zsoldos megszállók változatlan orcátlansággal fosztogatják javait, cseppet sem csillapuló zabolátlanság- gial sanyargatják jobbágyait, s velük együtt a mindjobban koldusbotra jutó kis- és köznemességet. Hiába vesz föl súlyos kölcsönöket, hogy beruházásokkal javítson a termelés előfeltételem, csak az adósság növekszik egyre nyomasztóbb méretűvé. Rangjához, birtokai nagyságához képest feltűnően szerény viszonyok között él, mégsem háborgatja a parasztokat földesúri jussáért. Annál irgalmat- lanabbul vámolják a népet a császár adószedői, a katonai rekvirálók. Ilyen elfajzott közállapotok mellett lehetetlen sikerre vinni gazdasági elképzeléseit. Kudarcai gyászos ráadásaként meghal elsőszülött fia, ‘ Lipót-Lajos- György. Felesége azonban megint áldott állapotban van.

Meggyőződésévé válik, a bajok gyökeres orvoslása csak akkor lehetséges, ha függetleníti magát az ország a Habsburg önkényuralomtól. Nem alkudozásokkal, közjogi csatározásokkal, hanem a fegyverek elejével. Ugyanakkor azzal is tisztában van, önerőből képtelen megváltani szabadságát a legyengült, megfogyatkozott nép. Széles látókörrel tájékozódik a

&z abdai memento

».' 7 i 1944 novemberének egyik ködös reggeléin vánszor- gló menet haliad az abdai országúton«. »Szegesdróttal beszedett vad világból«, a bori koncentrációs tábor messzi pakliéból terelik a foglyokat a nyugati határ felé. Az elcsigázott csapat fölött »fű a förtelmes halál«, mind többen dőlnek ki a sorból. Radnóti Miklós feszülő kínnal, de döbbenetes lelkierővel viseli az erőltetett menetet... »MeiBé- zuhantam, átfordult a teste (s feszes vol már, mint húr, ha pattan. / Tarkólövés. — Így wégzed hát te is — / súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan. / Halált virágzik most a türelem. — / 'Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. / Sárral kevert vér száradt fülemen.«

Haléit virágzik a türelem... Abda határában, előbb a Rábca gátjára, majd egy vedlett akácosba tuszkolják a hóhérok Radnótit és tizennégy társát. Egy halál várta mindannyiiu- kat: tarkólövés. »Szégyenéiben a szél is megmered és a fáik állnak mozdulatlan, ha gyökerük, nem kötné őket a földhöz, biztosan, elszöknének e borzalom elől.«

, 1966. május 8. Sűrű rajokban, csapatokban hullámzik a gyári fiatalok békamenete. Zászlóerdő. Egy copfos lány kiválik a csoportból, feláll az útjelző kőre, s szaval: »Fojtott szavunkra majdan friss

szóval ők felelnek!..'.« Ezután zömök, szőke, göndör hajú fiatalember lép az alkalmi dobogóra. Átszellemült arcán esőcseppek peregnek, égő szeme Radnótit idézi: »De a gyökér tovább ól- lent, nem érdekli a világ, csak a lombbal teli ág.«, A befejező részeket együtt mondják szenvedélyesen, fiatalos hévvel. S a menet ismét elindul.

Az abdai Rábca-pant felé tart a fiatalok áradata, emlékezni és emlékeztetni. Az első sarokban meneteinek Radnóti életben maradit rabtársai — Sugár Béla, dr. Hollós Olivér, Kovács Zoltán —, mögöttük a győri vagomgyár Radnóti Miklós szocialista brigádja tartja magasba a vörös transzparenst, amelyen nagy, fehér betűk béliét követelnek a világnak. Utánuk száz és ezer zászlón, szalagon, tábláin szinte életre kei Radnóti Miklós egész költészete ... »Így lesz-e? így! Mert egyszer béke lesz! Ó, tarts ki addiiig lélek, védekezz!« Vietnami, német béke- harcosok csatlakoznak az em- beráradathoz. Eüáiil az eső, a felhők mögül kibújik a nap, azután újra esik, de a békemenet fáradhaitatLaniul rója a kilométereket.

Megy, zsúfolódik a menet a Ráibca-pairti gáton, majd megáll. Az iikácosliiiget közepén lepel takarja az emlékoszlopot. Körülötte piros muskátüi- füzér.

Felcsendül a munfcá&gyiászimdylö, lehull a leped az emlékoszlopról, amelynek márványlapjára Radnóti vádiratát vésték: »Oly korban éltem én e földön, / miikor az ember úgy elaljasult, / hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, / s míg balihitekben hitt s tajtékzott téveteg, ,/ befonták életét vad kénysaerképaetek.«

Nehezen csillapítható indulatok kavarognak. Az életben maradottak mégis csöndes, puha hangon szálnak az emlékmű köré sereglett tömeghez. Most Wiíiy Wienmamn, az egykori harcostárs köszönti a fiatalokat »az öregek boldogságával, akiknek jólesik a sok fiatal arcot látni«. Az idős német antifasiszta harcos vádolja a német imperializmust, mert minden figyelmeztetés, büntetés ellenéire sem szakított gyökeresen a nácizmussal.

A fiatalok kórusban szavalják Erich Kästner Bekedalát: »Békét, békét hozz a világnak! Tedd, mit a kedv, s nem a kény követ.«,

Az abdai emlékoszlopot virágerdő veszi körül. Szakad az eső, de a tömeg kitart. Este tábortüzet gyújtanak. A fiatalok megihatotían verseket szavainak, néha, gallyat dobnak a tűzne. Aranyló láng- nyelved megvilágítják az emlékoszlopot, amely örök figyelmeztető, tiltakozás mdn- dienfajita embertelenség ellen..

Kőszegi Frigyes

Nagy Anna és a Dallam.

Lovagló

főiskolások

— Néhány versenyen túl vagyok, és szinte lovon nőttem fel, még sincs nap, hogy Újat ne tanulna az ember. A ló olyan állat, mely mindig szolgál valamilyen meglepetéssel, hol kellemessel, hol pedig kellemetlennel.

Figyeljük a lovasokat. Megyein Vilmos elmagyarázza, melyik a díjlovagló ülés, hogyan ülnek azok, akik ugratnak, meg hogy hányféle vágta, ügetés létezik. Minden lóról elmondja, mennyire iskolázott, és a lovasokról, hogy jól ülnek-e a nyeregben. Ezt különben a lovardában felállított hatalmas tükröknél mindenki ellenőrizheti. Különösen a díjlovasok néznek gyakran a tükörbe. Köztük van Nagy Anna. is aki a szombat- vasámapd versenyen díjlovaglásban indul. Éppen az Ármánnyal gyakorol.

Nagy Anna öt éve ült először nyeregbe, és attól kezdve szinte mindenről lemondott a lovaglás kedvéért. Zalaegerszegen lakott, úgy képzelte, hogy lovagolni csak a színészek tudnak. Azután kiderült, hogy városuk mellett, Rádiházán van lovaglóiskola. Ettől kezdve minden szabad idejét ott töltötte.

— Nincs annál jobb érzés, mint amikor az ember együtt van a lóval, az állat pontosan érzi, mit kívánok tőle, és pontosan azt csinálja, amit várok. Végül is ez a lovaglás célja.

— És a verseny?

— Én izgulós vagyok, de szükséges versenyezni, ment az ember ott összehasonlíthatja magát máisoikkal, és képet kap arról, mit keli még gyakorolni, milyen készségeket kel'1 megszereznie. Hirtelen kiugró eredményt nem lehet elérni. Fokozatosan, lépésről lépésre haladtunk csak előre mindenben, a lovaglásban pedig egyáltalán nincsenek véletlenek. Itt minden kemény munkának az eredménye.

Másfél-két órát töltenek naponta nyeregben a főiskolások. Verseny előtt néha többet is. Kitűnő lovakkal gyakorolják a díjlovaglást, az ugratást. Dallam, Csoki, Ármány, Csaba; mind szép sikerré!szerepeltek a versenyen. Most ott ügetnek a lovarda fűréazpo- rán, de rövidesen pályára szólítja őket a kis harang, és akkor a lovas és a ló együtt bizonyít. ,

D. T.

A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lovasiskolájában, a fedett lovardában edzést tarnemzetközi viszonyokról,

mérlegeli az európai erők mozgását, csoportosulásait. A Franciaországgal és Lengyel- országgal kötendő szövetségre akar építeni- És persze a hazai Habsburg-ellenes erőkre.

Ám a nemesség, főképp a mágnások, már akiknek fontos volt a nemzet sora, bizalmatlanok iránta. Fogalmuk sincs igazi gondolatairól, szándékairól. Elszigetelten él, gyanússá teszi a környező birtokos urak . szemében némétes ruhája, az a tény, hogy sokszor mutatkozik császári tisztek társaságában. Anyanyelvét is idegenes kiejtéssel beszélte.

Sorsdöntő barátság mozdítja el a félreértés holtpontjairól. Birtok szomszédja Ung vármegye főispánja, Ungvár ura, gróf Bercsényi Miklós, aki akkor már szintén merész tervekkel foglalkozott, és hazafias viselkedésével sok párthívet szerzett magának. ■ Szomszédai találkozásaik, vadászga- tásaik során meglepetten tapasztaltál!, hogy mennyire azonos következtetésekre jutottak tapasztalataik révén. Szoros emberi és politikai barátságot kötöttek, A majdnem tíz évvel idősebb Bercsényi, noha igen alapos felkészültségű, sokoldalú ismeretekkel rendelkező ember volt, nagy tisztelettel adózott a fejedelem komolyságának, éles észjárásának, nem mindennapi jellembeli kiválóságának.

(Folytatjuk)

tanaik. Május' 8—9-én dunántúli területi bajnokság lesz, addigra »formába« kell hozni minden lovat, vaev ahogy itt mondják, jól »össze kell szedni«. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt Megyeri Vilmos magyarázza, aki éppen az imént szállt le a Műanyag nyergéből.

— Azt szeretném, hogy a versenyen már tökéletes legyen a mozgása, érezze, mit akar a lovas. Persze ehhez összhangra van szükség az ember és az állat között.

Megyeri Vilmos elsőéves a mezőgazdasági főiskolán. Állattenyésztési üzemmérnök lesz. A lovaglás számára hobby, olyan időtöltés, amellyel nem lelhet szakítani.

—' 1962-ben ültem először lóra, Apajpusztán. Akkor nyolcéves voltam. Belekóstoltam ebbe a sportba, és megszerettem. Hia véget érnek a főiskolán az előadások, és az ember szellemileg elfárad, a lovaglás fölfrissíti.

Az etológusok azt tartják, minden ember olyan elfoglaltságot választ magának, hogy abból a jellemére is lehet következtetni. így van ez a lovasoknál is. Aki például robbanékonyabb természetű, azt az ugratás vonzza. A csendesebb, higgadtabb, és — ne vegyék rossz néven — hiúbb lovasokhoz általában a díjlovaglás áll közelebb. Vilmos inkább' az ugratást szereti. Az első sikert is ebben az ágban érte el: 1965-ben egy ifjúsági versenyt nyert.

— Édesapám a verseny után le alkart fényképezni az akadály felett. Én ott voltam, de a ló nem. A ló megtorpant az akadály előtt, én meg rá a kőfalra, amely természetesen nem kőből, hanem fadobozokból állt. Ez egyik legnagyobb esésem volt. Az ember egy idő múlva megtanul esni, és föl sem veszi az ilyesmit.

A legnagyobb síkére 1968- ban volt. Ekkor a Réka nevű lován 1,70 méteres akadályon nyert versenyt.